Minden RT játékra, ami a faluban vagy annak környékén játszódik.

Kori - szerelés

Éppen húznék ki egy teljes mondatot az egyik nemrég beadott fogalmazások közül, amikor kopognak. Megilletődve és oldalra biccentett fejjel nézem egy ideig az ajtót, aztán eszembe ötlik, hogy lehet ki kéne nyitni.
Felállok és komótosan sétálok az ajtót, amit kitárok már éppen heves kézmozdulatokkal kezdeném el magyarázni Arie-nak, hogy nem érek rá, amikor Korit pillantom meg az ajtóban. Miaf*sz?
Kisírt szemek, teli arcos vigyor és két szatyor. Valószínűleg bor, mert ismer. Szó nélkül félre lépek, hogy beviharozzon a szobába és csináljon azt, amit szeretne. Becsukom mögötte az ajtót, kérdőn nézek rá, hátra elkezdi mondani magától.

Kori - szerelés

Egy biccentésre telik tőlem a bókjára, meg amúgy is tudom, hogy jól áll és szexi, de most nem ez az elsődleges. Mélyet sóhajtok, miközben lehunyom a szemem, és Kori arcát fürkészem. Locsog, ahogy szokott, mégsem mondd semmit. Ki van sírva a szeme, de mosolyog, sőt vigyorog, és én meg k*rvára nem tudom, hogy mi van.
- Még mit nem! - csattanok fel hirtelen, de érzem, hogy lehet kicsit indulatosabb lett a reakcióm, mint kellett volna. Csak megrázom a fejem egy kicsit, amikor Kori kiválasztja a vörös édeset. Az arca igazából kifürkészhetetlen az ellentétes érzelmek mögött, így a telefonomért nyúlok és egy pillanatot kérve Koritól belépek a fürdőbe.
- Vedd már fel - suttogom a hangszóróba és nagyon remélem, hogy felveszi, mert eskü, hogy elvesztettem a fonalat. Pedig ilyen nem szokott történni.

A csajom

Kori + Frank - szerelés

Végre felveszi a telefont, és amint meghallom a hangját a megkönnyebbülés szinte átrepül a testemen.
- Hülye - hangomon hallani lehet, hogy értékelem a poént, de most nem fogok neki állni szexiségeket morogni a telefonba, amikor Kori kint... fogalmam sincs éppen mit csinál az iváson kívül. Szemeimet behunyom, alsó ajkamba harapok, hogy ne törjön ki belőlem a nevetés. Miután rendeztem a vonásaimat, megszólalok.
- Kori itt van, de... - egy pillanatra habozok. Mit is mondhatnék igazából? - Sír, de közben nevet, és boldogan nevet, Arie, nem szomorúan. Emberek általában csak sírnak, ha sírnak, nem? Nem nevetgélnek önfeledten, miközben dúdolgatnak. Várom az ötleteket - dőlök hátra a hideg falnak, fejemet is hátradöntöm.

A csajom

Kori + Frank - szerelés

- Hogy lenne terhes?! - hüledezem kikerekedett szemekkel. Istenem, nehogy terhes legyen, mert nekem most nincs ingerenciám egy terhes Korit elviselni. - Nem is lehet az, éppen most cuppantja a szájára az édes vörösbort - csukom be ismét halkan a fürdő ajtaját. Hát na, azért néha ki kell nézni, nehogy arcon pörögjön, mert akkor sosem lövöm le.
- Fogalmam sincs - sóhajtok egy mélyet, mintha tényleg az én lányom vedelne a nappaliban. - Amióta bejött, csak megdicsért, hogy szexi vagyok és ennyi - szépen elhallgatom Kori második mondatát, amikor berobbant. Nem kell tudnia. - Tehát ötleteket várok, Frank, mert úgy csinál mintha minden rendben lenne, de hát látszik, hogy nincs. Vagy... nem is tudom - csippentem össze orrnyergemet.

Csajom

Kori + Frank - szerelés

Csak elhúzom a számat arra, hogy gyerekkel inni. Nem ítélkezem, miért tenném, csak na. Ez elég intim téma ahhoz, hogy pont most tárgyaljuk meg, így nem is válaszolok inkább.
- Jézusom - kuncogok egy kicsit. Nem hiszem el, hogy az egyetlen barátnőm, aki így van és létezik kint issza magát a földre, Martin meg ilyeneket mondd nekem a telefonba.
- Ruha, Arie, és nem szándékozom levenni - hangom határozott, de azért megfordul a fejemben egy s más, amíg ezt kimondom. Azért na, én sem vagyok olyan magabiztos, mint aminek néha mutatom magam, és ez leginkább akkor érvényes, amikor Arie-ról van szó.
- Elmondta neked?! - kerekednek ki a szemeim hirtelen. - Ezt nem hiszem el - érzem, ahogy elvörösödöm, még szerencse, hogy ezt a vonal másik végén lévő nem láthatja.
- Ne gyere át, Martin, csak segíts már, kérlek! Mi az istent csináljak? Csak kérdezzek rá?

A csajom

Kori + Frank - szerelés

- Persze - morgom a telefonba, mintha nem rögtön ez jutott volna neki is és nekem is eszembe. Vagy hát... lehet tényleg csak nekem ötlött ez az agyamba rögtön, amint elkezdte lökni a dumáját nekem. Na lényegtelen.
Halkan felnevetek. Szóval őrült vagyok, de ezen a kérdésen nem is tudok sokat lovagolni, mert felteszi a következőt. Húha, igazából teljesen jogos a kérdés és nem is tudom, hogy... orromat és szemöldökömet összehúzom, ahogy gondolkodom a válaszon.
- Hát - szusszanásnyi szünetet tartok, mintha segíthetne a válaszadásban. - Ja, valahogy így - motyogom a telefonba, és érzem, hogy ismét felveszem a Kori által elfogyasztott bor színét. - De tényleg fogalmam sincs mit kéne csinálnom. Csak bejött, leült, és iszik. Istenem, jó! - kiáltok fel határozottan, és Arie-ra nyomom a telefont. A tükörben rendezem a vonásaimat, mielőtt kilépek a helyiségből. Levetem magam Kori mellé, és megfogom a száraz vörösbort.
- Na lökjed, csajom, mert ez így elég para.

A csajom

Kori - szerelés

- Oké - bólintok arra, hogy szerelmes. Biztos vagyok abban, hogy meghibbant a nő. Komolyan, ez száz százalék. Ismét elkezdenek potyogni a könnyei, de közben vigyorog és ez külső szemmel komolyan kib*szott ijesztő. Mármint szavakba sem tudom elmondani.
- Szóval szerelmes - állok neki bénán a beszélgetésnek, miközben a dugó szépen távozik az üvegből. - Ez jó dolog? - csak kicsit sandítok Korira, miközben poharamat majdnem tele töltöm az élet nedűjével. Ez kell nekem.

Kori - szerelés

- HOGY MI AZ ANYÁM VAN?! - kiáltok fel az üveg is, a pohárral együtt majdnem kiesik a kezemből, de még időben rászorítok mindkettőre. Most mondjuk az a félő, hogy összeroppantom, de mindegy is.
Jack szerelmes. Koriba. És Kori szerelmes Jack-be. Istenem! Gondolkodás nélkül vetem magam Kori nyakába, és ölelgetem halálra.
- Gratulálok csaj! - ujjongok a fülébe, remélve, hogy nem süketül meg. Kabbe, Frank! Megy ez nekem nélküled is.
- De várjál már - távolodom el tőle kicsit, miután letepertem. - Akkor miért sírsz?

Kori - szerelés

- Nem hiszem - nevetek fel őszintén, ahogy lekászálódom róla végleg és visszaülök a helyemre. Őszintén örülök, hogy Kori boldog és megosztja velem ezt a boldogságot.
- Természetesen - bólintok egyet határozottan. - Nagyon sok dolgunk lesz, Andretzky, szóval készülj!

Kori - szerelés

- Vele fogod - simítom meg a karját. - Ez most már biztos. De el kell dönteni a témát, a színeket, a dekorációt - mutatom fel sorban az ujjaimat, ahogy számolom. Húha, nagyon sok dolgunk lesz.
- Nem lesz gond, Jack is szeret téged. És csak téged - mosolyodom el őszintén. Korival nem beszéltünk sokat az anyjáról, egyszer említette meg, de gyorsan el is terelte a szót, így nem is erőltettem tovább a témát. Ha megtettem volna, valószínűleg feljönnek az én szüleim is, és egyáltalán nincs kedvem róluk beszélni.
- És legalább Frank orra alá dörgölhetem, hogy lecsúszott rólad - jelenik meg az önelégült vigyor az arcomon.

Kori - szerelés

- Helyes, mert én is erre gondoltam - bólintok egyetértően, mintha csak a saját esküvőmet tervezném. Kori és Jack esküvője tökéletes lesz. Akár én tervezem és szervezem, akár más. Csodálatos lesz.
- Kérek minden szaftos részletet, Kori - fekszem el a szoba közepén, majd átpördülve hasra fekszem, így pillantok fel rá.
- Mesélj még - pillogok fel rá őszintén, ujjaimat összekulcsolva teszem rá államat. - Jó nagy hülye, így is, hogy eddig nem próbálkozott be nálad - fogom meg poharamat, majd jó nagyot kortyolok belőle.

Kori - szerelés

Csillogó szemmel és hatalmas vigyorral hallgatom végig Kori beszámolóját. Semmit nem értettek abból, amit egymásnak mondtak, mégis mindent megértettek. Ennél szebbet el sem tudnék képzelni, főleg, hogy mennyire megérdemlik egymást, és végre eljutottak idáig.
- Örülök nektek nagyon - iszok még egy kortyot, de vissza is köpöm a pohárba, Kori következő kérdésére. Meglep, kikerekedett szemekkel nézek magzatpózban fetrengő barátnőmre.
- Hogy tessék?

Kori - szerelés

- Én... - elmerengek. Amióta Kori az életemben van, állandóan olyan kérdéseket tesz fel nekem, amikre nem tudok rögtön válaszolni, ráadásul zavara ejtőek is. Elment a kedvem a bortól, így kicsit feltámaszkodva a tőlem nem messze lévő kis szekrényre rakom, és visszafekszem.
- Nem - mondom ki mosolyogva. Ismervén Korit, úgysem szakad le a témáról, így folytatom kis magyarázattal megspékelve. - Nem hiszem, hogy ilyen szinten eltudnám magam kötelezni. Soha nem is ment.

Kori - szerelés

- Kösz a bókot - nevetek fel őszintén, ahogy a hátamra fordulok, és meredten kezdem bámulni a plafont. Eddig olyan boldog voltam. Örültem Jack-nek és Korinak, most meg hirtelen beszélgetni sincs kedvem.
- Valahogy úgy - hunyom le a szemeimet. - Arie sokszor felhozta már az együtt élést, de én nemigen hajlok erre.