- Itt egyszerűen iszonyú rendetlenség van, hogy bírod ezt? - döbbenten keresgéli az egyik hivatalos papírt a sok egyéb között. Nincsenek rendszerezve és iktatva - mert itt ugye olyat is szokás? -, tulajdonképpen minden be van hányva. Itt kilóg, ott leesett, amott összekeveredett, emitt pedig káosz van. Az a csoda, hogy Thomast megleli ebben a helyiségben egyáltalán.
Lábjegyzet: egy ideje már rendszeresen bejár segédkezni, elsősorban az előkészítősökkel játszani, vigyázni rájuk. De másodsorban Thomas miatt és van most már harmadsor is. A kupleráj. Ejnye.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=655470#post655470][b]Hedda Jorgensen - 2017.01.15. 22:24[/b][/url]

- Itt egyszerűen iszonyú rendetlenség van, hogy bírod ezt? - döbbenten keresgéli az egyik hivatalos papírt a sok egyéb között. Nincsenek rendszerezve és iktatva - mert itt ugye olyat is szokás? -, tulajdonképpen minden be van hányva. Itt kilóg, ott leesett, amott összekeveredett, emitt pedig káosz van. Az a csoda, hogy Thomast megleli ebben a helyiségben egyáltalán.
Lábjegyzet: egy ideje már rendszeresen bejár segédkezni, elsősorban az előkészítősökkel játszani, vigyázni rájuk. De másodsorban Thomas miatt és van most már harmadsor is. A kupleráj. Ejnye.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=655475#post655475][b]Thomas Alexander Everett - 2017.01.15. 22:34[/b][/url]

- Ne mááár, most összetúrod a sormintát!
Korholom játékosan, mert bizony valóban elég nagy a kupi itt. Sok idő telt el azóta, hogy tortát nyomott a képembe, azóta már ettünk sütit úgy is, hogy nem az arcomról vált le éppen.
- Tudod, akár fizethetnék is neked. Az lenne a dolgod, hogy rendet rakj itt.
Nem is rossz ötlet, az előző titkárnőm teherbe esett, az aki előtte volt itt meg nyugdíjas, házsártos, nem kedvemre való, és az előtte lévő, az egy férfi, egy olyan igazi bunkó. Tudom, mindenkivel csak a bajom van, de Hedda nagyon is jól intézi itt az ügyeket.
- Fel kéne vennem amúgy is egy titkárnőt.
Kicsit hátrébb húzódva engedek neki teret, hogy szabadon garázdálkodjon. Esküszöm elkezdtem rendet rakni, de valahogy amint valami a helyére került, hat másik lett rendetlenül.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=655481#post655481][b]Hedda Jorgensen - 2017.01.15. 22:54[/b][/url]

- Ah, micsoda pech, pedig annyira tetszett! - megforgatja szemeit, miközben tovább turkál, de most már egyre idegesebben. Félreértés ne essék, nem rendmániás, vagy valami hasonló, azon az állásponton van, hogy a zseni a káoszt is átlátja. De mikor Thomasnak kellene zseninek lennie és nem látja át... Ott kezdődnek a bajok.
- És, ha nem túl indiszkrét a kérdés, mi mindent foglalnál bele a munkaköri leírásomba? - szemtelenül pillant a férfira, szemei huncutul csillannak meg. Mert hát egy titkárnőnek rengeteg feladata lehet. És mennyi lenne a fizetése? Egyáltalán mi lenne a fizetsége? Jó kérdések ezek, főleg ahogy végre előkerül a keresett a dokumentum és odalép Thomashoz. Ezek remek kérdések és a válaszok legalább ennyire jól fognak hangzani majd egyszer, remélhetőleg. - Tessék.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=655487#post655487][b]Thomas Alexander Everett - 2017.01.15. 23:06[/b][/url]

- Neked csináltam.
Felelem szemtelen kölykökhöz illő stílusban, amiért azt se csodálnám, ha fejbe kólintana, megérdemelném. Elnézem, ahogy pakolászik, valahogy kicsit lejjebb is csúszok a székemben, még én magam sem veszem észre, de hát valahogy sikerült, a jobb rálátás, vagy mi a szösz. Csak ellenőrzöm, semmi egyéb. Hm, tényleg jobb innen a szög.
- Khm... lássuk csak.
Köhintek egy aprót, elpillantva róla, zavartan, ajkaimat piszkálva az ujjaimmal.  
- Nos, mindenképpen rendben tartani a papírjaimat. Ebédet rendelni, ez kifejezetten fontos lenne. Figyelni a naptárat, hogy tudjam, mikor vannak megbeszélések, határidős pályázatok, randevúk.
Az utolsót kifejezetten kiemelem, nem mintha részem lenne ilyesmiben, meg hát aztán pont jó embernek mondom, így muszáj, hogy ne vesszen csak úgy el a többi között.
- Oh, nézd már, reggel még a tetején volt.
Felkelve visszalépek az asztalhoz, feltúrom a papírkupacot azért, hogy találjak egy tollat, majd aláfirkantva átadom neki.
- Na most nézd meg. A kedvenc pénteki nyakkendőm van rajtam szerdán. Hihetetlen. Kellene a segítség.
Tárom szét a karjaimat tanácstalanul.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=655495#post655495][b]Hedda Jorgensen - 2017.01.15. 23:15[/b][/url]

Nem reagálja le, csak egy gyilkosnak szánt pillantással intézi el. Azért csak szánja, mert annyira nem haragszik. Legalább van miért együtt lenniük.
- Ha én egyszer ebédet fogok neked ide rendelni, akkor egy hatalmas tortát fogsz kapni. Mondjuk fekete erdőt. És nem garantálhatom, hogy nem rajtad kötne ki, mint a múltkor - kiölti a nyelvét, mert hát ennyi szemtelenkedés kijár. Meg amúgy is, Thomas már megszokhatta Hedda nyílt és közvetlen stílusát, ha nem kedvelné vagy viselné el könnyen, akkor a lány nem állhatna itt. - És randevúk? Hm. Azt is ki kell választanom, mit vegyél fel és milyen parfümöt használj? Adjak flörtölési és randi tippeket? - folyamatosan húzogatja fel szemöldökeit, kicsit cukkolja a férfit, mint általában. A kért iratot lerakja az asztalra, hogy Thomas aláírhassa, majd el is veszi tőle.
- Elég szórakozott vagy. Vajon, ha főznél, elsóznád a kaját? Az már jelentene valamit - úgy tesz, mintha csak töprengene, épp csak utal (vagy inkább nagyon) valamire. Például a fáradtságra, nem ám mélyebb érzelmekre egy bizonyos személy iránt, aki tuti, hogy épp nem tartózkodik az irodában. Áh.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=655499#post655499][b]Thomas Alexander Everett - 2017.01.15. 23:24[/b][/url]

- Nos, amennyiben rajtam végzi, akkor addig nem hagyod el a szobát, amíg le nem nyalogatod.
Felelem olyan természetességgel, mintha épp csak a sárkányvér tizenkét felhasználási módjáról beszélgetnénk. Na nem mintha fel tudnám most így sorolni azt a tizenkettőt. Pedig általában megy, csak most. Huh, ráadásul olyan hihetetlenül meleg van itt. Meglazítom a nyakkendőmet.
- Félek én azoktól a tippektől.
Forgatom meg a szemeimet, mellette állva, csípőre tett kézzel. Nos ez most alá lett írva, viszont akkora maradt a kupi, hogy lehet, egy - két óvodás is elveszett benne.
- Szoktam főzni, és ne reménykedj, olyan tökéletes, hogy nem tudnál belekötni, de honnan is tudhatnád, még sosem borítottalak be vele.
Szegény tortás eset, valószínűleg örök időkig kísérteni fog minket.
- Mondjuk akár meg is tehetném.
Töprengek én is ártatlanul, vagy éppen utalok, nem is olyan ártatlanul.
- Négy galleon hat órára?
Kérdezem, de nem moccanok mellőle, pedig lehet, hogy bizony benne vagyok az aurájában.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=655503#post655503][b]Hedda Jorgensen - 2017.01.15. 23:34[/b][/url]

- Ez esetben kétség sem férhet hozzá, hogy rajtad végzi - sokat sejtetően ível mosolyra ajka, hiszen ezzel újraírnák a történelmet. Most minden másképp alakulna, mint a legutóbb.
- Remek tanácsaim vannak - kéri ki magának, bár tekintete a meglazított nyakkendőre vándorol. Ó igen, most is van egy tuti tipp a tarsolyában, de annyi itt a munka... Nem lehet mohó már most. - Ha nem tudnám, hogy édességről beszélsz, most valószínűleg mocskosul félreérteném - nem, igazából most is mocskosul félreérti. De ne ezt a témát feszegessük, gondolja magában, mikor a férfi folytatja. Magasba szöknek szemöldökei és beharapja ajkát. - Inkább ne, szeretem ezt a ruhát - vétek lenne ráborítani egy tálcányi süteményt.
- Az a baj, hogy fogalmam sincs, ez a titkárnői állásra vagy a süteménykészítésre és különböző módokon való felhasználására vonatkozik-e. Az egyik variáció borsosabb árért kiált - de hogy melyik azt nem mondja, ellenben kacsói szépen lassan végigsiklanak Thomas csípőjén, hogy a derekán állapodjanak meg összekulcsolva. Így Hedda tisztességes nőként nézhet fel a férfira. Majdnem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=655506#post655506][b]Thomas Alexander Everett - 2017.01.15. 23:47[/b][/url]

- Féltenélek, még a végén cukormérgezésed lenne.
Őszintétlen aggodalommal nézek rá, nem is tudnék máshogy nézni, hiszen egyszerűen muszáj a számnak mosolyra húzódnia, ha rá gondolok.
- Óóó nekem is van ám jó csajozós szövegem ám. Vagyis általában csak elmondtam, hogy Révay Valentin a barátom, aki gyakran jár felém. Elég hatásos tud lenni, ha az ember fia ilyen ismeretségekkel rendelkezik.
- Amúgy meg honnan veszed, hogy édességről beszéltem?
Kérdezem ártatlanul, miközben érzem, hogy a kezei a derekamra fonódnak. Nem húzódok el, ördög vigye el ez a szemtelen nőszemélyt! Helyette csak megigazítok egy tincset, ami tökéletesen rendezetlenül állt a hajkoronájában.
- Kettőt egy áráért akció nincs?
Érdeklődöm, de már körülbelül fogalmam sincs róla, hogy miről, vagyis de, valami rémlik, de azért az életemet nem tenném rá.
- Ez egy nagyon veszélyes terep, Hedda.
Az ajtóra pillantok, majd a lányra, ösztönösen megnyalom az ajkaimat, ég a tarkóm, szorít a nyakkendőm. Nem szabad.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=655508#post655508][b]Hedda Jorgensen - 2017.01.15. 23:58[/b][/url]

- Hm, engem ez speciel nem hoz lázba. Mi értelme annak, hogy érdekből körüldongjanak a nők? Semmi - megvonja a vállát. Számára nem az imponáló, hogy ismeri Révay Valentint. Talán különös lesz, de csak azért ismeri a fickót, mert egyszer valaki róla áradozott a folyosón. Ne feledjük, hogy Hedda norvég ugyebár...
- Mi másról beszélhettél volna? - tudja, hogy a férfi sohasem mondaná ki azt, amire mindketten gondolnak. Természetesen a vaníliaöntetet. Tiszta sor. - Az már pofátlanság lenne. Különben is, nem kelek el ennyire jutányos áron, még a végén nem lenne hasznom belőle - kiölti a nyelvét, ami most már valóban veszélyes terep. Főleg úgy, hogy lábujjhegyre emelkedik.
- Miről beszélsz? - ártatlanul pislog. - Én csak megöleltem egy kedves barátomat... - úgy néz Thomasra, mint egy ma született cuki bárányka. Mert ő igazán semmire, de tényleg. Csak gondolta ad egy kis szeretetet. Meg hát az irodában...? Mit is csinálhatnának? Mondjuk megcsókolhatná a férfit pont ugyanúgy, ahogy most teszi. Hopika.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=655514#post655514][b]Thomas Alexander Everett - 2017.01.16. 00:06[/b][/url]

- Nos, biztos, hogy nem tudod, hogy mi haszna van?
Jelen pillanatban pont nem úgy néz ki a helyzet, mintha fogalma se lenne róla. Olyan szerencsétlenül és egyben olyan elszántan állok itt, miközben a kezeim olyan bénán nem illenek sehova, hogy az már művészet.
- Vaníliaöntetről.
Mondom az első dolgot, ami eszembe jut, zavartan nézve másfelé. A haja olyan színű, mint a vaníliapufdingé, hát mi más juthatott volna az eszembe?
- Mit vársz, mit kínáljak?
Teszem fel az annyira egyértelmű válasszal rendelkező kérdést, ám a barátnál egy kicsit megakadok. Mert akkor most mi? Kezdem magam totálisan hülyén érezni, mert azt hittem, hogy ő most... de akkor nem? Vagy igen? Vagy mi? Mire rendesen belegondolhatnék, addigra az ajkai már az ajkaimon vannak, én meg csak nézek rá, mielőtt elhúzódnék kissé riadtan.
- Oookkkééé...
Azért én már az ilyen akciókhoz öreg vagyok, a szívem meg majd kiugrik a helyéről, ahogy egy hosszú pillanatig nézek a bambi szemekbe.
- A francba is Jorgensen.
Nem, most nem egy kifogástalan asztalra mondok igent a kedvenc svéd üzeletemben, hanem a lány tekintetére. Nem vagyok normális, ez már biztos, hiszen a következő pillanatban egy csókot nyomok az arcát díszító anyajegyre, majd azt követően az ajkaira. Ha erre valaki rájön, engem tutira lenyakaznak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=655515#post655515][b]Hedda Jorgensen - 2017.01.16. 00:18[/b][/url]

- Pff - a puffogás mellé horkant is egyet, mert hát azért az régen rossz, ha valakinek imponál egy érdekkapcsolat, még ha ez olyasfajta is, amely jár némi élvezettel. A társaság, ilyesmi...
Majdnem elneveti magát, de a majdnem miatt inkább csak ismét egy fura Hedda fejet vág, amely szavakkal leírhatatlan. Szóval ő csak úgy... Hedda. - Nem is tudom, hat galleont és egy kis meglepetést - ami egy menő vacsi, olvasás, beszélgetés... Nyilván. Vagy elmehetnének kalandparkba is! Állj. Ahhoz nem idős egy kicsit a mi igink?
Hagyja, hogy elhúzódjon tőle, hiszen a szőke részéről nincs ugyan aggály, nem fogja a férfit akarata ellenére bűnbe vinni. Így lazít is az ölelésen, de hiába ugye, mert végül győz a vágy. Muhahaha. Ezúttal azonban, miután viszonozza a csókot, ő húzódik el.
- No de igazgató úr! Ez veszélyes terep... - még a mutatóujját is megemeli, hogy jól megrázza a levegőben és micsoda szerencse, hogy így tesz, mert az ajtó nyílik. Kopogás nélkül. Így egy avatatlan szem csak annyit lát, hogy a kupi közepén állnak egymás mellett. Szorosan egymás mellett.
- Kéne egy kis segítség, az egyik kislányt nem találjuk - a pillanatnak annyi. No sebaj. Itt van még az egész este.
- Segítek - kedvesen válaszol és int, hogy a hölgy elmehet, mert megy utána. - Ha megtaláltuk, visszajövök. Addig szerezz kulcsot. Nehogy valamit ellopjanak innen, mondjuk téged...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=655517#post655517][b]Thomas Alexander Everett - 2017.01.16. 00:32[/b][/url]

- Hat galleon? Drágaszentem a mosóport pakoló mugli fiúk nem keresnek ilyen jól pedig az kemény fizikai munka.
Végül csak sóhajtok egy aprót, nem ezen fog múlni, ha rend lesz az asztalomon. Viszont amikor elhúzódik, akkor megint nem értem, hogy mi van, ám a játékos fenyegetésre csak elnevetem magam, és már húznám is vissza, hogy akkor most ne szórakozzon, de benyitnak, én meg csak zavartan az asztalra helyezem az öklöm, és úgy nézek a belépőre, mintha valami furcsa nyelven beszélne.
- Nem találják? Hogyhogy?
Ám mielőtt megkerülném az asztalt, Hedda már indul is, hogy segítsen, de vissza lépve még mond egy mondatot, amitől meghül a vér az ereimben. Amikor becsukódik mögötte az ajtó, a tenyereimmel párszor megdörzsölöm az arcom.
- Barom, barom, barom...
Nem, most nem Valentint hívom, ő nem olyan, mint Bloody Mary, hogy elég csak háromszor kimondani a nevét a tükörben, most magamat ostorozom, amiért egyrészt ebbe az egészbe belekeveredtem, másrészt meg nem nagyon akarok kimászni belőle. Nem vagyok normális. Visszasüppedek a székbe, de nem találom a helyem, ám mielőtt az egész papírhalmot levágnám a földre, a pillantásom elkap egy megvillanó virágmintás anyagot.
- Oh, hello.
Na ez kínos. Én megtaláltam a kislányt, kérdés csak az, hogy mennyit látott/hallott/érzékelt ebből az egészből, és vajon szép dolog-e megvenni egy gyerek hallgatását.
- Hedda néni nálunk fog dolgozni?
Kérdezi ártatlanul kimászva az asztalom alól. Fogalmam sincs, hogy jutott be ide. Ja igen, nincs titkárnőm.
- Ha eleget tudok neki fizetni, igen. Gyere, keressük meg őket.
Nem, nem fogom faggatni, ha megtenném, még magától kreálna valami történetet, inkább zárjuk most ezt itt rövidre, amíg még lehet.