[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=775749#post775749][b]Mikecz Emese - 2019.09.28. 20:38[/b][/url]

- Áááááábel Alexander!!! Adj valamit, mert esküszöm kiszáradok! - szóval ez a kulturált felkiáltásom azzal folytatódik, hogy a pult mellé vágódok, és az arcom a jól ismert fintorba nyúlik. Mert hát ki akar piáért könyörögni. Ja igen, bocsika, azt elfelejtettem mondani, hogy kicsit le vagyok égve. Szóval lefordítom a felkiáltásomat: adjál ingyen piát. De csak lassan jut el a tudatomig, hogy ezt nem teljesen érthetően mondtam, ugyanis az a pont, hogy nem szándékozom fizetni kimaradt. Hupsz, majd utólag…
- És nem hagyhatod egy háztársadat összeaszódni! - nézek rá jelentőségteljesen, miközben arcomat két kezembe támasztva könyökölök a pultra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=775753#post775753][b]Mikecz Emese - 2019.09.28. 20:53[/b][/url]

Megvonom a vállam.
- Szerintem meg nem. És itt neked nem az a dolgod, hogy kiszolgáld a vendéget? - A szemöldököm kérdőn megemelkedik, és komolyan kezdek ideges lenni, egyrészt a ténytől, hogy Ábelnek kell könyörögnöm valami alkoholért, másrészt meg attól, hogy ez nehezebbnek tűnik, mint hittem.
- És ne haragudjál már, de mégis ki vagy te, hogy eldöntsd ihatok-e vagy sem? - teszem még hozzá, mert basszameg mégsem az anyám, szóval ne szóljon bele. Meg hát... már a pasim se. - Szóval légy szíves adj nekem egy sört - erőltetem meg magam egy mosoly erejéig.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=775766#post775766][b]Mikecz Emese - 2019.09.28. 21:24[/b][/url]

- Feltétlenül szereték vigyázni a szívedre. Már ha lenne... - forgatom meg a szemeimet, és van valami nagyon keserű ebben az egészben. Vagy legalábbis nekem keserű. Mint egy kávé, cukor nélkül.
- De mivel nincs, a határaimmal sem kell törődnöd - küldök egy biztató vigyort Ábel felé, mert egy kicsit kezdek reménykedni benne, hogy talán ad egy sört. Amúgy nem is értem, hogy foghatom ki pont őt? Legközelebb meg kell néznem, hogy melyik estéken lenne célszerű elkerülni a pubot...
Egyelőre úgy néz ki, ebből nem lesz sör. Elhúzom a számat.
- Nos, arra gondoltam, hogy mint régi jó ismerősödet, meghívhatnál egy sörre - Annyira utálok szívességet kérni. Nem is nézek rá, csak a kinyújtott tenyerén felejtem a szemeimet, ajkaimat összepréselve a mondat végén.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=775769#post775769][b]Mikecz Emese - 2019.09.28. 21:48[/b][/url]

A kérdésére csupán kérdőn felvont szemöldököm a válasz. Hiszen a valódit ki sem kell mondanom, mindketten tudjuk. Elvégre valahol egész jól megértettük egymást. Vagy valami ilyesmi.
- Mint régi jó ismerősöd - bólintok megismételve, és épp csak egy leheletnyit helyezem a hangsúlyt az ismerős szóra. Mert hát ha exnek nevezem, azzal tuti rontom az esélyeimet az alkoholszerzésre. Legalábbis gondolom, nem túl szerencsés. Barnáimat Ábel arcára emelem.
- Azt mondod minden más Machay lelkes Mikecz-támogató lenne? Már megyek is keresni egyet! - forgatom meg a szemeimet. Ismét.
- Kösz - kiszélesedő vigyorral kortyolok bele (végre!) a sörbe. Ó persze, ő egy arany ember..
- Te, amúgy mennyiért dolgozol itt? - mondjuk ha három itallal kevesebb lenne bennem még megfordulna a fejemben, hogy nem épp szép dolog belegyalogolni ilyen kérdésekbe. De hát gondolom mi ezeken a körökön már rég túl vagyunk.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=775780#post775780][b]Mikecz Emese - 2019.09.28. 22:08[/b][/url]

Szemeim összeszűkülnek ahogy ránézek.
- Csak nem célozgatsz valamire? - Oh, ember, de, nyilván azt akarja mondani, hogy bosszúból behúztam egy újabb strigulát. Mérgesen fújtatok egyet. Most őszintén, hogy van képe ezzel jönni, amikor... Megrázom a fejem és inkább jó hosszan kortyolok a sörből.
- Azt látom, hogy neked nincsenek, de tudok valakit, akinek jól jönne egy kis extra... - forgatom meg a szemeimet, hogy aztán a rövides poharakon felejtsem őket. Most már határozottan pofátlan lenne még egy shotot is kérni...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=775794#post775794][b]Mikecz Emese - 2019.09.28. 22:34[/b][/url]

Már csakazértis állom a pillantását, és igyekszem a lehető legközömbösebb arccal ránézni. Majd újra megvonom a vállam.
- Ugyan kérlek... sötétben tapogatózol csupán - kortyolok újabbat, és ha tényleg tudnám hol vannak a határaim, akkor valószínűleg azt is sejteném, hogy ez általában pont az a sör, amit már nem kéne meginni. De hát tehetek én róla, ha még mindig jól esik?
Aztán elhúzom a számat. Nem akarom, de már nem teljesen tudok uralkodni a vonásaimon.
- Lehettek más beosztásban is, nem? Biztos megoldható találkozás nélkül a dolog - pillantok ismét Ábel arcára.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=775827#post775827][b]Mikecz Emese - 2019.09.29. 09:53[/b][/url]

Igen, gondolhattad. Hát baszki, nem is tudom kettőnk közül ki cseszte szét az egészet... Ismét megcsóválom a fejem, aztán megint húzok egyet a sörből. Már több mint a fele elfogyott, és valahogy tudom, ha az egész eltűnik, akkor lassan az estémnek is vége.
- Nyilván nem te vagy a főnök.. de nem is tudom. Mióta dolgozol itt? Biztosan számít, ha beajánlasz valakit - mutatok rá a szerintem nyilvánvalóra. - És akkor meg legközelebb légy szíves bagolyban értesíteni a beosztásodról, hogy mikor kerüljem el a kedvenc helyem a faluban - mondom nem kevés feszültséggel a a hangomban és sikerül akkor lendülettel lecsapnom az üveget a pultra, hogy hiába nincs teli, így is kifröccsen belőle pár csepp.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=775831#post775831][b]Mikecz Emese - 2019.09.29. 10:11[/b][/url]

- Szóval ez a pár hónap pont elég, hogy már adjanak a szavadra, és esetleg felvegyenek engem - forgatom meg a szemeimet. És, hogy mikor is kezdtem el egy ismerős helyett magamról beszélni? Azt hiszem most, de hát valljuk be, Ábel nem hülye, valószínűleg úgyis tudta miről van szó. Tekintve, hogy üres pénztárcával könyörögtem egy piáért.
- Hát mondjuk nem kéne egymást elviselnünk. Hidd el, mindkettőnknek jobb lenne - megvonom a vállam, mert szerintem azért ez nem utolsó szempont. Éppen elég, hogy egy házban koptatjuk a padokat, legalább szabadidőnkben nem kellene az éles múltdarabkáink között lépkednünk. - Éééééés, mondjuk nem könyörögnék ingyen sörért, mert nem szorulnék rá? Hm?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=775835#post775835][b]Mikecz Emese - 2019.09.29. 10:52[/b][/url]

- De. Lehet - hagyom rá a dolgot, mert nyilvánvalóan nem fog segíteni. Az nem is vallana rá, és jobban belegondolva, talán nem is kéne tőle. Vagy hát annak idején még olyanokat emlegettem, hogy nem kell tőle többé semmi. És tessék, máris az ő sörét iszogatom... kifordult a világ a sarkaiból.
- Hát persze, hogy nincs problémád... Mondd, érdekelt téged valaha bárki is önmagadon kívül, csak egy kicsit?! - Legalább abban egyetértünk, hogy egy szívvel rövidebb, mint az átlag. - Baszódj meg Machay! - fújtatok egyet, és hiába próbálnám megérteni, honnan jön ez az ingerültség, inkább nem akarom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=775837#post775837][b]Mikecz Emese - 2019.09.29. 11:13[/b][/url]

Amikor lecsapja a rongyot, akkor tudom, hogy most átléptem egy határt. De mint ahogy erre Ábel korábban rámutatott... sosem tudtam hol vannak a határok. Nem akarom érezni az illatát, de akaratlanul is bekúszik az orromba, így önkéntelenül húzódok hátra.
- Na jó, ezt most ne kend rám! Hallod! Te is tudod, hogy nem én kezdtem! - mérgesen bökök rá a mellkasára, ha még mindig áthajol a pulton. - Nem én voltam, aki félrebasztam, de ezt hadd ne kelljen elmagyaráznom - barnáimmal fürkészően és dühtől lángoló szemmel pillantok Ábel tekintetébe.
Elfintorodom a megjegyzését. Mert hát nagyon úgy tűnik, neki soha nem is voltam elég nőies.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=775843#post775843][b]Mikecz Emese - 2019.09.29. 11:30[/b][/url]

- Mégis mit vártál? Hogy szó nélkül hagyom? - felnevetek. Komolyan, de tényleg, nehogy már azt higgye, hogy én az a naív kis fruska vagyok, akit így ki lehet játszani. - Ha itt valakire mérges lehetsz, az a bátyád - mutatok rá a nyilvánvalóra, mert hát nem kellett azért túl hosszan győzködni.. Jobb kezemmel ismét a pultra könyökölök arcomat tenyerembe támasztva.
- És csak, hogy tudd, Ilián messze túlszárnyalt téged... - húzódnak az ajkaim gonosz vigyorra, és őszintén szólva nem sokra emlékszem abból az estéből, de megelégedettséggel tölt el, hogy volt mivel visszavágnom.
- Hát ha meghívsz még valamire, akkor persze - újabb vállvonás, de azért már hallható a szavaimon, hogy nem ejtem szépen artikuláltan a hangokat. Talán ideje hazamenni, ebből így is csúnya másnap lesz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=775859#post775859][b]Mikecz Emese - 2019.09.29. 11:56[/b][/url]

- Nem, nem gondolom - csóválom meg a fejem egyszerűen. El kellett érnem, hogy felkeltse a figyelmét, amit teszek. Ehhez pedig ezt találtam a legjobb eszköznek.
- Most azt mondod, hogy azt kéne állítanom, az én hibám? - hitetlenül rázom a fejemet. Hát ez kész. Összefekszik mindenkivel, és én vagyok az oka? - Jó, elismerem, hogy nem vagyok teljesen ártatlan. Boldog vagy? - tárom szét kezeimet tanácstalanul. Valaki mondja már meg hogy a picsába jutottunk idáig?
- Na látod, nem is értem ezt a kérdést miért nem tettem fel még magamnak... - Talán azért, mert egyszerűen veled többet találkoztam. Egy ház, egy iskola, nem tudom. Vagy csak meg akartam kóstolni mindkét Machay-t.
- Hát jó - csalódottan lebiggyesztem az alsó ajkamat, mert úgy tűnik alkohol szempontból a ma estének tényleg vége.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=775873#post775873][b]Mikecz Emese - 2019.09.29. 12:22[/b][/url]

Felnevetek a válaszán, mert hát.. mennyire komikusan szerencsétlen már ez a beszélgetés. Majd ismét csak röhögök.
- Nem, jelenleg örülök, hogy bármire tudok gondolni - mutatok rá a nyilvánvaló tényre, miszerint ugyan az életemet legszívesebben ebben a kábulatban élném le (és hé, egy kicsit asszem ezt is teszem), de azért a gondolkodásomnak nem segít. Na, ez itt már tényleg nem vezet semmire, szóval felállok (és baszki, ja, meg kell kapaszkodnom a pultban), lerakom az eddig feleslegesen szorongatott üres üveget a pultra.
- Na csá! - intek neki indulóban - És kösz, hogy anno rommá törted a szívem. Vagy mi... - mondom még zavarodottan távolodóban. Vagy ezt csak gondoltam? Minden elmosódik, és a következő kép, hogy a kastélyban vagyok... aztán snitt.. Minden sötét. Baaaaaaszki.

//Köszönöm! <3//