[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=723175#post723175][b]Dr. Wittner Erik Benjamin - 2018.05.13. 17:57[/b][/url]

- Márta, nem látta a lányomat?
Az előbb még itt volt, most viszont nincs sehol. Nem kisgyerek már, azonban a szabad szelleműsége meg a kíváncsisága miatt, eléggé aggódom, amikor a munkahelyemen csak úgy eltűnik. A nyakkendőmön igazítok egyet, majd tovább jártatom a tekintetem a környezetünkben lévő embereken.
- Nem láttam, polgármester úr.
Sejtettem, hogy ez lesz a válasz, de azért megpróbáltam, reménykedve benne, hogy hátha mégis megkerül.
- Ha látná, szóljon neki, hogy jöjjön be hozzám, köszönöm.
Mielőtt még bármi mást hozzátenne, visszalépek az irodába, és becsukva magam mögött, kifújom a levegőt. Akartam mondani, hogy ha valaki hozzám vár, akkor jöjjön, de gondolom majd intézik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=723178#post723178][b]Dr. Wittner Erik Benjamin - 2018.05.13. 18:36[/b][/url]

Márta - egy késői negyvenes, határozott arcú, barna hajú nő - zöld szemeit a papíron nyugtatja, szinte látszik, hogy egy árnyalattal feljebb emelkedik a szemöldöke a sorok elolvasása után. Végül szó nélkül az ajtóra mutat, amin az előbb a férfi távozott. A papírost nem adja vissza, felkel, és kosztümje szoknyáját megsimítva indul el határozott léptekkel az ajtó felé. Kopog, majd beengedi magát.
- Polgármester úr. Ez a férfi itt önhöz jött, de süket.
Még jó, hogy a férfinek háttal helyezkedik el, mert az arca akaratlanul is sértővé válik egy pillanatra. Pont elkapom a pillanatot, de nem reagálok érdemben, csak a szék felé mutatok.
- Ráérek, engedje csak be, és kérem, hozzon egy bögre zöld teát.
A nő biccent, és beengedi a férfit az ajtón, majd visszazárva, értetlenkedve lép vissza a helyére.
- Üdvözlöm, Wittner Erik vagyok, kérem, foglaljon helyet.
Igyekszem szépen artikulálni, amit olyan jól belém neveltek, és remélem, hogy érti, amit mondok, mert megvallom, a mutogatáshoz nem értek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=723181#post723181][b]Dr. Wittner Erik Benjamin - 2018.05.13. 19:23[/b][/url]

- Örvendek.
Mondom neki ismét, majd miután helyet foglalt, én is leülök, és engedelmesen átveszem a mappát, amit magával hozott. Nekem nem megy a szájról olvasás sem, szóval lehet, hogy eléggé nehezen fogunk itt haladni. De hát szeretem a kihívásokat, ezért van páratlan számú gyerekem is.
- Építeni kínál valamit?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=732163#post732163][b]Dr. Wittner Erik Benjamin - 2018.08.17. 19:06[/b][/url]

A múltkor is megfogadtam, és most is, hogy nincs több alkohol. Erre tessék, egy újabb esküvő, egy újabb fejfájás. Haza is keveredtem még az éjjel, aztán nem tudom, homályos. Vagy igen, vagy nem. De ha igen, akkor nagyon kínos, és ha nem, akkor is eléggé. Nem tudom, de azt igen, hogy az agyam helye zsibbad.
- Egy kávét kérek.
Mondom, napszemüvegben, fél sem pillantva.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=732172#post732172][b]Dr. Wittner Erik Benjamin - 2018.08.17. 19:31[/b][/url]

Hasogat a fejem, és az alapjáraton is túltöltött elmém - szereznem kell egy merengőt - most még jól össze is kuszálódott.
Ahogy várok, majd megkapom, amit szeretnék, a jó erős feketét, megpillantom Esztert. Kétségek gyötörnek, rengeteg. Képzelet vagy valóság? Festeni akarok. Nem akarok gondolkozni, de félek attól, amit a vásznon látnék. Ostobaság! A legidősebb fiam barátja, nem kell ebbe semmi egyebet belelátni. Csak a fejem tompa, ostoba gondolatok. Semmi több.
Végül felemelem a kezem, intek felé egyet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=732177#post732177][b]Dr. Wittner Erik Benjamin - 2018.08.17. 20:05[/b][/url]

Mosolyog. Képzelet. Az elmém játéka. Semmi több, mint az elmém. Milyen ostobaság is feltételezni a valóságot egy ilyen képtelen helyzetben. Nem mintha én olyan kóros volnék... De, ami azt illeti, az vagyok.
- Legénybúcsú. Nem az enyém, egy régi baráté. A negyedik, nyolc évente újranösül.
A végén megvonom a vállam, könnyed beszélgetés, nehéz gondolatok. Olyan kézzelfogható emlék. Szinte már valóságos.
- Nincs korán egy bagolykövesnek, hogy kint mászkáljon?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=732181#post732181][b]Dr. Wittner Erik Benjamin - 2018.08.17. 20:20[/b][/url]

- Öreg vagyok.
Mondom ki, egy bújkáló mosoly kíséretében. Álmomban mondjuk, nem panaszkodhattam magamra, mert ott igen kitartó és leleményes voltam. De az csak egy álom volt ugyebár.
- Kivételesen otthonról jövök, valahogyan hazakeveredtem.
Ez az egy biztos. A többit nem merném így kijelenteni, de hazaértem.
- A múltkor a nővér előtt buktam le, jó, hogy nem vizsgált ki ott helyben.
Szép is lett volna. Az a véralkohol szint...
- Nem fizetett még? Hagyja csak.
Kicsit lassú vagyok, de eljutok odáig, hogy mi a dolgom. Egy jó adag borravalót is átnyújtok.
- Jobb ha hagyom, még a végén belekeveredik valami csúnya pletykába egyetlen kávé miatt.
Vagy mert valaki látja a bevillanó álomképeket, és rosszra gondol. Kicsit akadozva, de végül elindulok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=732185#post732185][b]Dr. Wittner Erik Benjamin - 2018.08.17. 20:42[/b][/url]

- Akkor most száz körül vagyok, de délutánra visszarázódom a harmincas közé, ahova képzel engem, megjegyzem, ez nagyon hízelgő, beszélget hetének gyakrabban.
Vagy ez talán nem is egy olyan jó ötlet, mert már ennyitől is olyan gondolataim lettek, mint amilyenek nagyon nem helyesek. A szóra elnevettem magam.
- Most, hogy így mondja. De már jobb, mint az NDK-s megoldások. Látott olyat? Al@szinkronizáltat.
Nem kéne erről értekeznünk továbbra sem. Be kéne fognom.
- Kerülje a politikus Benjaminokat, csak a baj van velük...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=732192#post732192][b]Dr. Wittner Erik Benjamin - 2018.08.17. 22:06[/b][/url]

- Rengeteget. Elég furcsa felfogása lesz úgy az embernek a dologról, és amikor ott van, rájön, hogy totálisan nem olyan.
Főleg, hogy több hang és hangszín is létezik, nem csak az, amit akkor alkalmaztak. De hát kinek mi jut a maga korában, én mostanában már halucinálok is, elég intenzíven.
- Minden politikus egyforma.
Most rajtam a sor, hogy megvonjam a vállaimat.
- Erről viszont az jut eszembe, hogy tényleg jobb, ha megyek, mert a titkárnőm, na ő rosszabb, mint a politikusok.
Tényleg jobb lenne menni, de azt hiszem akarok valamit, egy bizonyítékot, hogy tényleg csak az elmém játszik velem. De hát mégis, őszintén, mi más lehetne a dologban?
- Vigyázzon magára.
Oké, egy lépés, kettő, lassan távolodom, de még akaratlanul is visszapillantok. Tényleg nem vagyok normális.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=732196#post732196][b]Dr. Wittner Erik Benjamin - 2018.08.17. 22:19[/b][/url]

- Szerencsére csak nyolckor kell ott lennem.
Fordulok meg, de nem állok meg, mert ha megállok, akkor nem megyek tovább. Még mindig zsibbad az agyam, vagy annak a helye, és vannak ezek a bevillanó képek nem túl illő pillanatokról, amik szerintem egyre inkább a képzeletem szüleményei. Most nem is gondolok bele a szavaiba, csak megyek, haladok, és még szerencse, hogy nem jár erre sok ember reggel, mert még mindig háttal vagyok, és nézem őt. Fogalmam sincs, hogy miért nézem őt.
- Legyen kellemes napja.
Oké, fordulj meg te idióta, és irány haza. Engedelmesen fordulok és megyek, és ami biztos, hogy nem fogok ma bemennem, aludnom kell, de úgy, hogy ne álmodjak hülyeségeket.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=739256#post739256][b]Dr. Wittner Erik Benjamin - 2018.11.01. 19:34[/b][/url]

Az utóbbi napokban sikerült visszakapnom az irodámat, így mostanra már csinos halmokban állnak újra az iratok a nagy barna asztal számos pontján. Állítólag ez a komorság, amit a szoba közvetít, nem illik hozzám, de a lányom még nem állt neki átdizájnolni, szóval egyelőre ez van. Most is, mint mindig, az asztal mögött ülök, egy ügyiratot olvasok, és közben papírdobozból pirított tésztát és szezámmagos csirkét majszolok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=739259#post739259][b]Dr. Wittner Erik Benjamin - 2018.11.01. 19:45[/b][/url]

Mr. Brightmore

Szusszanva dőlök hátra, ahogy a napok, sőt hetek óta nyomasztó érzés újra elfog. Mintha nem lennék egyedül. Kezdem azt hinni, hogy a dolgaim elvándorlása nem a korai szenilitás számlájára írandóak, és mintha most sem lennék egyedül. Lassan tényleg begolyózok. A gondolatokból a kopogás rángat vissza.
- Tessék!
A naptáramra pillantok, de mostanra nincs beírva senki, gondolom ez akkor azt jelenti, hogy olyan jön, aki Márta szívét igencsak megnyerte. A gyermekeim nem tudnak kopogni, így őket ki is zárom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=739261#post739261][b]Dr. Wittner Erik Benjamin - 2018.11.01. 19:54[/b][/url]

Mr. Brightmore

Ahogy az ifjú belép, egyből tudom, hogy nem ismerem, és amikor bemutatkozik, akkor rá is jövök, hogy valóban nem. A kéznyújtáskor felemelkedek ültömből, és viszonzom azt.
- Wittner Erik, örvendek. Foglaljon helyet.
Legalább nem köntörfalazik, egyből őszintén megmondja, hogy a mostani beszélgetésünk eredménye az ő érdekeit szolgálják majd.
- Hallgatom.
Biccentek egy aprót, ha már ilyen komolyan beszél, és keresztezett ujjaimon megtámasztott állal figyelek rá.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=739263#post739263][b]Dr. Wittner Erik Benjamin - 2018.11.01. 20:10[/b][/url]

Mr. Brightmore

Nem szólok közbe, először meghallgatom, hogy mit szeretne, nem akarok a szavába vágni, és nem is nagyon kell, mert gyakorlatilag a legtöbb kérdésemet megválaszolja. Persze, még így is maradnak kérdések, de sokkal könnyebb dolgunk lesz egymással.
- A ketrec nem állatoknak való, a hárpia pedig egy különösen szép példány, én egy Augurey-t tartok, Ellie-t, aki éppen most ült el a tojásain.
Gondoltam, ha már ő is elmeséli a sajátját, én is a magamét, nehogy úgy tűnjön, mintha csak úgy mondanék valamit. Az valahogy nem az én asztalom.
- Mi történik abban az esetben, ha Manci néni elengedi Fülest, a tacskóját a tó mellett, a hárpia pedig elragadja?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=739267#post739267][b]Dr. Wittner Erik Benjamin - 2018.11.01. 20:31[/b][/url]

Mr. Brightmore

Halván mosoly jelenik meg az ajkaimon az ösztönösen jött válaszra. Igen, nagyjából erre számítottam, így nem csak az mosolyogtat meg, amit a fiú mond, hanem az is, hogy eltaláltam a reakciót.
- Az első időkben elkísérném, amikor a faluban járnak, csak, hogy megnyugtató legyen a lakosság számára is, illetve a magam számára is, Fülesről már nem is beszélve.
A végét persze viccnek szánom, de igyekszem minél komolyabb arcot vágni, talán csak a szemöldököm emelkedése árul el.
- Persze, ha csak nem bánja.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=739273#post739273][b]Dr. Wittner Erik Benjamin - 2018.11.01. 20:39[/b][/url]

Mr. Brightmore

- Igen, ha valaki megkérdezi, hiteles információkat tudok mondani. Olyan vagyok, mint egy nyugdíjas hölgy, imádok minden információt.
Szeretek tudni dolgokról, éppen ezért is vállalom be szívesen ezt a túrát. Persze, én nem körítek hozzá Andersent megszégyenítő mesét, inkább a tényekre hivatkozom.
- Mikor lesz eredménye a teszteknek?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=739278#post739278][b]Dr. Wittner Erik Benjamin - 2018.11.01. 21:01[/b][/url]

Mr. Brigthmore

- Olyasmi.
Mosolyodom el szélesen, bár azért ez a mosoly nem őszinte. Milyen térfigyelő az, aki maga is azt érzi, hogy megfigyelik? Viszont ez a jövő problémája, nem a jelené.
- Akkor úgy vélem, hamarosan újra találkozunk.
Elvégre ha ilyen gyorsan lefolyik a dolog, akkor hamarosan megjelenik az egünkön.
- Egy másolat tökéletesen elég. Ha nincs éppen kéznél bagoly, a gyerekeimnek is odaadhatja, a vezetéknevük Wittner, és egyáltalán nem hasonlítanak rám.
Eltéveszthetetlenek. Viszont úgy vélem, hogy a történet ezen szakasza akkor le is lett tudva, ismét megemelkedem, és most én nyújtom a kezem.
- Várom a baglyát, Mr. Brightmore.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=747546#post747546][b]Dr. Wittner Erik Benjamin - 2019.01.26. 22:35[/b][/url]

Nos, az alap koncepció azt hiszem megbukott. Az eredeti terv az volt, hogy egy gyerekeket segítő célt szolgálunk, vagyis a képeknek is olyanoknak kellene lennie, amik beleférnek a családbarát jelzőbe. Azt hiszem, az én három képem, melyeket az esemény okán hoztam el, ki is tűnnek, hiszen az egyiken egy anya gyöngysort akaszt a lánya nyakába, a másikon gyermekek játszanak egy kiskutyával, míg a harmadikon az első érintkezés van, ahogy egy édesanya mellkasára fektetik újszülött gyermekét. A többi kép, igencsak eltér ettől. Hasonló alkotásaim nekem is vannak, nem, nem olyanok, mint ami előtt az ifjú nő áll, hasonlók. Ezekre nehezen találok szavakat.
- Tetszik, amit lát?
Érdeklődöm, zsebre tett kézzel, megállva mellette, szemem a képre szegezve. Isteni. Azt hiszem, idén össze kell kapnom magam, ha akarok itt második ciklust.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=747554#post747554][b]Dr. Wittner Erik Benjamin - 2019.01.26. 22:56[/b][/url]

- Rossz fát tett a tűzre?
Érdeklődöm egy szemtelen mosollyal, túl fiatal. Lassan fel kéne nőnöm a saját koromhoz, a lányom lehetne. De ebben a teremben - szerencsére - nem igazán állnak meg az emberek. Nem bánom, mert nem ez az egyetlen kép.
- Őszintén remélem, hogy a kép az őrület szélén tengődő tébolyulást szimbolizálja, és nem egy megerőszakolt és hasba lőtt kéjnőt. Gyermekek javára megy a ma összegyűlt összeg.
Meg arra, hogy az én döntéseimet tárgyalják ki. Az előbb úgy beszéltek rólam, hogy közöttük álltam, csak a szakállamat nem szokták még meg. Csak ennyi.
- Mit lát, ha a festményre néz?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=747564#post747564][b]Dr. Wittner Erik Benjamin - 2019.01.26. 23:23[/b][/url]

- Dicséretes.
Bólintok is egy aprót a kijelentésemhez. Valóban, milyen szerencsések a szülei. Koncentráljunk a szüleire, biztos jó emberek, akik sokat dolgoznak, keményen, biztos. Mennyi idős lehet? Húsz körül? Mégis, ahogy mosolyog, többnek érzem, de ez nagyon megtévesztő tud lenni. Egy ideje már én magam is csak a saját képzeletemmel vívok harcot.
- Azért csak ne menjen a festő közelébe.
Nem tetszett már akkor sem, amikor bemutatták nekem, és most még inkább ellenszenvessé vált. Lépek egyet vele én is.
- Ez azt hiszem, holnapra felszámolásra kerül. Nem hiszem, hogy éppen ilyet terveztek ide. Nos, vagy ilyet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=747568#post747568][b]Dr. Wittner Erik Benjamin - 2019.01.26. 23:49[/b][/url]

- Egy festőnek vagy egy perverznek?
Kérdezek vissza, mert azért nem mindegy, hogy minek néz, nem szeretném egy perverz látszatát kelteni. Bár, ketten vagyunk egy a festmények miatt hangulatosan megvilágított teremben. Nos, ezek szerint, ha nem jön be a polgármesterkedés, perverz még lehetek. Remek.
- Bájos. Azonban, ha megnézi a vonalvezetést és a színek kombinációját.
Közelebb lépek a képhez és az alsó harmad fehér és bőrszín kontrasztját mutatom, majd ujjam feljebb csúszik a mellkas részére.
- Túl szembetűnőek azok a részek, melyeket egy ártatlan képnél inkább elrejtünk. A fehér pedig csak még incselkedőbbé teszi, hiába a szűziesség ábrázolásának színe, itt nem hiszem, hogy ez történt volna. De lehet, hogy én látok bele túl sokat.
Visszalépve mellé felemelem kicsit a szemöldököm, de aztán úgy vélem, nem tudja, hogy ki vagyok, és nem is bánom, kicsit lehetek más, mint aki.
- Itt, a munkám nagy része a hivatal kötelékében tart. Perverznek nem tartom magam, festőnek talán.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=747570#post747570][b]Dr. Wittner Erik Benjamin - 2019.01.27. 00:16[/b][/url]

- Ön az első, aki ilyennel vádol.
Nem zavar, csinálja csak. Az csupán az ideges vagy felcsattan ember, akinek van oka felcsattanni. Én a magam részéről nyugodtan fogadom az alaptalan vádat. Nincs okom azt feltételezni, hogy el is hiszi ezt. Kóstolgat, én pedig élvezem a játékot.
- A teremben vagy az életemben?
Kérdezek a kérdésére, incselkedését tovább víve. A múltkor is megfájdult a fejem egy hasonló játék miatt, és a mai napig nem tudom eldönteni, hogy az, csupán egy igen kézzelfogható álom volt-e vagy valóság. Nehéz ügy. Ujjaimat összeérintve, lassan sétálok a képek között.
- Nos, mindenképpen több kedvencem van. De megindoklom. Ez a szépen rejtett keserűség miatt, míg ez az érintés fontossága miatt tetszetős. Erről azonban maga jut eszembe. Ki tudja, talán megveszem. A gyermekek megsegítése érdekében.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=747574#post747574][b]Dr. Wittner Erik Benjamin - 2019.01.27. 00:44[/b][/url]

- Azzal, hogy sótlan vagyok.
Felelem őszintén, és ahogy kimondom, el kell nevetnem magam.
- Hát mi lehetne annál ízesebb, mint egy jogász, aki fest? Az egyik két lábbal áll a földön, a másik a föld felett lebegve létezik.
Sosem értettem ezt a sótlan kifejezést, de néha én magam is tapasztalom, amikor nem érnek olyan impulzusok, mint például ennek az ifjú hölgynek a játéka. Megkeseredett öregembernek érzem magam. Máskor, most nem. Most olyan vagyok, mint egy kamasz, aki el akarja hinni, hogy ez most meglesz.
- Esetleg?
Emelem meg a tekintetem, miközben követem, tekintetem az övébe fúrva, bátor, hogy így hátrál egy kiállítóteremben.
- Ígéretek. Tovatűnik és magányba taszít, egyedül a téboly szélén.
Ha már az első együtt látott képre utalhatok egy aprót.
- Nem tetszik? Dacos, a tekintettel viaskodó, központi elem. Szerintem ezek igazán illenek önre is. A teremben rengeteg festmény van, én azonban, önt láttam meg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=747577#post747577][b]Dr. Wittner Erik Benjamin - 2019.01.27. 01:12[/b][/url]

- Sótlan.
Erősítem meg abban, hogy valóban ezt gondolják rólam az emberek. A kérdésére hezitálok egy kicsit végül mégis bólintok.
- Csak nem mindig tudom kontrollálni, hogy éppen mihez van kedvem. Magyarázta már ki magát valami alól, amihez nem volt kedve, pedig kötelező volt? Néha, csak egész nap festenék, máskor mást sem csinálnék, csak a törvényességet felügyelném. De inkább persze a festés.
Valahogy mindig a festő a rakoncátlanabb. Ez már csak ilyen. Az újralátás ígérete megmosolyogtat, de jelenleg nem tudom elképzelni, hiszen eddig sem láttam sosem, ám a lehetőség miértjét ő maga adja meg nekem, édes, ahogy elpirul, finoman keze után nyúlok, és ha engedi, leeresztem az arcáról.
- Talán, lehetne a múzsám, aki homlokon csókol. Vagy, a modellem. Szebbet, őszintébbet festenék magáról, mint bármely kép a teremben.
Ezt pedig komolyan is gondolom. Megfesteném őt, a pírt az arcán.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=747610#post747610][b]Dr. Wittner Erik Benjamin - 2019.01.27. 15:12[/b][/url]

- Ne féljen tőlem, mert még a végén tényleg elkezdek aggódni, hogy perverz vagyok.
Van ez a betegségem, hogy ha valami bekattan, akkor nekem azt meg kell csinálnom. ez is most egy ilyen dolog. Hogy meg kell csinálnom. Le akarom festeni őt, valóban látni és vászonra vinni. Végül enged, és szerintem ez a pír csak még csodálatosabbá teszi. Oyanná, akire emlékezni akarok, akit meg akarok mutatni a világnak. Igent mond, én pedig elmosolyodom.
- Ruhában.
Teszem hozzá, mert valljuk be, hogy nem éppen beszéltünk meg részleteket, mielőtt igent mondott, és azért számos olyan pont van, ami miatt akár még aggódnék is, ha a helyében, vagy az apja helyében lennék. Én nem ilyen képeket festek, vagy ha mégis, nincs modellem. Sosem volt. Tiszteltem a gyerekeimet és tiszteltem az anyjukat is, hogy ne akarjanak meztelen emberek között játszani vagy főzni. Az olyan képek alapjai, melyeken hiányos egy-egy öltözet, a gyermekeim anyját ábrázolom, olyan hetven százalékban. Maximálisan tisztelem a nőket, és éppen ezért bosszant ennyire ez a kiállítás is.
- Lassan mennem kell, de adok egy címet.
Papírt és tollat húzok elő a belső zsebemből és gyorsan felírom rá a Tündérmanó utca 18-at, ahol jelenleg lakom. Alá pedig azt, hogy Benjamin. Átnyújtom neki a lapot.
- Egy nagyobb családi ház, de társasházként funkcionál, nem biztos, hogy én nyitok ajtót, viszont akárki is, elég csak azt mondania, hogy Benjamint keresi. A tetőtérben lakom. Ha nem vagyok otthon is beengedik, megvárhat. Tudni fogom, hogy ott van.