A tavacska közvetlen környezetében, az odavezető úttal szembeni parton találhatóak azok a sziklák, melyek között egy ajtó bújik meg. Sok kíváncsiskodó szemet odavonz, de nem nagy titok, mi rejlik az ajtó mögött, hisz a faluban jó pár helyen ki van plakátolva, hogy hol található Bogolyfalva egyetlen fürdője.
Az ajtón belépve egy kis helyiség tárul az ember szeme elé. Kifinomult és egyszerű, a bejárattól jobbra mosolyog a recepciós az asztala mögül. Az árak jók, a hely még jobb. A belépést egy csuklóra nyomott pecséttel hitelesítik, mely mágikus jóvoltából egyre világosabb zöld lesz, majd eltűnik az idő elteltével.



Fizetés után balra fordulva lehet lejutni a már sziklákkal kirakott lépcsősoron a föld alatti helyszínre, ahonnan egy kisebb terembe érkezünk. Középen aprócska szökőkút, körülötte padokkal. Ajtók nyílnak minden oldalon, az öltözők, mosdók, zuhanyzók, az utolsó oldalról pedig már hallani lehet a víz zúgását, a barlang akusztikáját.
Fürdőruhában, törölközővel már egyszerű az átsétálás a fürdőbe a boltív alatt, és itt egyből szemünk elé tárul a magas, és csodaszép, ám nem nagy medence, és annak helye. A víz a csempének köszönhetően élénk kék, a falakat sok helyen fáklyák világítják meg a jó látásviszonyok érdekében. A nagy medencébe egy helyen a mennyezetről csobog a víz, és vannak benne elkülönülő kismedencék, külön-külön funkciókkal. Vigyázat, a hátsóban előfordulnak varázslatos történések! (Színes hab, víz alatti lélegzés, stb.)
A belső teret egy vízfüggöny választja el a szaunától, mely bejáratát egy helyen kell keresni a fenti büfébe vezető lépcsővel. Nem lehet eltéveszteni, ahonnan a lépcső indul, balra tőle nyílik egy ajtó, egyenesen tovább pedig a szauna.
Fent a büfében lehet kapni friss főtt ételeket, és rágcsálnivalót , üdítőt is. Alkohol kiszolgálása csak felnőttek számára van, az ételeket, italokat vízbe vinni tilos.
Pihenésre alkalmasak a falba bemélyülő kis "partszakaszok", elválasztó falakkal. Nyugágyak nincsenek, de vannak színes párnák helyettük.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1740&post=573108#post573108][b]Farkas Kamilla - 2016.03.13. 12:50[/b][/url]

A legutóbbi edzésen becsomósodtak az izmai, és amúgy is eléggé ráfért már, hogy ne csináljon semmit, csak pihenjen. A forró víz pedig általában el szokta lazítani, meg megnyugtatja - szóval miután minden dolgával végzett, szépen fogta a cókmókját, és szépen legyalogolt ide azzal a tudattal, hogy úgy szétlazítja magát, hogy éppen csak ne essen szét. Hát nem sikerült. Miután egy negyed órát ücsörgött rá kellett jönnie, hogy ugyan olyan fáradt és kialvatlan, úgyhogy ő köszöni szépen, akkor ennyi elég is lesz. Sóhajtott, kiszállt, betekerte magát a törölközőjébe, és szépen meg is indult azzal a céllal, hogy visszasétál a kastélyba, aztán feltrappol az eridonba, és megkéri Norbit, hogy nyomkodja ki a csomókat a hátából meg a felkarjából. Ez eddig szép és jó is volt, egészen addig, amíg meg nem pillantotta a másik Szentmihályit - akinek történetesen köze sincs ahhoz, akiről az előbb beszéltünk. El is kezdte rágni a száját rendesen, meg őt is a valamilyen érzés, elvégre csak nem mehet itt el, mintha észre sem vette volna - főleg azok után, amit levágott ott Svédországban. Pedig az tényleg nem az ő hibája volt, és istenére legyen mondva, ha még egyszer meglátja a szárnyas pelenkást, egyenként fogja beleállítani a nyilait. Apró sóhaj hagyja el ajkait, a franc meg tudja, az emberek újabban olyan csöppnyi dolgokon sértődnek meg, ő meg csak pislog nagyokat rajtuk. Mindezt végiggondolva el is döntötte, hogy akkor ő mégis marad egy kicsit. Letette törölközőjét a neki megfelelő helyre, kibújt a strandpapucsból, beszállt a vízbe, aztán igyekezve a lehető legészrevétlenebb maradni, közelíti meg háztársát. Szeret a meglepetés erejével élni. Aztán ha minden jól megy, és Ádám tényleg nem veszi őt észre, belekapaszkodik a vállaiba, és köszöni szépen, ő jól van.
- Csak nem fájnak?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1740&post=589628#post589628][b]Farkas Kamilla - 2016.04.25. 15:16[/b][/url]

És igen, Kamilla már a tökélyre fejlesztette azt a képességét, hogy úgy tegyen, mintha az égvilágon nem történt volna semmi. Mintha legalábbis nem is lett volna Svédország, se Cupido, vagy csak az ő emlékezetéből esett volna ki úgy az egész. Pedig nagyon emlékszik a dolgokra, csak ez így pont könnyebb, mint azt megtárgyalni. Meg amúgy is, képes lenne elsüllyedni a föld alá, ha most felkerülne a téma.
A tehénkedésére való reakció láttán úgy olvad le a mosoly a képéről, ahogy csak van.
- Jóna, azért ne egyél meg. - mormogva sóhajt fel, elhúzva a száját. Aztán kinyújtja kezeit, jelezve, hogy ha kell, akkor ő megmasszírozza nagyon szívesen a másik vállát, mert ő most ilyen kis cuki, hogy szívesen segítene az ember fájdalmán. Még ha a felét lehet ő okozta is.
És akkor beáll az a fajta rémes csend, amit nem bír elviselni. Amikor egy ember tud valamit, a másik ember is tudja, és ez legalább az egyiknek még ráadásul kínos is, mert nehogy már könnyű legyen a lány élete. Amennyiben Ádám igényelte a vállmasszázst meg is kapja, a rellonos csendben dolgozza meg a hátát, amennyiben pedig nem, Kamilla összefonja kezeit maga előtt, és arrébb áll, hogy még véletlenül se zavarja meg a másik tevékenységét.
- Izé.. Jól. Te? - visszazökkenve a valóságból pillog a másikra, közben igyekszik nyakig merülni a vízben. Kötelező körök. A hideg kirázza a kötelező köröktől, a "hogy vagy", "hogy élsz?", "rég nem láttalak, mit csinálsz?" kérdéseket mindig is rühellte. Azon emberek többségét, akik felteszik ezeket, nem is érdekli a válasz, csak kérdeznek valamit, hogy kérdezzenek. Szóval akár azt is felelhetné, hogy "én lettem Amerika elnöke", arra is jobb esetben bólogatnának, hogy jaj de szép, jaj de jó. Nem mintha Szentmihályiról ezt feltételezné, nem feltételez ő semmit, csak ez így megmaradt benne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1740&post=593702#post593702][b]Farkas Kamilla - 2016.05.14. 13:03[/b][/url]

Kínos. Határozottan kínos ez az egész, viszont ide jött, már nem léphet le csak úgy, hogy megint kerülgesse a fiút, csak mert nem képes a szemébe nézni a szégyentől. Szóval akkor most szépen itt marad, és végigcsinálja. És esetleg vállalja, hogy becupidózák és azért volt az egész, ami a saját meglátása szerint csak még kínosabb és még röhögni valóbb.
Szorgalmasan, jó kislány módjára igyekszik kimasszírozni a görcsöket a fiú vállából, mert ha már sikeresen okozz neki fizikai fájdalmat, akkor már legalább ennyit tegyen meg.
A kérdés meglepi, szusszan egyet, a feje bevörösödik, s áldja az eget, hogy Ádám háttal áll neki, és nem látja ezt az egészet.
- Bocs, hogy be mertem ide tenni a lábam. - megcsóválja fejét, mert azért bármennyire is kezd egyre jobban szégyen lenni neki ez az egész helyzet, azért mégis csak Kamilláról beszélünk, aki egyrészt nem bírja, ha számon kérnek rajta dolgokat, másrészt pedig az ilyenektől beindul a védekező mechanizmusa, aminek a visszavágás az első szakasza. Szóval ja.
- Fájt a lábam. - megvonogatja vállát, nem mintha most kevésbé fájna neki, hogy köztudott tény, hogy a lányok jobban tűrik az ilyesmit.
Oké, akkor akár meg is beszélhetnék a dolgokat ahelyett, hogy úgy beszélnek egymással mint két vadidegen. Tiszta gyerekes az egész. Sóhajt, kezei lecsúsznak a másik válláról, kissé idegesen túrja hátra szőkésbarna haját.
- Ami Svédországban volt.. - kezd bele nehézkesen, viszont már kimondta az elejét, szóval ha nem akarja, hogy ténylegesen hülyének nézzék, be kell fejeznie.
- Az nem igazán én voltam, mert az igazából Cupido volt, és én nem tudtam magamról, és utána mikor elmúlt szégyelltem magam, hogy odamenjek hozzád, meg hogy beszéljük, meg minden, és olyan rossz. - egy szuszra hadarja le a mondandója másik felét miközben megint kivörösödik, s a végén kezeivel takarja el arcát, hogy ha esetleg a fiú megfordul, ne így lássa már.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1740&post=621771#post621771][b]Farkas Kamilla - 2016.09.25. 12:42[/b][/url]

A tükörbe nézve szipogva kötöm fel a hajam - aztán az anyajegyem kiszúrva le is eresztem. Még mindig nem tudom, hogyan viszonyulnak az emberek az elemi mágusokhoz, minden esetre nem akarok kockáztatni. Tüsszentek egyet, kifújom az orrom, ismét belenézek a tükörbe. Tulajdonképpen még Balázs sem tud róla - nagykorúként a Minisztérium nem szól a nevelőknek. Pedig én szeretném elmondani neki, tényleg, csak még eddig nem volt rá alkalmam. Oldalra húzom szőkés tincseim, most látszik mind a két tetoválásom. Szusszanva veszem hátamra a törölközőm, belebújok a papucsba, azért egy csomag zsebkendőt magammal viszek. Nem szeretek megfázni, bár már legalább tudok uralkodni az elememen, nem vandálkodik ahányszor tüsszentek.
Szemöldökeim megemelkednek, ahogy meglátom azt a valakit, aki így tök nyugodtan elfoglalta a helyem, amit én már olyan szépen kinéztem magamnak. Bár tény, hogy ő ezt nem tudhatta. Tény, hogy ez engem most nem igazán érdekel, de azért nem állok neki itt most rögtön jelenetet rendezni. Egy régi Kamilla bizonyára megkérdezné, hogy csatlakozhat-e, viszont most nem vagyok olyan hangulatomban - így nem is igazán mondok semmit. Törölközőm leteszem a nem messze levő napozóágyra, kibújok a papucsból, majd beereszkedem a vízbe, amitől egy kicsit ki is ráz a hideg. Szinte már kínosan ügyelek arra, hogy a fülem alatti részre rátapadjon a hajam, bár lehet, hogy csak én látom ennyire feltűnően a jelet, és más észre se veszi.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1740&post=621807#post621807][b]Farkas Kamilla - 2016.09.25. 14:16[/b][/url]

Nem igazán zavartatom magam miatta, ha annyira zavarom, akkor egész nyugodtan mondhatja is. Néma gyereknek az anyja se érti a szavát, tartja a mondás. A kérdésére felemelem szemöldökeim, végigmérem, hogy azért lássam, kivel beszélek. Nem igazán hatnak meg az izmai, szerintem soha nem is voltam olyan, aki ilyenek miatt elkezdett volna visítani. Meg az is ott van, hogy Aiden valamiért előszeretettel produkálja magát az öltözőben - a többiekkel együtt -, lényegében elég rendesen hozzászoktam már a látványukhoz.
- Milyen hölgy? - oldalra biccentem fejem, valahogy nem értem a kérdését. Egyrészt fogalmam sincs mire gondol, másrészt meg miért ne lehetnék itt egyedül? Vagy közelítsük meg máshonnan a kérdés, van nekem egyáltalán olyanom, akivel el lehet jönni? Nem. meg is van oldva.
Ahogy mozdul, ösztönösen mozdulnék el, hogy megtartsam a távolságot. Érzem, ahogy megfeszülnek az izmaim, ahogy húznának oldalra, viszont maradok a helyemen.
- Kamilla - biccentek, viszont nem emelem azonnal kezem. Pillantásom lecsúszik ujjaira, egy pillanatra megfeszül állkapcsom, viszont még mielőtt túlságosan elhúzódna a perc, végül a saját, vékony kezem az övébe simítom. Többet nem is nagyon mondok, lehet ideillő lenne a "nem szolgálatodra", de most nem akarok szurkálódni, meg ellenségeskedni.
Igazából nem nagyon tudom, hova tegyem, furcsán lebeg a nevelt udvariasság és az idegesítő nőcsábász között, bár utóbbit lehet, hogy csak én képzelem be. Kezdek paranoiás lenni, lehet beszélnem kéne Balázzsal, de valahogy soha nem jutok el odáig, mert.. Mert nem. A legutóbbi magánszámával épp eleget mutatott magából ahhoz, hogy a bizalmam csökkenjen felé. Nyugodtan lehet hívni szigorúnak és szívtelennek, de a saját meglátásom szerint megvan rá az okom.