Minden, ami nem Budapest és környéke. Olyan nagyvárosok, mint Pécs, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szombathely, Nyíregyháza, Eger és sok másik, valamint falvak és határon belüli helyek és a Balaton, valamint azt körülvevő helységek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=872422#post872422][b]Havas-Mezei Margaréta - 2024.01.20. 18:36[/b][/url]

Jött az ötlet, én pedig rohantam haza pakolni. Úgyis hétvége van, nem is vagyok beosztva a könyvtárba, úgy voltam vele: miért is ne? Kényelmesen öltöztem fel, mert azzal a tudattal indultam el, hogy ketten leszünk. És nem mással, csak és kizárólag Zsolnával.
Éppen hogy sikerült pár ruhadarabot kipakolnom a táskámból, Zsolna rohan az ajtóhoz, majd hallom meg beszélgetni. Széles mosollyal érkezem a nappaliba, le is huppanok, hogy biztosan mindjárt bemutat a barátnőjének, de... erre nem kerül sor. Elviharzik. Vakrandi? Igen, jó ötlet lenne, ha úgy lennék öltözve!
Felpattanva mutogatok felé, hogy álljon meg, mert neki is elmondanám ezt, de már ott sincs.
Félve ülök vissza, a lányra nézek.
- Szia, Havas-Mezei Margaréta - nyújtom kezemet kézfogásra. - Én is nagyon örülök - felelem mosolyogva. Megrázva a kezét pislogok lefelé a padlóra.
- Nem, egyáltalán nem. Önszántamból jöttem, csak nem tudtam, hogy randira. Sajnálom, amiért... szóval, hogy nem úgy vagyok öltözve - nézek végig magamon elpirulva. Azért csak jobban odatettem volna magam egy randira! Egy nővel is! Merlinre... egy nővel! Fejemet kapom oldalra.
- Te vagy a randim?!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=872431#post872431][b]Havas-Mezei Margaréta - 2024.01.20. 19:18[/b][/url]

Időm sem volt feleszmélni, hogy Zsolna családjának valami elit nyaralóhelyén vagyok, mert az események túl gyorsan indultak el, és nem is hagyják, hogy utolérjem őket. Pedig nem vagyok belassulva általában. Annyira nem. Néha nem.
- Nem, tényleg nem - szusszanok egy aprót. - Mi az a Ritz? - kezdem el ujjaimat tördelni a kérdés után, de kíváncsian nézek rá. Fogalmam sincs miről beszél. Ezek szerint ő is hasonló lehet Zsolnához? Bár a nevetése olyan őszintén csilingel, hogy már nem is foglalkoztat a kérdés, amikor még jobban zavarba jövök.
- Hát én... nem, nem csalódtam, ne érts félre - kezdek bele gyorsan a magyarázkodásba. - Nagyon kellemes a kisugárzásod és nagyon szép vagy, én csak... szóval nem randiztam még lánnyal. Nővel - javítom ki magam egy sóhaj mellett. - Semmit nem csináltam még lányokkal - köszörülöm meg torkomat, fejemet hajtom le, hogy tincseim takarják valamennyire arcomat, mert úgy elpirulok, egy érett cseresznye csak jelenthet nekem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=872445#post872445][b]Havas-Mezei Margaréta - 2024.01.20. 20:03[/b][/url]

Aprót bólintok. Fogalmam sincs mi az a hely. Felőlem lehetne mugli vagy mágus helyszín is, akkor se tudnám.
- Azért... megnézném - sután vonom meg fél vállamat. Csak kíváncsi lennék rá, de nem maradnék ott. Az ilyen grandiózus helyek amúgy is mindig zavarba hoznak és nem tudok mit kezdeni velük soha. Hatalmas belmagasság teljesen indokolatlanul. Mintha bármelyik pillanatban rám dőlhetne az egész.
Bár tényleg nem voltam még nővel, és nem is gondoltam volna, hogy valaha olyan helyzetbe kerülök, hogy lehetőségem van rá - hiszen eddig 100%-os heterónak véltem magam -, de nem mondanám, hogy nem keltette fel a kíváncsiságom. Nagyon szép a mosolya, jó?
- Tökéletes lesz nekem is a kóla - fordulok utána a kanapéról, ahogy végig követem a pulthoz az útját. Egyik lábamat húzom fel az ülőalkalmatosságra, alsó ajkamat rágva várom meg, amíg visszajön.
- Köszönöm - veszem el a poharat. - A Bagolykőben tanulok jelenleg mágiatörténésznek, de egy időben, és igazából még most is rúnamester szeretnék lenni egyszer - vallom be szégyenlősen, de széles mosollyal és büszkén. - Ha jól értettem, te kávézót vezetsz esetleg?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=872516#post872516][b]Havas-Mezei Margaréta - 2024.01.21. 16:02[/b][/url]

Kékjeim csillannak fel, ahogy közli: barista. Minden zavarom elszáll, amint ezt meghallom - mennyire menő! Közelebb helyezkedem, kicsit előrébb is dőlök, széles mosolyom levakarhatatlan.
- Ez borzasztóan menő! Olyan szép kávékat csináltok, nekem ez soha nem menne - jelentem ki kicsit szomorúan. Nem azért, mert nincs kézügyességem, hiszen az van - lásd rúnák -, de köz- és önveszélyes vagyok. Valószínűnek tartom, hogy nem kapnék fizetést, ha minden törött tányér vagy csésze árát levonnák. - Köszönöm szépen, ez nagyon kedves tőled. Sajnos én nem tudok ilyet felajánlani, mert a Művelődési ház könyvtárában dolgozok... esetleg, ha késésben lennél egy könyvvel, kimentelek - felelem teljesen komoly arccal. Mert komolyan gondolom. Velem nincs előrébb Csinszka, mert nem értek sok mindenhez és izgalmas dolgokat sem csinálok - ebben tudok segíteni. Ami nem sok. De büszkén felvállalom.
- Huszonhárom - sütöm le tekintetem. - Tudom, hogy nem tűnök felnőttnek... - fűzöm hozzá halkan, harisnyámat piszkálva. - Te mennyi idős vagy?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=872532#post872532][b]Havas-Mezei Margaréta - 2024.01.21. 19:40[/b][/url]

Ajkaim formáznak néma ó-t. Rendben, be kell látnom, az övé sokkal élhetőbb és logikusabb ötlet, mint az enyém. Kicsit pirulva bólintok egyet. Alsó ajkamat rágcsálom, ugyanúgy a harisnyámat birizgálom, miközben gondolkodom.
- Öm... van pár, ami eszembe jutott, de azok elég... véresek is - sandítok rá. - Például Daniel Cole-tól a Rongybaba vagy C. J. Tudortól A krétaember. Mindkettő zseniális írás és lehetetlen őket letenni - talán ki sem lehetne belőlem nézni, de nagyon szeretek hasonló könyveket olvasni. Mindkettő megvan otthon és, ha alkalmam adódik rá, vagy éppen olyan kedvem van, újra és úhra elolvasom vagy egyiket vagy másikat.
- Meg nem mondtam volna - adok hangot meglepettségemnek, de azonnal ki is kerekednek szemeim. - Istenem, ne haragudj, nem úgy gondoltam - azonnal szabadkozom, nem tehetek róla, de az utolsó, amit szeretnék tenni, hogy megbántsam. Hiszen olyan kedves velem, és... mindenki láthatja, akit megáldottak a látás csodájával, hogy gyönyörű.
- Júj, oké! - egyezem bele lelkesen, mindkét lábam koppan is a földön, ahogy készen állok felállni, hogy induljunk a konyhába. Szélesen mosolyogva nyújtom kezemet Csinszka felé, és már szinte el is felejtettem, hogy randin vagyok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=872733#post872733][b]Havas-Mezei Margaréta - 2024.01.25. 15:52[/b][/url]

- Ha jól emlékszem én dolgozom, szóval gyere - felelem széles mosollyal. - De ha esetleg mégsem én, mert néztem már be a beosztást, akkor úgyis félreteszem neked - eddig egész jól tartottam, hogy nem jöttem zavarba. Rendben, kettő percig, de több, mint a semmi, és majd lesz mivel eldicsekednem Zsolnának, miután elmondtam neki a véleményemet arról, hogy ez mennyire nem volt fair. Még akkor sem, ha Csinszka... remek. Mármint ennyi: remek. Ez a szó írja le a nőt. ÉS tudom, nem a legjobban, de hát ennyi telik tőlem, mikor már állok és kezemet nyújtom felé.
A konyhában szabad terepet hagyok neki. Félreállva várom meg, hogy minden meglegyen, mert véletlen sem szeretnék útban lenni, de mikor eljön az én időm nem vagyok rest megfogni azt a pálcát. Szóval csak langyos... koncentrálok, legalábbis nagyon próbálkozok, de jobban leköt a hátam mögött álló és onnan segítő nő. Zavartan kuncogok fel.
- Tényleg nem az. Mi a neve? - nézem még mindig a kávét, majd kicsit fordulok hátrafelé a vállam felett. - Mármint, tudod... van a capuccinó meg ezek. Ennek mi a neve? - igyekszem specifikusabb lenni, de nem értek hozzá, fogalmam sincs miről beszélek.