Hazánk Mágiaügyi Minisztériuma a fővárosban, Rózsadombon található.

Londoni társától eltérően kevésbé rejtett helyen, a város kiemelkedő pontján áll, mely muglik számára is jól látható. Álcázását ugyanis erős bűbájokkal oldották meg, mely az épületet tökéletesen elrejti a varázstalan szemek elől, akkor is, ha a HÉV-en utazna naponta pillantanak fel rá.
A számukra publikus történet szerint az épületet Gyógyüdülőnek tervezték, a munkálatok azonban abbamaradtak. Így, ha mugli pillant az épületre nem is lát mást, mint élettelen, félkész vázat, valódi kinézete számukra rejtett marad:

Bejutás az épületbe: a mágusok számára az épület a főbejáraton át megközelíthető

Érdekesség: időről időre a muglik számára feltűnik az elhagyatottnak látszó épület, a Miisztérium erre szakosodott emberei ekkor látszólagos munkába kezdenek a homlokzaton, az összhatás kedvéért rendszeresen darukat is állítanak fel az épület mellett. Jelenlegi, varázstalan emberek számára felhasználatlan küllemét a mugli kormányokkal való erőfeszítés eredményeképp sikerül megőrizni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=839817#post839817][b]Várnai Rafael - 2021.12.06. 11:47[/b][/url]

- Ahmm.. - Dünnyögve halad a folyosón, kezében egy nyitott dossziéval sétál, ami egy konkrét oldalon van nyitva már egy ideje. Mellette éppen egy kosztümös hölgykolléga magyaráz a fülébe folyamatosan, sietve és hadarva, hogy minél előbb visszatérhessen az adminisztrációs osztályra, ahol további papírhalmok várják engedélyeztetésre van elutasításra.
- Az utána következő időpontját áttolták holnapra, így csak ezt az egyet kell letudnod. Még egyszer köszönjük, hogy kisegítesz.
Kétkedve horkant egyet menet közben a szőke férfi. Mintha olyan sok választása lett volna, alighogy belépett ma leadni a havi jelentést, elkapták a hallban. Őt pedig talán a december ünnepi és jovális hangulata kapta el, de nem mondott azonnal nemet.
Pedig azt kellett volna - fut át a gondolat rajta, miközben az adatlap jobb felső sarkában mozgó, őt érdeklődve fürkésző mágikus fényképpel néz farkasszemet, illetve mellette az ismerős név az, ami miatt mindeddig nem csukta vissza a dossziét. Feszült hangulatban kanyarodik be a mintavételi folyosóra, út közben valahol elhagyta a HR-es nőt. Hóna alá csapja a dossziét és úgy indul el a váró felé. Mindegy, elvileg ennek a kölyöknek nem is kell tudnia, hogy ő kicsoda, egyszerűen letudja a vérvételt, elpakolja a mintáit, soha nem tudja, hogy ki volt, ki lett, majd a szülei elintézik az ügyes-bajos dolgait és mindenki megy a maga útjára, mint mindig.
A terem kong az ürességtől, a hétfő délelőttök valahogy sosem számítottak csúcsidőnek. Az asztal mellé lép és a mellett ücsörgő fiúra pillant, kezét kézfogásra felé nyújva.
- Jó napot, Várnai Rafael.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=839821#post839821][b]Várnai Rafael - 2021.12.06. 13:45[/b][/url]

Ő tudja a legjobban, hogy csak képzeli a súlyos levegőt a helyiségben, és hogy ha akarná, bármelyik pillanatban kellemes szellőd idézhetne, hogy felfrissítse magát és a valószínűleg túlzottan feszült hangulatát. Úgy kell figyelmeztetnie magát, hogy amit csinál, teljesen irracionális, majdhogynem gyerekes. Hát még ha az ő gyerekük.. ? Rafael pedig teljes mértékben szakmai okok miatt ül most itt, a minisztérium jellegtelen falai józanító hatással vannak rá kivételesen. Pontosan, nem rá tartozik, nem az ő dolga, az ő feladata pillanatnyilag annyi, hogy levegye az előre meghatározott mennyiségű vért, aztán kikísérje a férfit a mosdóba, hogy megbizonyosodhasson, nem sumákol a mintával.
Míg az arcát fürkészik, Rafael nem pillant fel, helyette a mellettünk lévő fiókos szekrényből kezdi kipakolni a vérvételhez szükséges eszközöket.
- Pontosan. Nem fogom húzni az idejét, letudjuk minél hamarabb, aztán tölheti majd más, hasznosabb dologgal a hétfőjét.
Kirakja a fertőtlenítő bájitalkivonatot, ami egyben izomlazító és helyi érzéstelenítő is. A legtöbben nem problémáznak a tű miatt, de ez az általánosan használt főzet, hogy azok is kezelhetőek legyenek, akik szélsőségesen rosszul viselik a vérvételt.
- Melyik karjából szeretné?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=839824#post839824][b]Várnai Rafael - 2021.12.06. 14:41[/b][/url]

Az egész rendkívül kínos, bár egyelőre hálát ad az égieknek, hogy a helyzet kínosságáról, úgy tűnik, egyedül ő tud. Jobb, mintha ketten osztoznának rajta - attól válna csak úgy igazivá. Ezt még el tudja kenni egy kellemetlen találkozásként, mint mikor az ember előtt nagyon lassan megy valaki az utcán és teljesen véletlenül a sarkába lép.
- Amint mindennel végeztünk felveheti a recepción. - Vajon akiknek tényleg ez a munkája, nem pedig csak vészhelyzeti beugrók, mindig ugyanezt a kérdés kell minden alkalommal megválaszolgatni? Mocsok egy monoton munkának tűnik, sőt, mi több, kifejezetten kellemetlennek, ha belegondol, hányan próbálhatnak csalni a vizsgálaton. Semmi pénzért nem dolgozna itt.
Már épp leülne az asztal másik oldalára, mikor William visszarántja a kezét, teljesen váratlanul - és az auror számára ismeretlen okból. Felvonja a szemöldökét, már formálódna a száján a kérdés: "valami baj van?", de a másik megelőzi. És bárcsak ne tette volna. Kifejezéstelen pókerarccal fejezi be a saját mozdulatát, leül, lecsavarja a főzet üvegének tetejét, kiönt belőle valamennyit egy szövetdarabra, amivel majd a szúrás helyét törli majd át. Megzabolázza saját arcvonásait, a minisztériumban vannak, ő egy auror, akit iderángattak, semmi több, semmilyen magánéletnek nincs helye ezek között a falak között. Soha ennyire nem volt még hálás az intézmény 'lelketlenségének'.
- Attól függ, kikről van szó. Több Krisét ismerek, még többet nem. - Szekrényekből kizuhanó csontvázakról leginkább, emberekről, akikről nem akar hallani, akinek a boldogsága, révbe ért családi élete nem mozgatja meg és évek óta csak kellemetlen fiatalkori emlékként élnek benne. A düh, a sértettség már hosszú évekkel ezelőtt valamiféle keserű érdektelenséggé és tagadássá szelidült, és ez pontosan elég.
Igen, pontosan elég, semmi kedve nosztalgiázni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=839830#post839830][b]Várnai Rafael - 2021.12.06. 18:18[/b][/url]

Nem tudja nem észrevenni a begyógyult sebeket, hegeket a férfi kezén. Mégis mi a jófenét művelt ez a kettő nevelés címszó alatt, hogy a fiú börtönben köt ki és így néz ki? És még annak idején őfelette ítélkezett mindenki, hogy mennyire felelőtlen, mennyire alkalmatlan. Valóban így gondolhatták, nem csak a nyelvüket köszörülték, mert végül mindenki szép lassan (vagy épphogy sokkoló gyorsasággal) kikopott mellőle - vagy ő maga hagyta faképnél őket.
- Ah, hogy az a Krise. - Rövid szünet, áttörli a bőrfelületet a főzettel. Langyos, enyhe levendulaillat érződik belőle. Rafael csendben foglalatoskodik, hüvelykujjával finoman megnyomogatja a kar belső ívét, vénát keres, amit még az ő gyakorlatlan adottságaival is könnyen eltalál.
- Hallottam róla. Én magam is egy keveset, de nem túl komfortos életpálya. - Most mit mondjon a srácnak? Akar tőle egyáltalán hallani valamit, vár valamire, vagy csak jelleméből adódóan ilyen csevegő fajta? Felnéz az őt fürkésző tekintetbe, mintha valami választ várna a ki nem mondott kérdésére, de nyilvánvalóan nem legilimentor, fogalma sincs, mi jár a kölyök fejében.
- Gondolom anyádék nincsenek elragadtatva a jelenlegi helyzetedtől. - Vajon az, hogy William itt van, azt jelenti, hogy Hidoiék is ideköltöztek? Csak a több éves önuralma miatt állja meg, hogy el ne húzza a száját kelletlenül.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=839838#post839838][b]Várnai Rafael - 2021.12.06. 19:05[/b][/url]

Nem hátrál vissza csak azért, mert hirtelen összerándulnak az érintése miatt. Ideges? Remek, ketten vannak, ennek a vérvételnek viszont meg kell történnie, és a helyzet kínosságát tekintve Rafael a "minél előbb" verziót szorgalmazza.
- Sokan vissza szeretnek térni az alma materbe.
Tud ez a beszélgetés ennél kínosabb lenni? Tényleg, van ennél lejjebb? És aztán elhangzik a mondat, ami atombombaként söpör végig gondolatain, amint a szavak jelentése értelmet nyer.
Van lejjebb, de még mennyire, hogy van lejjebb. Komor arccal koncentrál arra, hogy megváltozott érzelmei ne hassanak ki arra, ahogy a tű már William karjában van és a vér szép lassan gyűlik a fiolában. A fizikai, motorikus mozgások függetlenedtek attól a káosztól, ami benne tombol.
- Ha nem tolakodó megkérdeznem. Mi történt? - Lehetne professzionálisabb, letudhatná ezt az egészet azzal, hogy elnézést kér, majd nem mond semmit. Aztán hazamegy és utánanéz a gyászjelentésekben, de most kell megtudnia. Semmi racionalitás nem áll az igény mögött, csak egyszerű, impulzív akarás. Hirtelen keserű nevethetnékje támad saját pár perccel ezelőtti gondolataitól. És még az volt a baja, hogy lehet, hogy visszaköltöznek? Tényleg? Állkapcsa megfeszül, ahogy egy pillanatra összepréseli a fogait, visszafojtva egy magának szánt gúnyos hangot.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=839846#post839846][b]Várnai Rafael - 2021.12.06. 19:56[/b][/url]

- Sok meghatározást lehetne használni, a barát nincs köztük. - Hidoival messze nem 'baráti' volt a viszonya. Martinnal pedig ugyanennek a skálának a másik fele volt érvényben.
Ha éppen nem a teljes sokkban ülne az idegen fiúval szemben, minden erejét abba feccölve, hogy megzabolázza arcizmait, a testtartását és mindent, ami valódi hangulatáról és gondolatairól árulkodhat, még talán nevetne is ezen a 'barát' részen. Te jó ég, milyen régen volt, hogy nekiesett Martinnak, ahogy Hidoi védte a srácot, hogy ő mennyire elárulva érezte magát, dühösen, készen arra, hogy megüsse bármelyiküket, ha attól kicsit is jobban érzi magát. Aztán amikor majdnem kiszorította a szuszt Martinból, 'meglepő' mód semmi sem volt jobb, milyen ugyanolyan elcseszett volt. És akkor az ő kamasz lelke akkor úgy érezte, hogy vége a világnak és soha többé nem akar semmit sem kezdeni magával. Aztán mégiscsak kezdett. Nem éppen egy követendő mintaélet, amit összehozott, de azért valami. A kötődéssel és bizalommal így is vannak problémái. Erre szokták mondani, hogy a saját gyógyszerét kell nyelnie, igaz? Ahányszor Alexa megcsalta vele a saját akkori barátjait, úgy járt aztán ő is ugyanabban a cipőben. De ez már valahogy olyan távoli, messze élmény, mintha egy teljesen más ember emlékei lennének, csak a kellemetlen szájíz maradt utána.
- Tizennyolc. - Tizennyolc év és neki fogalma sem volt az egészről. Mondjuk, miért is lett volna? Elhatározta, hogy semmi köze ahhoz a kettőhöz, hogy nem akar róluk hallani.
Hát, jól sikerült.
Hidoi tizennyolc éve nincs a világon és ő erről még csak nem is tudott. Nem volt semmilyen drámai, regényes megvilágosodás. Nem volt rémálom arról, ahogy a nő alakja elsétál tőle, a hátát mutatna. Nem volt lágy szellő, ami magával hozta volna a halál üzenetét. Nem volt semmi. A világ csak ennyire egyszerűen és magától értetődően működik, mindenféle sallangtól mentesen. Ha te magad nem mész utána, nem teszel valamit, a dolgok csak.. elmennek melletted anélkül, hogy észrevennéd. Kegyetlen emlékeztetője ez valaminek, amit eddig is tudott, mégis most először üti arcon.
- Kész. - És valóban, mire William újra lepillant a plafonról, már kint is van a tű. Rafael arca pedig eddig sem volt túlzottan olvasható, az első pillanattól feszült volt a srác társaságában, de most végképp teljesen bezárt.
- Igaz megkésett, de részvétem. - Mit lehet erre mondani? Valamit akart, mert mégiscsak, William megtette, amit kért és elmondta, pedig nem egyszerű téma ez. Másrészt.. ő maga is most teljesen letaglózott, nehéz összeszedettnek maradnia most. A részvétnyilvánítás pedig nem csupán valamiféle formalitás, ezen a területen dolgozva tisztában van a halál súlyával, úgy igazán, régi ismerős, de nem jóbarátja a gyász. De mindig nehezebb ez a súly, ha valaki fontos.. hajdanán fontos személy az érintett.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=839852#post839852][b]Várnai Rafael - 2021.12.06. 21:04[/b][/url]

Gyorsan, fél perc alatt pakolja el a felszerelést, csavarja vissza a főzetes üveget. A vérmintát egy dobozpa pakolja egyelőre, ami jön vele. Miután bekerül a mágiával ellátott tárolóba, onnantól a rápakolt varázslat jegyezni fog minden alkalmat, amikor egy minta kikerül belőle. Ezzel is ellenőrzés alatt tartják, hogy biztosan ne cserélhessék ki útközben másra. Ideje, hogy kikísérje Williamet a mosdóba. Amikor ma felvilágosították, hogy ez is a része a dolognak, vissza kellett kérdeznie, hogy "mi?" Pedig logikus, csak olyan valószerűtlen, hogy ő felnőtt férfiakat mosdóba kísérgessen.
A kölcsön-dologra elmosolyodik, bár a gesztusban sok öröm vagy vidámság most nincs, de értékeli a feketehumort.
- Nem is tudom, hogy ez megtisztelő-e vagy sem, bár a múltra való tekintettel, gondolom a "vagy sem" inkább az igaz. - Feltápászkodik a helyéről és megvárja, hogy a másik is így tegyen.
- Az, hogy apáddal nem volt jó kapcsolatom, erős szépítés. De halottakról vagy jót vagy semmit, gondolom. - Valamiért a 'gondolom' miatt, nem tűnik különösebben őszintének a frázis a Várnai szájából.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=839862#post839862][b]Várnai Rafael - 2021.12.06. 22:28[/b][/url]

Nem egészen erre számított, ahogy William reagál az apja említésére, mármint.. Mindegy is. Nem rá tartozik és nem az ő dolga. A fiú reakciói kicsit rácáfolnak arra az utólag nehéz lenne tagadni: féltékeny életképre, amit még a korai időszakban magában elképzelt az újonnan formálódó kis családról.
Hogy oldja a feszültséget, úgy kel fel, olyan mozdulatokkal, mintha mi sem lenne természetesebb. A mappát beteszi egy fakkal lentebb a fiókos szekrénybe, amelyen szintén mágikus zárak vannak, nehogy bármit megdézsmáljon bárki, akár a 'vendégek', akár az itt dolgozók közül. A dobozt a hóna alá csapja, kezeit pedig a zsebeibe süllyeszti, úgy indul a mosdó felé.
- Biztos, hogy van értelme ilyesmiről beszélgetnünk? Őszinte leszek, semmi jót sem tudnék mesélni az apádról.
Valahogy valószerűtlennek tűnik számára, hogy William valami idegen epés véleményére legyen kíváncsi.
- Neked pedig nem hiszem, hogy sok hasznodra válna régi, kellemetlen történetekről hallani.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=839867#post839867][b]Várnai Rafael - 2021.12.06. 23:10[/b][/url]

Nyilvánvalóan magasztalták, mi más. Mennyire kell mélyre süllyedni ahhoz, hogy magadban egy már halott embert szidj? Várnai Rafael, lehet bármilyen jól csengő foglalkozásod, bármekkora házad, bármilyen dizájnerbútorral, akkor is egy alávaló seggfej maradsz.
- Nem kedvelhet mindenki mindenkit. Olyannyira, hogy annak idején még majdnem meg is próbáltam azt, amit az infarktus később elintézett.
A majdnem felesleges kifejezés, mondjuk ki, de mégsem vallhatja be itt a minisztérium falai között, hogy csak egy pánikoló Hidoi választotta el attól, hogy egyszerűen csak kinyírja Martint. Hülye, elhamarkodott kölyök volt. A hülye és elhamarkodott még mindig igaz néha, mit tegyen, a vérében van.
- Hm, talán ez sem volt épp helyénvaló - dünnyögi inkább magának, mint a másiknak. Furcsa zsibbadtságot érez, mióta William közölte a hírt, tizennyolc év késéssel. Szinte még neki is szürreális, hogy így tud beszélgetni még mindig, de kicsit olyan ez most, mint mikor a túl sok gyógyszer ködként rátelepszik az ember agyára.
- Igen? Meglep, hogy bármit megtartott. - Csend, elgondolkodó. Szívesen rágyújtana, pedig már egy ideje nem dohányzik. - Tudod mit, miért ne. Megköszönöm, ha megengeded.
Hogy miért szereti ennyire bántani magát.. ?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=839885#post839885][b]Várnai Rafael - 2021.12.07. 10:52[/b][/url]

Széttépték, ez a leírás még mindig ott visszhangzik a fülében, semmi békés, semmi nyugodt, nem betegség, nemvégelgyengülés - ahogy egy nyugodt családi életet élő nő esetében elképzelhető lenne. Előbb gondolta volna, hogy ő találkozik a zöld fénnyel egy kiküldetésen, minthogy Hidoi és Martin, a közös lakás, közös családi élet kényelméből csak úgy kiszakadjanak. Erre tessék, a gyereküket, aki 18 évet töltött nélkülük kíséri a mosdóba drogteszt miatt.
A hajdani 'szerelmi háromszögből' (milyen bugyután hangzik ez a kifejezés, olyan infantilisnek, gyermekinek) csak ő maradt. Nem csak a kollégái kopnak ki egy-egy veszélyes megbízás alkalmával, de még múltjának darabjai is észrevétlenül csúsznak ki a lába alól.
Ki gondolta volna, hogy ez ilyen magányos érzés.
Tényleg rá kéne gyújtani. Hazafelé majd beugrik a boltba és vesz egy dobozzal, fenébe a magának tett ígéretekkel.
- Öcséd, tényleg. - Majdnem megkérdezte, hogy van egy öccse is? Aztán rájön, hogy a dossziéban olvasta ezt is. Ebből is látszik, milyen szétszórt lett hirtelen. Egyetlen régesrégi hírtől hogy széteshet..
- Ha valóban nem zavar, tényleg szétnéznék. Úgy látszik, idős korára egyre szentimentálisabb lesz az ember. Gondolom akkor itt töltöd az előzetest, Bogolyfalván. - Látta, hogy a felügyelő tisztje is az itteni kirendeltségen van, szóval feltételezi, kényelmetlen lenne folyton ingázni a fővárosból vagy messzebb. Bár ki tudja, mágikus megoldás mindenre van.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=839893#post839893][b]Várnai Rafael - 2021.12.07. 12:42[/b][/url]

- Az anyagi érték úgyis olyasvalami, amit aztán előteremthetsz magadnak később is újra. - Ez a mugliknál lehet nevetségesen is hangozna, ahol vagyont felhalmozni nem olyan könnyű, de a varázshasználóknál sokminden, ami a varázstalanoknál pénz kérdése, puszta mágiából megoldható. Nem csoda, hogy az ő társadalmukban nagyobb a jómód - vagy legalábbis az, hogy a varázslók nagyja normális életkörülmények között él.
Amikor William felemeli a kezeit, hogy megmotozzák, csak hessegetve int egyet a kezével.
- Hagyd el, tudom, hogy nincs nálad semmi. - Az aeromágiának hála már felmérte a férfi 'külalakját', ha valamit elrejtett volna magánál, régen kiszúrta volna. Vicces, hogy mindig a látványos alkalmazásáról beszél mindenki ennek a mágiaágnak, hogyan kelthetnek vagy csitíthatnak el hurrikánokat etcetera, de valójában az apró trükkök a legpraktikusabbak.
- Gondolom tudja a minisztérium, valóban, de a nyilvános aktában nincs benne. - Az aurorok sem mindenhatóak, akik csak úgy hozzáférnek mindenféle személyes adathoz, amit ma nézegetett, csak a legalapvetőbb dolgokat tartalmazta, a magánjellegű információk már confidental besorolásúak. Jó ok, kérvény, engedély nélkül nem adják ki csak úgy senkinek őket.
- És nem? - Mármint biztos csak viccel a visszakérdezéssel. Ugye?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=839897#post839897][b]Várnai Rafael - 2021.12.07. 13:53[/b][/url]

Az nagyon jó, ő pedig pont délelőttönként nem különösebben szabad, de majd megoldja valahogy, van pár túlórája, amit a minisztérium jobb szeretne, ha lecsúsztatná - és ezzel együtt nekik nem kéne kifizetni. Kint ácsorogva sem sokkal kellemesebb vagy kevésbé kínos a szituáció, le kell hunynia a szemét, hogy magában elmerülve próbáljon menekülni a csordogáló hangoktól. Hogy tudja ezt valaki teljes állásban csinálni? Hallgatni, hogy mások vizelnek.
- Téli időszakban kellemetlen lehet, ha maximumra van tekerve a fűtés, gondolom ráfizetsz a kellemetlenségek miatt az eredeti árra.
Mert Várnai Rafael egy igazi gentleman, tökéletesen tudja, hogyan kell fair módon bánni a prostituáltakkal. Érdekes, amennyire próbálja meglátni a kölyökben Martint és annak vonásait, inkább az anyja élces megjegyzései és szarkasztikus kiállása köszön vissza. Talán ezért válaszolgat neki ilyen készséggel.
Ahogy átnyújtják neki a poharat, az előírások szerint azt is elhelyezi a dobozban. Ha undorodik is, egyáltalán nem ül ki az arcára, úgy veszi át és pakolja el, mintha egy teljesen hétköznapi használati tárgy lenne.
- Köszönöm, és ezzel tulajdonképpen meg is vagyunk.