[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=126&post=662789#post662789][b]Tóth Lola - 2017.02.26. 11:01[/b][/url]
Szóval nagyban járom az őrjáratom, mert senki nem mondta ám, hogy csak éjszaka lehet szabályt szegni. Már nem nekem, hanem másnak, én azért vagyok itt, hogy rendet tartsak, vagy mi. Ja. Szóval nagyban járom a számomra kijelölt folyosókat, kezemben egy notesszel meg egy pennával, a taláromon ott díszeleg a jelvényem is, mert másképp nem büntethetnék. És ha egyszer büntetni kell, akkor büntetni kell, bizony. Éppen csak befordulok a sarkon, és ugyan meg kell torpannom, hogy ne gyalogoljak bele a valakibe. Pedig már nagyon belejöttem ebbe a zombiféle gyalogolásba. De végre történik valami!, és erre fel is csillannak a szemeim.
- Probléma van talán? - vállam nekitámasztom a falnak, ahogy a kislányra nézek, majd a derék huszárra, majd megint a kislányra. Egyelőre nem állok elő a szokásos "nevet, házat" dologgal, mert még semmi nem bizonyítja, hogy a fiatalabbik bűnös lenne. Ahogy pedig ismerem ezeket a festményeket, valószínűleg nem is vele van a baj.
- Lola, eridon - átpasszolom a másik kezembe a pennát, úgy nyújtom jobbom a leányzó felé. Ha mégis ki kell rá szabnom valamit, legalább annyit tudjon, hogy ki tette meg, meg, hogy kit kell keresnie. A festmények már úgyis tudják, ki vagyok, annyiszor volt már itten baj, nem csak most, hanem a kastély keretei közt leélt négy évemet is tekintve, hogy még egy könyv is kevés lenne nekik, ha le kéne írni őket.
