31. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék
Fénylő Lelkek Udvara - Süveges Lili hozzászólásai (11 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Süveges Lili
Diák Levita (H), Negyedikes diák


MAZSOLA ^_^ SÜVILILI
online
RPG hsz: 379
Összes hsz: 1105
Írta: 2020. július 6. 20:54 | Link

Polli

Az amúgy sokszor unalmas és értelmetlennek, mi több, végtelenül haszontalannak és fájdalmasan kimerítőnek tűnő, sőt, mit tűnő, egyenesen úgy viselkedő tanulást Lili nagyon szerette úgy feldobni, hogy a réten, vagy egy fa tövében kuksolt, egy párnán vagy pulcsiján, ilyen meleg időben meg már akár pléden ülve. Igaz, főleg azért szerette így csinálni, mert így aztán mindent művelt, csak épp tanulni nem tanult.
Nézte a többi diákot, hallgatta a beszélgetéseiket, veszekedéseiket, vagy a sokkal érdekesebb állatokat figyelte, a madarakat, a hangyákat, a kígyókat.. ó, jó, az csak egyszer volt, és sikítva el is menekült, szóval nem felemlegetendő példa. Viszont még az is klasszul lekötötte, hogy milyen kellemes a hűs szellő, ami mezítlábas lábát simogatja, vagy épp hajszálait fújdossa arca elé. Vagy épp, hogy milyen klasszul áttetszőek lesznek az ujjai, ha a Nap elé teszi a pracliját, kitakarva az amúgy vakító égitestet. Könyvei pedig mindeközben zavartalanul pihentek mellette. Néha persze rájuk lesett, hogy még nem lapozta-e túlzottan messzire az aktuális anyagtól a lapokat a szél, és ilyenkor úgy tett, mintha el is olvasna pár sort. Persze nem másokat, magát etette ezzel, és egész sikeresen, ami valljuk be, aggasztó.
Végül is mikor viharosabbá erősödött a szél, úgy döntött, ideje zártabb részt keresni, mert így az imitációs játék teljesen hihetetlen, hacsak nem tudja azt is bekamuzni magának, hogy ennyire gyorsolvasó lett (a lapok úgy peregtek, hogy egykettőre kiolvasottnak tűnt a hatszáz oldalas tömör tananyag).
Nem a főbejáraton át, hanem a Fénylő Lelkek Udvarának keresztelt, boltívekkel szegélyezett kis kerten át indult befelé, ám ahogy épp elmélázva nézegette a virágokat, fülét különös, zeneszerű hang ütötte meg. Persze nem valódi zene volt, legalábbis nem olyan, amit bármilyen általa ismert hangszer adott volna ki magából, hanem a természet zenéje, ha úgy tetszik. A szél az oszlopok közt süvített, és a szökőkút közepén stázsáló varázslószobor is mintha úgy fordította volna tagjait, hogy azok közt átfújva megszólaltassa a levegőt. És ha ez még nem lett volna elég, az ide-oda kavargó, mindenen megforduló, megperdülő fuvallatok virágok egész sorát táncoltatta meg, volt, amit a levegőbe is emelt, és úgy forgatott, mint egy keringőben a páros női (avagy legalábbis szoknyás) felét pörgetik meg, míg más szirmos növénykéket egymáson ugráltatott, azt a látszatot keltve, mintha növény-akrobaták lettek volna, egy cirkuszi fellépésen.
Lili elámulva rakta le cókmókját egy padra és belegyalogolt a virágok kavalkádjába, mintha azt remélné, hogy őt is felkapják. Ekkor, forgolódván pillantotta mag a másik lányt, aki nem kevésbé lenyűgözötten nézte a csodát, ami talán varázslat volt, talán csak a természet véletlenje, mindenesetre lenyűgőzö látványt nyújtott.
- Én azt hittem teeee..! - felelte Lili kissé emeltebb hangon, mielőtt a lány mellé lépett volna, mert tartott tőle, hogy a szélkavalkád elnyeli hangját, és azt is tovarepíti táncolni.
Követte a másik ujját a mutatott irányba, és úgy elkerekedett a szeme, hogy azt már csak vigyorra húzódó ajkai múlták felül. Ez bizonyosan varázslat volt!
- Ez annyira menőőő! Szerintem biztos gyakorolnak. Fellépnek a Tölgyfa színházban, és Napraforgó uraság fogja szotyiban fizetni a jussuk.
El is kezdett dolgozni fantáziája, és a lecke, meg a tanulnivalók olyan távoli gondolattá csökevényesedtek fejében, hogy valószínűleg itt is fogja a padon felejteni az egészet, ha majd továbbáll.
Szál megtekintése

accidental homewrecker
🥝
Süveges Lili
Diák Levita (H), Negyedikes diák


MAZSOLA ^_^ SÜVILILI
online
RPG hsz: 379
Összes hsz: 1105
Írta: 2020. július 15. 16:20 | Link

Polli

Lili ugyan nem volt mugliszületésű, mégis gyakran csodálkozott rá úgy a varázslatos dolgokra, mintha csak most először hallana arról, hogy a világot boszorkányok és varázslók népesítik be. Sőt, képes volt úgy is elámulva, csillogó szemekkel figyelni a mágia vívmányait, hogy közben ott figyelt a kezében a pálcája, arra várva, hogy csináljon már végre vele valamit a lány.
De talán maga a varázsvessző is olyan volt, mint a gazdája, valahányszor sikeres varázslatot hajtott végre vele, úgy tűnt, úgy meglepődött azon, hogy működött, hogy szórt még egy kis csillámot is maga után, vagy pukkant egyet. Persze Liliben az is felmerült, hogy talán csak defektes szegény (mint ő, de ezt már a nővére tette hozzá nevetve).
Ezúttal ráadásul el sem tudta dönteni, hogy amit lát, azt boszorka, varázsló, netán egy manó csinálja, vagy tényleg csak a természet játszik-e. Lenyűgözötten csodálta a látványt a mellette álló lánnyal együtt, és látszólag egymásra próbáltak rálicitálni, hogy melyikük tud elképedtebb képet vágni, vagy nagyobbat hűházni.
- Nem tudom. Az illúzió az ami igazából nincs is, csak azt hisszük, ugye? - kérdezett vissza a szőke, és ő is szívesen keresgélte volna a varázslat forrását, ha le tudta volna venni a szemét a virágok keringőjéről.
A hely, amit rögtönzötten kitalált, ebből a tulajdonságából fakadóan nem létezett, pedig szívesen elvitte volna oda a másik lányt, meg magát is, mert őt is érdekelte, milyen előadást tolnak, amiért szotyi jár. És ő is szeretett volna szotyit kapni! Énekel ő meg minden, táncol is, Sáritól elleste, hogy kell rá bemelegíteni legalábbis.
- Öhmm.. persze, csak még meg kell tudjam a pontos helyszínt. - Nem akart persze hazudozni, de letörni a lelkes kis lányt sem azzal, hogy beismeri, nincs ilyen hely. Meg aztán.. mi van, ha mégis van? Ki tudja, mit képes teremteni, csupán rágondolással? Lehet, hogy ha elég erősen szugerálja, egyszercsak alakul egy ilyen társulat.
De hamar másra is terelődik figyelme, és egyúttal lelkesedése is új alapot talál magának.
- Mit kell hallani? - kérdezett vissza, de aztán arcára kiült a felismerés, legalábbis azt felismerte, hogy dallama van a feléjük érkező hangoknak.
- Hogy néz ki egy diófa? Jaj, ne segíts! Dió van rajta? - kérdezte vigyorogva, mert bár nem értette, miért kéne ólomkatonának lennie itt, és csak a varázsló kőszobrát látta, remélte, hogy ha meglelik a diófát, majd ott fog strázsálni az a katona, és megemeli nekik ólomsipkáját.
El is indult, hogy körbejárja az udvart, potenciális diófák után kutatva.
Szál megtekintése

accidental homewrecker
🥝
Süveges Lili
Diák Levita (H), Negyedikes diák


MAZSOLA ^_^ SÜVILILI
online
RPG hsz: 379
Összes hsz: 1105
Írta: 2020. július 18. 22:25 | Link

Polli

Elgondolkodtató volt, amit Polli mondott, még akkor is, ha Lili egyelőre nem tudta, hogy így hívják a lányt.
- Szerintem, ha hisszük, de nincs is ott, akkor látszik. De csak nekünk. És akkor pszichológust kell keresnünk, hogy beszélgessünk vele a képzeletbeli barátainkról. Azt hiszem. Legalábbis a felnőttek ebben hisznek.
De nem kellett a hihetetlen dolgokról beszélniük, hiszen épp elég hihetetlenség zajlott előttük, körülöttük, felettük, és mindenfelé, amerre csak elláttak épp. És mivel mindketten látták, Lili arra a következtetésre jutott, hogy talán megússzák ezúttal mindketten a dilidokit.
De aztán amit hallott, na azt már nem akarta Lili elhinni.
- Nincs zongora? Pedig én láttam! A Levita toronyban tutira van egy.. vagy csak volt? - Elbizonytalanodott kissé, mert a renoválás óta nem tudta, mi van, és mi nincs, például a medencéjük is eltűnt, ami nagy fájdalom volt számára, de a zongorát direkt nem kereste, így arról nem volt meggyőződve, hogy megvan-e vagy nincs.
- Kell, hogy legyen valahol - erősködött, kicsit magát is győzködve, mert biztos volt benne, hogy látott már a kastélyban. Ha kell, felforgatja a lánnyal az egész kócerájt, remek kalandnak ígérkezett. És vihetnek magukkal elemózsia gyanánt szotyit. Vagyis majd a vidám kis csaj hoz, Lili pedig vezeti az expedíciót. Munkamegosztás, meg minden.
- Ja, hogy a Csajj-kovszki! - bólintott Lili, pont olyan fejet vágva, mint azok szoktak, akik úgy csinálnak, mintha épp eszükbe jutna valami, pedig igazából nem is.
A muzsika mindenesetre egybecsengett azzal, ahogy a másik lány dúdolni kezdett, szóval hitt neki. Hiányolta a zongorát az iskolából, és felismert egy zeneszerzőt egy alig kivehető légmozgás keltette hangsorozat alapján. Olyan hallása lehetett, mint a farkasnak, és nyilván játszani is tudott azon a hangszeren. Lili most már méginkább keríteni akart neki egy zongorát.
És még keringőzni is nekiállt! Lili arcán olyan szélesre nyúlt a mosoly, amennyire arcizmai engedték.
- Virágoknak írta? Komolyan? - annyira fantasztikusan hangzott, hogy Lili szíve szinte belefájdult a gondolatba, hogy talán nem igaz. De látva a táncoló, tapsikoló lányt nem tudta elképzelni, hogy az csak úgy fülletgetne itt ilyesmiket.
El is indultak diófát keresni, és az amúgy folyton izgága, meg mindenért lelkes Lili szinte karótnyeltnek hatott a másik lány mellett, aki Polli volt, de ezt a szőke még mindig nem tudta.
- Milyen sokat tudsz róla! Ki vagy és honnan pottyantál ide? - nevetett rá Lili. Annyira felvidult a lány társaságában, hogy egész megfeledkezett minden másról, a tanulásról, a bénaságáról a varázslatokhoz, bájitalfőzéshez... még Sáriról is kicsit.
És ekkor valóban, felfedeztek egy fát.
- Fa! - állapította meg Lili is, noha diót nem látott rajta, és az ólomkatona is elmaradt mellőle.
A szél játéka is sokkal enyhébb volt itt már, szinte csak bólogattak a muzsikaszóra a virágok.
Szál megtekintése

accidental homewrecker
🥝
Süveges Lili
Diák Levita (H), Negyedikes diák


MAZSOLA ^_^ SÜVILILI
online
RPG hsz: 379
Összes hsz: 1105
Írta: 2020. július 19. 17:22 | Link

Polli

- Van több valóság is? - nézett egy nagyot Lili.
Arról hallott már, hogy vannak ilyen síkok, vagy mik, amiken a szellemek éldegélnek, de ezek szerint volt ilyenje a képzeletbeli barátoknak is? Azok akkor ismerik egymást? De durva lenne! Volt is ebből egy mese, amiben egy házban egy csomó elhagyatott képzeletbeli barát lakott, akik már nem kellettek a gazdáiknak. Lili most örült, hogy neki sose volt képzeletbeli barátja, mert most nagyon sajnálná, amiért magára hagyta.
- Nekem is megfelel ez - hagyta mindenesetre annyiban a dolgot. Bár mostanában eszébe jutott egyszer-kétszer, hogy jó lenne elbújni a világ elől, elfelejteni, valami egész máshol új életet kezdeni, és hasonlók, de igazából nagyon is szeretett itt lenni. Talán most nem minden volt szipi-szupi, de majd az lesz. Muszáj neki.
És ez az egész varázslatos kis kalandozás Pollival egész jól működött, legalábbis teljesen feldobta Lilkót, arcán olyan széles volt a vigyor, mint azelőtt, és emiatt eszébe se jutott másik valóságot nézni magának most.
- Asszem' van - bólogatott Lili, továbbra is győzködve magát, hogy biztos ma reggel is látta, de hát ha valaminek megszokja az ember a látványát, nem tudja megállapítani többé, hogy mikor is látta utoljára ténylegesen, és nem csak a tudatalattija mondatja vele, hogy az bizony ott volt ezúttal is.
- Persze, simán beviszlek - vágta rá. Már tudta, hogy kell embereket ide-oda becsempészni, ahova nem lenne amúgy való. - De előbb kutassuk át a sulit, mert úgy tudom, nem szabad más házbelieknek lenniük abban a házban, ami nem az övék. Bár a víz alá nem tudom, hogy megyünk.
Meg aztán azt sem tudta, hogy víz alatt hol? Mert a Levitából eltűnt a medence (de az amúgy is megint csak Levita volt, ami nem jó neki), az alagsoriban pedig nem látott, bár Laura eléggé átlátszatlanná tette a vizet, mikor ott járt, szóval talán azért.
- Tölgyfában egész biztos jól szól, a fakopáncsok meg a szúk is imádják. - erősítette meg Lili a másik elméletét, és azt is sejtette, hogy vízben csak bugyborékolást lehetne belőle kivenni, hiába tudja Spongyabob lehúzni a wc-t a víz alatt, meg horgászni menni meg minden, az csak mese.
Nagyon tetszett Lilkónak ez az egész rózsáknak zeneszerzés dolog, már hallott olyanról is, hogy van, aki énekel a virágainak, meg beszél hozzájuk, és emiatt azok boldogabbak, és jobban élnek, szebben virágoznak. Ha még egy egész balettot is írnak számukra, nem is volt csoda, hogy ilyen szép kert fakad belőle, és így táncolnak rá. Bár Liliben még mindig motoszkált egy kisördög, aki azt szajkózta, hogy csak fúj a szél, semmi több, de egyre kevésbé hitt neki a lány.
- Én.. öhm.. - majdnem kiszaladt a száján egy név, de visszanyelte, helyette imádott testvéreire terelte gondolatait és el is mosolyodott. - Én is a testvéremnek írnám. Vagyis többüknek is. Az öcsémnek, a bátyámnak, és a nővéremnek.
Vagy ha már így belejött, írna külön-külön mindüknek egyet, mert hát annyira másfélék, hogy nem is lehetne egyféle zenébe foglalni a nekik szóló ódát.
- Kapnának egy egész hangversenyt! - bólogatott elhatározásában Lilkó.
A fához érve végre eljutottak a bemutatkozásig is, ami az eddigi forgatagban, számtalan impulzus közepette egyszerűen sehogy se tudott érvényt szerezni magának, pedig ha már ilyen jól elszórakozik egymás társaságában két ember, vagyis hát, gyerek, mert még azok voltak, akkor nem árt tudniuk, hogy szólítsák a másikat.
- Én Lili vagyok, már másodéves - felelte, az indokoltnál nagyobb büszkeséggel a hangjában. Hát na, büszke volt rá, hogy nem bukott még meg.
Tekintete a fára vándorolt, ami talán dió volt, talán tölgy, de Lili számára akár pálmafa is lehetett volna, annyira nem értett hozzájuk.
- Hát nem tudom. Próbálom nem elhinni, amit látok, de még mindig ugyanolyannak tűnik, és sehol a katona - mondta a halántákát vakargatva, és tanácstalanul nézelődött, hátha van még valami árulkodó nyom.
Lili megrántotta vállát Polli kérdésére. Volt értelme, hogy csupán előzetest kaptak. Mert hát, ha annak volt értelme, amit eddig tapasztaltak, akkor minden másnak is kellett lennie.
Szál megtekintése

accidental homewrecker
🥝
Süveges Lili
Diák Levita (H), Negyedikes diák


MAZSOLA ^_^ SÜVILILI
online
RPG hsz: 379
Összes hsz: 1105
Írta: 2020. július 20. 18:12 | Link

Polli

Csak alig volt némi fogalma róla, miről is beszélhet Polli, de csak mert nem ugyanazokat a szavakat használta a körülírásra, mint amelyekkel Lilkó illette a dógokat gondolatban. Neki is volt képzeletbeli világa, ahová elszaladhatott, mikor épp unatkozott az igaziban, de erre persze elég ritkán került sor, és olyankor is mindig a tanulmányai látták kárát ennek.
Még mindig a fa körül legyeskedtek, és Polli közben azt ecsetelte, hogy annyira nem szeret itt lenni, ami a szőkét is kissé elszomorította. Olyan édes, vidám, szeleburdi kiscsaj volt Pollesz, nem tetszett neki, hogy rosszul érzi magát. Az ilyen szép lelkű emberek megérdemelték, hogy állandóan boldogok legyenek. Még ha az kicsit képtelenség is volt.
- Bizti menni fog, annyi csoda jó dolog van a Bagolykőn! - jelentette ki Lili. - Én mondjuk mindenhol tudok mindenfélének örülni, lehet egy darabig még a dutyiban is ellennék, tudod, számolgatnám a falakba vésett rovátkákat, drukkolnék, hogy senki se üssön agyon ma se senkit, meg ilyenek.. na de a itt soookkal klasszabb ám, mint egy böriben. Csak nyitottnak kell lenni a sok izgi dologra, még akkor is, ha aztán uncsi házi feladatokat adnak fel belőlük, vagy mégse olyan izgik, mint első nekifutásra tűnik. Vagy másodiknak. De ha aztán se lesz jó, még mindig vannak beszélő festmények, meg vándorló lovagi páncélok, a lépcsők se mindig ugyanott vannak szerintem.. elég mókás eltévedni is, mert sose tudod, mikor fedezel fel egy olyan helyet, ahol még nem is voltál, pedig ugyanarra mentél, mint tegnap!
Egész belelkesült a nagy előadás közepette, szinte meg is feledkezett róla, hogy mit is kerestek épp.
- Meg aztán ez a muzsika is itt milyen lenyűgöző volt, neeem? Hát láttál már ilyet máshol?
És még ha be is is csempészi a lányt a Levitába, ott is számtalan elképesztő dolgot fog tudni mutatni neki! Mondjuk a szobája plafonját, vagy a tárnákat! Amik persze tilosak voltak, de ettől voltak csak igazán izgalmasak.
- Szerintem nem bánná senki, ha kisajátítanád - bólintott Lili a lányka érdeklődésére. Tényleg nem tudta, valóban ott van-e az a zongora, de amíg biztosan tudta, hogy ott van, addig senkit se látott játszani rajta, szóval könnyen lehet, hogy Polli gond nélkül befoglalhatná.
Nem tudta, honnan derülhetne ki, hogy ott járt mindenesetre. Mikor Sárit berángatta, később se koppintott senki az orrukra, és ő maga is gond nélkül ott aludhatott Laylánál, másnap nem éppp a büntetését kiróvó prefi goromba ábrázatára ébredt.
A tesóira terelődött a szó, akiket Lili valószínűleg sokkal jobban szeretett, mint amennyire ők szerették őt, de a szőkét az ilyen részletek sosem foglalkoztatták. Örült nekik, és főleg annak, hogy ilyen sokan voltak! Nem szívesen lett volna egyke, az olyan szomorú.
- A Panna tök szép név! Illik a Polli mellé - mosolygott rá Lili. - Nekem van egy nővérkém, Víta, egy bátyám, Nimród, és egy öcsém, Tibi, de őt csak Sütinek hívjuk.
Még a kezén is mutatta a tesókat, a legidősebb Süveges volt Lili hüvelykujja, Nimi a mutatóujja.. Tibike meg a kisujja.
A fát közben továbbra is hiába szugerálták, hogy mutassa meg valódi alakját, nem kezdett róla dió potyogni, és a katona se kopogott oda melléjük ólomcipőjében. Lili kezdte a dolgot feladni, de amíg elcseverésztek Pollival, nem hagyta abba a fára meredést. Kivéve, mikor a másik lányra kellett pillantson egy-egy mondat közepette.
- Hááát.. több a tanulnivaló. Azt még nem tudom, hogy a vizsga is  nehezebb lesz-e, az előző év végén az LLG tanárnéni nagyon durva feladatot adott, azt hittem elbőgöm magam, és egy elázott papírost adok be neki a végén.
Hitetlenkedve megrázta a kobakját, de mivel nem szerette volna elijeszteni Pollit, gyorsan folyatta:
- De aztán vettem egy nagy levegőt, eszembe jutott valami, és utána azon kaptam magam, hogy szinte füstöl a tollam, úgy írok.
Átvette a fura állagú valamit Pollitól, és kíváncsian megnyomkodta. Nem tudta miért, de úgy érezte, igazán szerencsés, mert ezt nem mindenkinek adná csak úgy a kezébe a másik lány. Hálás mosollyal adta vissza.
- Tényleg nagyon szép! És puha is! - lelkendezett.
Ólomkatona továbbra sem volt sehol, Polli hiába próbált lépkedni helyette, mintha így akarná a posztjára visszacsalni. És már a zene is egészen elhalkult. A szél sem fújt, szóval talán mégiscsak lehetett összefüggés, ahogy Lili először sejtette.
- De ha mugli írta, honnan tudott az aurorokról? Nem amnéziázták meg?
Szál megtekintése

accidental homewrecker
🥝
Süveges Lili
Diák Levita (H), Negyedikes diák


MAZSOLA ^_^ SÜVILILI
online
RPG hsz: 379
Összes hsz: 1105
Írta: 2020. augusztus 2. 15:18 | Link

Polli

Jó kérdés volt, ezen bizony el kellett gondolkodnia Lilinek. Elvégre valóban, ez egy régi kastély volt, alagsorral, baljóslatú folyosókkal és ki tudja, mi minden rejlett még odalent a medencén és a Rellon házon kívül. Talán egy tömlöc. Vagy kínzókamra! Esetleg valami még borzalmasabb, mondjuk egy verem, telis-tele csontokkal!
Lili megborzongott, és hevesen megrázta a fejét.
- Szerintem nincs. Vagy ha mégis, már rég lezárták, és tilos oda bemenni, mert ijesztő meg veszélyes és egyébként is, biztos valami háromfejű kutyát őrizgetnek ilyen helyen, ami csak addig cuki, míg elképzeled.
Ő legalábbis rémesen cukinek képzelte el a várbörtönben tartogatott bestiát, ami persze nem is volt, vagy talán mégis? Nem, biztos nem. Kivéve, ha mégis, de akkor tuti.
- Mindent is megmutatok - ígérte komoly ábrázatot öltve, de a szája széle azért remegett a visszafogott vigyorgás miatt. - És a lépcsőktől se kell félj, nem tudnak balesetet okozni, figyelnek az épp rajtuk állókra, becsszó!
Ezt persze nem tudta, honnan is veszi, legalábbis mondani senki nem mondta, viszont ezeddig nem hallott róla, hogy bárki is a mélybe zuhant volna, vagy agyonnyomta volna egy ügyetlen lépcsősor.
Ugyan nem volt nagy zenerajongó Lili, mondhatni mindegy volt neki, mire táncolhat, csak legyen hangos és dallamos és pörgős, így nem tudta megmondani, hogy örülnének-e háztársai, ha Polli sokat játszana nekik a zongorán, úgyhogy csak vállat rántott.
- Nem tudom, talán. Nem hiszem, hogy zavarná őket, egész nyugis ház a Levita, tele vidám emberkékkel. Emberkék. Érted. Hehe.
Lili ellenben kezdte kicsit unni a fa körül sztrázsálást, és noha Polli kitartóan lépkedett körülötte, a szőke lány már másfelé nézelődött. Illetve elkezdett azon is tűnődni, vajon mit akart épp csinálni, mikor közbejött ez az egész zenés-szeles attrakció. Aminek persze nagyon örült, hogy nem hagyta ki. Jókor volt jó helyen, és még ezt a lelkes lányt is sikerült megismernie. És úgy sejtette, remekül ki fognak jönni később is egymással.
A lány kérdésére aztán kicsit meghökken, és értetlenül bámul vissza rá.
- Nem, miért lenne a süti a kedvenc kajája? Mármint persze szereti a sütit. Meg a Tibi csokit is. Tééényleg, azt viszont azért szereti, mert ugyanaz a neve, mint neki, pedig a Boci jobb. De azt mondta, csak ezért nem akarja, hogy Bocinak szólítsuk, így inkább maradt a másiknál.
Ez Lili számára teljesen logikus gondolatmenet volt, a család többi tagja azonban elég furán nézett rájuk, mikor ezt megvitatták kisöccsével.
- Nem ilyenek általában a tancik, eskü. Neki épp biztos fájt a feje, mikor írta a vizsgát, vagy leesett a tölcsérről a kedvenc fagyija, és már csak a benne maradt béna vaniliát nyalhatta ki, vagy mondjuk ráléptek a fülére, ilyesmi. Elvégre a legendás lényekről tanít, biztos szereti is az állatokat. Az olyan meg nem lehet rossz ember.
Nem tudta, sikerült-e megnyugtatnia Pollit, de nagyon remélte. Tényleg kár lett volna az évet lezáró vizsgák miatt elvenni a kedvét a Bagolykőtől, ami egyébként tök jó hely volt. Néha úgy érezte, mintha nem is iskolába járna, hanem kikapcsolódni, medencézni meg seprűn lovagolni, faluban császkálni, vagy mondjuk véletlenül tönkretenni egy barátságot azzal, hogy belezúg a másikba.
Kicsit elszontyolodott, de épp Polli miatt nem akarta, hogy ez meglátszon rajta, ezért ismét kitűzte vigyorgós ábrázatát.
- Nagyon szuper a varázslabdád - bólogatott csodálattal a tekintetében. Neki ugyan nem sokszor volt stressze, nem is tudta, honnan kell szerezni, de ettől még igenis klassznak tűnt a nyomkodós cucc.
Vizeslabda csata?? Lilinek fogalma sem volt honnan szedte ezt a lány, de annyi biztos, hogy megihlette őt vele.
- Hűű! De klassz! Mondjuk nem tudom, hogy a muglik miért félnének a vizeslufitól, szerintem tök jó móka! Nincs kedveeed? Asszem' van a szobámban némi lufi, megtöltjük őket és csatázunk mindvizesedésig!
Igaz, Pollika nagyon szép ruhában volt, szóval Lilinek voltak kétségei felőle, hogy belemegy-e a játékba, de ha igen, akkor már szaladt is a kastély felé, felvértezni magát lőszerrel.
Szál megtekintése

accidental homewrecker
🥝
Süveges Lili
Diák Levita (H), Negyedikes diák


MAZSOLA ^_^ SÜVILILI
online
RPG hsz: 379
Összes hsz: 1105
Írta: 2021. március 9. 13:36 | Link

Lucas
és még valaki..?

Vannak, akik szeretnek bebújni egy meleg takaró vagy pokróc alá, elkényelmesedve a kandalló tüze előtt, vagy a ágyikójukban, miközben odakint esik valami csapadék, de Lili inkább az aktív pihenés híve volt. Örökmozgó, lelőhetetlen buzgómócsing, aki amint jó időt neszelt, már szaladt is kifelé, mit sem törődve holmi tüdőgyuszikkal, vagy hasonlókkal.
És az idő láthatóan, érezhetően jobbra, melegebbre fordult, és százágra sütött a Nap is. A kissé hűvös levegőt egyedül a még kicsit fagyos szél okozta, de éppen miatta csapta hóna alá a szőke levitás kissé megviselt papírsárkányát is.
Sok mindenben volt béna, több mindenben, mint amiben ügyes, és a sárkány eregetés is előbbi csoportba tartozott, de Lilkónak cseppet sem vette kedvét, még az az apróság sem, hogy egyszer már az életére is tört a játék. Pedig a legtöbb dolgot hamar elunta, és feladta, de a sárkánynak adott egy újabb esélyt. Mintha vak lett volna a jelekre, pedig aztán elég nyilvánvalóak voltak.
Éppen a Fénylő Lelkek Udvarán vágott át, és mivel már itt is volt némi légmozgás, fel-feldobálta a reptetnivalót, és azon elmélkedett, vajon milyen varázslattal segíthetne neki egy kicsit tartósabban a levegőben maradni. A legnyilvánvalóbb, virgardium leviosa varázs túlontúl kézenfekvőnek tűnt, ráadásul úgy okoskodott, hogy lebegtetni valamit nem ugyanaz, mintha repülne, hiszen akkor adott ponton fog a levegőben állni, és amíg tart a varázslat, nem is kap bele a szél, vagy ha mégis, az ellenállástól még a végén eltörne.
Volt azért némi esze, csak többnyire tűnt úgy, mintha óriási tévedésből került volna a kékek házába. De aztán a következő pár pillanat ismét rácáfolt, mert ahogy elcaplatott volna a mágus szobra előtt, valahogy sikerült belegabalyodnia az épp feldobott sárkánynak a kőkarba, és miután kis híján hátraesett, ahogy visszarántotta őt, mert hát a zsinórt azt fogta, csak még jobban rácsomózta a zsinegjénél megcsavarodott sárkányt, hogy aztán némi rángatás, kibogózási kísérlet, és nyögve húzás-vonás után őrá is épp úgy rátekeredjen a zsinór.
Megállt végül, és törökülésben leült a földre, elgondolkodni az életén. Ilyen béna komolyan nem lehet - gondolta, de persze tévedett. Most legalább nem volt életveszélyben, legalábbis amíg a nyaka köré nem tekeri a zsinórt, addig csak úgy nézett ki, mintha a varázsló szobra megkötözve tartaná őt.
Így üldögélt pár pillanatig, míg lépteket nem hallott közeledni.
- Hahó! Kérhetek egy kis segítséget? - kiálltotta, mielőtt az illető, akit még nem is látott, valahova másfelé indul el, és nem ki, ide, az udvarra.
Szál megtekintése

accidental homewrecker
🥝
Süveges Lili
Diák Levita (H), Negyedikes diák


MAZSOLA ^_^ SÜVILILI
online
RPG hsz: 379
Összes hsz: 1105
Írta: 2021. március 26. 12:55 | Link

Lucas
és még valaki..?

Egyébként rájött már, hogy a legtöbb kellemetlen helyzet, amibe sikeresen belesodorta magát, könnyedén elkerülhető lett volna, ha nem csak az esetek kilencvenöt százalékában, hanem mindig tart társaságot maga mellett. Ahogy a vécére se járt ki sose egyedül, úgy neki igazából sehova se szabadott volna. Mert ilyenek történnek.
Igaz, most valószínűleg nem fenyegette életveszély, mint a sárkányával vívott legutóbbi hiábavaló viaskodása alkalmával, de sose lehetett tudni. Lehet, hogy még egy-két ügyes mozdulat, és kapkodhat levegő után.
A felmentősereg azonban ezúttal sem várta meg, míg súlyosbodnának a kilátások, és Lili hitetlenkedő nevetéssel fogadta személyes szuperhősét, Lucast. Mégis mennyi volt az esélye annak, hogy éppen ő akad majd rá elsőként?
- Héé, én se mondom meg neked, hogy mondj le az álmaidról! - nevetett, ahogy figyelte a közeledő, rajta igen jól szórakozó srácot. - Ez hobbi, nem fétis, és tök nem ér ám így kinevetni!
Persze még utóbbit is kacarászva tette hozzá. Lilin senki sem tudott jobban nevetni Lilinél. Viszont Lucas szerencsére nem érte be kárörvendéssel, hanem azonnal a bajbajutott segítségére sietett, ezért volt ő szuperhős elvégre. Igaz, a sárkány madzagjai bánták a dolgot, de áldozatok mindig vannak. Meg aztán azt könnyebb kijavítani, mint a lányt újjáéleszteni.
A levitás hálás mosoly keretében átvette az akció végén kötélvesztett sárkányát, és követte Lucast egy közeli padhoz.
- Mi történt szilveszter óta? - kérdezte, és eszébe jutott az este a sráccal. - Gondolom az érdekel, hogy mennyi szerencsét hozott nekem az a csók, ugye?
Nem, igazából egyáltalán nem jutott eszébe ezen túl sokat elmélkedni, nem jelentett a navinésnek sem semmit, így aztán Lilkó sem csinált belőle nagy ügyet. Elhitte neki, hogy ez csupán egy ártatlan hagyomány, és nem kell belelátni semmi különösebbet. Így nem is tette.
- A vizsgákon amúgy azt hiszem, mind átmentem, nem éreztem, hogy nagyon rosszul menne. Ha neked köszönhetem, akkor köszi - vigyorgott lelkesen rá a mellette ülőre.
Szál megtekintése

accidental homewrecker
🥝
Süveges Lili
Diák Levita (H), Negyedikes diák


MAZSOLA ^_^ SÜVILILI
online
RPG hsz: 379
Összes hsz: 1105
Írta: 2021. március 28. 12:25 | Link

Olívia & Lucas

Legszebb öröm a káröröm, szokták mondani, és ez addig igaz is volt, amíg valóban vicces volt a helyzet, és egyelőre Lili nagyon is annak találta kettejük teljes ismerettségét. Elvégre eddig valóban főleg abból állt, hogy meg kellett őt menteni egy papírsárkánytól. És egyelőre nem is sejtette, hogy rövidesen már nem lesz ilyen mókás ez az újabb találkozás.
Megpróbált Lili durcás arcot vágni, de nevetve ez elég nehezen ment. Míg le nem ültek a padra, egész kipirult az arca.
- Nehéz lesz megőrizned az inkognitódat, ha nem készülsz el azzal a jelmezzel. De ne félj, én megtartom a titkod - mondta, és végighúzta összecsiptetett hüvelyk és mutatóujját száján, mintha becipzározná azt.
Nem mintha sokáig úgy maradt volna, Lilinek nem volt szokása tartósan csendben maradni. Pláne, ha volt miről beszélgetni, és nekik éppen akadt. Vizsgákról, és a szerencséről, amit az újévi csók hozott. Ugyan nem lehetett sehogy sem bizonyítani, hogy anélkül nem pontosan ugyanazon szerencsés vagy épp kevésbé szerencsés események sora sodorta volna őket idáig, de igazából nem is számított. Bólintott, hogy igen, minden jól alakult vele, és Lucas épp belekezdett volna valamibe, mikor egy nagyon csinos lány lépett oda hozzájuk, arcán mosollyal. De a szeme nem mosolygott, legalábbis Lili valami furcsát látott rajta, mégis gondolkodás nélkül a felé nyújtott képért nyúlt, arcára kirajzolódott végtelen kíváncsiságának maszkja.
Lucast ismerte, de Lilinek még nem volt hozzá szerencséje, bár úgy rémlett neki, hogy az újságnál dolgozik. Ezt mondjuk az évkönyv emlegetése is megerősítette. Viszont még mindig a őt figyelte, és csak egy futó pillantást vetett a képre, amit kapott, nem is realizálva, mi van rajta. Lucas azonban felpattant és a távozó után futott, Lilkó pedig csak pislogott, hogy mi történik. Aztán azonban egy kérdés szegeződött neki, és neki elnyílt az ajka.
- Mi..? Hogy..? - Rámeredt a kezében tartott képre, és végre rájött, mit is lát rajta. Arca felderült kissé, bár maga sem tudta, miért.
Mindenesetre nem rakta össze a dolgokat időben. Pedig nem lett volna nehéz: adott a kép, amin az látszik, hogy megcsókolják egymást szilveszterkor, Lucas, akinek eléggé kétségbeesett ábrázata volt épp, és az őket épp faképnél hagyni készülő főszerkesztő - mert, hogy közben inkább erre jött rá.
- De, szerintem ez pont az, vagy nem? A szilveszteri szerencse csók. Pont erről beszéltünk az előbb, nem emlékszel? - Olyan ártatlan volt, mint a még meg sem született bárány. És nagyon butus.
Szál megtekintése

accidental homewrecker
🥝
Süveges Lili
Diák Levita (H), Negyedikes diák


MAZSOLA ^_^ SÜVILILI
online
RPG hsz: 379
Összes hsz: 1105
Írta: 2021. április 6. 18:55 | Link

Olívia & Lucas

Az a vád még sosem érte Lilit, hogy gyorsan vág az esze. Vagy, hogy előre gondolkodik, és csak utána szólal meg, avagy cselekszik. Nem volt lassú, ő maga nem, csak a kis esze volt némiképp fáziskésésben, olyan volt, mint egy cuki kis Internet Explorer. De amit most művelt, az még tőle is művészet volt.
Igazság szerint nem tulajdonított túl sok jelentőséget annak az elcsattant csóknak, nem mozgatott meg benne semmit, legalábbis olyan mértékben, mint mikor Sárit csókolta meg, nem. Inkább egy vicces kis mozzanatként élt a fejében, amit nevetgélve fel lehetett hozni később, de amire sose úgy gondolna, mint egy csókra. Ez részben azért is volt, mert Lucas valóban tartotta magát ahhoz, hogy csupán hagyomány, és nem próbálta ledugni a nyelvét Lili torkán, sőt, még csak hosszúra se nyújtotta el ajkaik találkozását. Szóval Liliben abszolút pozitív, de nem túlságosan pozitív, lelkesedést, izgatottságot, vagy még többet kiváltó emlékként élt a dolog, és, mint rájött, emiatt derült fel arca. Mert most már külső szemmel is rácsodálkozhatott bármikor.
És nem értette, miért kezdenek ezek ketten azon vitázni, hogy ez most akkor az-e, ami, vagy sem, mikor nyilvánvalóan tökre az. Lili ezt gondolkodás nélkül meg is erősítette, mire Lucas úgy nézett rá, mint aki keresztbe lenyeli.
- De most.. akkor mi? - pislogott értetlenül, és már inkább ő is felállt, mert kezdte úgy érezni, hogy több köze van ehhez a beszélgetéshez, mint azt első pillanatban sejtette. Az Olívia nevű lány még mindig furcsa kettősséget árasztott. Lilit valamiért egy cicára emlékeztette, akit épp nagyon simogatnak, és bár meg se rezzen az arca, vagy a teste, a farka egyre vadabbul tekergőzik mögötte.
Aztán tovább hallgatva az eseményeket, Lili arca szép lassan kezdett megnyúlni, szája pedig egy o betűt formálni. Úgy pislogott, mintha valami a szemébe ment volna, és nem győzte az információkat betáplálni szürkeállományába.
- Ööö.. Lucas..? - nézett a srácra, aztán mikor az arra kérte, erősítse meg szavait, bólintott, és Olíviához is odafordult: - Azóta nem történt semmi. Legalábbis több csók nem volt, bár párszor összefutottunk. De nem kavarunk, se hát mögött, se előtte.
Aztán visszakattintotta gondolatmenetét az előző mentésre, és ismét Lucashoz intézte szavait: - Nem is mondtad, hogy van barátnőd! Miért nem? Ez fura.. nem?
Lehet, hogy nem pont most kellett volna megkérdeznie tőle mindezt, a jelen lévő illető füle hallatára, de neki ez most nagyon aktuális volt, mert hát merőben megváltoztatta az amúgy kellemes emlékeit a szilveszter estéről, amire alig két perce még mosolyogva emlékezett vissza. Ő nem ilyen lány volt!
Szál megtekintése

accidental homewrecker
🥝
Süveges Lili
Diák Levita (H), Negyedikes diák


MAZSOLA ^_^ SÜVILILI
online
RPG hsz: 379
Összes hsz: 1105
Írta: 2021. április 10. 15:29 | Link

Olívia & Lucas

Lili ténylegesen az az ember volt, aki a légynek se ártana. Sőt, amikor csak tudta, ki is tessékelte őket az ablakon, menjenek Isten hírével. Akkor se csapta le őket, ha épp fáztak és emiatt nem tudtak olyan gyorsan reagálni a feléjük érkező veszélyekre, mint mondjuk valakinek a tenyere.
És ez igaz volt minden más élőlényre is, és nem csak fizikális értelemben. Nem volt szándékában megbántani, megsérteni, bosszantani sem soha senkit, egyszerűen nem szorult belé szemernyi rosszindulat se. Még most, mikor szembesült azzal, hogy becsapták, sem dühöt érzett, vagy csalódottságot, inkább értetlenséget. Kíváncsiságot, amiért nem értette, ugyan miért titkolná el valaki, hogy barátnője van. Ugyanakkor nem maradt negatív szájíz nélkül, ahogy kérdését a kissé pánikoló Lucasnak szegezte. Mert mégiscsak átértékelődött benne, amit átéltek.
És nem is önmaga miatt, inkább a másik lány, Olívia miatt kezdett benne növekedni némi rossz érzés, amolyan gyomorszájon ütés-szerű, mert látta rajta, hogy maszkja mögött mennyire meg van bántva. És Lili, bár Olívia egy rossz szót sem intézett őfelé, mégis bűntudatot kezdett érezni, amiért részese lett valaminak, ami ártott valaki másnak. Ő, akaratán kívül, de ártott ennek a lánynak. Pedig nem akart. Eszébe se jutott ilyesmit tenni.
Így aztán ahogy hallgatta őket, és fejében egyre inkább összeértek az információk, és kiegészültek olyan toldalékokkal, hogy még Lucas volt, aki Olíviát megvádolta hasonlóért, amibe most ő futott Lili részvételével, a levitás egyre szomorúbb lett. A főszerkesztő pedig végül faképnél hagyta őket, és mielőtt Lili szólásra nyitotta volna száját, a navinés nekiesett.
Lili megszeppenve pislogott rá, próbálta feldolgozni, hogy Lucas őt hibáztatja, és érezte, hogy szúrni kezd a szeme.
- Mondjuk.. megpróbálhattál volna azelőtt szólni, hogy megcsókoltál szilveszterkor, amikor kivételesen épp nem szorultam kibogozásra - mondta kissé reszketeg hangon, miközben megrebbenő szempilláin megcsillantak első könnyei.
Ez most új volt. És nem is tetszett neki. Hogy okozhat egy csók, és immár másodszor ekkora fájdalmat, ha egyszer olyan jó érzés? Ezen kezdett elmélkedni, ahogy sarkon fordult, és egy "sziát" mormogva elindult az ellenkező irányba, amerre Olívia eltűnt. És hogy mit kezdjen zavaros érzéseivel. Mert hát hiába mindez, azért csak kedvelte Lucast, és csak megmentette az életét. Ezeket azért nem fogja egyetlen rossz élmény végleg eltörölni. De most szüksége volt egy kis egyedüllétre, hogy lezárjon magában ezt-azt.
Szál megtekintése

accidental homewrecker
🥝
Fénylő Lelkek Udvara - Süveges Lili hozzászólásai (11 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék