ilyennek láthatják a minisztériumot a muglik


így néz ki a valóságban



EMELETEK, OSZTÁLYOK: KATT

Földszint:

• Recepció
• Biztonsági Őrszolgálat

1. szint: Miniszteri Hivatal:

• Mágiaügyi miniszter
• Miniszteri Hivatal államtitkára
• Miniszteri tanácsos
• Miniszteri Titkárság

2. szint: Varázsbűn-üldözési Főosztály:

• Auror Parancsnokság
• Varázsbűn-üldözési Kommandó
• Végrehajtási Szolgálat
• Hamis Védővarázsok és Önvédelmi Eszközök Felkutatása és Elkobzása Ügyosztály
• Mugli Tárgyakkal Való Visszaélési Ügyosztály
• Varázshasználati Főosztály
• Mágiai Vizsgahivatal
• Tárgybűvölésügyi Ellenőrző és Nyilvántartó Hivatal
• Animágus Nyilvántartó Iroda

3. szint: Mágikus Balesetek és Katasztrófák Főosztálya:

• Varázsbaj-elhárító Osztag
• Amneziátor Parancsnokság
• Muglimagyarázat Szerkesztő Bizottság
• Félrevezetési Ügyosztály
• Mágus-Mugli Kapcsolatok Hivatala

4. szint: Varázslény-Felügyeleti Főosztály:

• Bestia tagozat
• Mágus-Kentaur Kapcsolatok Hivatala
• Veszélyes Lények Likvidálását Jóváhagyó Bizottság
• Vérfarkas Nyilvántartó- és Befogó Egység
• Sárkányügyi Kutató- és Ellenőrző Központ
• Értelmes Lény tagozat
• Mágus-Kobold Kapcsolatok Hivatala
• Házimanók Áttelepítése Részleg
• Vérfarkassegítő Iroda
• Szellem tagozat
• Kártevőügyi Tanácsadó Iroda

5. szint: Nemzetközi Máguskapcsolatok Főosztálya:

• Nemzetközi Varázskereskedelmi Felügyelőtestület
• Nemzetközi Varázsjogi Hivatal

6. szint: Mágikus Közlekedésügyi Főosztály:

• Hop Hálózati Felügyelet
• Seprű-ellenőrzési Hivatal
• Zsupszkulcs Felügyelet
• Hoppanálási Vizsgaközpont
• Mágusszövetség Magyarországi Hivatala

7. szint: Varázsjátékok és Mágikus Sportok Főosztály:

• Magyar Kviddicsliga Központi Irodája
• Bizarr Találmányok Szabadalmi Hivatala

8. szint: Tárgyalótermek

9. szint: Igazságügyi és Belügyi Főosztály

• Belső-ellenőrzési ügyosztály
• Gazdasági Ügyekért Felelős Iroda
• Igazságügyi Hivatal
• Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek
• Jogszabály-előkészítésért és Jogalkotásért Felelős Bizottság

Alagsor: Rejtély- és Misztériumügyi Főosztály

Kelemen  

Az első pillanatban még kellemetlenül éreztem magam, amiért szegény Kelement megvárattam ebben a nagy hidegben, de sajnos indulás előtt még el kellett intéznem néhány dolgot Bogolyfalván anyám kérésére, emiatt majd tíz perces késéssel érkeztem a minisztérium elé, ahol a férfi már ott ácsorgott.
Nem is tétlenkedtünk sokáig az épület előtt, egy gyors köszönést, s röpke időjárás elemzést követően megindultunk az irodája felé, útközben pedig alaposan szemügyre vettem mindent az épület belsejében, hogy a későbbiekben majd könnyeden tájékozódhassak a különféle folyosók, és épületrészek közt.
- Apám kiskoromban elhozott engem ide párszor, de az már annyira régen történt, hogy el is felejtkeztem róla. Azóta sok változást vittek véghez itt, például az a folyosórész akkor úgy tudom, hogy még nem is létezett. Gondolom, jó néhány irodával bővítették az épületet. – Jegyeztem meg, bár az is lehet, hogy csupán tértágító bűbájt alkalmaztak itt is, mint sok ehhez hasonlatos épületben. Ki tudja?
Mindenesetre megérkeztünk a férfi irodájához, s tekintettel arra, hogy odabent sokkal kellemesebb volt a hőmérséklet, máris megváltam szövetkabátomtól, sálamon is lazítottam, s magam előtt karoltam át a kabát anyagát, miközben megtorpantam a férfi asztala előtt.
- Ó köszönöm, igazán kedves vagy. – Jegyeztem meg egy mosollyal, megfeledkezve arról, hogy nem egyeztünk ki a tegeződésben. Valamiért mégis gyakran rám tört ez a tegeződhetnék, hisz Kelemen egyáltalán nem tűnt öregúrnak ahhoz, hogy nekem kisasszonyként kelljen pipiskednem mellette.
- Igazán kellemes környezetben dolgozol, már ha éppen nem bűnözők után kajtatsz. – Jegyeztem meg egy halk kacaj kíséretében, miközben pillantásomat körbevezettem a helyiségen, s arra a megállapításra jutottam, hogy magamat is el tudnám képzelni egy ilyen iroda kényelmes bőrfotelében, miközben aktákat nézegetek, és különféle bűntettek után gyűjtök anyagot.
S ha már Kelemen volt oly kedves, hogy odahúzott nekem egy széket, akkor kihasználva a lehetőséget, helyet is foglaltam az ülőalkalmatosságon, lábaimat macskamód nyújtottam előre, s fejemet egy pillanatra oldalra billentettem, miközben az asztalon heverő papírlapokra vetettem egy pillantást.
- Ez igen, micsoda nagy választék. – Nem akartam túl szemtelen lenni, de egy kicsit előrébb hajolva, sikerül bekukucskálnom a férfi fiókjába, amiben valóban sok minden lapult, főként finomságok egymás hegyén-hátán.
- Egy gyümölcsteát szívesen innék, de rád bízom, hogy milyet. – Mosolyogva fürkésztem a férfi íriszeit, s figyeltem tevékenységét az irodában, olykor pedig még mindig kémleltem a bútorokat, vagy épp az asztalán heverő apró tárgyakat és írószereket.
- Lenyűgözött, komolyan mondom, hogy úgy érzem, ide születtem. A kihallgató termek kissé bizarrak, de gondolom, hogy nem is éppen komfortra tervezték őket, hanem azért annyira egyszerűek, hogy a kihallgatandó személyre még inkább nyomást gyakoroljanak. Egyébként minden helyiség rendezett és kulturált, tényleg szívesen dolgoznék itt. – Őszinte elégedettséggel válaszoltam a férfi kérdésére, s ha felém nyújtotta a gőzölgő csészét, akkor elvettem azt, majd belekóstoltam a teába.
- Hm, mi ez? Erdei gyümölcs vagy málna? Mindenesetre nagyon finom. Köszönöm. – Újra kortyoltam a forró italból, majd tekintetemmel nyomon követtem a férfi mozgását, s kíváncsian hallgattam őt arról, hogy pontosan majd milyen feladataim is lesznek, ha mellette töltöm a gyakornokságot.
- Semmi gond, már annak is örülök, hogy néha kimozdulhatok a kastélyból, és egy kicsit más dolgokkal is tölthetem a szabadidőmet. Szóval ne aggódj, ugyanolyan szívesen másolok majd papírokat, ahogyan futnék a bűnözők után – Jegyeztem meg nevetve. – Ugye lesz majd arra is lehetőségem, hogy veled együtt gonosztevők nyomába eredjek? Csak mert az a része is nagyon érdekel. – Nem tudtam fékezni az érdeklődésemet, s ő is láthatta rajtam az izgatottságot.
- Igen, kérdésem az volna. Az egyik az, hogy milyen időközönként lenne ez a gyakornokság, mettől meddig tartana, illetve a munkavégzésem helye az ez az iroda lenne? A másik kérdésem pedig..- Nem tudtam feltenni már, ugyanis az egyik folyosóról eszement ordibálás hallatszott, s mintha egy pillanat alatt felbolydult volna minden.
- Kelemen, nálatok ez egy normális hétköznap? – Kérdeztem nevetve, nem gondolva arra, hogy talán valami komolyabb baj lehet, s esetleg egy elfogott bűnözővel akadt odakint probléma.
- Jesszus, mi volt ez a nagy dörrenés? – A következő pillanatban hirtelen, mintha megremegtek volna az épület falai, s mintha valaki robbanó átokkal sújtott volna le valamelyik helyiségben. Ezt már nem lehetett csak úgy ülve eltűrni, némi ijedelemmel ugrottam fel a székből, s az ajtó irányába pillantottam.
- Megnézzük, hogy mi történik odakint? – Kérdeztem Kelement, miközben aggodalmasan fúrtam pillantásomat íriszeibe.

Kelemen

- Krisztián? Nagyszerű, jól van, várom már, hogy vele is találkozhassak. Apám révén nem túl sok kollégáját ismerhettem meg, valamiért mindig igyekezett távol tartani ettől a helytől. Biztos attól félt, hogy a nyomdokaiba lépnék. – Jegyeztem meg egy könnyed mosollyal, miközben kényelmesen ücsörögtem a széken, s röpke pillantást vetettem a nyomozó asztalára. Tekintetemmel ezután mégis inkább Farkast kémleltem, s az ő mozzanatait.
- Azért majd odafigyelek arra, hogy ne csapjak nagy rendetlenséget, hajlamos vagyok rá. – Ismét elnevettem magam, végül inkább elhalkultam, hisz talán még sem illik az első gyakornoki napon tele harsogni az irodát. Nem szerettem volna azt, ha Kelemennek rossz gondolata támadt volna velem kapcsolatban.
S bár egy pillanatra elméláztam, a következő percekben figyelmemet ismét Farkasnak szenteltem, és érdeklődve hallgattam történetét a kihallgató terem kapcsán.
- El tudom képzelni, hogy milyen nehéz szituáció lehet éppen egy kisgyereket kihallgatni. Néha még a kamaszokat is megviseli, gondolom. – S persze itt inkább elhallgattam, hisz nem szívesen osztottam volna meg Farkassal mindazt, ami nyáron történt velem. Még túl friss volt az élmény, a kihallgatásom minden egyes pillanatára emlékeztem, és erről valahogy nem is kívántam szólni mentorom előtt.
- Százhúsz óra? Ez nem is tűnik olyan nagyon soknak, én máris években gondolkodtam. – Talán már komolytalannak gondolhatott, amiért ennyit mosolyogtam, de igazán csak ezzel próbáltam palástolni előtte azt a kis bizonytalanságot, amit hirtelen amiatt éreztem, hogy vajon képes lennék-e elvégezni majd az irodában rám bízott feladatokat. Persze, a férfi szavaira közben hevesen bólogattam, hisz lényegében tökéletesen megfelelt az, amiről a szerződés szólt.
Tovább ittam volna a férfi szavait, hirtelen azonban robbanásszerű zaj törte meg a csöndet, s bevallom, azonnal izgatottá váltam, tudni akartam, hogy mi történik odakint. Farkas természetesen rám szólt, hogy maradjak csak és olvasgassam azokat a lapokat, de ki állíthatna meg egy kíváncsi és fiatal aurortanoncot, aki ízig-vérig vágyik egy kis izgalomra.
Én sem tudtam megülni a fenekemen, azonnal felpattantam, s miután Kelemen hátat fordított nekem, utána sétáltam. Éppen ezért, talán váratlanul érhette, ahogy visszafordultában szinte a mellkasába ütköztem. Talán még rá is hoztam a frászt, bár sosem tűnt egy ijedős alkatnak.
- Bocsi, túl kíváncsi voltam. – Elnézést kérő mosolyt húztam ajkaimra, miközben hátrébb léptem, hogy visszatérhessen az irodába. Bíztam benne, hogy azért nem fog rám haragudni, s talán ismét meggondolatlanul cselekedtem, hogy nem fogadtam neki szót már az első napon.
- Kicsit bosszúsnak tűnsz, minden rendben van? – Meglepett, hogy ennyire nem kedveli az elemi mágusokat, s bár nem akartam túl kíváncsian kutakodni a magánéletében, azért érdekelt volna az, hogy miből fakad ez az ellenszenv.
- Nem semmi, hogy mik történnek itt, azért szívesen megnéztem volna, hogyan hatástalanítják őt. Remélem ilyen izgalmasabb helyekre is kiviszel majd. – Nem tagadtam, hogy mennyire várom a közös munkát, s talán túl lelkesnek tűntem, de az érzéseimet még sem tudtam visszafojtani. Gyerekkorom óta vártam arra, hogy apám nyomdokaiba léphessek, és ezt a szakmát tartottam az álomnak. Éppen emiatt mindenütt ott akartam lenni, és a lehető legtöbb tudást akartam magamba szívni Farkas mellett.
- Oké, a szerződés…nos, teljesen meg vagyok elégedve vele, nem tartalmaz semmilyen apróbetűs részt, szóval nem félek aláírni. – Jegyeztem meg humorizálva, s ha kaptam egy tollat, akkor máris aláfirkantottam a nevemet mind a három példányon.
- Most pedig, hogy aláírtam a papírokat, máris izgatottan várom az első feladatot. Már ma is elviszel valamerre? Vagy ma még ne maradjak? – Kíváncsi mosollyal fürkésztem pillantását, miközben kortyoltam a málnás teából.
- Hm, ez fergeteges, jó igaz, hogy csak egy bögre forró víz kellett hozzá, meg a filter, de akkor is nagyon jó...hmm. Egyébként, mi volt a legveszélyesebb feladat, amiben részt vettél? Volt, hogy megsérültél?