37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalva

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Dr. William Eric Payne
INAKTÍV


Gyógyító Kappa
offline
RPG hsz: 191
Összes hsz: 626
Írta: 2019. május 8. 20:17 | Link

Édes bátyám

Ma először keltem úgy, hogy semmim sem fájt, sőt, ahogy kinyitottam a szemem, oldalra fordítom a fejem, elmosolyodom, hiszen Norina nyugodtan szuszog mellettem. A mai nap, kiváló.
Magamtól keltem, idő előtt, és bár maradnék még mellette, tudom, hogy csak felkelteném, így a konyhába sétálva neki is reggelit készítek, miután megsétáltattam Miát, majd egy gyors zuhany, öltözés, gyors csók az alvó gyermekeim homlokára és szinte fütyörészve indulok el dolgozni.
A nap is kisüt pont abban a percben, ahogy megállok a rendelő előtt, és mosolyogva lépek be. A reggel kellemes, nem volt nagy vész este, Jasmine nincs sehol, az ideiglenes recepciós gondjaira bízom, hogy rendeljen neki egy csokor virágot, tűzessen mellé egy jobbulást kártyát és szállíttassa ki. Minden kellemes. A teám is pont eléggé citromos, lábaimat feltéve, lejjebb csúszva a székben kezdem el az éjszaka eseményeit olvasni.
Hozzászólásai ebben a témában

Jasmine A. Jhaveri
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 74
Összes hsz: 189
Írta: 2019. május 8. 20:24 | Link

Én sem tudom már ki vagyok...
-Kaland II. felvonás-


Pánik, többedszer, sokszázadszor. Nagy levegőket veszem, de egyre csak zúg a fejem és nem akar semmi jobb lenni, változni, javulni. Egyre jobban kétségbeesem, mi is történik. Nem mertem sehova menni, megremegek és a gyomrom forog a gondolattól, hogy mi van ha valakit megkeresek, és kiderül, hogy... tényleg okkal kerültem más testbe. Jó okkal lépett a lelkem tovább.
Zokogok, ahogy remegve, Jason haját copfba kötve a hatalmas kézzel betolom a rendelő ajtaját a recepción csak feltámaszkodva érdeklődöm Willről, aki egy vizsgálóban van szerinte. Arra is veszem az irányt, érzem ahogy bámulnak, de csak benyitok és becsukom magam mögött az ajtót. Nekidőlök, a kilincs is majdnem a kezemben marad úgy szorítottam. Nem is értem mi ez az erő.
- Segítened kell, kérlek.
Hozzászólásai ebben a témában

Dr. William Eric Payne
INAKTÍV


Gyógyító Kappa
offline
RPG hsz: 191
Összes hsz: 626
Írta: 2019. május 8. 20:31 | Link

Édes bátyus

Kellemes, ezt a szót kerestem, miközben Adrian "gyöngy" betűit is próbálom kivinni. Kellemes és bizalommal teljes vagyok, egészen addig, amíg rám nem rontanak. Először meglepődök, felpillantva rá, elmosolyodom.
- Cuki a copfod.
Már nem lakunk együtt, talán közöttünk is alakul valami a rend irányába, de aztán belegondolva, ez a hang, és az, hogy kér... visszafordulok felé.
- Annie? Cath?
Hozzászólásai ebben a témában

Jasmine A. Jhaveri
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 74
Összes hsz: 189
Írta: 2019. május 8. 20:39 | Link

Én sem tudom már ki vagyok...
-Kaland II. felvonás-


Kiráz a hideg, nem a jó értelemben, megborzongok újra a gondolattól ami ide vezetett, majd patakzik a könnyem Willre nézve.
- Mosdóba szeretnék menni - de nem fogok. Vannak dolgok, amikkel már bőven átléptem egy határt és még azt sem tudom magammal hogy számoljak el, nem még a szüleimnél. Életemben egy férfit láttam valaha hiányos öltözetben, egyetlen egyhez voltam közelebb, mint az erkölcsileg illett volna. Most meg... nem vagyok képes. Még az is rajtam van, amiben ő aludt, arra vettem fel a többi ruháját. Képtelen vagyok. - De nem szeretnék, Will segítened kell.
Hozzászólásai ebben a témában

Dr. William Eric Payne
INAKTÍV


Gyógyító Kappa
offline
RPG hsz: 191
Összes hsz: 626
Írta: 2019. május 8. 20:53 | Link

Édes bátyus

- Ööö...
Mondatok, gondolatok, okok, amiért nem vagyok híve annak, hogy családtagot kezeljünk. Na nem mintha ne a családom tagjai aludtak volna egymás mellett az elmúlt hónapokban. Egy szívbeteg, egy szuicid, meg egy beszámíthatatlannak ítélt. De nem, még így sem vagyok a híve a család kezelésének.
- Elkaptál valamit? Szúr vagy inkább csíp? Van vér vagy váladék?
Közben azért felkelek, már nem nagyon vicces, hogy lazán ülök. Hogy is volt az, hogy kellemes ez a mai nap? Visszanyal a fagyi, érzem.
- Fel tudod sorolni, hogy kikkel voltál együtt az elmúlt két hónapban?
Hozzászólásai ebben a témában

Jasmine A. Jhaveri
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 74
Összes hsz: 189
Írta: 2019. május 8. 21:19 | Link

Én sem tudom már ki vagyok...
-Kaland II. felvonás-


- Mi? Dehogy, nem, semmi. Semmi sehol sehogy - ingattam a fejem vehemensen teljesen sipítani próbálva, de a hang, ami elhagyta a torkom rettenetesen hangzott. Felnyüszítettem, majd az arcom... Jason arcát a nagy kezekbe temetve ültem le a székre, ami oldalt volt, és szinte üvöltve folytattam az újabb kérdésekre.
- Két hónapban? Kikkel? - hűltem el egy pillanatra felnézve teljesen, aztán megint jött az a bizsergés a tenyeremben, felsejlett egy lángcsóva is, de alább is hagyott ahogy nagyot fújtatva ledermedtem tőle. Ez biztos a démonok égető tüze, így közlik, hogy bűnös vagyok, bűnösebb mint hiszem.
- EGÉSZ ÉLETEMBEN CSAK EGY FÉRFI VOLT - kiabáltam el magam majd meredtem rá. - Én ezt nem tehetem, szégyent hozok a családomra.
Hozzászólásai ebben a témában

Dr. William Eric Payne
INAKTÍV


Gyógyító Kappa
offline
RPG hsz: 191
Összes hsz: 626
Írta: 2019. május 8. 21:35 | Link

Édes bátyus

- Lehet, hogy lappangó.
Vagy nem értem, hogy a bátyám, gyermekkorom példaképe, miért retten meg attól a ténytől, hogy mosdóba kell mennie. Nyitom a számat, majd becsukom, elkerekedett szemekkel nézek rá, majd megint kinyitom, aztán becsukom, és nem nagyon tudok erre mit reagálni.
- Oké, nyugi.
Azt hittem a rezervátumokban vannak nők is, de hát ínséges időkben vagy ha Brazíliában jár, gondolom, megváltozik a dolog. A brazil prostikról állítólag nagyon nehéz megállapítani, hogy férfiak vagy nők.
- Nem hozol szégyent, a mi családunknak elég vastag a bőr az arcán.
Mellé lépek, és a hatalmas hátát kezdem el simogatni. Ehhez mondjuk Ariana meg Cath jobban ért, de most velem kell beérnie.
- Jason, mondd el, mi történt.
Hozzászólásai ebben a témában

Jasmine A. Jhaveri
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 74
Összes hsz: 189
Írta: 2019. május 8. 21:49 | Link

Én sem tudom már ki vagyok...
-Kaland II. felvonás-


- Nem vagyok buta, Will, én is ezt tanultam - néztem rá fel, de abban biztos voltam, hogy nekem semmi bajom, és ezek után csak fohászkodtam az istenekhez, hogy az idősebbik Payne teste is ilyen állapotban legyen. Annyira megalázónak érzem ezt most, nem csak az itt létet, tényleg annyi, de annyi minden van, amit úgy érzem tönkreteszek, pedig azt sem tudom mi történik pontosan. Szégyen vagyok mindenki számára, csak sírni szeretnék és az életemet. Ez a dráma nekem már túl sok. Alább is hagynak a könnyeim és csak ingatom a fejem újra és újra. Nem ért semmit. Ő sem.
- Én nem a tiédről beszélek, a sajátomról. Én vagyok, Will, Jasmine - tartom felé keserűen tenyereim, hogy komolyan beszélek, de nem tudom mit mutathatnék vagy mondhatnék erre. - Nem tudom mit keresek így itt, így ébredtem. Will én nem érek férfiakhoz, nekem ez az életembe nem fér bele, én ezt nem tudom végigcsinálni, bármi is legyen. Segítened kell, érted?
Hozzászólásai ebben a témában

Dr. William Eric Payne
INAKTÍV


Gyógyító Kappa
offline
RPG hsz: 191
Összes hsz: 626
Írta: 2019. május 8. 22:00 | Link

Édes bátyus?

- Persze, sárkányokon.
Azért az más, ha a sárkányok betegek, jóval másabb. Sosem láttam még a bátyámat sírni, tudom, hogy érzékeny, hogy kedves a lelke, hogy a hatalmas test hatalmas, érző szívet rejt. Ezért is nem tudom, hogy ez most mi. Nem tudok vele mit kezdeni.
- Te nagyon belezúgtál Jasmine-ba.
Az azért feltűnne, ha ő Jasmine lenne, de nem az, nem, az nem lehet. Részeg lenne?
- Oké. Melyek a hinduizmus szent iratai?
Körülbelül minden tudás, ami rám ragadt, az ez.
Hozzászólásai ebben a témában

Jasmine A. Jhaveri
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 74
Összes hsz: 189
Írta: 2019. május 8. 22:06 | Link

Én sem tudom már ki vagyok...
-Kaland II. felvonás-


- Nemibeteg sárkánygondozó szakma? - néztem teljesen értetlenül és érdeklődve rá, a nagy sokkba hozott egy még értelmetlenebbet, ami legalább arra jó volt, hogy kicsit összeszedjem magam. Nagyokat szipogtam, aztán a nem olyan régen vett kis virágmintás zsepicsomagot elővéve kifújtam a nózim meg megtörölgettem a szemeim.
- Tessék? Mit csinált?
Már addig sem jutottam, hogy értelmesebben visszakérdezzek, aztán csak kint volt minden, és nem hitte el. Láttam rajta, hogy viccnek tekinti, nekem nem az, teljesen el vagyok keseredve.
- Te most komolyan erről akarsz kikérdezni? Will ez biztos a karmám, fogalmam sincs mit tettem, de biztos, hogy bűnt, büntet, leckét tanít és a lelkem vitte hozzá.
Visnu segítsen meg. Idegesen vakartam a könyököm, mint mindig teszem. Mindegy, hogy milyen testben van az ember, ha a szokások segítik.
- Hiányzik a kutyám, a szeretteim, az életem, Will én nem fogom letolni ezt a nacit. Én erre nem állok készen.
Hozzászólásai ebben a témában

Dr. William Eric Payne
INAKTÍV


Gyógyító Kappa
offline
RPG hsz: 191
Összes hsz: 626
Írta: 2019. május 8. 22:15 | Link

Édes Ganésa szerelme!

- Mi?
Már én sem nagyon értem, hogy most mi történik, de kezdem azt érezni, hogy elég nagy árat fizettem azért, mert békés volt a reggelem és mert tökéletes a teám. Komolyan, tényleg nagy árnak tartom a zokogó, feltételezéseim szerint még mindig nemi beteg, magát Jasmine-nak képzelő Jasont. És akkor megtörténik, ahogy a könyökéhez nyúl, leesik az állam, és bár nem illik hozzám, de:
- B*ssza meg!
Leguggolva fogom meg a kezét, és nézek a könnyáztatta szemébe, bal kezemmel letörlöm a könnyeit.
- Jasmine.
Merlin szerelmére, és ilyenkor most mi a helyes eljárás, mármint ő a bátyám, de nem, mert a kollégám, aki normális és kedves, és Istenem, Jason van a testében.
- Segítek rajtad, rendben?
Hozzászólásai ebben a témában

Jasmine A. Jhaveri
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 74
Összes hsz: 189
Írta: 2019. május 8. 22:41 | Link

Én sem tudom már ki vagyok...
-Kaland II. felvonás-


- Mi? - ismétlem utána teljesen értelmetlenül. Bár nem zokogom éppen, a lelkem még igen, nem nyugodt, továbbra is rémülten háborgom odabent, de kiskoromban is megtanultam, hogy a hiszti nem vezet eredményre. Rengeteg kérdésem lenne és mind megválaszolatlan még, talán ez a feszültség teszi a kaparászást is. Aztán mikor kimondja a káromlást én csak lesütöm a szemem és lehajtom a fejem. Nem tudom ez mire szól pontosan, de az biztos, hogy most talán ő az egyetlen, aki az adott problémán segíthet. Orvosok vagyunk, szándékos az itt létem is.
- Igen - bólintok a nevem hallatán egy aprót aztán csak veszek pár nagyobb levegőt az ujjaim esetlenül összefűzve az ölemben. - Fogalmam sincs mi történt, a szentírás szerint a lélek csak akkor köszön el, ha az a test végleg feladta, ekkor újjá születhet, kaphat új esélyt, ha arra érdemesek vagyunk. Will, szerinted én...?
A feszengésem kicsit rosszabb lett és nem csak a gyötrő kétségek, az inger is rossz volt.
- Azt hiszem kellene egy katéter...
Hozzászólásai ebben a témában

Dr. William Eric Payne
INAKTÍV


Gyógyító Kappa
offline
RPG hsz: 191
Összes hsz: 626
Írta: 2019. május 8. 22:51 | Link

Jasmine

- De ez a test már foglalt volt, a bátyám lelke volt benne.
Nem tudom, hogy ez pontosan hogyan működik, de valahogy úgy tudom elképzelni a lélekvándorlást, hogy ha van, akkor nulláról kezdi újra a lélek és nem feltétlen emlékszik rá, hogy mi volt korábban. Főleg nem így.
- Szóval, ha te a bátyám testében vagy, akkor ő, lehet, hogy a tiédben van?
Nem, inkább ne legyen. Amilyen szeleburdi Jason, egyből végigfogdosná az új testét, és szegény Jasmine sosem tudná ezt rendbe hozni. Próbálok nem aggodalommal nézni rá.
- Oké.
Reméltem, hogy ezt nem fogja kimondani, hogy megoldjuk azzal, hogy ráül a deszkára, de ehhez képest mehetek, és megkatéterezhetem a saját bátyámat. Kellemes nap, végleg ég veled.
- Gyere.
A kezem kinyújtom felé, hogy a bizalmamat megpróbáljam továbbadni. Most nem a saját testében van, de mondjuk a folyosón még nézhetnek ránk furcsán, ha kéz a kézben sétálok egy benga nagy pasassal. Hogy is van az a vastag arc?
Hozzászólásai ebben a témában

Jasmine A. Jhaveri
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 74
Összes hsz: 189
Írta: 2019. május 8. 22:58 | Link

Én sem tudom már ki vagyok...
-Kaland II. felvonás-


- Én nem tudom, nagyon összezavarodtam. De hogy őszinte legyek, még sosem... volt ilyen élményem, hogy tudjam - mondtam végig. Aztán megint ott volt előttem. A téma újra és újra szaggatta bennem azt a szép, virágos tapaszt, amit rátettem a bátyám emlékére. Mintha ez megoldaná. De már nem tudom, nem tudom keresek-e bármit, vagy akarok-e találni. Félelmetes és elborzasztó egyszerre.
- Ő én? Szóval ő engem... - be sem fejeztem csak a szám elé kaptam a kezem és vészes sipítással ingattam a fejem, mintha muszáj lenne. Kiszaladt szerintem a maradék vér is belőlem, pedig van ebben a testben pár liter.
- Csak essünk túl ezen, még kiderül, képtelen vagyok.... bármit is tenni. Vagy csak oda nézni - mutogattam végig magamon, vagyis az idősebbik Payne testén és elkeseredve, zavartan, meg még kellemetlenül is éreztem magam, ahogy végül hagytam, hogy Will kivezessen, de fel sem néztem többet. Erre nem voltam most képes.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalva