A kis tavacskánk egyik elterülőbb partszakaszán álldogál a csónakház. Nem túl régen, talán a pár évvel korábbi nyáriszünetben telepítette ide azt egy idősebb varázsló, aki a két csónakját adja néha bérbe a diákoknak vagy tanároknak, néha falusiaknak, hogy a tóra mehessenek. A ház nem zárt, csak a csónakok vannak varázslat védte lánccal lehorgonyozva, így még azt fel nem oldja a tulajdonos, nem elköthetőek. A házba bármikor be lehet térni, akad bent szék, talán régi könyvek és cikkek is a tóról, illetve olyan felszerelések, mint evezőlapát, mentőmellények és így tovább.
A nyári záporok idején, mint legközelebbi megoldás tökéletes, de este a kis ház teraszáról nézni a holdfény világította tavat is remek. A környéken a télire aprított tüzelőanyag hever kupacokban, valamint egy kis sütögetőhely is van itt, bár nem annyira szívlelik sokan, ha befüstöl a diákság. A téli időszakban a csónakok ugyan partra kerülnek és a felszerelések is eltűnnek, a házacska továbbra is nyitott bármire. Érdemes ide kicsinek és nagynak, diáknak vagy felnőttnek kilátogatni, a csónakázási lehetőség nagy élmény tud lenni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=756002#post756002][b]Egervári Zalán - 2019.04.20. 22:17[/b][/url]

Napok óta nem hallott a lányról, és kezdett miatta ideges lenni. Egyszerűen furcsa volt számára, hogy valahogy folyton ott akart lenni a társaságában valaki másnak. Még olyankor is rá gondolt, amikor nem tudott aludni, vagy tanulnia kellett volna. Így inkább írt neki egy baglyot, hogy találkozzanak. Ezúttal nem szerette volna, ha újra a lány kollégiumáig kéne elmennie, így inkább egy köztes megállót ajánlott fel.
Előbb érkezett, és a csónakház falának támaszkodva várta Roxyt. Szemei alatt ott voltak az óriási karikák, amik már jó ideje nem akartak eltűnni. Szerencsére most felszakadt ajkán kívül más sérülés nem volt rajta, ami máris több volt, mint a legutóbbi két alkalommal.
Ariana először nem is vette észre, hogy hol van, csak amikor Zalán odahúzta magához, és azzal a lendülettel meg is csókolta. Mélyen, hogy a lány érezze mennyire hiányzott már neki.
- Szia - suttogta utána a kis térbe, amit kettőjük között hagyott, ujjával közben a lány arcát simogatta.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=756017#post756017][b]Egervári Zalán - 2019.04.20. 23:17[/b][/url]

A lány nevetése Zalán arcára is mosolyt csalt, ahogy mindig. Imádta azt az édes hangot, amit a lány ilyenkor kiadott, és szájának alakját is. Egyszerűen ott volt az az érzés benne, hogy nem bírná ki soha nélküle, de az is, hogy ez az egész furcsa. Soha senkihez nem fűződött így.
A lány illata elbódította, hirtelen megint nem tudta, hogy mit csinál, mint legtöbbször, amikor találkoznak. Belecsókolt a Roxy nyakába, egészen a füle mögé. - Reméltem, hogy eljössz - tette hozzá a férfi. Keze közben vándorolni kezdett a lány hátán lefelé. A teste valahogy egészen máshogy viselkedett, mint normál esetben. Az összeszedett férfi most hirtelen tervek nélkül indult neki a napnak, egyedül azt tudta, hogy élete legjobb döntése volt, hogy Lédát hazaküldte anélkül, hogy ő is vele ment volna aznap.
- Gyere, menjünk be - fogta meg a lány kezét, és maga után húzta a csónakházba. A kisebb és nagyobb ladikok ott sorakoztak a tartókon, mindegyik szinte más színű volt. - Válassz egyet! - intett fejével a hajók felé Zalán. Igazából csak arra gondolt, hogy majd belemásznak az egyikbe, és hát... a szokásos módon eltöltik az időt. De ha Ariana szeretett volna, akkor készen állt rá, hogy kimenjen vele a vízre. Még akkor is, ha fogalma sem volt, hogyan kell egy ilyen csónakot elvezetni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=756022#post756022][b]Egervári Zalán - 2019.04.21. 00:02[/b][/url]

- Jóban vagytok apukáddal? - kérdezte meg Zalán, hiszen attól függetlenül, hogy milyen jól is működik köztük a kémia, nem sok mindent tudott a lányról. Apróságokat csak, mint hogy hogyan issza a kávéját, és milyen illata van a bőrének. Ezek minimum annyira fontosak voltak, mint a múltja. Viszont ez idáig nem nagyon jutottak túl a hálószoba küszöbén, s így a beszélgetés sem elsősorban a családjuk körül forgott.
- Mivel mindig szeretnélek lenyűgözni, azt mondanám, hogy persze. Tudod, férfi vagyok, erős vagyok - utánozta a lányt, hiszen pontosan ezeket a szavakat használta az első együtt töltött estéjük után. - De az igazság az, hogy soha nem is próbáltam. Kettőnk közül most te vagy a tapasztaltabb, szóval igyekszem minden férfi önbecsülésemet háttérbe szorítani, és rád hallgatni - mosolygott rá Roxyra a férfi, az egyik olyan mosolyát villantva felé, mely engedte láttatni az apró kis gödröcskét a szája sarkában.
- Mutass rá a szíved választottjára - tárta szét a karját Zalán, hiszen ha tényleg vízre akartak szállni, akkor igazán sietniük kellett. A nap már nyugvóban volt, és annyit azért tudott az ilyen dolgokról, hogy amint lemegy a nap, meg az átlagnál is hűvösebb lesz a vízen. Habár lehetségesnek tartotta, hogy ez nem egy ekkora méretű tavacskára érvényes.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=756274#post756274][b]Egervári Zalán - 2019.04.22. 22:30[/b][/url]

A tőmondatai és az azt követő hallgatása mindent elárultak Zalánnak. Pontosan tudta milyen az, amikor egy szoros kapcsolat egyik pillanatról a másikra megromlik. Csak az ő esetében ez olyan régen történt, hogy már alig emlékszik rá, milyen is volt az, amikor az anyja még élt és boldogok voltak.
El akarta terelni a lány sötét gondolatait, és úgy tűnt sikerült is.
- Vigyázz te lány, a végén még kárt teszel bennem - húzódott féloldalas mosolyra a szája, hiszen mind a ketten tudták, hogy annál a kis ütésnél sokkal nagyobbakat szokott kapni az akadémián.
- Hát jó, ahogy szeretnéd, hercegnő - kacsint rá, és máris odalépett a fa csónakhoz. Belülről megfogta mind a két oldalát, és kitámasztotta a lábával. Talán nem gondolta komolyan a dolgot, de most már nem volt visszaút. Nagyot sóhajtott és megemelte a tutajt. Könnyebbnek bizonyult, mint ahogy eleinte hitte, de azért nem is volt olyan könnyű, hogy fél kázzel elbírja. Azért Roxynak jó volt a választása, azt meg kell hagyni.
Éppen csak kifért vele az ajtón, de azért nagy nehezen sikerült, és azonnal a vízre eresztette a férfi a nehéz bárkát.
- És most? - kérdezte, miközben kezével fogta a ladik szélét, biztos ami biztos.
Amint a beszálláshoz érkezik a menet, hagyja, hogy Ariana szálljon be előbb, majd csak utána próbál ő is feljutni a "fedélzetre". Több kevesebb sikerrel, hiszen eleinte elszámolta magát, és túlságosan a szélére lépett, mire az egész elkezdett himbálódzni, hogy félő volt mind a ketten beleesnek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=756291#post756291][b]Egervári Zalán - 2019.04.23. 09:27[/b][/url]

Éppen csak leült végre biztonságban a fenekére, amikor Roxy közölte vele, hogy most akkor  fogják magukat, és cseréljenek helyet.
- Remélem felkészültél a vízbeesésre, mert ha ilyen mutatványokat akarsz csináltatni velem, akkor számíthatsz rá... - sóhajtott, de mire megmozdult volna, Ariana már mellette is termett.
- Én nem mondanám teljesen feleslegesnek - suttogta vissza a lánynak, és hirtelen már nem is zavarta annyira, hogy a nyílt vízen vannak, illetve nem is tűnt olyan sürgősnek kievezni onnan.
- Megölsz engem, te lány - csóválta a fejét Zalán. Vágyott a lány finom csókjára, ugyanúgy, ahogy a szenvedélytől fűtöttre. Teljesen mindegy volt melyiket kapja, csak ne hagyja így lógva.
- Csakhogy ahhoz, hogy mesterien tudjak evezni, az kell, hogy valaki megmutassa nekem, hogy is kéne csinálnom - elmélkedett el a férfi. - De vajon ki is erre a megfelelő ember? Valaki olyan kéne, aki már csinált ilyet. És szerencsés esetben még itt is van - fejtegette tovább az elméletét, és mosolyogva Roxyra nézett.
Egy pár pillanatig csak néztek egymásra, aztán Zalán feladta. Egy puszit nyomott a lány arcára, és átült a csónak másik felébe. Lehet, hogy a csatát megnyerte, de a háborút nem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=759673#post759673][b]Egervári Zalán - 2019.05.27. 00:23[/b][/url]

- Biztos vagyok benne, hogy te jobban tudod irányítani a királyságot, mint én bármikor is. Nekem nem is az kell, hanem te - jelentette ki a férfi a lehető legkomolyabban. Sose gondolta volna magáról, hogy ilyen romantikus lélek tud lenni, de Ariana kihozta ezt belőle. Csak azzal, hogy tökéletes volt. Legalábbis neki mindenféleképpen.
A lány rántására azonnal megprördült, de félve, hogy beleesnek a tóba, megkapaszkodott a ladik két felében, miközben lehajolt Arianahoz. Élvezte a csókot, mindent el is felejtett maga körül. Kezei elengedték a biztonságot jelentő széleket, és míg egyik a lány derekára siklott, addig a másikkal a lány hajába túrt. Belefeledkezett abba a tökéletes érzésbe, amely akkor tör rá, mikor együtt vannak. Mintha a világ teljesen mindegy lenne, amíg ők együtt vannak.
- Hát, nem vagyok benne teljesen biztos - húzta el a száját, mikor a lány megszakította a csókot. - Jobb lenne, ha adnál még egy kis ösztönzést - kacérkodott tovább. Nem volt elég. Soha.
Leült a helyére, és kezébe vette az evezőket. Időközben besodródtak a partról, és már csaknem a víz közepén voltak. - Na jó, nem lehet ez olyan nehéz, láttam már ilyet a filmekben - vezette be a cselekvéseket, mintha nagyon profin állna a helyzethez. Majd lassan, egyik oldalt elkezdett evezni. És a csónak elindult. - Na tessék! - lepődött meg még saját maga is azon, hogy sikerült valamerre elindítania a ladikot. De csakhamar kiderült, hogy inkább ment egy irányba. Balra.