32. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék
Rét - Zachary Alex Williams Circle hozzászólásai (4 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Zachary Alex Williams Circle
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 56
Összes hsz: 563
Írta: 2012. október 29. 22:02 | Link

Halloween, Amira

Miután véget ér a temetőben lévő csokigyűjtés, úgy döntök, hogy visszamegyek a suliba és táncolok egyet a bálban. Kezemben csokoládék találhatóak és olyan cuccok, amelyeket a temetőben szereztem. Jó móka volt az a dolog. Ahogy láttam még Amira is élvezte.
Tehát a hosszú, lábamig érő köpenyben baktatok Bogolyfalva utcáin. Itt-ott elvétve látok egy-két diákot, bár a legtöbbjük - gondolom én - már a réten van. Álarcomat egy pillanatig sem veszem le. Nehogy megtudják, hogy mégis ki vagyok én. Még a csuklyámat is felrakom. Lassan baktatok a macskaköves utcán, hiszen nem sietek sehova. A holdfénye nagyon halványan világítja meg Bogolyfalvát. Mivel az orrom hegyéig sem látok, pálcámmal teremtek egy kis fényt. Már nem kell sokat sétálnom, hogy megérkezzek a helyszínre. Mikor odaérek, rögtön a rét felé veszem az irányt. Mikor megérkezek, a Töksátorhoz megyek, mert azt mondják, hogy ott van a bál. Ám mielőtt még beléphetnék magába a sátorba, szép kifaragott tököket pillantok meg. Aztán megérkezek az... ajtókhoz?! Azt hittem, hogy csak egy darab ajtó lesz, amelyen keresztül eljuthatok a táncparkettre. Az egyik előtt egy hóhér szobor áll, aki valami tárgyat szeretne tőlem. Inkább a másik ajtót választom. Ám mikor odamegyek az ajtóhoz, meglátok egy csomó pókhálót. Na jó, inkább odaadok valamit ennek a szobornak. Leveszem az egyik fehér kesztyűmet s beledobom a tálba. Ez pont jó lesz neki, gondolom. Úgy tűnik, hogy megelégszik ezzel a kis ajándékkal a szobor, ugyanis beenged a terembe. Mikor belépek, meghallom a zenét és meglátom a gyertyákat. A sátor néhány helyen lyukas, így a hold fénye is beszűrődik. Egész jó... Ekkor meglátom Amirát a menyasszonyi ruhájában. Az álarcom mögött elmosolyodom és odaszökkenek hozzá. Látom, hogy épp valami vörös italt iszik. Miután lenyelte a pohárka tartalmát, megszólalok:
 - Hú, valaki nagyon szomjas volt. Szabad egy táncra? - meghajolok, s a leányzó felé nyújtom a kezem.
Utoljára módosította:Zachary Alex Williams Circle, 2012. október 29. 22:03 Szál megtekintése

Zachary Alex Williams Circle
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 56
Összes hsz: 563
Írta: 2012. október 29. 23:01 | Link

Halloween, Mira, egy kicsit Samu

Miután belépek az iskola területére, egyenesen a rét felé veszem az irányt, hiszen ott folytatódik a halloween parti és még nincs kedvem visszamenni a Monsters-be. Szóval ezért döntöttem úgy, hogy még folytatom a bulizást. Ám most nem a Sötétségbe megyek, mert már nincs kedvem újabb próbákhoz. Inkább a töksátrat látogatom meg, ugyanis onnan lehet hallani a zenét, ami azt jelenti, hogy ott lehet táncolni. Már régóta nem táncikáltam. Ha jól emlékszem Elwood tanár úr óráján táncoltam egyet, de azóta semmit nem csináltam.
Lassan belépek a helyszínre. Mindenhol töklámpásokat látok meg, amelyek megvilágítják az utat. Már meg is érkeznék a táncparkettre, ám két ajtót pillantok meg. Az egyik előtt egy hóhér szobor áll, s az van kiírva, hogy valami tárgyat kell beletenni a tálba. Mivel nincs olyan cuccom, amit szívesen odaadnék a szobornak, a másik ajtóhoz megyek, hátha azon keresztül "ingyen" eltudok jutni a többiekhez. Ám ahogy látom, ott minden pókhálós. Ezért lehúzom a kezemről a fehér kesztyűm s beledobom a tálba. Remélem ez megfelel a szobornak. Nos úgy tűnik, hogy igen, mert beenged. Amint átlépem a küszöböt, meglátom az élőzenét, a gyertyákat, az italokat és a táncparkettet. A DÖK-ösek tényleg kitettek magukért. Körbenézek a sátorban, hátha meglátok egy ismerős arcot. Épp feladnám a keresést, ám ekkor meglátom Amira Loveguardot, aki ott volt a temetőben is. Odamegyek hozzá, s megszólítom.
 - Azt elhiszem - nevetek. A lány biztos elfáradt egy kicsit, hiszen ő vezényelte le az egész temetős dolgot. Ami azt illeti, nagyon jól végezte a munkáját. Mikor Mira megfogja a kezem, megcsókolom a kézfejét, mert ezt így szokás. Vagy tévednék? Még mielőtt felsétálnánk a parkettre, Mira megbeszéli Leoval, hogy mit csináljon.
Végre belépünk a többi táncoló diák közé. Mira a nyakam köré fonta karjait, mire én megfogtam a derekát.
 - Köszönöm - mosolygok. Szerintem is szépen játszottam. Elvégre nyertem egy-két nyalánkságot. - Te pedig nagyon szépen levezetted az egészet - dicsérem a munkáját. Furcsa, hogy pár nappal, ezelőtt még nem is akart engem látni. Meg mérgesen beszélt hozzám, most pedig kedvesen csengett Mira hangja.
 - Nagyon rosszul éreztem magam, elhiheted. Még egyszer mondom, nagyon, de nagyon sajnálom azt, amit mondtam. -
Ám mielőtt még tovább beszélhetnék, valaki megzavar minket. Egy szellem. Elmondja, hogy milyen "szép" a jelmezem, aztán pedig gratulál nekünk. Ingerült hangon megszólalok:
 - Kotródj már innen!
Erre a szellem kiszór valami rózsaszín izét a zsákjából, ami egyenesen ránk esik. Mikor belehull a ruhámba ez a cucc, csikizni kezdi a testem. Megpróbálom kirázni ezeket a valamiket, kisebb nagyobb sikerrel. Pár perc múlva megint Mira felé fordulok, s megfogom a derekát, s jobbra, balra kezdek dőlöngészni, amit én táncnak nevezek.
 - Mesélj valamit, mi újság? Tényleg régen beszéltünk már. -
Leveszem a maszkom, hogy Mira láthassa az arcom. Meg amúgy is kezdett már izzadni a fejem.
Szál megtekintése

Zachary Alex Williams Circle
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 56
Összes hsz: 563
Írta: 2012. október 30. 08:03 | Link

Halloween, Amira

Miután meglátom Amirát, odamegyek hozzá és felkérem táncolni. Igaz, hogy nem vagyok valami jó táncos, de hát úgyis mindenki csak jobbra-balra lépked. Akkor észre sem fogják venni, hogy milyen ügyetlen vagyok. Szóval fel is megyünk a táncparkettre. Ahogy felnézek, látom, hogy a sátor egy-két helyen ki van lyukasztva. Azon keresztül pedig beárad a holdfény. Nagyon hangulatos. Itt-ott egy denevért látok a sátorban repkedni, vagy egy szellemcsapatot. De szerencsére hozzánk még egy denevér, sem szellem nem jött. Miután megbeszéljük, hogy milyen volt a temetőben, megjelenik egy szellem. Amira a szellem nevét kimondja, ám Samu az nem hallgat rá, sőt, nem is foglalkozik a lánnyal. Mond valamit, aztán ránk szór rizsszerű rózsaszín izét. Ami beleesik a jelmezembe, meg igazából mindenhova, s csikizni kezdi az egész testem. Addig rázom magam, amíg ki nem jön az utolsó cukor. Miután a szellem elhúzza a csíkot, Mira válaszol arra kérdésemre, amit az előbb tettem fel.
 - Igen? Gratulálok nektek. -
Ám valójában mégsem annyira örülök Amirának meg Kristófnak. Hogy miért? Azt én magam sem tudom. Talán, mert... féltékeny vagyok? Ami azt jelentené... Nem! Már nem vagyok szerelmes a lányba. Régen túlléptem már rajta. Ám amit mond a lánya, az teljesen lesokkol.
 - Te-te-tessék? Terhes vagy? - mondom alig hallhatóan. Teljesen lefagyok, nem látok semmit. A "kép" vibrálni kezd. Lehunyom a szemem, jó erősen megfogom Mira kezét, aztán elengedem. Ugyanis érzem, hogy nem tudom megtartani magam és nem akarom, hogy Amira is elessen. Hátradőlök és elájulok.
Szál megtekintése

Zachary Alex Williams Circle
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 56
Összes hsz: 563
Írta: 2012. október 31. 12:10 | Link

Halloween egy kicsit Mira és Viktor

Mira meg én már éppen beszélgetnénk egymással, ám valaki közbeszól. Egy szellem. Szerencsére még nem volt alkalmam találkozni ezzel fiú-szellemmel, vagyis Samuval. Legalábbis Mira így szólította. Rá is nézek a lányra, hogy ő mégis honnan ismeri ezt a szellemet. Ekkor Samu ránk szór valami rózsaszín izét. A kis rizsszem szerű valamik beleesnek a ruháinkba és csiklandozni kezdi az egész testem. Gondolom Amiráét is. Miután sikerül kiráznom az összes cukrot a ruhámból, visszafordulok Amirához. Remélhetőleg most már békén hagy minket ez a lény és tudok beszélgetni a lánnyal. Meg is kérdezem tőle, hogy mi újság, mire Mira válaszol is. Azt mondja, hogy kibékült Kristóffal, aminek cseppet sem örülök. Bár próbálom azt mutatni, hogy milyen boldog vagyok-e hír hallatára, de szerintem nem sikerült. Na mindegy... De amit most mond, az teljesen lesokkol. Micsoda? Terhes? Ez meg mégis hogy lehetséges? Ilyen fiatalon? Megfogja tartani a babát? Annyi kérdést szerettem volna feltenni a lánynak, de nem tudtam. Ugyanis elkezdtem szédülni. Éreztem, hogy valami nincs rendjén. Biztos tökre sápadt is vagyok. De meg kell állnom a lábamon, hisz fiú vagyok! De az a tény, hogy a legeslegjobb barátom babát vár, teljesen lesokkolt. Olyannyira, hogy még el is ájulok. Mivel senki nem fog meg, hangosan terülök el a földön. A fejem akkorát csattan, hogy csak na. Szemeim lecsukva, nem hallok és nem is látok semmit. Csak annyit érzek, hogy valaki kevésbé fájdalmas pofonokat osztogat. Aztán ő is abbahagyja.
Ám mikor valami cucc belekerül a számba, kinyitom a szemem. Mi ez a....?! Felkelek, s mielőtt még lenyelném a folyadékot, kiköpöm. Ki tudja, hogy mi ez? Lehet, hogy csak sima víz, de az is elképzelhető, hogy valami egészen más. Ránézek a köpetre és látom, hogy ez nem víz és nem is töklé, vagy gyümölcslé. Ez egészen más. Na, mindegy. Körbenézek, hátha meglátom, hogy ki öntötte bele a számba ezt a valamit. Samut látom kisuhanni a sátorból. Utálom ezt a szellemet. Szemeimmel Mirát keresem, ugyanis biztos vagyok benne, hogy hoz vizet, vagy valamit, hogy felélesszen. Vagy valakitől segítséget kár. De sehol sem látom a lányt. Felállok - pedig elméletileg még ülnöm, vagy feküdnöm kéne még pár percig, mert akkor biztos, hogy nem jön vissza az ájulás, de most nem foglalkozok ezzel hanem - felállok és kimegyek a sátorból. Határozott léptekkel megyek ki a töksátorból. Mikor kiérek, kit pillantok meg, na kit? Amira Loveguardot, aki épp valamelyik pasijával van. Ha ő ájult volna el, akkor én addig maradtam volna ott mellette, amíg ki nem nyitja a szemét. De Mira nem így csinálta. Oké. Nekem most lett elegem ebből a lányból. Pedig már épp kibékültünk volna, de Mira elrontotta. Szúrós szemekkel ránézek a két diákra.
 - Sziasztok! - mondom mérgesen, majd elfordulok és a kastély felé veszem az irányt.
Utoljára módosította:Zachary Alex Williams Circle, 2012. október 31. 12:12 Szál megtekintése

Rét - Zachary Alex Williams Circle hozzászólásai (4 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék