Ez az a hely, ahol nem sétálhatsz el anélkül, hogy ne csalnának mosolyt az arcodra a festmények. Ők mindig mulatoznak, ezért nem egy vászonnak van borszaga, mely a folyosón is jelentkezik, különösen olyankor, amikor nem lehetnek tárva az ablakok. A freskók lakói vidám cimborák, akik szeretnek énekelni, táncolni és mulatozni. Minden járókelőnek ajánlják ezt a helyet, ha haláluk után portréként kívánnak majd tovább élni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=126&post=869406#post869406][b]Agárdi Kornélia Auróra - 2023.11.15. 15:25[/b][/url]

X NézzrámHAmersz X WITCHZ - DROWNING X régláttalak X Aladáranyomomban X neaggódjmegdumáljuk

Mélyen zsebébe belenyúlva naplójáért kotort a folyosón baktatva. A kis tömbhöz rögzített varázspennával séta közben írkálni kezdett, arról faggatva az írólapnagyságú papírhalmazt, merre induljon el családfája felkutatása miatt. Természetesen, ezt naplója a maga cinizmusával válaszolta meg Kornéliának, amit mondhatni megszokott már. Rengeteg kérdés halmozódott fel fejében, amelyekre csak a megbűvölt memoár az egyetlen válaszadója. Ezzel szemben épp ennyi türelme volt az epés megjegyzésekhez. Kinek lenne? Hiába csak az eridonosnak felelt a könyv, amire csak lehetett, mindenre és mindenkire tett megjegyzést. Ha nem tudná valaki elképzelni, hogyan is néz ki egy válasza a valóságban; csak képzeljen el egy pletykás méhkirálynőt, mint Wesselényi Bellát. Ugyanazt a lenéző, flegma  hangnemet használja, mint a legtöbb biccs-kategóriás ribizli.
Maga sem tudta, tulajdonképpen merre tartott. Kornélia csak vadul, idegesen körmölte le szavait egy-egy rá vagy a festményekre tett gunyoros megjegyzésre, amikor figyelmetlensége miatt valami masszívabb, nem túl kemény dologba ütközött. A lány reakcióideje nem épp volt akkor a toppon, szóval Stephennel együtt ő is a földön kötött ki hatalmasakat pillázva jegesen kék szemeivel.
Mi történt?
Ajkai elnyíltak, hang ugyan nem jött ki rajta - a zuhanás utáni sokk miatt - ráadásul messzire elrepült naplója után kellett sandítson. Végre rájött ő is, nincs baj “csak” frontálisan ütközött a levitással.
- Ó, baszki. Ne haragudj! Nem figyeltem - emelkedett meg négykézlábra, hogy feltornázhassa magát és felálhasson újra. Aladár ezen olyan jót röhögött, hogy árnyéka szinte hátán hempergett a falra vetülve. Hangja bár nem volt, de mozdulataiból tökéletesen kirajzolódott a sziluett szórakozottsága. Több ilyet akart.
Még egyszer!
- Jól vagy? - nyújtotta kezét a másiknak egy kellemetlen mosollyal párosítva. Szégyellte magát, amiért túlságosan belemerült naplójával folytatott vitába és nem figyelt környezetére.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=126&post=873437#post873437][b]Agárdi Kornélia Auróra - 2024.02.09. 19:33[/b][/url]

X NézzrámHAmersz X WITCHZ - DROWNING X régláttalak X Aladáranyomomban X neaggódjmegdumáljuk

Viszonylag hamar kapott észbe és minden bűntudata ellenére kezdett újra felegyenesedésbe. Nem volt célja, hogy így robbanjon be a köztudatba, de sikerült, nem? Sikerült. Mosolyogva segítette fel a levitást, majd magát is leporolta; egy pillanatra sem nézett árnyékára, tökéletesen tisztában volt a lény kárörvendő reakciójával.
Megesik. Haha, tökéletes szóvicc a helyzet kellemetlenségének kendőzésére és ezen el is mosolyodott orra alatt az eridonos - ha nem is poénnak szánták, ő annak értelmezte. Kissé csitított bűntudatán.
- Kóvályogtál? Neeem, dehogy sietek! Igazából én is kóvályogtam, csak azt nem tudtam merre, mert végig a naplómmal veszekedtem - lépett oda földön heverő naplójához és felkapva a porból lepaskolta róla is a piszkot. Aztán felmutatta a kis szörnyeteget.
- Egy igazi szarházi! Minden tud, cserébe rohadtul bunkó! Mielőtt prefektus lettem, miatta büntettek meg, mert nem bírta fékezni magát - forgatta meg szemeit fújtatva - Biztos nem ütötted meg magadat? Tényleg nem akartam neked menni!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=126&post=873838#post873838][b]Agárdi Kornélia Auróra - 2024.02.17. 23:13[/b][/url]

X NézzrámHAmersz X WITCHZ - DROWNING X régláttalak X Aladáranyomomban X neaggódjmegdumáljuk

Nagy szemekkel pislogott a levitásra, ahogy hallgatta az odavezető útjáról, s fejben ő maga is próbálta felidézni, hogyan is kavarodott a freskók folyosójára, de nem. Sötét folt ez aranyhal memóriájában. Tényleg a kis papírköteggel való vitája miatt keveredett oda.
Mintha… valamit el akartam volna mintézni…
- Nem… nem! Én aztán nem! A titkaim megmaradnak itt bent - mutatóujjával halántékát kezdte böködni, hogy jól szemléltethesse a dolgot. Igazából csak cikinek tartotta, ha valaki egy naplónak önti ki a lelkét, amit bárki ellophat, és ha az a bárki tulajdonképpen egy Wesselényi Bella… hát… az illető kezdhet iskolaváltáson gonfolkodni. A csaj nem ismer határokat mások megalázásában.
- Kijavít és lenéz, mintha életképtelen lennék! - vágta rá hevesen - Amikor Létai megbüntetett elsős-másodikos lehettem, és őt is valami nagy mamlasznak nevezte. Jó, hozzám képest tényleg az volt, de azóta nőttem. Most már nem törpülök el a fiúk mellett - az a 170 centi csak 170 centi, akárhogyan nézi az ember. Arról már nem mesélt, hogy nem csak Létai kapta az ívet ettől a szarházitól, hanem legjobb barátai; mint Zalán, akit majom arcúnak nevezett vagy Kornél, akit pedig sántának.
- Jaj, tényleg ne haragudj - húzta össze magát, szemei pedig Stephen ficergésére akaratlanul is fenekére tévedtek. Fülei kezdtek égni, majd arcát tenyerébe temette, már nem is figyelte, mit vagy hol mutathatott esetlegesen. Zavarba jött, nem is kicsit. Ám nevetése hallatán arcába hullott tincsei között kukucskált fel, kezeit kissé lejjebb eresztve.
Mit nevetsz?
Kezdett lohadni arca vörössége, nem volt az igazi, de vállalható volt onnantól feje. Kihúzta magát, haját füle mögé igazította egy könnyed mozdulattal és elmosolyodott szintúgy.
- Nem. De, ha megint megijesztesz, kapni fogsz! - fenyegette nevetve, egy pillanatra sem komolyan gondolva szavait. Nem tudta magát máshogy kifejezni hirtelen.
- Merre tartasz? Én meg akarom keresni Kedves professzor urat, hogy megbeszéljem vele, szívesen átveszek valamennyit Zsanna feladataiból, ha már lefokozták szegényt - biggyesztette le ajkait, sajnálta a szöszit, de sajnos jogos volt a büntetése, akárhogyan is nézte a dolgot.
Jobban is figyelhettem volna Zsannára.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=126&post=874295#post874295][b]Agárdi Kornélia Auróra - 2024.03.03. 15:38[/b][/url]

X NézzrámHAmersz X WITCHZ - DROWNING X régláttalak X Aladáranyomomban X neaggódjmegdumáljuk

- Kérdések - felelte mosolyogva - Ez egy mágikus napló, ami olyan, mint… mint mondjuk a mugliknál a Google, csak bunkóbb. Tudod, mi az? - nem, nem nézte egy percig sem hülyének. Csak sajnos sokszor került kínos szituációkba a mugli dolgai miatt. Ő ezek között nőtt fel és az iskolába bekerülése után Kori nézett furán minden mágiával orvosolt megoldásra. Ahogy azok néznek rá furán, akik életükben nem láttak még muglit sem, nemhogy mugli ketyerét.
Furcsamód nem feszengett Stephnen mellett, pedig fiú és nem igazán beszéltek ezelőtt. A tábortűznél is csak elandalogtak egymás mellett és az évnyitón is olyan műsort tolt le, amit nem fog egykönnyen elfeledni. Mégis, mindezek ellenére olyan volt számára, mintha haverok lennének és napi szinten beszélnének erről-arról. Talán a levitás barátságos megjelenése, esetleg maga a hangszíne, ami nem volt fenyegető a másikra nézve, ez azért messze megkönnyítette a dolgát, pláne, ahogy a magasságáról mesélt az imént naplója rovására.
- Hidd el, megoldanám, ha akarnám - pimasz volt ám ő is, persze a smáli elmaradhatatlan kellék kellene legyen ígérete kivitelezésére. Zalánt is csak azért nem vágja nyakon, ha hülye, mert körülbelül fel kellene másszon a hátán, hogy elérje - Hééé - kacagva, tettetett duzzogással nyúlt összeborzolt fejéhez, hogy helyére igazítsa a rakoncátlan loknikat. Lehet nem ő volt a legcsajszisabb csaj, de a haja azért a haja volt.
Arca hamar vörössé vált a másik feneke láttán, mégha nem is látta azt igazán. Volt ott képzelőerő rendesen és már csak ez is tetézte zavarát. Takarta arcát, ahogy tudta, de végül is felesleges volt. Olyan volt Kori, mintha nagy, kivilágított táblát tartottak volna fejéhez: “ZAVARBA GYÜTTEM” felirattal rajta. Ne szégyelld, mindenki zavarba jön ettől vagy attól.
- Gyere nyugodtan - mosolyogta a lány, indulásra készen állva  - Ó, csak nem animágia miatt? - érdeklődött kíváncsian, és inkább nem felelt arra, hogy mit csesztek el Zsannával. Ha az évnyitóra célzott, nos, volt benne valami, de nem tartotta Kori akkora megbocsáthatatlannak bűnnek, aminek beállítják ezt a tanárok. Azt pedig egyenesen feleslegesnek tartotta, hogy Rudolfot emiatt elküldték. Kakasi professzort mélységesen tisztelte, de ezzel a döntésével nem értett egyet. Csínytevő diákok mindig is voltak, vannak és lesznek. Kikerülhetetlen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=126&post=875411#post875411][b]Agárdi Kornélia Auróra - 2024.03.24. 11:33[/b][/url]

X NézzrámHAmersz X WITCHZ - DROWNING X régláttalak X Aladáranyomomban X neaggódjmegdumáljuk

Megnyugtató volt Kornéliának, hogy mugli-dolgai nem voltak furcsák Stephen számára és még egy mosolyt is megeresztett a felrúnázott telefon hallatán. Talárját széthúzva megpaskolta a szoknyájába beletűzött saját készülékét, hogy bizony ő is rendelkezett egy darabbal. Kornélia valószínűleg azért is ragaszkodott ehhez a kütyühöz, hogy régi életébe kapaszkodhasson legalább ennyivel, még ha a visszatérés körülbelül lehetetlen. Furcsán sokat mosolygott a fiúra, ő nem szokott senkire sem, akivel nem ápolt azelőtt baráti kapcsolatot. Viszont úgy érezte, ez a levitás esetében valamiért más, és nem is firtatta a dolgot. Egyszerűen jó volt az aurája, ami az eridonosnak bőven elég volt.
- Nem kell ide sámli! Ha nagyon akarom, megoldom nélküle is... mondjuk felmászok a hátadon, akár akarod, akár nem! - melleit kinyomva felsőtestét a kelleténél jobban kihúzta, hogy megmutassa, mennyire jó a problémamegoldó képessége. Zalán fejére is csapott már finoman újsággal és Kornéléra is, sőt Lafayette is kapott tőle már tockost. Ne gondolja azt Stephen, hogy őt is kihagyja, ha alkalom adatik meg rá.
- Woaaaaa - csodálkozón ujjongott, szinte rajongott az animágusokért és sajnálta, hogy Jeremynek nem sikerült, de ha lehet, majd ösztönzi, hogy próbálja meg még egyszer az egész procedúrát, annyira nem lehet nehéz, nem? Teljesen elhitte Stephen viccelődését, olyan naiv ez a lány néha.
- Hmm? - pillantott fel a levitásra kíváncsi tekintettel, ahogy haladt mellette. Naplóját kezei között lóbálta, remélte, ha cseppet megrázza, kicsit visszább vesz az arcából és nem lesz ekkora szarházi vele.
Azonban Kornélia mosolya elhalványul, ajkai pedig összepréselődtek. Nem, nem haragudott vagy bármi hasonló, csak az emlékképek olyan élénken éltek még most is benne... inkább csak bólintott egyet.
- Persze, meghallgatlak. De ne itt, erre még a falnak is füle van. Keressünk egy nyugodtabb zugot, mit szólsz?