37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínekMágusfalvak és városok
Mágusfalvak - Maximillian Liebhart hozzászólásai (6 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Maximillian Liebhart
INAKTÍV


Maximus | Luca férje
offline
RPG hsz: 279
Összes hsz: 386
Írta: 2017. június 25. 23:28 | Link


Mode | I'll be Hummels to your Höwedes ღ


Hangos zene, forróság és rengeteg ember. Ebben nem nehéz elvegyülni és Maxnek pont erre volt szüksége a tizenöt perces nevetés után, amit a lány sértődése váltott ki belőle. Olyan magas labda volt az a visszautasítás, amit egyszerűen nem hagyhatott ki, még akkor sem, ha esetlegesen egy magántanulót is elveszthetett ezzel. Kivételesen a hőség is jól jött neki, mert nem ártott egy kicsit megszárítkoznia, mielőtt még a ruháit visszavette.
Amint ezzel bevégeztetett, ismét visszatért a tömegbe, hogy esetlegesen egy kicsit még szórakozzon, ameddig közbe nem jön valami. Fogalma sem volt róla, hogy eközben pár méterrel odébb egy szintén egyetemista hölgy merényletet tervez ellene. Ha tudta volna... sem csinál semmit, hanem megvárja, mert mégiscsak arról a bizonyosról volt szó.
Így viszont kissé megingott az egyensúlya és magában köszönetet mondott a lassú csaposnak, aki előtt akkora sor volt, hogy elvette a kedvét az ivástól.
- Attól tartok, hogy már a ténytől sem lenne elragadtatva, hogy lát, nem még attól, hogy itt. Főleg nem magával, kisasszony! - igyekezett, hogy komolyan vegye a lányt, komolyan megpróbálta, de egyszerűen nem jött össze neki. Ha komolyan tudja, hogy ott a főnöke, sem tudott volna kevésbé vigyorogni, ez egy ilyen nap volt a számára, ezen pedig az sem segített, ahogy Kenzie a hátához simult.
A puszi után már muszáj volt elhúznia a lány kezeit a szemeiről és pókerarccal fordult Loveguard felé, még mindig fogva a jobb csuklóját.
- Ezt én is kérdezhetném tőled. Ha nem látnád: lazítok. Vagy valami olyasmi... - kuncogta el magát, hogy aztán vonjon egyet a vállán és inkább végigmérje a barna hajú szépséget magával szemben. - És, hány fejet csavartál már el ma?
Utoljára módosította:Maximillian Liebhart, 2017. június 25. 23:28 Szál megtekintése

Maximillian Liebhart
INAKTÍV


Maximus | Luca férje
offline
RPG hsz: 279
Összes hsz: 386
Írta: 2017. július 3. 23:50 | Link


Mode | I'll be Hummels to your Höwedes ღ


A lány örült Liebhartnak, ez az érzés pedig igazából kölcsönös volt. Hiába, a német nem különösebben ragaszkodott az ellenkező nem tagjaihoz, de ez a példány egy olyan volt, amelynek elég nehezen tudott ellenállni.
- Sosem vagyok kedves, azt hittem, ezt tudja, kisasszony - horkant fel. Ha más nem is, Kenzie biztosan tudta, hogy mennyire önfejű és csökönyös, sőt, néha egészen tapintatlan tud lenni a férfi. Túlságosan is szerette magát ahhoz, hogy belássa, ezen esetleg változtatnia kéne. Ha valakit ez zavar, akkor úgysem barátkozott Maxszel.
A válaszra halkan, kellemesen felnevetett, mert ő bizony nem szokott hosszú feladatokat kiadni. Igazából néha még abba is belekavarodott, hogyan kéne az előadását felépíteni, nem, majd még a beadandókból is ilyen fél kilométereseket kérjen!
- Igazán édes tőled, hogy így aggódsz a testi épségemért, de nem fogok kiszáradni. Persze, ha gondolod... - sóhajtott fel színpadiasan, miközben finoman megszorította a lány apró kezét. Ha a barna csoda azt akarta, hogy italt szerezzenek, ő nem fogja azt mondani, hogy nem, ahhoz túlságosan is kedveli őt. Így tett pár kissé suta lépést, oldalazva, mielőtt sikerült volna egyenesbe jönnie a vezetője mellett.
A négy nem volt vészes, bár nem tudta pontosan, hogy mióta is van ott a lány. Ha csak pár órája, akkor az úgy sok, persze. Kissé még az a kellemetlen érzés is felbugyogott a lelkében, ami jelezte, hogy bizony, ő ennek egyáltalán nem örül. Ám ezt nem hagyta kiülni az arcára.
- Unalmasak? Miért, mi volt velük a gond? Nem szerették a bulit? Jaj fúj, összetört szív... az undi dolgokra veszi rá az embert - ráncolta össze az orrát, mielőtt a csodabarna pillantását a diáklányra vetette volna. Nem túl feltűnően, de érezhető vágyakozással. Nem zavarta, hogy egyre kijjebb sétálnak a tömeg középpontjától, jobban kedvelte, ha kissé privátabban lehet Kenzievel.
A kérdésre most először érzett késztetést, hogy kitérő választ adjon, de végül nem tette. Kissé megnedvesítette az ajkát és a látóhatárt fürkészte, majd a széttiport fűcsomókra vetette a tekintetét, mielőtt ismét a társaságára nézett.
- Igazából vicces sztori, az imént pattintottam le az egyik magántanulóm. Kicsilány és nagyon nyomult. Nem jött be a helyzet. Tudod, nincs rám írva nagy betűkkel, hogy szingli vagyok. Pláne nem, mikor a kezem szorongatja valaki... - sokatmondó pillantása a lány kezére vándorolt, majd vissza annak arcához, mielőtt megvillantott volna neki egy sugárzó mosolyt. - De igazából nem bánom.
Szál megtekintése

Maximillian Liebhart
INAKTÍV


Maximus | Luca férje
offline
RPG hsz: 279
Összes hsz: 386
Írta: 2017. július 4. 23:14 | Link


Mode | I'll be Hummels to your Höwedes ღ


Természetesen Liebhart észrevette azt a bizonyos mosolyt és nagyon értékelte is, hiszen tudta, hogy neki szól, méghozzá teljes őszinteséggel. Még a kacsintást is halkan felnevetve nyugtázta, mert hát a lány azt mondta, hogy érte bármit. Ezt  pedig nem sok embertől hallotta még.
Ahogyan haladtak kifelé a tömegből, néha-néha elkalandozott a férfi tekintete, de azért többségében igyekezett inkább csak a Loveguard lányra figyelni, tartani vele a tempót. Nagyjából sikerült is neki, azt a minimális kis hátrányt pedig behozta a tömegből kioldalazva.
- Mondjuk nem értem, hogy mit vársz tőlük... Fesztiválozni jöttek, a legtöbbjük nem itt keresi az örök elköteleződést. A kalandhoz meg már túlzottan kiégtek - a hangjában enyhe szánalom volt érezhető, de összességében mégis örült neki valahol, hogy Kenzie most vele sétál kézen fogva és nem valaki sátrát nézi meg alaposabban belülről. Max le sem vette a pillantását Kenzieről, így nem kerülte el a figyelmét a szemforgatás sem. - Nézd a jó oldalát! Ha nem rángat el ide, akkor most nem találkoztunk volna! Igazából nem nagyon akart részletekbe menni, csak rántott egyet a vállán, mielőtt még a távolba meredt volna pár másodpercre. Nem nagyon emlegette Lexát korábban Kenzienek. Nem volt miért.
- Semmi, egyszer csak megjelent és felajánlotta, hogy próbáljak ki valamit a vízben vele, amit még soha. Szóval nemet mondtam - biggyesztette le az alsóajkát, már-már bánatosan. Nem bánta meg, hiszen most itt volt vele a Loveguard lány, ez pedig kárpótolta. - Még szerencse! Nagy ám rám a kereset, csak bújkálok!
Nem, ez ma nem fordult elő, de amúgy meg hajlamos volt rá, főleg, ha olyan lányok voltak a láthatáron, akiknek valaha azt ígérte "majd jelentkezem". A barna hajú hölgyemény körbe pillantott, mire Maxim is hasonlóan tett. Túl kevés volt hozzá az ember, hogy úgy lássa, jó helyen vannak, de nem említette meg ezt. Ma kivételesen tapintatos hangulatában volt.
- Egészen szimpatikus a társaság, szóval nem érdekel. Szeretnél útbaigazítást kérni valakitől? - kérdezte, majdnem az összes fogát kivillantó vigyor kíséretében, mikor a keze a lány derekára vándorolt, elengedve annak kezét.
Szál megtekintése

Maximillian Liebhart
INAKTÍV


Maximus | Luca férje
offline
RPG hsz: 279
Összes hsz: 386
Írta: 2017. július 12. 23:26 | Link


Mode | I'll be Hummels to your Höwedes ღ


A Loveguard lány egész biztosan nem az olthatatlan romantikájával lesz majd világhírű, ha ez valaha bekövetkezik. Legalábbis Max határozottan így gondolta, mert a lánynak voltak fura dolgai. Attól még szerencsére kedvelte a nőt, mert maga sem volt egy született Casanova, ha éppen szerelemről volt szó.
- Jó, de mégis mikor? - horkant fel a német, már-már méltatlankodva, elvégre nem gyakran futott össze Kenzievel, legalábbis nem az iskolán kívül és néha ez egészen zavarta. Közben továbbra is kissé féloldalasan közlekedve igyekeztek kikeveredni a tömegből, mert senkinek nincs kedve fél órát sorban állni egyetlen egy innivalóért. Pláne nem egy meglehetősen precíz németnek és egy bulizni vágyó diáklánynak. Rossz párosítás, ha a türelemről van szó.
- Valamit, valamit, persze... Azt kérte hadd ugorjon bombát a vállamról! - dohogott maga elé, mert szerinte teljesen egyértelmű volt, hogy a nő mit akart tőle és hogy ő azt miért utasította vissza. De Kenzienek ugye ilyenkor adnia kellett a tudatlant és ilyenkor nagyon akart rá haragudni; kevés sikerrel, persze. - Én nem szúrtam el semmit, csak valamit tudatosan visszautasítottam.
A hőség szinte elviselhetetlen volt, Max úgy érezte, mintha a talaj alatt is egy parányi nap sütne, legalábbis ez megmagyarázná, miért áraszt forróságot magából a föld is a lába alatt.
Kenzie visszautasította a lehetőséget, pedig a férfi még fel is ajánlotta, hogy kérdezzen rá valakinél, merre is kell innen menni. Sőt, még közelebb is lépett Maximhoz, aki erre kissé szorosabbra fűzte a karját a derekán és ahogy felcsúszott a nő keze a mellkasán, kissé beharapta az ajkát.
- Azt hittem egyértelmű, hogy én már találtam valakit.
Szál megtekintése

Maximillian Liebhart
INAKTÍV


Maximus | Luca férje
offline
RPG hsz: 279
Összes hsz: 386
Írta: 2017. július 18. 18:53 | Link


Mode | I'll be Hummels to your Höwedes ღ


A lány hangából kisütött, hogy kissé meglepett, de inkább csak piszkálja a németet, hogy jobb lenne, ha egy kicsit befogná a száját vagy úgy viselkedne, mint egy normális pasi. De sose próbálkozott vele, azaz, hogy talán még a felesége mellett, de akkor is csak limitált ideig és nem is nagyon fáradt bele.
- Megjátszhatnám, de azt akarod, hogy hazudjak neked? Nem gondoltam volna - kissé elhúzta a száját, hisz az esetek nagy többségében Kenzienek igazat, vagy féligazat mondott és ez kivételes bánásmód volt a részéről. Mint az is, hogy mikor a semmiben kötöttek ki, nem kezdett el forgolódni és nézelődni, merre is menjenek, meg kaffogni a barnával, miért nem figyelt jobban.
Azt, hogy nem hagyta a fejét elcsavarni egy élvezetes húsz percre, igazából nem volt nagy dolog, de egészen büszkén újságolta el a Loveguard lánynak, akinél nem talált rossz visszajelzésekre a dolog. Máskor beszóltak volna neki, de a csajszi mellett volt egy olyan fajta szabadsága, amit csak nagyon kevesen adtak meg neki.
- Semmi furcsa nem volt benne. Meglátott, odajött, elrángatott a vízpartra, kicsit könnyítettünk a ruházaton, aztán azt mondta, csináljunk olyat, amit még soha. Én pedig szót fogadtam és azt mondtam, nem akarom ezt - talán mástól fura sztori lett volna, de a németnél csak az volt extrém ebben, hogy nem akarta a lányt. A pillantása akaratlanul is a lány kezére siklott, majd onnan a lány arcára és halványan el is mosolyodott.
A lány hozzá simult, az önjelölt szőke herceg szíve pedig egy kicsit hevesebben dobogott a mellkasában, ahogyan a lány kissé lejjebb húzta. Finoman a lány alsó-ajkába harapott, mielőtt még a vigyorát elfojtva túrt a lány hajába és csókolta meg a nőt. Vele valahogy más volt, még egyszer sem jutott eszébe, hogy hátat fordítva ott hagyja mondjuk az iskola közepén.
- Ebben én is biztos vagyok, elég jófej csaj, és te szent ég, de jó nő! De nem mutathatom be, még a végén féltékeny leszel! - nevetett el, majd végigsimított a hüvelykujjával a lány arcélén. - A barátnőd boldogul nélküled? Nem szívesen adnálak vissza.
Szál megtekintése

Maximillian Liebhart
INAKTÍV


Maximus | Luca férje
offline
RPG hsz: 279
Összes hsz: 386
Írta: 2017. július 29. 23:16 | Link


Mode | I'll be Hummels to your Höwedes ღ


Pár pillanatig elgondolkozott, de aztán csak egy harang lendületével megrázta a fejét. Nem volt türelmes, legalábbis, ha nőkről volt szó, akkor csak nagyon kivételes esetekben. De a kajára sem szeretett várni, ha nem fél, hogy a pizzája elveszik a semmiben, hopp-hálózaton keresztül küldette volna magának a kaját is.
- Néha nagyon nehezen, mert a kérdéseik inkább személyes jellegűek, semmi közük a tananyaghoz. Nagyon szomorú, ez a mai fiatalság! Nem gondolod? - még a szemöldökét is felvonta, miközben Kenziere nézett. Nem akart ő nagyon szemét lenni, egyszerűen a jelleme része volt ez is, mint az, hogy nem nagyon szokott egy ember mellett megállapodni. De ha mégis, akkor sem permanens az állapot.
Ma nem volt beszédes kedvében a másik lányt illetően, nem volt neki szimpatikus az egész helyzet, amibe belekeverte a lány, mert hát, egész eddig különórákat adott neki, most meg rámozdult. Ejnye? Oda a plusz zsebpénz, a sértődésből ítélve.
- Eddig is tudtam a nevét, túl sokszor láttam előadások után. Alexandra. Nem tudom kimondani a vezetéknevét - intette le a lányt, mielőtt további kérdésekbe kezdene a nevet illetően. Ennyit tudott kimondani belőle, mert a csodás magyar nyelv mindig rejteget meglepetéseket.
Lényegében a németnek tetszett, hogy Kenzie nem kér rajta számon semmit, másrészről így ugyanúgy kajtatott más lányok után, mint előtte, és néha ezért el is gondolkozott, hogy akkor minek jár vissza a Loveguardhoz? A csókból kissé elhajolva ingatta meg a fejét.
- Nheeeeem, még a végén bántanád, nem hagyhatom, a lelkiismeretemen folt esne - közölte azért széles vigyorral. Kenzie viszont szorosabbra fűzte a karjait a német körül, ismét közelebb húzva, ő pedig nem tiltakozott tovább. Mintha eddig annyi kapacitása lett volna rá... - Helyes, akkor nem bánod, ha megtartalak a délután hátralevő részére, ugye? Még esetleg ihatnánk is valamit, mielőtt kiszáradok, mint egy kaktusz... Esetleg később...
Azzal az ajkai ismét a lányéira tapadtak, hogy nehogy elveszítse a gondolatmenetet. Az rettenetes csalódás lett volna a részéről.
Szál megtekintése

Mágusfalvak - Maximillian Liebhart hozzászólásai (6 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínekMágusfalvak és városok