A mai napom leginkább sétálásból állt. Mivel még mindig nem döntöttem el, hogy hol szeretnék lakni, ezért opciókat néztem meg. Ma összesen hetet. Ebből kettő a kastélyban van, két kisebb szoba, de nem tetszettek a fényviszonyok, öt pedig lent a faluban. Az ötből három csak egy szoba, ami nem igazán hozza el azt a függetlenséget, amit szeretnék. Egyben van társbérlő is, aki állítólag sosincs otthon, a hetedik meg nagyon tetszik, de egyedül húzós lenne. A héten el kell döntenem, sőt péntekig igazából, hogy legyen két napom be is költözni. Abban biztos vagyok, hogy a kollégiumban nem akarok maradni.
Az opciókat nézegetem, amíg a kávémra várakozom. Feketeerdő tortát rendeltem, hozzá egy nagy bögre tejeskávét, és remélem, hogy az egyik kedvenc helyem hangulata meghozza majd a várva várt megoldást.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753216#post753216][b]Emily Dorothea Fisher - 2019.03.26. 17:29[/b][/url]

A mai napom leginkább sétálásból állt. Mivel még mindig nem döntöttem el, hogy hol szeretnék lakni, ezért opciókat néztem meg. Ma összesen hetet. Ebből kettő a kastélyban van, két kisebb szoba, de nem tetszettek a fényviszonyok, öt pedig lent a faluban. Az ötből három csak egy szoba, ami nem igazán hozza el azt a függetlenséget, amit szeretnék. Egyben van társbérlő is, aki állítólag sosincs otthon, a hetedik meg nagyon tetszik, de egyedül húzós lenne. A héten el kell döntenem, sőt péntekig igazából, hogy legyen két napom be is költözni. Abban biztos vagyok, hogy a kollégiumban nem akarok maradni.
Az opciókat nézegetem, amíg a kávémra várakozom. Feketeerdő tortát rendeltem, hozzá egy nagy bögre tejeskávét, és remélem, hogy az egyik kedvenc helyem hangulata meghozza majd a várva várt megoldást.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753217#post753217][b]Bodza Edina Gyöngyvér - 2019.03.26. 17:46[/b][/url]

A mai nap tökéletesnek bizonyult egy kis süteményezésre, ezúttal egyedül vágtam neki az útnak a faluba. A szüleimmel beszéltünk, hogy egyedül semmiképp sem engednek kiköltözni, mindenképp keressek megbízható lakótársakat magamnak, úgy esetleg lehet. A kolival úgy komoly baj nem igen volt, sőt, kimondottan szerettem a kastélyban lenni, itt inkább arról volt szó, hogy az alapképzés után elhagynám a családi fészket, kirepülnék. Egyszerűen már nem találtam a helyem a mugli közegben, annyira átitatta életemet a mágia mostanra.
- Szia, Em! Vagyis… tanárnő – adtam meg a kellő tiszteletet. Mellette volt még szabad hely, jeej. – Csatlakozhatok?
Illedelmesen érdeklődtem, elvégre nem szeretnék tolakodó lenni, és hátha vár valakire, vagy csak egyedül szeretne lenni.
- Milyen érzés tanítani?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753230#post753230][b]Emily Dorothea Fisher - 2019.03.26. 19:59[/b][/url]

- Nem kell tanárnőznöd.
Pillantok fel mosolyogva az érkezőre, és a velem szemben lévő, üres helyre mutattam. Csak nyugodtan, ma mindenképpen egyedül sütizés volt beiktatva, de nem is baj, ha mégiscsak jön, és beszélhetek valakivel.
- Csak az új évben fogok tanítani, még nekem is szünet van, Egyelőre ki kell találnom, hogy hol fogok lakni, mert többet leszek itt, mint az egyetemen, így nem maradnék a kollégiumban. Bonyolultabb, mint hittem.
Megérkezik a kávém, és hálásan pillantok fel a férfire, egy apró mosollyal.
- Köszönöm.  
Majd vissza Gyöngyre. Ha rendel, türelmesen megvárom, aztán kérdezek csak rá.
- Mi a helyzet?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753233#post753233][b]Bodza Edina Gyöngyvér - 2019.03.26. 20:17[/b][/url]

– Ne haragudj, csak olyan jó együtt örülni veled. – És én még el se lőttem a főpoént. Ha valaki még elsőéves koromban azt mondja nekem, hogy ezt meg fogom lépni, körberöhögöm. És ahogy azt se gondoltam volna soha, hogy én képes lehetek ennyire jó irányba terelődni. A környezetem kezdett hatással lenni rám, jó értelemben. Ha viccelődtem is, akkor se más kárára, jobbára szóviccekben éltem ki magam.
 – Málnás túrókockát kérnék szépen – adtam le közben a rendelésemet.
 – Most készülök az évtized meglepetésére, – mosolyogtam –, de nem árulhatom el.
Ó, nem. Ha sikerül, akkor tényleg nagy dobás lesz, ha meg nem, nos, jó próbálkozás, legfeljebb Sárközi bácsi röhög egyet a markába.
– Alig várom a következő tanévet, de még ki kell találnom, merre is tanuljak tovább. Te milyen szakon tudnál engem elképzelni? – tettem fel a fogós kérdést. – Mindenképpen itt akarok maradni mesterképzésre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753240#post753240][b]Emily Dorothea Fisher - 2019.03.26. 20:38[/b][/url]

- Örülök, hogy velem örülsz. Bár, megsúgom, nem ide terveztem jönni, csak elszúrta a TO-s néni a jelentkezésemet, és itt kötöttem ki.
Ez bonyolult, hogy miért nem, leginkább Adrian miatt, aki ugyan már rég nem volt itt. Aztán jöttem, jött, és most eléggé vagyunk, mind a ketten vagy ketten együtt. Le kéne ezt tisztáznom vele. Főleg a költözés miatt.
- Hú, ez nem könny kérdés, mert egy év alatt nagyon sokat változik az ember. Én is nagyon sokat változtam, már más vagyok, mint aki akkor voltam.
Nagyon más, annyira, hogy néha még én magam is meglepődök azon, hogy mi lett belőlem. Nem bánom, nem az, de tényleg nagyon másabb lettem.
- Mi az, amivel szívesen foglalkoznál?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753241#post753241][b]Bodza Edina Gyöngyvér - 2019.03.26. 20:47[/b][/url]

- Nem baj az, ez is egy tapasztalat lesz – mosolyogtam. Egyszer tényleg így marad az arcom, más kifejezést is használhatnék, mert a végén azt hiszik, dilis vagyok. Aki ismer, az nem csak hiszi, tudja is.
- Legkésőbb év végéig muszáj, hogy eldöntsem. Negyedikes jegyek már számítanak, és addig módosítom az órarendem, amíg nem csúsztam le. Leginkább valami pörgős, utazós szakmában tudom elképzelni magam. Tavaly még az átoktörőt is fontoltam, de ahogy nézem, elég kemény szak. És ha nem zabolázom meg a mágiámat, akkor komoly bajba is kerülhetek, márpedig nem sűrűn, de azért még mindig vannak kitöréseim. – Igaz, ezekért már teljes mértékben én vagyok a felelős, az érzelemkontrollom még nem egészen tökéletes. A jóga meghozza a hatását, de egy készség nem egyik napról a másikra fejlődik ki, még akkor se, ha ott van plusz aduásznak a tehetség hozzá.
-Tanítani semmiképp sem akarok, néha még magamhoz sincs türelmem, és sanszos, hogy a kölykök kivágnának az ablakon, ha túl sokat járatnám a csőröm  - kezdtem sorolni azt, ami biztos, hogy kilőve. – Amik úgy bejönnek tárgyak, az a Bűbájtan, az SVK, a Mugliismeret és az Asztrológia, Csillagászattal összekombinálva. Legendás Lények Gondozása, Bájitaltan, ezek felejtősek. Reptan, kviddics úgyszintén. Még a sima vendéglátás is vonzz, el tudom magam képzelni akár cukrásznak is, vagy szakácsnak. Apu is szakács, csak ő mugli mód.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753246#post753246][b]Emily Dorothea Fisher - 2019.03.26. 21:26[/b][/url]

- Azt mondják, az átoktörő nagyon nagy fegyelmet és összpontosítást igényel. Ha van benned vadmágia, nem ajánlott. Most én csak a környezetemből tudok kiindulni, de például Adrian életében nagyon sok önfegyelem van, de tényleg annyira sok, hogy még régebben rossz gyereknek éreztem magam mellette, mert mondjuk túl sokat nevettem. Ez persze nem így volt, nem voltam rossz, csak ahhoz, hogy ő a kitűzött céljait elérje, nem lehetett dekoncentrált. Az átoktörőket is így tudom elképzelni, meg az aurorokat. De mondjuk azt nem szeretném, hogy Adrian auror legyen.
Ezt az utolsó mondatot nem tudom, hogy miért mondom, vagy miért mondom ki hangosan, de valóban ez van bennem. Nem szeretném, hogy veszélyes helyekre menjen, hogy elveszítsem őt megint. Egy év elég volt, most sokkal jobban oda fogok figyelni magunkra.
- A vendéglátás nem rossz, sok hely van itt gyakorlásra. Szerintem érdemes lenne megpróbálni, attól függ, melyik része érdekel.
Kipillantok az ablakon, és egy mosollyal találom szembe magam, ami engem is mosolygásra késztet.
- Szerintem lassan vissza kellene indulnod, mert bajba kerülsz.
Felpillantok megint és mutatóujjammal jelzem a kint várakozónak, hogy egy perc, gyorsan összepakolok.
- Beszélgessünk erről legközelebb. Fussunk össze valamikor.
Amikor Gyöngy is kész, kilépünk, ő az iskola felé indul, én pedig lassan odasétálok a kint várakozóhoz, mosolyogva felpillantva rá.
- Látni kívánt, Mr. Black?
Közben már a karjába karolok, és elindulunk egy kellemes esti sétára.