Minden RT játékra, ami a faluban vagy annak környékén játszódik.

Kori - szerelés

- Kori, te ezt nem értheted - igazából nincs jogom ezt mondani, mert én sem értem. Egyszerűen nem szeretnék összeköltözni és megállapodni, meg egy rakás gyereket odaszülni, amíg Arie meg dolgozik. Nekem a sárkányok a gyerekeim.
- Tököm, én sem értem! - teszem tenyereimet arcomra és el sem veszem őket onnan.

Kori - szerelés

- Én nem hiszem, hogy ez jó ötlet - hárítom el az ötletet szinte azonnal. Ha most nem vallok színt legalább neki, aki mindig itt van nekem, és ahelyett, hogy örülne az esküvőjének és a boldog életének, engem vigasztal, akkor mikor? És legfőképpen kinek? Kori támasz nekem, mert mindig segít, mindig mellettem áll, és az már bebizonyosodott, hogy egyedül nem tudok dönteni.
- Kori - hatásszünet. Nem mintha kellene, de legalább több időm marad kigondolni mit is akarok mondani. Aztán csak úgy döntök, hogy mondom. - Romániában volt egy férfi. Jasonnek hívták, és elég közeli kapcsolatba kerültünk egymással, de nem úgy - tekintek jelentőségteljesen barátnőmre, hogy értse. Ezeket mindig jobb letisztázni. - Ha tetszik; ő az én örök szerelmem, alakulóban volt valami, de aztán igent mondtam, amikor megkért a bájgúnár. Azóta nem láttam, és most itt van. Mármint Jason van itt - hunyom le a szemeimet, majd valami csikálni kezdi halántékomat. Odanyúlok és meglepetten tapasztalom, hogy könnyek folynak végig rajtam.
- Mi a franc?! - ülök fel és tapogatom meg szemeimet. Sírok? Miért?

Kori - szerelés

Meglepetten nézek Korira, mert nem értem. Semmit nem értek, és ez most, így, itt ülve, valószínűleg látszik is rajtam. Kissé összerezzenek, ahogy letörli a könnyeimet, egy hálás mosollyal köszönöm meg neki.
- Én is ettől félek - suttogom magam elé nézve, miközben szépen manikűrözött körmeimet piszkálom.
- Nem akarom elveszteni Őt - bevallottam. Istenem, végre valakinek bevallottam, ám így sem lett könnyebb. Ez rosszat jelent, nem?
- Mi van, ha én arra kárhoztattam, hogy két férfit szeressek, de egyiket se kaphassam meg? Esküszöm, már minden eszembe jutott, Kori. Simán összepakolok és visszamegyek Romániába. Talán mindenkinek ez lenne a legjobb, főleg nekik.

Kori - szerelés

Kicsit felnevetek azon, amit Kori mondd. Ha ez lehetséges lenne, tutira élnék a lehetőséggel egy szó nélkül, vagy anélkül, hogy egyáltalán átgondoljam a dolgot. Csak simán rábólintanék, és mindenki boldog lenne, főleg én. Önző dolog ez, nem?
- Vagy mindkettő az - állok fel, és kapom fel a poharat a szekrényről. Kiöblítem, és újratöltöm. - Ennek örömére leiszom magam. És holnap elmegyünk bulizni - mosolyodom el őszintén. - És ha már itt vagy segíthetsz ruhát választani.

Kori - szerelés

Látom rajta, hogy őrlődik magában, de csak kimondja a végére, amiért hálás vagyok. Nem tudom, hogy mikor volt velem folyamatosan őszinte valaki ilyen mélyen. És tudom, hogy Kori eme gyönyörű szokását megfogja tartani, életünk végéig.
- Hát ez könnyebben ment, mint gondoltam - ráncolom össze szemöldökömet és orromat is egy kicsit. Fújtatva kezdek el egy kézzel turkálni a - szobához képest - meglepően nagy gardróbban. - Erre gondoltál? - tartom ki az arany ruhát a szekrényből, miközben nagyot kortyolok boromból.

Kori - szerelés

- Rendicseeeek - akasztom fel az ajtóra a ruhát a vállfáján. - Igen, szerintem is tökéletes ez a ruha - mosolyodom el. Egyszer volt rajtam egy romániai konferencián, ahova majdnem minden rezervátumi nagyfőnök eljött, és a lelkünkre kötötték, hogy ki kell öltözni. Megtettem, és mindenki el volt ájulva, természetesen.
- Kérlek - forgatom meg a szemem sértődötten. Mintha én lennék az, aki ilyen szűzies dumákkal lebeszélné a szexi ruhákról. - Te ezt fogod felhúzni - kapom ki a vörös ruhát a szekrényből. Nagyot kortyolok boromból, amíg Kori felé mutatom a kiválasztott darabot. - Azzal a nagyon pöpec fekete magassarkúddal. Bomba leszel.

Kori - szerelés

- Mint mindig - forgatom meg szemeimet, hogy utána őszintén felnevessek. Imádom, hogy ez a nő, aki éppen térden csúszva jön a ruháért mindig megtud nevettetni és elfeledtetni velem a szarságokat. Nekem lett teremtve.
- Oké - bólintok egy aprót, a ruhát elengedem, hogy eltudja venni. - A száraz vöröset hagyd itt, kérlek - kiiszom az utolsó kortyot a pohárból, és már lépek is, hogy újratöltsem. Ez kell most nekem egy jó könyv mellett.
- Vidd magaddal és mutasd meg Jack-nek - kaján vigyorral nézek Korira. - Imádni fogja ő is.

Kori - szerelés

- Hé - próbálom felkelteni a figyelmét, hogy rám tekintsen. Valószínűleg elkalandozott és Jack jár a fejében, megértem én, de na. - Ő is férfiből van, és lehet kicsit más, mint a többi, de imádni fogja, mert elképesztően szép leszel benne - leteszem a poharat és közelebb lépek Korihoz, hogy a ruhát teljesen hozzá tudjam igazítani. Tökéletesen passzol hozzá.
Elengedem a ruhát, és magamhoz szorítom.
- Na menj, mert még a végén hiányolni kezd az égből pottyant tökéletesség - távolodom el tőle. Nagy a szám, de ha Kori kilép innen, mi az istent fogok csinálni?