Minden, ami nem Budapest és környéke. Olyan nagyvárosok, mint Pécs, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szombathely, Nyíregyháza, Eger és sok másik, valamint falvak és határon belüli helyek és a Balaton, valamint azt körülvevő helységek.

A mai nap célja az volt, hogy totálisan lefárasszuk őket. Mivel ez az utolsó nagy közös kirándulásunk, ezért ez most egy négynapos, tóparti táborozás a végzős két osztálynak közösen, két vérmes anyukával, akikkel megosztott éjjeli őrség van, és bár nem tudom, hogy hogyan csinálják, de olyan szinten éberek mindig, hogy az ijesztő. Én sem alszom sokat, mert hát a felelősség nagyon nagy, de hát ők… Mondjuk megértem, hogy miért ilyen frusztráltak a gyerekeik. A tábor csendes, lassan éjfél felé jár, én pedig ügyesen lavírozok ki egy fatállal, ami meg van pakolva minden földi jóval. Mivel hátulról támadok, ezért óvatosan megsimítom Barni hátát, hogy ne ijesszem meg azzal, hogy hozzászólok.
- Vegyes tál a maradékokból. Láttam, hogy neked se volt időd vacsorázni.
Óvatosan mellé ereszkedem a sörpadon, és úgy helyezem el a tálat, hogy ne legyen útba a papírmunkánál, de tudjon enni róla. Tudom, hogy éhes, és azt is, hogy hajlamos az ilyesmiről megfeledkezni.
- Mindenki alszik, volt, aki alig vánszorgott el az ágyáig, de nagyon élvezték a mai napot. Persze a mamáink kint vannak ér őrködnek. Ha mondod mit segítsek, szívesen segítek, viszont arra gondoltam, hogy mielőtt leváltjuk őket, úszom egyet a tóban. Éjszakai fürdőzés. Mindig ki akartam próbálni, téged nem érdekel?
Miközben beszélek, egy répát tűzök a villámra, ami porhanyós és olyan édes, hogy kedvem lenne az összeset behabzsolni belőle. Van itt minden amúgy, egy adag spagetti, húsgolyókkal, rántott hús, zöldségek, sültkrumpli, rizs. Mivel mindenki evett, csak mi nem, ezért a kétféle menüből mindent kihoztam, és így lehet keverni az élvezeteket.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848215#post848215][b]Lorin Annie Brightmore - 2022.06.23. 12:49[/b][/url]

A mai nap célja az volt, hogy totálisan lefárasszuk őket. Mivel ez az utolsó nagy közös kirándulásunk, ezért ez most egy négynapos, tóparti táborozás a végzős két osztálynak közösen, két vérmes anyukával, akikkel megosztott éjjeli őrség van, és bár nem tudom, hogy hogyan csinálják, de olyan szinten éberek mindig, hogy az ijesztő. Én sem alszom sokat, mert hát a felelősség nagyon nagy, de hát ők… Mondjuk megértem, hogy miért ilyen frusztráltak a gyerekeik. A tábor csendes, lassan éjfél felé jár, én pedig ügyesen lavírozok ki egy fatállal, ami meg van pakolva minden földi jóval. Mivel hátulról támadok, ezért óvatosan megsimítom Barni hátát, hogy ne ijesszem meg azzal, hogy hozzászólok.
- Vegyes tál a maradékokból. Láttam, hogy neked se volt időd vacsorázni.
Óvatosan mellé ereszkedem a sörpadon, és úgy helyezem el a tálat, hogy ne legyen útba a papírmunkánál, de tudjon enni róla. Tudom, hogy éhes, és azt is, hogy hajlamos az ilyesmiről megfeledkezni.
- Mindenki alszik, volt, aki alig vánszorgott el az ágyáig, de nagyon élvezték a mai napot. Persze a mamáink kint vannak ér őrködnek. Ha mondod mit segítsek, szívesen segítek, viszont arra gondoltam, hogy mielőtt leváltjuk őket, úszom egyet a tóban. Éjszakai fürdőzés. Mindig ki akartam próbálni, téged nem érdekel?
Miközben beszélek, egy répát tűzök a villámra, ami porhanyós és olyan édes, hogy kedvem lenne az összeset behabzsolni belőle. Van itt minden amúgy, egy adag spagetti, húsgolyókkal, rántott hús, zöldségek, sültkrumpli, rizs. Mivel mindenki evett, csak mi nem, ezért a kétféle menüből mindent kihoztam, és így lehet keverni az élvezeteket.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848226#post848226][b]Bánki Barnabás - 2022.06.23. 14:17[/b][/url]

Anna  

Megfogja mondani Bercinek meg Zorkának, sőt mindenkinek, aki él és mozog, hogy ha még egyszer két osztálynyi gyerekkel el akar indulni több napos kirándulásra, akkor basszák tarkón péklapáttal. Hát nem emlékszik arra se, hogy volt-e ma wc-n, annyira fáradt, annyira nem volt ideje és annyira utál most mindenkit. Csendet akar, rendet az életében, de ugyebár, aki Annie Brightmoret viszi magával, mint segítőtárs, na az vessen magára, mert akkor tuti, hogy még a pihenőidőben is lesz ezernyi kérdés, tennivaló, menekülés, Bambi szemek és bazslygás. Megérdemled Bánki.
- Egész ittlétünk alatt ennek a negyedét se ettem - néz a tálra, majd Annie felé küld egy mosolyt. - Köszönöm, nélküled szerintem a máglyára dobott testem fölött járnának sámán táncot, miközben kántálják, hogy vesszen Bánki, vesszen Bánki - amúgy imádja az osztályát, de az tény, hogy ha Annie nem lett volna itt, akkor már az első napon felbassza őket a vonatra, hogy takarodjanak hazafelé, segítő anyukákkal az élen.
- Az a helyzet, hogy ha én bemegyek a tóba, akkor onnan szerintem maximum csak a testemet hozod ki, mert tuti belefulladok - tud ő úszni, de ha most kell két lépésnél is többet mennie, akkor orral szedi fel az aszfaltot, ha pedig a tóban történik ilyesmi, akkor lehet a fogai helyén kagylók lesznek.
- De te menj nyugodtan, addig én elvegetálok itt ezen a Szent helyen, amihez biztos, hogy ódákat fogok írni, ha egyszer képes leszek megfogni egy tollat - szed le magának némi eledelt és csigalassúsággal emeli a szájához, hogy ugyan ezzel a tempóval rágcsálja meg az étket.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848233#post848233][b]Lorin Annie Brightmore - 2022.06.23. 16:51[/b][/url]

- Igen, az öreglány az erdőben már szólt, hogy túl vézna vagy ahhoz, hogy egy tisztességes szertartás végéig elég legyen a tested.
Kedvesen mosolygok, és megint elönt a boldogság meg a ragyogás attól, hogy azt mondja, nélkülem nem menne, még ha ez csak arra is vonatkozik, hogy nem könnyű a srácokkal. Szerintem jól csinálja, szeretem nézni, és szeretek tőle tanulni.
- Alig várom, hogy jövő kisbabáink legyenek, te nem?
Csillogó szemekkel pillantok felé, ahog egy nagyobb darab húsba harapok, és abban a pillanatban megízlelem a világ legtökéletesebb rántotthús ízét.
- Ez mennyei, kóstold meg.
Mosolyogva érintem az ajkaihoz, láthatja, hogy nem akarom megmérgezni, hiszen előkóstoltam. Tudom, tudom, higiénia, de most túl lelkes vagyok.
- Mielőtt eljöttünk, beszöktem meglesni a nagycsoportosokat,és nagyon okosak és illemtudóak. Ugye veled maradhatok jövőre?
Kérlelőn pillantok rá, remélve, hogy igent mond. Azt nem teszem hozzá, hogy bármit megteszek, mert utólag belegondolva, talán a kisbabázás is túlzás volt, de még olyan kis zabálnivalóak.
- Úgysem próbáltam még az újraélesztést élő emberen, de megértem, jobbat is tenne, ha pihennél, mint mélyebbek lennének a karikáid. Majd, ha visszajöttem, felkeltelek, és leváltjuk a mama osztagot. De előbb megvárom, hogy egyél. Csak akkor leszek nyugodt, és ha nem viselkedsz, utána ágyba is duglak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848235#post848235][b]Bánki Barnabás - 2022.06.23. 17:48[/b][/url]

Anna

Ha eddig hulla fáradt volt és szemei alig voltak nyitva, akkor ez egy szekundum alatt változik, mikor Annie a kisbabáink szót használja. Barnabás nagyra nyílt szemekkel néz rá, érzi, hogy a szíve hevesen ver és a víz csak úgy csordogál le a homlokán. – Hogy mi? Annie.. Annie te terhes vagy és tőlem? – tőle? De hát mikor, hogyan és hol? Ráadásul többes szám? Most akkor meg kell kérnie a kezét és tényleg egy családnak lenni Denissel? Mi az Isten?
Barnabásunkat elvesztjük néhány percre, mert lepereg előtte minden és egyszerűen nem tudja felfogni. Csak az téríti vissza, hogy Annie már húst tuszkol a szájába. - Mi a…? - húzza el a száját, amiben ott lóg egy cafatnyi rántott hús, melyet kénytelen megrágni és lenyelni. – Annie te most mit csinálsz? – nem hiszi el ezt a nőt. Hát ő maga éppen teljesen kiborul, a ő meg itt étellel tömi, hát mi ez, mindenki bolond?
– A helyzet az, hogy meg akarom keresni Keserűt, mert én egyáltalán nem akarok kicsiket… – nem igazán érzi azt, hogy menne neki. A hetedik, nyolcadik pont tökéletes kor, velük már jobban lehet poénkodni, tervezni, szervezni, de a kicsik. Nem, Barnabás életébe ők most egyáltalán nem kellenek. - Annak viszont örülnék, ha mellettem maradnál, amíg még a gyakorlatod tart – mert Annie sok mindenben segíti, sok minden terhet levesz és így tud másra is koncentrálni. Hiába mondta azt Bercinek, hogy nem kell asszisztens, Annie gyakorlatilag az iskolai titkárnője is lett.
– Ühm – köhögő roham jön rá, mert a nő megint úgy fogalmaz, ahogyan egy férfi mellett egyáltalán nem kellene és ezt képes akkor tenni, mikor ő enne. Felsóhajt, karjait széttárja és fejét rázva néz a másikra. – Annie, még mindig kétértelműen fogalmazol és meglátod, hogy egyszer ezért valaki nagyon elkap, te meg ott értetlenkedsz majd, hogy miért mászott rád, pedig a szavaid lesznek az oka.. –  ó, de bölcs vagy Bánki fiam, egyél tovább inkább. S így is tesz, eszik még néhány falatot, majd a hölgyikére tekint. – Köszönöm a vacsorát, majd honorálom valamivel. Menj csak, nem lesz bajom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848241#post848241][b]Lorin Annie Brightmore - 2022.06.23. 19:18[/b][/url]

Valljuk be, hogy az ember valahogy nem számít egy ilyen kérdésre, így nem nevetem ki, de azért az arckifejezésem nem is marad természetes. Azt hiszem, inkább meghökkentem, nem is kicsit.
- Azért remélem, hogy ha egyszer szexelnél velem, arra azért emlékeznél.
Bár ezek szerint nem biztos, sőt, az sem, hogy valaha megtenné, vagy, hogy gyerekünk lenne. Mármint, szerencsétlen ember jelenleg szívrohamot kap már csak a feltételezésért is. Kezd üldözési mániám lenni szerintem, mert kezdem azt hinni, hogy ez az egész reakció, amit a teste sugároz, nekem szól. Ó te jó ég, és ha igaz? Ha taszítom őt? Én meg itt próbálok abba kapaszkodni, hogy részegen azt mondta, hogy szeret. Mert a részeg emberek őszinték, hja, de az önkéntelen testi reakciók azért igazabbak, azt hiszem. Hiszen az én testem is intenzíven reagál rá, csak nem éppen így. Hát ez... csodálatos.
- Nem szeretnél? Ó... és akkor melyik korosztályra gondoltál?
Nyilván szeretnék mellette maradni, csak én a kicsikre gondoltam, de persze, az élet nem kívánságműsor, és inkább akkor átállítom az agyam arra a korosztályra, akiket ő jobban prefekrálna, és majd egy nap, ha lesz lehetőségem osztályfőnöknek lenni, akkor majd én elviszem a kicsiket.
- Ilyen nem fog történni, mert másnak nem fogalmazom kétértelműen, ez csak nálad jön elő, ösztönből vagy valami ilyesmi.
Vonom meg a vállamat, miközben bekapok még egy répát a felemelkedés előtt. Kilépek mellőle, és elkezdem kigombolni a ruhámat, hogy aztán könnyedén levegyem, felfedve a bikinimet, mellette állva. Legyünk őszinték, sokkal magabiztosabb vagyok így, hogy egy kicsit kigömbölyödtem. Lehajolva nyomok egy puszit az arcára, ha már undorodik tőlem, miközben szerelmet vall, akkor csak szenvedjen.
- Nem kell, nem azért csináltam, hanem mert fontos vagy nekem. Ha ettél, aludj egy kicsit, szükséged lesz az erődre. Rendben?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848242#post848242][b]Bánki Barnabás - 2022.06.23. 19:42[/b][/url]

Anna

Jó, nem terhes. NEM TERHES.
Érzi ahogy dübörög a vér az ereiben, agya pedig mindjárt szétdurran. Hát nem azzal lenne a gondja, hogy az, hanem ha tőle, akkor az részegségében alakult így és valljuk be, nem lenne egy nemes cselekedet. - Te nem vagy hajlandó elmondani, mi az Isten történt akkor, mert élvezd, hogy ilyeneket csinálhatsz. Te fogsz a sírba vinni, nem az osztály vagy a sok munka- de tényleg így lesz. Ha a közel jövőben elpatkol, annak csak is a Brightmore lány lesz az oka. Majd tuti, hogy a sírján is ez fog állni.
- Maradnék ugyanezen a vonalon. Remélem a sógornőd vagy Belián belemegy- tényleg reméli, hogy valamelyikük meggyőzhető, mert ha neki kicsiket adna, akkor inkább lemond az osztályfőnökségről. Egyszerűen nem pálya számára egy csapatnyi 6-7 éves. Még a hideg is kirázza a gondolattól.
- Ja, ja hát én kérek mindjárt elnézést, hogy nekem csinálod csak ezt - sóhajt egyet, s majdnem hozzáteszi, hogy jól van, majd akkor én viszlek el a bokorba, de még viccből sem mer ilyet kijelenteni a nő mellett, hátha az ígéretnek veszi és pár perc múlva kikéri magának.
Vesz még némi ételt, s jól el is van azzal, hogy szénhidrátot toljon magába, amikor Annie neki áll a vetkőzésnek és érzi, hogy a fej egyre vörösebb és nem attól, hogy zavarban érezné magát. Ez inkább düh.
- Aztaqvaélet - szalad ki a száján így egyben az egész, ami bizony még őt is meglepi, mert nem Zorka ő, hogy ilyeneket szóljon. - Mi a..? Annie, mi ez rajtad? Hol van az, amit eddig viseltél? Tudod, ami takart, ami, ami nem tette ki elém telibe a melleidet és nem azt jelezte, hogy 'hé Barni nézd már mit vesztettél, most megdugnál, mi?' - mert, hogy ez tutira azért van és érzi ám ő, hogy mit csinál a nő, veszi az adást, de azért számára szokatlan az ilyesmi és nem tudja úgy kezelni, mint más férfiak.
- ALUDJAK? Most szórakozol velem? - emeli meg kicsit a hangját és még mindig nem tudja levenni a tekintetét a fürdőruháról. - Annie, értem én, sötét van, nem látnak a gyerekek, nem látnak az anyukák, meg a többi ember sem, de könyörgöm, könyörgöm ne billegj előttem ebben, mert szívrohamot kapok - hát menten leborul innen. Mi ez az új cicázom veled stílus? Kicsinálja a nő.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848244#post848244][b]Lorin Annie Brightmore - 2022.06.23. 20:21[/b][/url]

- Nem élvezem, csak nem akarom, hogy visszavond.
Eddig jót mosolyogtam rajta, de most valahogy kibukik belőlem az igazság. Az az este olyan boldoggá tett, amit mondott, az volt nekem a minden, és abba kapaszkodom, hogy azt mondta, szeret. De ha tudná, hogy azt mondta, akkor azt mondaná, hogy nem igaz, csak részeg volt, és megmondta, hogy mit érzett, hogy talán sosem szeretett. De nem akarom azt. Nem akarok megint szomorú lenni miatta.
- Akkor idősebbek. Rendben. Nekem jó, mert érdekes az, ahogy ők változnak, így, hogy túlvagyok a pubertáson, nagyon tanulságos kívülről látni.
Ezzel nem lehet vitatkozni. Mindenképpen szeretnék majd kisebbekkel is foglalkozni, viszont, ha csak ennyire is, akkor is mellette szeretnék maradni. Egy kicsit még, csak amíg el tudom engedni. El kell majd tudnom engedni, ezt tudom, csak még nem akarom. Egyszerűen nem akarom.
- Sajnálom, ez van.
Tényleg nem jó ez, hát érzem én is, és leszívesebben sírva futnék el, leordítva a fejét, csapkodva, hogy semmi sem jó neki, mégsem csinálom, nem szabad érzékenynek lennem csak azért, mert megígértem neki, hogy nem mondom el, amit nekem mondott. Én hűséges vagyok hozzá.
- Miért kiabálsz velem?
Riadtan és ösztönösen tapasztom a szájára a kezem, hogy ne hangoskodjon, mert akkor bizony tényleg mindenki meglát, és akkor aztán oda a jóhírem, nem mintha a világon nők milliói ne viselnének ilyen fürdőruhát.
- Hát, az azért van, mert nem szereted, ha látszik belőlem bármi is, de magamnak csak vehetek fel szépdarabokat. Csak kérlek, ne kiabálj velem, kérlek. Mindig kiabálsz velem. Különben sem tennél ilyet, hiszen mindig frászt kapsz tőlem, ha az aurád közelébe megyek. Látom, hogy taszítalak, hát miért gondolnám, hogy megtennéd? Fáradt vagy, csak azért beszélsz ilyeneket. Majd kialszod magad, és elfelejted ezt is.
Hozzátenném, hogy az kiválóan megy, de hát a fene se akar veszekedni. visszahúzódva magamhoz veszem a ruhámat, és szusszanva nézek rá.
- Nem fog senki látni, te sem, mert én most elmegyek, rendben?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848248#post848248][b]Bánki Barnabás - 2022.06.23. 20:54[/b][/url]

Anna

- Nem veled kiabálok, hanem a helyzet miatt- emeli a csillagos égre egy pillanatra a tekintetét, majd visszavezeti Anniere, akin ez a fürdőruha túlságosan jól áll. Barnabás biztos benne, hogy a nőstény ördög Payne vette, vagy legalábbis benne van a keze, s szinte azt is látja maga előtt, ahogy Cath serényen pakolja az ilyen darabokat Annie bőröndjébe. Flúgos tyúk.
- Annie- vesz egy mély levegőt, majd középső és hüvelykujjával kezdi masszírozni halántékát. - Nem arról van szó, hogy taszítanál. Sőt. Hát nem érted? Tényleg nem érted? - mert ő igazándiból nem érti, de remélte, hogy a nő igen és majd ő a szájába adja a szavakat, hogy mit érez és miért is érzi így. - Megint felhánytorgatod, aminek a létezéséről sem tudok és hasonlítgatod ezt az egészet hozzá. Hol fer ez te nő? - készen van a nőknek ezen csodálatosnak nem nevezhető tulajdonságától. Mindent csűrnek, csavarnak, kikérik maguknak, aztán szegény férfiak meg azt se tudják ezek után, hogy hány óra a déli tizenkettő.
- Ne menj el- nem akarja bántani őt és a kirohanásai sem azért vannak. Egyszerűen csak jönnek belőle, mintha menne el az esze.- Csak, csak menj ússz egyet, ahogy tervezted és én itt megvárlak, ahogy megbeszéltük - sóhajtja halkan, beletörődvén abba, hogy igazából semmi köze nincs ahhoz, hogy a másik mit visel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848255#post848255][b]Lorin Annie Brightmore - 2022.06.23. 21:46[/b][/url]

- Milyen helyzet miatt?
Hiszen, nem tettem olyat, amit ne hagyott volna jóvá. Meleg volt egész nap, én mégis a vádlim közepéig zárt nadrágban voltam, pólóval, amiből aztán egyáltalán, de semennyire se látszott ki semmi, és zárt cipőbe, nehogy valakiről azt feltételezze, hogy egy kanos lábfetisizta. Ha a vízbe mentem, akkor is többnyire fürdőruhában, sőt, sokszor még rövidnadrág is volt rajtam, hogy az illő öltözködési normáit betartsam. Most először volt rajtam ruha, amit észre se vett, és kiakad azon, hogy mit viselek a töksötétben.
- Mert teljesen mást csinálsz, mint amit mondasz, de ha józanul nincs meg, amit részegen mondtál, ha ötleted sincs rá, hogy mit mondhattál, akkor mit számít? Akkor nem valószínű, hogy igaz, hiába szeretném, hogy az legyen, de nem mondhatom ki, mert megígértem neked, hogy megőrzöm a titkod, de közben meg tudni akarom, hogy igaz lehet-e és próbálkozom. Te is próbálkoznál, ha én mondtam volna, és te tudni akarnád, hogy igaz-e. Csakhogy, ahogy rávilágítottál, az én titkom nem titok, hiszen azt mindenki tudja, te a leginkább.
Visszaszívná, egészen biztos vagyok benne, hogy visszaszívná, hogy azt mondaná, nem valós, még akkor is, ha az lenne. Mert a bátyám véleménye fontosabb neki, mint, hogy boldog is lehetne.
- Menj aludni, nem tudom, hogy mikor jövök vissza. Nem hozom fel többet, de nem mondhatom el. Megígértem neked, hogy nem teszem, és nem akarlak elárulni. Ne veszekedjünk, nincs miért.
Hogy ez az egész úgy sült-e el, ahogy terveztem? A legkevésbé sem. Valójában egyik alkalom sem, én tényleg próbálkozom, hogy ne mondjam ki, de sugalljam, és persze, ha valamire vágysz, ha nagyon vágysz, akkor átesel a ló túloldalára. És én tudom, hogy állandóan átesek, miközben állandóan a kedvében akarok járni. El kellene indulnom, mégsem megy olyan könnyen a megmozdulás.
- Kérlek, enned kell és aludni, hogy legyen energiád, még másfél nap és egy hazaút. Hosszú idő.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848260#post848260][b]Bánki Barnabás - 2022.06.23. 22:18[/b][/url]

Anna

– Annie – néz rá egyszerre szomorúan és mégis dühösen. – Ismét ott tartunk, hogy számon kérsz valamiért, de nem mondod el, hogy miért – az egész szürreális számára és az, hogy Annie is ugyanazt ismétli, meg ő is, nem vezet előre. – Tudod mit. Oké. Lekötelezel. Nemes vagy, nem érek fel hozzád, ezt mindig is tudtam, most pedig még biztosabb vagyok benne. Köszönöm, hogy megtartod a titkomat, amit rád bíztam – enyhülni látszik. Be kell látnia egyiküknek, hogy nem lesz ez így jó és inkább ő legyen az, minthogy a végén még valamit a fejéhez vágjon a nő. – Viszont az, hogy folyamatosan tesztelsz miatta az pont a nemesség ellentéte, csak nem találom rá a legmegfelelőbb szót – teszi hozzá csak azért is. Mert, ha a nőnek szabad kirohanni, akkor neki is, elvégre ő nem az, aki ne mondaná ki, ami benne van.
- Annie, megint megyünk át gyerekesbe és ennek rossz vége lesz –emelkedik fel és közelebb lép. Kezét a nő felé nyújtja, közelebb vonja magához és nyom a homlokára egy puszit. – Tudod jól, hogy csak vigyázni akarok rád. Oké, hogy sötét van, de ki tudja milyen debil állatok járnak erre. Csobbanj egyet, had legyek itt, had várjalak meg, had legyek biztos abban, hogy nem esik bajod és utána elkotródok aludni, ígérem – ő enged, képes engedni a feszültségből, csak a nő miatt. De, ha ő továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy menjen, hát se szó, se beszéd megy, de akkor reggelig biztosan nem látja a másik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848289#post848289][b]Lorin Annie Brightmore - 2022.06.24. 05:23[/b][/url]

- Ne mondj ilyeneket, én nem vagyok más szinten, mint te.
Érzem, ahogy dühössé válok, mert én nem nemes akarok lenni, sem nagyvonalú, sem semmilyen olyan szó, ami valójában pozitív, de ha ő mondja, akkor meg annyira sértettnek és bántónak hat. Én nem akarok ilyen jelzőket, én csak őt akarom.
- Szemétség.
Majd én megmondom, hogy mi az, amit én csinálok, legalábbis, hogy ő hogyan gondolja, hogy én mit csinálok. Egészen biztos vagyok benne, hogy azt gondolja, hogy szemét dolgot művelek vele, hiszen tényleg az, szemétség az, ahogy próbálom kicsikarni belőle, de annyira szeretném, ha a józan Barnabás magától mondaná ki, még ha tudom is, hogy nem fogja. Mert titkolja, mert valamiért nem akarja, hogy tudjam, már ha persze igaz, és nem a kivételről beszélünk, aki valóban úgy gondolta, ahogy mondta, és részegen csak kedves akart velem lenni.
- Tudom.
Felelem szomorúan arra, hogy rossz vége lesz, és bár nem lenne szabad elfogadnom azt, hogy magához húz, sem azt, hogy homlokon csókol, mégis megteszem. Engedek neki, és érzem azt, ahogy az egész testem ernyedtté válik. Barnabás, és különösen a homlokcsókja az én kryptonitom, képtelen vagyok nem elveszíteni önmagam. A homlokcsók a legmélyebb, legőszintébb szeretet jelképe, én pedig bántom azt, akit a leginkább szeretek, holott már megint itt kötök ki. Engedelmesen bólogatok, de nem lépek el, a fejem a mellkasára téve ölelem magamhoz, és hallgatom a szívverését. Azt hiszem, a vámpírok hipnotikus képessége ér fel azzal, amit Barni tud velem csinálni.
- Ha lenne szívem, akkor nem mondtam volna neked azt, hogy nem tudom, hogy szerettelek-e, mert biztos, hogy igen, sőt, biztos, hogy most is szeretlek, de ezt nem mondhatom el neked. Ezt mondtad, és megkérted, hogy legyen ez a kettőnk titka.
Teljesen a hatása alatt vagyok, ahogy felpillantok, és amikor megérzem az illatát, akkor kapcsolok, hogy ez nem álom volt, hogy tényleg kimondtam, amit nekem mondott. Riadtan lépek el tőle, mint akit úgy keltettek fel, hogy megijesztették.
- Kérlek, csak ne szívd vissza. Én…nem mondom el senkinek. Csak… elmegyek úszni, sietek, hogy aludhass.
Szívem szerint a falba verném a fejem, hogy hogy lehettem ekkora ostoba, hogy teljesen simán visszamondtam neki. Hogy lehetek ilyen szédületesen ostoba. Csak pár méter, szinte futva közelítem meg a vizet, hogy belegázoljak, és ne foglalkozzak azzal, hogy mennyire hideg, csak elmerülök benne. Ostoba tyúk, ostoba, ostoba tyúk.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848304#post848304][b]Bánki Barnabás - 2022.06.24. 12:13[/b][/url]

Anna

Nem mondja ki, csak bólint, mikor Annie száját elhagyja a szemétség szó. Az, tényleg az és Barnabás szentül hiszi, hogy a nő csak azért cselekszik így, mert látja rajta, hogy mennyire készen van tőle. De ezzel a férfi nem tud mit kezdeni, nem képes ilyes játszmákra, s valahol bántja az egész, mert úgy veszi észre, hogy Annie nem érti. Mintha nem ismerné annyira, hogy ne tudná. Ez pedig fáj neki.
Muszáj, hogy közelebb vonja, muszáj, hogy mindketten kicsit enyhüljenek, megnyugodjanak. Nem akar ő vitázni, nem akar rosszban lenni. A homlok puszi pedig annyira automatikusan jön, hogy bele sem gondol, mit okozhat vele. Képes elveszni a pillanatban, megengedi most magának, s talán ha Annie hangja nem törné meg a pillanatot, még húzna is rajta egyet.
Nagyot nyel. Meredten néz a nő feje búbja felett a tó felé. Egyáltalán nem mérges a másikra, inkább sokkba kerül, ahogy visszahallja a saját szavait. Elereszti a másikat, de csak azért, mert a nő ezt kezdeményezi. Nézi őt, hallgatja, ahogy kéri, s most érzékeli azt, hogy szavainak mekkora jelentősége volt. – Annie –szólal meg végül halkan, egy kis szomorúsággal hangjában. – Ennyire szívtelennek és kegyetlennek tartasz? – utal arra, hogy a nő azt gondolja visszaszívná, amit mondott. – Látom rajtad, hogy mennyit jelentett neked ez. Érzem, hogy sok falat döntöttek le azok a szavak. Én is jobban vagyok, bár fogalmam se volt róla, hogy mitől vagyok ennyivel felszabadultabb, de most már tudom – sóhajt egyet, elpillant a víz felé, aztán megint a nőre, aki már a vízben van. Nem megy utána, nem kérleli, hogy jöjjön vissza, csupán visszaül a padra, s ahogy ígérte itt várja, amíg a nő úgy nem dönt, hogy elég volt neki.
Vár, vár, sokáig vár, de semmi. Annie nem jön és ez olyasmire készteti, amitől ő maga is meglepődik. Leveszi cipőjét, zokniját, a felesleges ruháit, csak a fürdőnadrágja marad rajta, s elindul megkeresni a nőt. – Pfú, de hideg ez – hát érzi, hogy a cövek is jól elbújt a gatyájában, de még ez se tántorítja el, Anniehez úszik és szavak nélkül kéri, hogy figyeljen rá.
– Nem lehetsz én. Nem futhatsz el csak úgy. Kérlek, ne tedd. Beszéljük meg, beszéljük meg úgy, ahogyan tettük ezt legutóbb is. Mert, ha folyton elmenekülünk, akkor megint kétfelé oszlik a Tündérmanó utca és nem akarom, hogy Marika néni ismét a botjával akarjon megkergetni –szólal meg akkor, mikor a nő végre már teljes egészében ráfigyel.
– Nem fogom visszaszívni, soha nem tennék ilyet. Viszont te is tudod, hogy mennyire készen lehettem akkor, ha ezt így telibe kimondtam neked. Kérlek,, ne kapaszkodj bele, nem mondom neked azt, hogy nem igaz, mert biztosan az. Csak nekem ez nehéz, mert úgy gondolom, hogy mindazok után, amit tettem veled, nem érdemlem meg, hogy szeressél, hogy szeresselek és fel kell dolgoznom magamban, hogy itt vagy és hogy így nézel rám. Én az elmúlt években abból építkeztem, hogy legalább gyűlölsz és pokolra kívánsz, minden jogod meg is lenne rá. Erre minden percben azt látom, hogy ez nincs így, és nem tudok egyelőre ezzel mit kezdeni. Ahogy azzal se, hogy ez milyen hatással van rám. Szóval kérlek, nagyon kérlek rá, hogy ne várj tőlem semmi jót vagy rosszat, igyekszem. Esküszöm, igyekszem minden nap, minden percben – beszél teljesen őszintén bár kissé érthetetlenül. Csak azt akarja mondani, hogy semmi esetre se szívná vissza, mert tudja ő valahol mélyen, hogy ez tényleg igaz. De egyelőre nem hiszi azt, hogy megérdemelne bármit is ettől a nőtől. Ezért akarta őt eltaszítani múltkor.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848314#post848314][b]Lorin Annie Brightmore - 2022.06.24. 13:54[/b][/url]

- Azt szerettem volna, hogy emlékezz.
Nem szívtelennek tartom, erről szó sincs, de védekezik, ahogy enged, úgy ránt kétszeres erővel. Azt kinéztem volna belőle, hogy azt mondja, hogy csak részeg voltam, és semmit sem jelentett, igen, mert ő védekezik, olyan erősen, mintha mindig bántottam volna, és nem tudná, hogy hogyan kell tőlem távol lenni. Hát így. De nem tudok beszélni vele, már ez az egy mondat is olyan nehezen jött, ahogy a sírás határán állva fulladozom a visszanyelt könnyeimtől. Én félek, hogy megteszi, hiszen már egyszer kimondta, majd mondott mást, és olyan nagyon boldog voltam, és nem tudom, össze vagyok zavarodva. Teljesen, főleg, amióta ezeket a szavakat mondta ki. Így hát, legyen bármilyen hideg is a víz, ott kell maradnom, amíg el nem megy. Még hátat is fordítok neki, annak érdekében, hogy ne fagyjak oda, valóban úszni kezdek. Nehogy most görcsöljön be a lábam, mert az Isten se mossa le rólam, hogy szándékos volt. Felpillantok a csillagos égre, és ahogy tekintetem visszasiklik, csak meg akarom nézni, hogy elment-e már, hirtelen szembe találom magam vele, és zavaromban, ha akarnék, akkor sem tudnék ellenszegülni annak, hogy meghallgassam őt. Igen, odáig rendben volt a történet, hogy én szinte meztelen leszek, de hát nyilván ez a másikra is igaz, ha vízbe akar jönni. Csak nyugodj meg Annie, csak nyugalom.
- Te vagy, akit a világon a legjobban szeretek. Én is hibáztam a kapcsolatunkban, Barni, hiszen nem voltam őszinte. Nem voltam elég bátor, hogy elmondjam neked, hogy menthetetlen vagyok, hogy már nem lenne szabad élnem. Még ha lehetetlen is lett volna, de annyira elhittem, hogy megtörténhet, hogy nem mertem elmondani. Féltem, hogy megbántalak, és végül meg is tettem. Én is úgy éltem, hogy biztos voltam benne, hogy tönkretettelek, hogy miattam nem vagy képes bízni, hogy undorítónak tartasz. Aztán azt mondtad, hogy nem szeretsz, majd pedig azt, hogy szeretsz, de ne mondjam el. És annyira szerettem volna, ha elindul benned valami, és én ezt nem tudom, hogy hogyan kell jól csinálni, én nem tudok játszani, mint mások, én, annyira szerettem volna, ha kimondod. Úgy, hogy ki is akarod mondani.  
Közelebb úszva, óvatosan közelítek hozzá, és ölelem át, szorosan hozzábújva, nem is foglalkozva vele, hogy mennyire nagyon sok bőrfelületet érek rajta.
- Ne veszekedjünk, ne játszadozzunk, és ne taszíts el, én melletted szeretnék lenni, olyan minőségben, ami neked megfelel, kérlek szépen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848423#post848423][b]Bánki Barnabás - 2022.06.25. 13:01[/b][/url]

Anna  

- Dehogynem tudsz játszani. Az őrületbe kergettél az elmúlt hetekben – nevet fel kissé kényszeredetten. – Ki akartad belőlem csikarni mindenáron és ezzel rohadtul furává váltál és megijesztettél. Olyan voltál, mint egy veszett kisegér, komolyan csak a habzó száj hiányzott  – rázza meg hitetlenkedve, mosollyal az arcán a fejét. Annie azt hiszi, hogy ő még mindig az a törékeny és kissé szerencsétlen kislány, mint aki volt. De határozottan nem az. Sokat változott és akarva-akaratlan teszi Barnabást néha teljesen idegbe. – Egy szóval sem mondtam, hogy nem szerettelek. Szóltam előre, hogy ne akkor kezdj bele. Szóltam neked, hogy ne tedd, de te azért is mondtad és mondtad, amitől egyre mérgesebb lettem és gyakorlatilag kicsikartad ezt belőlem és én rosszul fogalmaztam – őszinte volt akkor is, most is és az egész kapcsolatuk alatt is. Minden érzése tiszta volt, de nem olyan hirtelen elsöprő, mint amit annak idején másnál szerelemnek hitt. Így nem tudja mi volt és ezt nem tudta helyesen kifejezni, szar napja, órája, perce volt és ő kérte a nőt, hogy ne akkor, ne ott. Mert tudta, hogy megint valami végzetes faszság fogja elhagyni a száját.
Kissé váratlanul éri, hogy Annie ennyire pőrén öleli meg, s bújik hozzá. Tétovázik egy keveset, végül leengedi kezeit és viszonozza az ölelést. Állát megtámasztja a barna buksiján és úgy nézi a vízen játszadozó égi fényeket. – Megleszünk, ne aggódj – csak ennyit mond, mert nem akar nagy szavakkal dobálózni, nem akar olyat ígérni, amit esetleg nem tud megtartani. Elereszti végül a nőt és mivel neki nagyon nem tetszik a víz, anélkül, hogy mondana valamit, elindul kifelé. Most már nem fáradt, a hideg víz felébresztette annyira, hogy képes legyen leváltani az anyucikat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848428#post848428][b]Lorin Annie Brightmore - 2022.06.25. 15:44[/b][/url]

- Rosszul fogalmaztam. Ellestem pár dolgot, de nem szeretem csinálni, így nem. Szerintem szeretném, ha tudnál róla, és élveznéd, mert láttam, hogy azok, akik tudnak róla, hogy a nők játszanak velük, élvezik, és szívesen flörtölnek.
Az ilyen mondatokból tudom, hogy látszik, hogy én máshogy nevelkedtem, hogy nem volt olyan közegem, ami elmondta volna, hogy milyen is a szerelem, vagy a férfi és női kapcsolatok sokszínűsége. De, mivel éheztem erre a témára, sok mindent ellestem a környezetemből, csak éppen megfogalmazni nem tudtam, hogy mire is gondolok, mert járatos viszont nem vagyok. Nem is akarok, én ezt ennyire se tudnám mással csinálni, mert bár nem vagyunk együtt, én őt szeretem, és az elmém és a szívem is egyszerűen kiüti a tényt, hogy vannak más férfiak, vannak mások.
- Annyira félek attól, hogy elveszítelek, hogy próbálok mindent jól csinálni, csak annyira görcsölök rajta, hogy végül mindig elrontom.
Egyetlen egy alkalom volt, amikor nem görcsöltem rajta, és amikor nem veszekedtünk, amikor minden olyan természetes volt, még akkor is, ha azon a bizonyos hajnalon részeg volt. A hetek nagy részében a munkára szorítkozunk, pedig mindig, mikor elköszönök, vissza akarok fordulni, és feltenni a kérdést, hogy nincs-e kedve meginni valamit, sétálni, enni, de végül csak kifelé sétálok, kényszerítve magam, hogy ne nézzek hátra. Pedig nagyon szeretnék hátra nézni, ahogy nagyon szeretném, ha ez az ölelés sosem érne véget. Annyira megnyugtató, hogy azt mondja, megleszünk, hogy egyből kiűz minden rosszat. Azt hiszem, ha nem aggódom, akkor talán nem csinálok rosszul semmit, akkor talán majd élvezni fogja újra a velem töltött időt. Végül, ahogy elereszt, én is leengedem a karjaimat, és hagyom, hogy elmenjen, és most szabad utána fordulnom, megnézni, hogy milyen szép is a holdfényben. Nem követem azonnal, nem szeretném, hogy kombináljanak, egy kicsit még a vízben maradok, és csak akkor kezdek el kiúszni, amikor ő már bement, Gyorsan magamhoz veszem a ruhám, és a szobámba lopózva gyorsan lezuhanyzom és átöltözöm egy sima zöld rövidnadrágba, és egy fehér pólóba. Magamhoz véve a könyvemet, mezítláb kanyarodok rá a folyosóra, amin éppen az anyák jönnek velem szembe. Gyors köszönéssel lerendezem őket, mielőtt feltarthatnának, hogy aztán a folyosó végén álló kanapé másik olyalára helyezkedjem, rámosolyogva Barnira.
- Köszönöm.
Csendesen szólalok meg, nem is mondok többet, tekintetem a könyvre fordítom, és csendben olvasni kezdem a következő fejezetet.