Van akinek nem erőssége a kviddics, mégis szeretne sportolni. Ebben a teremben keveredik a mugli és varázseszközök széles tárháza, azonban a mágia vigyáz rá, hogy ne hajszolhasd túl magad. A nagy terembe egyszerre akár negyven ember is kényelmesen elfér, így nem okoz majd nagy gondolt, hogy mihez is fogj hozzá. A terem azonban nem csak gépekből áll, vannak pályák is (kosár, foci stb) melyek a csoportos tevékenységek kedvelőinek is lehetőséget biztosítanak, hogy edzésbe maradjanak és egyszerre ismerkedjenek is. A nagy terem két részre van osztva a bejárat felől vannak a gépek, a választóvonaltól pedig a pályák, melyek keretét egy futópálya adja.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=204&post=825440#post825440][b]Bossányi Karola - 2021.01.28. 20:47[/b][/url]

Karácsony után azon kaptam magam, hogy egy kicsit szűkebb lett az egyik farmerem, amivel egyébként nem lenne baj, ha nem az lenne a kedvencem. Ez pedig csakis a sok-sok mézeskalácsnak volt köszönhető, hisz abból jócskán befaltam az ünnepek alkalmával. Az új év bekövetkeztével azonban elhatároztam azt, hogy ha törik, ha szakad, visszafaragok a súlyomból, hogy újra kényelmes legyen a kedvenc ruhadarabom. Ez szerencsére megtörtént, viszont a gyakori edzések úgy beépültek a mindennapjaim közé, hogy azon kaptam magam, megint csak mennék az edzőterembe. Ez ma sem volt másként, miután átvettem az edzőruhát, s a vállamra kanyarintottam egy törcsit, egy palack vízzel vettem célba a termet, s bemelegítésként egy kis tekeréssel kezdtem a biciklin. Egy jó fél órás tekerés következett, igyekeztem tempósan tekerni, így fél óra elteltével már éreztem azt, hogy folyik rólam a víz. Tovább is tekerhettem volna, de az egyik haverom mesélte, hogy fontos súlyzós edzéseket is beiktatni, így nem akartam kizárólag egy eszközzel lefárasztani magam.
Leszállva a bicikliről, megtöröltem az arcomat, s a nyakamat, majd letekertem a palackról a kupakot, és hosszan kortyoltam a frissítő vízből. Jól esett, szomjas is voltam, de nem lazsálhattam tovább, folytatnom kellett az edzést, már csak azért is, mert elhatároztam, hogy át fogom úszni a Balatont.
Meg is indultam a súlyzók felé, de ahogy körbevezettem pillantásom a termen, észrevettem a futópadon kocogni Bencét. Meg is lepődtem egy pillanatra, mert az elmúlt hetekben szinte mindig ebben az időpontban jártam itt, és soha nem láttam őt, szóval fel is merült bennem a kérdés, hogy vajon mit keres itt?
Egy kicsit félbe hagyva az edzéstervemet, törölközőmet felkapva, kezemben a palackkal lépdeltem oda mellé. - Hová futsz ilyen hipergyors tempóban? - mosolyogva pillantottam rá, nem akartam beszólni, de elég gyenge programon taposta a gépet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=204&post=825446#post825446][b]Bossányi Karola - 2021.01.28. 21:49[/b][/url]

- Hát szia neked is, látom, nagyon elbambultál - jegyeztem meg egy mosollyal, mert úgy tűnt, hogy Bence nagyon is bámulta az előtte edző lányokat. Ezzel persze nem is lenne probléma, hisz fiú, ám mégis csak van egy barátnője tudtommal. Mindenesetre csak egy mosolyt villantok felé, nem vagyok ítélőszék, hogy pálcát törjek felette. - Azt látom - nevetek fel, s meg is csóválom a fejem. - Esetleg a futáshoz jobb lenne odakint edzened - ezt azért átgondolhattam volna, hisz a végén még azt fogja gondolni, hogy el akarom hessegetni a teremből, amiről persze szó sincs. - Úgy értem, hogy odakint azért haladnál is, de így sem rossz - fűztem gyorsan hozzá, biztos, ami biztos, nehogy megharagudjon rám. - Áh, még csak fél órát tekertem, de ennyi kardio elég volt, most súlyokat kellene emelgetnem - mondtam mosolyogva, miközben pillantásom végig szökött rajta. Nem sűrűn láttam edzeni, szerintem ő is jó formában volt egyébként. - Lefárasztani? Hogy érted? - összeráncoltam a homlokom, miközben értetlen mosoly szökött az arcomra. - Amúgy meg…miért is ne, ha már úgyis itt vagy, edzhetnénk együtt. Segítesz? - kíváncsian vontam fel a szemöldököm, miközben letekertem a palackomról a kupakot, hogy igyak egy korty vizet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=204&post=825449#post825449][b]Bossányi Karola - 2021.01.28. 22:23[/b][/url]

- Ja, ha csak ez a probléma, akkor mondanám, hogy csatlakozom, mert heti egyszer csak futni szoktam és odakint. Megfagyni nem fagynál meg amúgy futás közben, de tulajdonképp értem, hogy miért edzel inkább itt - egy sejtelmes mosoly kúszott az arcomra, s szerintem már rájött arra, hogy észrevettem, kiket is bámult a nagy futás közben.  - Bárhogy? - megint csak sikerült meglepnie, s azt hiszem, hogy kezdtem összezavarodni a szavaitól. A furcsa gondolatokat azonban sietve vertem ki a fejemből, biztos csak én értettem félre, így nem is tulajdonítottam neki nagyobb jelentőséget. Annak viszont örültem, hogy ilyen nagy kedve lett nekem segíteni, így legalább nem kellett tovább egyedül edzenem. - Hú szuper! - fellelkesültem, s már bele is kezdtem volna, hogy mit is szeretnék, Bence azonban váratlanul magához ölelt. Megint csak ledermedtem, épp úgy, mint a legutóbbi kiránduláson. Fura, mert akkor is magához ölelt, s akkor sem nagyon értettem, hogy miért, ahogy most sem. Egy kicsit zavarba is hozott ezzel, mert legszívesebben hosszan ölelgettem volna, de számomra tabu volt már, s tudtam jól, hogy ezt nem tehetem. - Rég? Mondjuk..igen, néhány hete - mosolyogtam rá, majd megpaskolva a vállát, kibújtam az öleléséből. Az arcomra lehet, hogy kiült némi pír, de igyekeztem leplezni, így sietve tértem vissza arra, amiért itt voltunk. - Na szóval, az egyik haverom írt nekem össze edzéstervet, és most jönne a súlyzós gyakorlat, amibe beletartozik az a hogy is hívják? Medicin labda dobálás? Szuper lenne, ha egymásnak dobálnánk, közben guggolnom kell, azt meg számolhatnád, én meg számolom a tiédet. Oké? - vártam, hogy lelkes legyen, vagy esetleg azt mondja, ez béna gyakorlat, s mutat valami mást. Ehelyett hipp-hopp elrohant, én meg kicsit értetlenül pillantottam utána, majd el is gondolkodtam megint ezen az ölelés dolgon. Eközben Bence már vissza is ért hozzám. - Az előbb mondtam, a medicin labdát dobálhatnánk. Hol jár az eszed? - kérdeztem egy mosollyal, ahogy a fejemet csóváltam. - Vagy van esetleg jobb ötleted? Edzhetünk a te módszereddel is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=204&post=825460#post825460][b]Bossányi Karola - 2021.01.29. 21:42[/b][/url]

-Aha, ez az egyik gyakorlat, és igen. Miért? - egy kicsit értetlenül néztem rá, úgy tűnt, mintha ő nem értene egyet ezzel a művelettel. A mosolyát sem értettem, meg amúgy is, tényleg nagyon furán viselkedett, a célozgatásai, meg ahogyan rám nézett, kezdett zavarba hozni. Míg elfutott, el is gondolkodtam azon, hogy vajon miért is csinálja ezt? Lehet, hogy csak tréfálkozik velem, mert tudja, hogy tetszik nekem? Igen, csak az lehet. Ezen morfondíroztam, meg az ölelésen, míg vissza nem ért hozzám. Igaz, akkor is furának tűnt, de csak megráztam a fejem, s elmosolyodtam a szétszórtságán. - Oké, menjünk - bólintottam, bár mivel kicsit azt éreztem, hogy nem tetszik neki ez a gyakorlat, felvetettem, hogy akár az ő módszerével is edzhetnénk. Mondjuk az a lagymatag futás nekem nem tűnt annak, de ki tudja, nála lehet, hogy az a bemelegítés. - Másfajta? - először csak értetlenül ráncoltam a homlokom, aztán rájöttem, hogy mire is gondol, s színlelt felháborodással csaptam egy kicsit a vállára. - Bence, ne már…olyan..fura vagy ma - jegyeztem meg neki végül, hisz korábban mindig olyan udvarias volt, meg rendes, még a kiránduláson is megvédett a többi sráctól, akik beszólogattak, most meg kicsit azt éreztem, mintha rám akarna mászni. Ebbe a gondolatba meg bele is vörösödtem. - Nem tudom, mondjuk ne a legnehezebbel indítsunk. Legyen két kilós - mutattam rá az egyik lasztira, aztán felvettem a kezdőpozíciót a sráccal szemben, ami enyhe terpeszállásból állt. - Tizenöt ismétlést kell háromszor. Dobod, elkapom, leguggolok. Visszadobom, leguggolsz, elkapod. Vagyis nem…elkapod, leguggolsz - nevetve ráztam meg a fejem, teljesen belekavarodtam. - Kezdjük, dobhatod - felkészültem ám, így amikor dobta a labdát, elkaptam, s le is guggoltam. Ezt így ismételtem, akárhányszor csak dobta a lasztit, bár meg kell vallanom, hogy már a tizediknél teljesen kikészültem, éreztem, hogy izzadok. Meg is álltam, s magam elé téve a labdát, előre hajoltam, hogy kifújjam a levegőt, miközben a térdeimen támaszkodtam meg.
- Nah jóhh , lehet hogy félreértettem ezt ahhz edzéstervet - lihegtem ki magam egy kicsit, majd felpillantottam rá. - Szerintem ez nagyon fárasztó, nem akarom tovább dobálni. Mit csináljunk? - pislogtam rá, végül is ő srác, biztos gyakrabban jár konditerembe, jobban tudhatja, hogy mit és hogyan kéne edzenünk.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=204&post=825527#post825527][b]Bossányi Karola - 2021.01.30. 19:48[/b][/url]

- Na jó ez igaz, meg az is, hogy tényleg vannak izmaid - jegyeztem meg, újabb pírral az arcomon, ahogy szemügyre vettem magamnak Bencét. Amúgy is gondoltam róla, hogy sportos lehet, de most meg is nézhettem őt. A témát azonban gyorsan eltereltem, s helyette inkább rátértem a gyakorlatra, amibe bele is kezdtünk. A tízes szám azonban úgy tűnt, hogy kifogott rajtam,  mert nagyon lefáradtam, fájtak az izmaim, és szinte levegőért kapkodtam. S bár a gyakorlat lényege éppen az volt, hogy elfáradjak, ma valahogy nem volt kedvem ahhoz, hogy járásképtelen legyek a délután hátralévő részében.
- Jóh, csak egy…pillanat - mutattam fel a mutatóujjamat, míg kifújtam a levegőt, megtámaszkodva a combomon. Ezután egyenesedtem fel, felkaptam a törölközőmet, hogy egy kicsit megtöröljem az arcomat,  a nyakamat, s a körülötte lévő részt, majd eztán nyúltam csak a palackért, hogy igyak néhány frissítő kortyot. Jól esett a víz, szomjas voltam már, de igyekeztem tartalékolni, hogy későbbre is maradjon. Emiatt csak pár korty fogyott az üvegből, aztán megtöröltem a számat a kézfejemmel, s bólogatva követni kezdtem Bencét a géphez. - Ezzel? - kíváncsian pillantottam rá, ezt a gépet eddig még nem próbáltam, de végül is, könnyebbnek tűnt, mint hogy guggolnom kelljen labdadobálás közben. A holmimat le is pakoltam a gép közelében ácsorgó üres pad tetejére, aztán foglaltam csak helyet, bólintottam az instrukciókra, majd elkezdtem a gyakorlatot. Míg egyik kezemmel magam felé húztam az egyik kart, ellenkező lábammal a másik irányba toltam a lábrészt, s ezt felváltva kezdtem tempózni a gépen. - Ohóó, most már értem, ez is jól megdolgoztat - jegyeztem meg lelkesen a gépre, ez még újdonság volt, így szerencsére visszajött a lelkesedésem. - Amúgy, mi a helyzet veled mostanában? Babunak elmesélted a sátrazást? - kíváncsian pillantottam rá, végül is, érdekelt, hogyan reagált a barátnője, meg aztán jobb, ha Bencétől tudta meg az ártatlan kirándulás történéseit, mint sem, hogy pletykából hallott volna valami baromságot.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=204&post=825577#post825577][b]Bossányi Karola - 2021.01.31. 13:02[/b][/url]

- Jaj, nem úgy értettem, tényleg jó formában vagy, nagyon be…durrantak az izmaid mostanában - egek, miket beszélek? Talán még jobban belevörösödtem ebbe a mondandómba, s nem kicsin múlt az, hogy azt mondjam, nekem nagyon tetszik. De inkább elkaptam azt a palack vizet, hogy a szomjamat oltsam, mintsem, hogy még inkább belebonyolódjak ebbe a beszélgetésbe, amiből úgyis az jött volna ki, hogy aztán gyorsan lelépek, még mielőtt komplett idiótát csinálok magamból.
A gépnél sikerült szőke nővé avanzsálódnom, legalábbis egy pillanat erejéig, mert bevallom, néha akadtak nagyon hülye kérdéseim, s Bence válasza is egyértelművé tette ezt számomra. A kis szurkálódással nem volt bajom, vettem ám a lapot, s csak nevetve ráztam meg a fejem, mert végül is, én kérdeztem baromságot. Végül neki is kezdtem a gyakorlatnak, tetszett az eszköz, meg is fordult a fejemben, hogy a biciklizés után majd minden másnap ezt fogom csinálni, ahelyett, hogy azt a hülye labdát dobálgassam. Igazából még az élet is visszatért belém, s szerintem nekem csak az előző gyakorlattal volt problémám. S ha már közösen edzettünk, pontosabban én tapostam a gépet, Bence meg nem is tudom, talán számolta mennyit taposok, felmerült bennem egy kérdés, s ezt meg is osztottam vele, hisz tényleg érdekelt az, hogy Babunak miféle hülyeséget hordhattak össze a sátrazásról. Volt ott egy-két pletykás diák, akik szerették kiszínezni a történeteket. Bence válasza azonban nagyon meglepett, s mit hogy meglepett, taposás közben torpantam meg, s kaptam meglepett pillantásomat a fiúra. Megcsalta Babettet?? Mi van?
- Mi mi mi? De hogy és és miért és kivel? Miért csináltad ezt?? - hogy volt-e a hangomban némi felháborodás? Azt hiszem, hogy igen, talán egy kicsit hangosabban is sikerült a kelleténél, s mikor láttam a felénk száguldó tekinteteket, inkább visszavettem, s halkan folytattam tovább. - Bence, ezt most magyarázd el, mert azt hiszem, hogy rosszul hallottam, amit mondtál - nagyon komolyan fúrtam pillantásom a tekintetébe, s magam sem tudom, hogy most vajon a barát szólalt fel belőlem, vagy a sértettség.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=204&post=825597#post825597][b]Bossányi Karola - 2021.01.31. 15:47[/b][/url]

A szemeim is elkerekedtek, mert hát, eszembe jutott, hogyan is lehet megcsalni valakit. Többféleképpen is, s bár itt most nem is ez volt a lényeg, azt hiszem, hogy az egészet úgy értettem, ahogy.  - Nem érdekel, hogyan mert gondolom, hogy hogyan, de…ajh, Bence! - csattantam fel, s ekkor már morcosabban ráncoltam a homlokomat, miközben haragos pillantásomat is a tekintetébe fúrtam. Egyrészt, haragudtam rá azért, hogy ennyire flegmára váltott, miközben egy húsz perccel ezelőtt még jópofizott velem. Aztán meg, dühített a tény is, hogy így kifordult magából, és megcsalta a barátnőjét! És megcsalt engem! Jó nem, nem. Utóbbi valójában nem történt meg, hisz nem voltunk együtt, nekem mégis épp oly rosszul esett, hisz tudja, mit érzek iránta, s erre éppen nekem meséli el, hogy milyen őrültséget követett el. Ez pedig senkivel szemben sem volt korrekt, s ha én lettem volna a barátnője, akkor most biztosan pofon vágom, és elrobogok, ám jelen funkcióm szerint csak egy barát voltam, akinek le kellett nyelnie a békát, és elfogadnia azt, hogy Bence is csak egy olyan srác, mint a többség.
- Jól van, nem haragszom - legyintettem, s megcsóváltam a fejem, bár a hanghordozásomból, s az arcvonásaimból azért sejthette, hogy ez nincs így. Csalódott voltam, meg rossz kedvű, meg nem is tudom. - Oké, felejtsük el - sóhajtva szálltam le arról a francos taposó gépről, mert már azt sem volt kedvem hajtani. Helyette félrevonultam a sarokban meghúzódó padhoz, arra telepedtem le, s onnan hallgattam Bence beszámolóját. - Tehát elmentél nélküle egy buliba és ott megtörtént…minden? Úgy értem, nem akarom tudni, hogy részletezed, de csóknál több volt? Szóval minden? - már megint miért is forszíroztam ezt, hát nem mindegy volt? - És…és ő tud róla? Szereted még? Mert ha szereted, akkor szerintem ezt meg kellene beszélned vele, őszintén! Mert nem jó úgy élni, hogy titkolózol- kezdtem bele, nem mintha kért volna tanácsot, de ettől függetlenül én azért adtam neki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=204&post=825620#post825620][b]Bossányi Karola - 2021.01.31. 21:04[/b][/url]

- Bőven…- csak ismételni tudtam, miközben bólogattam, s el sem akartam hinni azt, hogy Bence ezt művelte. Ő, a hűség mintapéldánya, aki mióta ismerem, azóta soha, egyszer sem tett volna efféle meggondolatlanságot, egészen mostanáig. Eszembe jutott egy pillanat erejéig a randevúnk, s hogy aztán úgy vált el tőlem, hogy ő bizony mást szeret. Akkor annyira rosszul estek a szavai, rettentően megbántott, mégis elfogadtam azt, hogy van valaki, akit nálam jobban szeret, akibe szerelmes. Erre mit művel? Megcsalja! Hát normális?
Belül forrongtam a dühtől, de nem vethettem a fejére, hisz nem voltam a barátnője, de még csak azt sem adhattam tudtára, hogy ez nekem is rosszul esik. Kénytelen voltam megmaradni barátként, hisz valószínűleg azért is mesélte ezt így el, csak úgy, egyből belevágva a közepébe, mindenféle felvezető körítés nélkül. Miért is kérdeztem rá?
- Ó értem - hümmentettem, persze, amit elmesélt, abból azt szűrtem le, hogy eléggé elhanyagolva érezhette magát, s ha ez így történt, akkor valóban eltávolodhattak egymástól, bár ez még mindig nem volt ok arra, hogy ledugja a nyelvét valaki más torkán, aki még csak nem is én vagyok. Hihetetlen. Egyáltalán miért is háborodok fel ezen?
Zavaros gondolataimból újra rá emeltem a pillantásom Bencére, tudtam jól, hogy egy barátnak mit kellene mondania, de ott volt bennem a lány is, aki pedig mélyen elítélte az effajta hozzáállást.
- Ez így mondjuk más, mármint értelek is részben, de akkor is jobb lett volna talán előbb beszélni, vagy nem is tudom - megvontam a vállaimat, nem voltam éppen egy szerelem doktor, hisz a saját dolgaimat sem tudtam menedzselni rendesen. Ott volt például Márk, vele sem sikerült zöldágra vergődnöm, aztán jött Bence, aki meg talán soha nem tekintett rám úgy, mint ahogyan én rá. Nehéz az élet. - Hát, ez semmiképp nem jó, ha már hetek óta nem beszéltek, és mindig lemondja. Lehet, hogy neki is van valaki más? - félve dobtam be ezt a kérdést, mert még emlékeztem arra, hogy Masa miatt mennyire kikészült annak idején. Most persze nem egészen úgy tűnt, mintha nagy szerelmi bánat gyötörné, ez is meglepett. - Nem tűnsz úgy, mint aki nagyon bánná - jegyeztem meg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=204&post=825653#post825653][b]Bossányi Karola - 2021.02.01. 18:27[/b][/url]

- Ez mondjuk így van, ha valamit megtettél, azon már nem tudsz nagyon változtatni, az időbe meg nem tudunk visszarepülni - bólintottam a szavaira, mert ez így volt, legalábbis nem tudtam olyan varázslatról, ami erre képes lenne. Ha volt is, biztos jó mélyen elásták egy titkos rekeszbe, hogy soha senki ne próbáljon beleavatkozni a történelembe. Egy pillanatra ezen el is gondolkodtam, aztán felvetettem, hogy mi van, ha esetleg ő is lecserélte valaki másra. Igaz, nem volt ez túl jó ötlet, hogy épp ilyesmi jutott az eszembe, de ki tudja? Kicsit azért gyanús az, ha valaki szereti a másikat, és nincs rá elég ideje. Ezen persze már csak magamban morfondíroztam, miközben Bence szavait hallgattam. Egy szónál el is kerekedett a pillantásom, ő meg rám szólt, aztán olyas valamit mondott, amivel sajnos egyet kellett értenem, noha meg sem szólaltam, hogy alátámasszam a szavaiban rejlő igazságot. Inkább csak némán fürkésztem tovább, egy valamit azonban nem tudtam magamban tartani. Meg kellett jegyeznem azt, hogy egyáltalán nem tűnik úgy, mint aki ideges lenne, vagy aggódna, s ez pedig furcsa volt, hisz Bencét nem úgy ismertem meg, mint aki szívesen bántott meg másokat. Megjegyzésemre azonban úgy felcsattant, hogy egy kicsit még a frászt is rám hozta, mert így talán még soha nem láttam kikelni önmagából. Vagy talán csak egyszer, de akkor nagyon ittas volt.
Döbbenten fúrtam pillantásom a tekintetébe, s az értetlenségtől félig tátott szájjal figyeltem, hogyan törnek ki belőle az érzések. - Rám mi? Most meg mi bajod van? Nem, nem értem attól sem, ha kiabálsz, higgadj már le - próbáltam kicsit csöndre inteni, mert a többiek már megint felénk kapták a pillantásukat, ám nem lehetett őt csak úgy meggyőzni, mi több, egyszerűen csak fogta magát, s megindult a kijárat felé. - Bence…- még utána szóltam, már én is idegesen, miközben felemelkedtem a padról, ám őt az ajtó nyelte el, még csak vissza sem nézett. Nem is értem, mikor is lett ilyen bunkó. Fenébe!
- Mi van, mit bámulsz? Inkább a súlyzót figyeld, nehogy véletlenül a lábadra essen - morrantam oda az egyik srácnak, aki a közvetlen közelemből kuksolt, hogy mégis mi történik. Ekkor már én is ideges voltam, dühösen kaptam fel a holmimat, s megindultam vissza a levitába, miközben végig azon agyaltam, hogy ez meg mégis mi volt, s Bence miért viselkedett ennyire nagyon…furán.