37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék
Vadőrlak és környéke - Losonczy Alina hozzászólásai (5 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Losonczy Alina
INAKTÍV


Mikulikánus<3 | Linzerke^^
offline
RPG hsz: 220
Összes hsz: 3263
Misi bácsi és Bálint
Írta: 2014. július 14. 20:01
| Link



Alina a mai napját felosztotta a tanulás és a lófrálás között. Tudásának bővítésére a tanórák teljeséggel tökéletesek voltak, így mikor végre sikerült kievickélnie az áradó nebulóseregből a szobája felé vette az irányt, hol megszabadult talárjától, és természetesen szeretett könyveit sem akarta magával vinni a császkálásra, ezért tőlük is érzékeny búcsút vett, majd elindult, hogy ismeretlen helyeket járjon be, hisz újonc lévén ilyenből akad bőven. Nehézségek árán kikeverdett a friss levegőre. Élvezte, ahogy a szél kósza tincseivel játszik, melyek most is, mint általában kissé kócosan ékesítették. Jelenleg azonban ez sem tudta zavarni, élvezte a szabadságot, hallgatta a zümmögő rovarokat, elfigyelgette a bájosan táncoló lepkéket, s közben észre sem vette, hogy mennyire elszaladt az idő. Egy csúnya felhő sötétségbe burkolta a teret, és a lány hirtelen fázni kezdett, hiába vislet bőrdzsekit. Elindult volna vissza, a kastély biztonságot adó falai közé, csakhogy olyannyira elkóborolt, hogy nem találta az ösvényt, amely az épülethez vezet, és most még pálcája sem volt nála, hogy segélyjeleket küldjön. Az ijedség úrra lett rajta, már-már ott tartott, hogy zokogásban tör ki. Össze-vissza ténfergett, hol erre, hol arra indult el, hátha megtalálja a helyes utat, majd végső kétségbeesésében a földre rogyott, fejét a térdére hajtva tényleg kitörtek belőle a könnyek. Fohászkodott magában, hogy küldjön érte valakit az ég, aki segít neki útba igazodni.
Szál megtekintése

faggatósdi
                              
Losonczy Alina
INAKTÍV


Mikulikánus<3 | Linzerke^^
offline
RPG hsz: 220
Összes hsz: 3263
Misi bácsi és Bálint
Írta: 2014. július 14. 21:39
| Link


Alina teljesen megadta magát a kétségbeesésnek, illetve az ezzel járó könnyáradatnak. A földre rogy, és csendben hüppög, miközben ostorozza magát, és béna tájékozódó képességét. Nem hiszi el, hogy ez most pont vele történik. Önmarcangolásának kellős közepén léptek neszére lesz figyelmes, majd ezeket hamarosan tétová fiú hang követi. Felpillant, és gyorsan a szeméhez nyúl, hogy eltüntesse a sós könnycseppek utolsó maradékát is. Mikor kellő erőt érez magában megszólal.
-Csak eltévedtem...
Halvány mosoly kúszik arcára, majd elfogadja a felé nyújtott kezet, és feltápászkodik. Arra számít, hogy majd az ismeretlen srác visszavezeti őt a kastélyba, ám nem ez történik. Ismét elfogja az aggodalom, mi van, ha mégsem jó emberrel hozta össze a sors, és még százszor rosszabb történik vele, mint amire eddig számított. Bizalmatlanul lépdel a srác mellett, de amikor azt tapasztalja, hogy semmiféle hátsó szándék nem vezérli útitársát szívverése normál tempóba vált, lélegzete egyenletes lesz, megnyugszik. Kis idő múltán ismeretlen helyen kötnek ki. Bár a lány még nem járt itt, jól tudja hol vannak, a vadőrlaknál, és a vacsorázó bácsi több, mint valószínű, hogy az iskola vadőre lehet. Első ránézésre nem tűnik túl barátságosnak. Lina szégyenlősen méregeti, majd alig halhatóan kíván szép estét és jó étvágyat az öreg úrnak. Amikor észreveszi, hogy a bácsi tekintete egy pillanatig megtorpant kisírt szemén zavarba jön, akkor meg pláne, mikor az úr az ismeretlen srácot kérdezgeti a történtekről. Alina gyorsan kapcsol, és még mielőtt a fiú válaszolni tudna, átveszi a szót.
-Hát, szóval én eltévedtem. Igazából halvány lila dunsztom sincs arról, hogyan keveredtem ide. Kétségbeestem, aztán...
Pislog néhányat, jelezve, hogy a könnyek ennek velejárói, majd hagyja, hogy az ismeretlen srác is kibontakozzék.
Szál megtekintése

faggatósdi
                              
Losonczy Alina
INAKTÍV


Mikulikánus<3 | Linzerke^^
offline
RPG hsz: 220
Összes hsz: 3263
Misi bácsi és Bálint
Írta: 2014. július 14. 23:02
| Link

Alina kissé zavarban van, amiért ismét el kellett mondania, hogy eltévedt. Nagyon szégyenli magát, hogy arra nem képes, hogy egyedül visszataláljon a kastélybe. Szerencsére az öreg úr egy kedves mosollyal átsuhan a történetek fölött, illetve hozzáteszi, hogy addig örüljön a lány, amíg nem büntetőmunkára kell idejönnie. A szőkeség szemei elkerekednek, és hitetlenekedve kérdez vissza.
-Büntetőmunkára? Úgy tetszik érteni, hogy ide szokták hajtani a prefektusok és a tanárok a csínytevésen kapott nebulókat? De, hát ez olyan ijesztő környék, nem? Mármint a diákok számára...

Nem érti, mire jó a rend őreinek, ha a vadőrre bízzák a gazfickók sorsát. Ahogy elnézi a bácsit, termete ellenére a légynek sem tudna ártani. Olyan szelíden ül itt, mint egy jóságos nagyapó. És egy ilyen barátságosnak tűnő emberre bízni a kicsapongókat?! Felháborodik, persze csak magában, majd amikor sikerül nagyjából helyre tennie magában a dolgokat, figyelmes lesz arra, hogy az urat különösképp érdekli az ismeretlen srác csipogó órája. Ahogy faggatózik róla, felkelti a lány érdeklődését is. Nem hinné, hogy a fiú annyira feledékeny lenne, hogy még az éhsége is kimenne a fejéből, de reményei szerint hamarosan fény derül a titokra...
Közben a téma a bácsi által elfogyasztott ételre terelődik. Lina ismét elképed, mert őszintén, nem nézte volna ki az úrból, hogy fakanállal a kezében egy kondér fölött ácsorogva lencsét főz, de hát az élet mindig tartogat meglepetéseket. Jót mosolyog, mikor meghallja a fiú gyomrának korgását. Tekintetét a vadőrre emeli, és szinte biztos benne, hogy ő is hallotta. Kíváncsian méregeti hol őt, hol a srácot, és azon filózik, vajon a bácsi megsajnálja-e majd annyira ezt a szegény kis éhenkórászt, hogy adjon neki a féltett ételből.
Utoljára módosította:Losonczy Alina, 2014. július 14. 23:02 Szál megtekintése

faggatósdi
                              
Losonczy Alina
INAKTÍV


Mikulikánus<3 | Linzerke^^
offline
RPG hsz: 220
Összes hsz: 3263
Misi bácsi és Bálint
Írta: 2014. július 15. 19:23
| Link


Végre fény derül a csipogó óra titkára, az ismeretlen fiú cukorbeteg, és a sipíkolás arra kell, hogy figyelmeztesse őt: itt az étkezés ideje. Alina kicsit meglepődik ezen, hisz személyesen még sossem találkozott olyan emberrel, aki ilyen betegséggel küzdött volna, de a szülei szakmája révén már hallott róla egyet s mást. Kíváncsiságának-mint általában-most sem tud határt szabni, s a kérdések mindenféle meggondolás nélkül dőlnek belőle.
-És egész pici korod óta vagy cukorbeteg vagy idősebb korodban alakult ki? Esetleg valamilyen gyógykezelés utóhatása? Nem kellemetlen, hogy nem ehetsz akárhol, akármit és akármennyit?
Kicsit zavarba jön, a lányos pír jelzi is ezt az arcán, amiért ilyen modortalanul zúdította szegényre a kérdés áradatot, de Alina már csak ilyen kelekótya kíváncsi-fáncsi, ha akarna sem tudna megváltozni. Bocsánatot nem kér, csak néhány percig boci szemekkel néz a srácra, majd figyelmét a bácsinak szenteli, aki arról mesél, hogy sok hasznát nem veszi az ide vezényelt csirkefogóknak... Ahogy a vadőr, Linácska sem érti, hogy miért pont ez a rend őreinek kedvenc bűntető helye, de ők biztosan tudják, és ez a lényeg.
A szőkeség mosolyogva hallgatja, ahogy a fiúnak gyomra morogva jelzi, hogy itt lenne a vacsora ideje. Tekintete hol a srácon, hol pedig a bácsin pihen, kíváncsi melyikőjük fogja előbb megadni magát. Végül az ismeretlen fiú töri meg a csendet, mégpedig azzal, hogy megkérdezi, megkóstolhatja-e az ételt, közben szugeráló tekintettel néz Linára, akinek halvány lila dunsztja sincs mit szeretne tőle. A vadőr öregapós morgással reagálja le a helyzetet, majd beinvitálja vendégeit szerény hajlékába. Ahogy Alina beér a házba rögtön megcsapja orrát a lencse és a meleg otthon illata. A házigazda leülteti a két fiatalt, majd miután egy-egy tányér lencsét eléjük tett maga is helyet foglal. Alina bátortalanul kezd hozzá az étkezéshez, no nem mintha nem bízna a bácsi szakértelmében, inkább a plusz kilók miatt aggódik. Lázadó énjét lerendezi annyival, hogy majd egy órával többet edz legközelebb, mire az duzzogva, de lecsillapodik benne. Néhány kanál után némi szünetet tart, és a házigazdára szegezi tekintetét, majd megtöri a kicsit kínossá vált csendet.
-Nagyon finoman tetszik főzni. Kicsit emlékeztet a nagyim főztjére, és ez nagy szó ám! És nem mellesleg nagyon otthonos ez a hely!
Mosolyogva néz az öreg úrra, közben ismét falatozni kezd.
Szál megtekintése

faggatósdi
                              
Losonczy Alina
INAKTÍV


Mikulikánus<3 | Linzerke^^
offline
RPG hsz: 220
Összes hsz: 3263
Misi bácsi és Bálint
Írta: 2014. július 23. 18:25
| Link

Alina figyelmesen hallgatja az ismeretlen fiút, amint a cukorbetegségéről mesél. Együttérző mosolyt küld a srác felé, mikor azt mondja, nem furcsa neki, hogy nem ehet akárhol akármiből és akármennyit, mert sosem tehette meg.
-Mondjuk ez a nem tömheted degeszre magad dolog ismerős. Bár én nem vagyok diabéteszes, csak sportolok, pontosabban jégtáncolok, nekem sem mindegy, hogy miből mennyit fogyasztok. Elég érdekesen mutatnék a miniruhákban a pályán...
Elvigyorodik, és már látja is a jelenetet, amint elefántként ugrál, és megreped a jég, a múlyég! Eszmefuttatásából a bácsi érces hangja zökkenti ki. A vadőrbá' beinvitálja a fiatalokat szerény hajlékába, majd két tányér lencse kerül az asztalra. Alina már az illatból megállapítja, hogy ez bizony finom lesz, és a szimata, mint általában, most sem csalt. Meglepetésként érte, hogy Misi bácsi főztjének pontosan ugyanolyan íze van, mint a nagyijé. Meg is jegyezte ezt neki, illetve az ismeretlen srác is dícsérni kezdte az ételt, mire a vadör egy mosollyal és egy vicces megjegyzéssel reagál. A fiú -Alina megdöbbenésére- elkéri a receptet. A lány kicsit kellemetlenül érzi magát, hogy a srác talán el tudja készíteni a lencsét, neki viszont egy virsli megfőzése is komoly gondot okoz, azért illemből Misi bácsi után szól.
-Nekem is le tetszik írni? Vagy, ha egy tollat tetszik adni, és diktálni, nekem úgy is jó!
Elmosolyodik. Aztán egyszer csak puff! Valami összetört. Egy üveg landolt a földön, ami otthonául szolgált egy méretes tücsöknek. Lina megörül, ám mielőtt a rovarra vetné magát kérdően fordul a bácsi felé, és felajánlja a segítségét.
-Ha meg tetszik mondani, hogy merre találom a seprűt, én szívesen feltakarítom a maradványokat!
Magában dohog, hogy pont nincs itt a rózsafa szerzeménye, de talán jobb is, ki tudja, mennyire örülne neki Misi bácsi, ha a fadarabbal hadonászna... Közben a fiúra sandít, és várja, hogy nála vajon fellelhető-e pálca.
Szál megtekintése

faggatósdi
                              
Vadőrlak és környéke - Losonczy Alina hozzászólásai (5 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék