31. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyElső emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Maia Norwood
INAKTÍV


Mia, Manó, Mia Manó, Mai, Leprikón, Maius, Manócka
offline
RPG hsz: 49
Összes hsz: 1000
Írta: 2012. december 9. 18:50 | Link

Zoé

Hűvös este van, látszik, hogy már javában tél van. Hosszú, fárasztó és tanulással teli napom volt, úgyhogy úgy döntök, kijár nekem egy kis pihenés, teszek egy sétát. A kastélyon kívül nagyon hideg van, így maradok belül.
Elindulok amerre kedvem tartja, és hamar rájövök, hogy még sosem voltam a keleti szárny első emeletén. Fogalmam sincs, mit rejt a folyosó, de hirtelen kezd érdekelni. Engedek a kíváncsiságomnak, lassan fölsétálok a lépcsőn.
Amint fölérek, eltátom a szám. Gyönyörű látvány tárul elém, az egész folyosót betöltik a freskók, a padlótól a plafonig. Minden festményen mulatoznak az emberek, még érezni is lehet a bor illatát. Kis gondolkodás után rájövök, hogy a "Vigadófreskó" folyosóján vagyok, olvastam erről a helyről régebben egy könyvben. Mindig is kíváncsi voltam rá, nem is értem, miért nem kerestem eddig.
A sok vidám festményt látva én is jobb kedvre derülök, hirtelen elfelejtem, milyen rossz napom is volt. Csak sétálgatok a folyosón, és nézem a nekem integető embereket. Mikor felnézek a plafonra, ott is több száz mulató alakot látok. Nem tudom miért, de én is velük kezdek nevetni. Szép lassan megnyugszom, és teljesen visszatér a jókedvem.
Utoljára módosította:Maia Norwood, 2012. december 10. 16:47
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Zoé
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 456
Összes hsz: 7582
Írta: 2012. december 10. 21:26 | Link

Maia


Miért pont ide? Talán azért mert itt ki tudom kapcsolni az agyamat. Mostanában túl sokat gondolkodom, úgy érzem mentem felrobbanok, szabadulni akarok. Erre tökéletes ez a folyosó. Az portrék buliznak, isznak az egész folyosón bor szag terjeng és gyakran hangoskodnak is. Talán ez majd segít. Lassan ráérősen sétálok a tervezett cél felé, közben egy kisebb vasgolyót dobálok. Azzal szórakozom, hogy egyre-egyre magasabbra dobom és egyre lentebb engedem, majd az utolsó pillanatban elkapom. Muszáj valamin levezetnem a felgyülemlett feszültséget, mert az igazság az, hogy nincs valami jó kedvem...úgy érzem, fel tudnék robbani. Még akkor is folytatom a kis golyó dobálását, amikor beérek a folyosóra így először észre sem veszem a kislányt, aki a plafont bámulja, a ladba teljesen leköt, na meg, koncenrtálnom is kell, nem csak egyszerű dobálásról van szó. Nagy lépésekben haladok, aztán hirtelen nekiütközök a lányak. Gyorsan hátrébb lépek mielőtt bármi atrocitás történne, majd hirtelen az utolsó pillanatban a feje fölött kapom el a golyót. Egyenlőre még bocsánatot kérni sincs időm, annyira meglepődtem, csak nézek rá ijedt szemekkel, figyelem, történt-e valami baja. De mivel nem esett össze és társai úgy látom a meglepetés erején kívül más hatás nem érte. Oké, akkor most jöhet a mentegetőzés.
-  Ne haragudj, nem vettelek észre, annyira sajnálom...
Végülis, majdnem agyonütöttem szegény a nem épp hétköznapi játékszeremmel, ráadásul még neki is mentem, szerencsére megúszta, hogy kapjon ő is egy kis agadot abból amit a vasgolyóba továbbítottam.
-  Remélem..jól...na jó most már eleget nevettetek.
Fordulok a portrékhoz, akik az alkohol hatása alatt állva még viccesebbnek látták a baklövésemet. Már hozzászoktam, hogy szerencsétlen vagyok de nem tűzhet táblát magamra "Közveszélyes" felírattal. Bár...lehet, hogy hatásos lenne.
Hozzászólásai ebben a témában
Maia Norwood
INAKTÍV


Mia, Manó, Mia Manó, Mai, Leprikón, Maius, Manócka
offline
RPG hsz: 49
Összes hsz: 1000
Írta: 2012. december 10. 21:44 | Link

Zoé

Egy húsz év körüli nő freskóját tanulmányozom, akinek a kezében nem egy üres üveg van. Gyönyörű, sötétbordó ruhát visel, akár egy estélyre is elmehetne benne. Mosolyogva integet nekem szabad kezével, én pedig vidáman visszaintegetek neki.
Hirtelen azt veszem észre, hogy mindenki egy irányba néz. Egyenesen mögém. Csak azt veszem észre, hogy egy lány a fejem fölé nyúl és elkap valamit. Nem nagyon tudom kinézni, hogy mi az, viszont igencsak örülök, hogy nem esett a fejemre.
- Semmi baj!
Szegény biztosan fél, hogy valami bajom lett, legalábbis erre következtetek az arca alapján.
- Tényleg ne nevessétek ki! - fordulok a freskókhoz, akik láthatóan nagyon jól szórakoznak. Egy pillanatra abbahagyják a nevetést, de amint elfordulok, megint kitör belőlük a kacagás.
- Egyébként Maia vagyok. Maia Norwood. Mi az a kezedben?
Rámosolygok, hogy lássa, egyáltalán nem haragszom rá. A kezét nézem, nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy mi lehet az, ami majdnem a fejemre esett.
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Zoé
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 456
Összes hsz: 7582
Írta: 2012. december 10. 22:03 | Link

Maia


Még mindig teljesen meg vagyok lepődve magamon, tudom, szerencsétlen vagyok és ez nem kellene, hogy annyira meglepjen, de a szerencsétlenségem általában nincs nagy hatással másokra. Nem akarok feleslegesen bajba sodorni senkit, de Zoé megmegentette a napot, vagy legalábbis a lányka testi épségét biztosan. Egy kis ideig még morgok a portrék miatt, majd megvonom a vállamat és úgy döntök, nem foglalkozom velük tovább, ha látják rajtam, hogy érdekel, akkor csak tovább csinálják, azt meg nem igazán szeretném.
-  Hagyd csak, már megszoktam.
Sóhajtok, és még legyintek is egyet hozzá. Nem vagyok itt új vendég, ami azt illeti. Nagyon sokszor jártam már erre, és okoztam pár felemelő pillanatot a freskók lakóinak, ez csak egy újabb példája volt a dolognak.
-  Szia, én meg Zoé.
Soha nem tudom, hogy mutatkozzak be, mondjam a teljes nevemet? Minek? Úgysem jegyzik meg, a középső nevemet meg nem használom. A Zoé viszont egyszerű és könnyen megjegyezhető, szóval maradok inkább ennél. A tekintetem a vasgolyóra téved, majd vissza a lányra. Most mit mondhatnék? Ha az igazságot mondom valószínűleg nem hiszi el, vagy kinevet. Az emberek az ilyesmit nem könnyen dolgozzák fel.
-  Ez egy vasgolyó, akkor használom...ha...el akarom terelni a gondolataimat.
Most mondjam neki azt, hogy túlcsorduló negatív érzelmeim hatására a testem megtelik elektromossággal amit ebbe a kis golyóba vezet le? Na persze...több mint valószínű, hogy világgá szaladna. Szóval inkább leguggolok leteszem elé a golyót, nem akarom a kezébe adni, az nem biztos, hogy kellemes lenne.
-  Tessék, nyugodtan nézd csak meg, nem lett volna kellemes, ha a fejedre esik.
Meg kell vallani, nem egy könnyű darab...de nem is nehéz, tökéletesen el lehet vele szórakozni és anyaga is megfelel arra a célra amire használom. De a legtöbb ember számára ez csak csak egy nehéz kis ezüstszínű kopott golyó.
Hozzászólásai ebben a témában
Maia Norwood
INAKTÍV


Mia, Manó, Mia Manó, Mai, Leprikón, Maius, Manócka
offline
RPG hsz: 49
Összes hsz: 1000
Írta: 2012. december 11. 16:56 | Link

Zoé

Bár megnyugtattam, hogy semmi baj nem történt, úgy látom Zoé még mindig aggódik miattam. A portrék csak nevetnek rajta, de úgy tűnik ő megszokta, ugyanis csak megvonja a vállát és legyint egyet. Biztosan gyakran jár errefelé. Kár, hogy én csak most fedeztem fel ezt a helyet, az ember egészen le tud itt nyugodni egy nehéz nap után.
- Szóval te sokszor jársz erre? Csak azért kérdezem, mert én most vagyok itt először.
Mikor megkérdezem, hogy mi van kezében, leteszi elém a földre. Egy vasgolyó. Érdekes, nekem eddig még nem jutott eszembe ez a stresszoldási módszer, pedig biztosan jó. Mindenesetre örülök, hogy elkapta és nem esett a fejemre. Semmi kedvem agyrázkódást kapni.
Leguggolok, hogy közelebbről is szemügyre vegyem. Valószínűleg már elég régi, kisebb karcolások vannak rajta. Szép, ezüstös színe van, csillog is abban a kevés fényben, ami beszűrődik a folyosóra, amit ugyan hatalmas ablakok díszítenek, a fény a felhők miatt mégsem tud teljesen beáramlani.
- Honnan van?
Ennél értelmesebb kérdés nem jut eszembe. Mondjuk tényleg kíváncsi vagyok rá, fogalmam sincs, hol lehet sima vasgolyót venni. Felegyenesedek, lenézek a golyóra, majd vissza Zoéra.
- Egyébként miért dobáltad? Ideges vagy?
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Zoé
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 456
Összes hsz: 7582
Írta: 2012. december 11. 20:55 | Link

Maia


-  Elég régóta járok már ide, szóval volt alkalmam meglátogatni a freskókat.
Hát igen, tény, hogy régóta ide járok, de ez még nem magyarázza azt, hogy miért is töltöm itt az időmet. A legtöbb ember számára ez a hely egyszerűen idegesítő, de engem mégis jó érzéssel tölt el, mert ebben a teremben, habár nincs sok élő ember, mégis mindenki jókedvű és a nevetés sokszor megoldás a problémáidra.
-  Az apám csinálta nekem..elég régen volt már..
Oldalra billentett fejjel mosolyogva pillantok le a golyóra, a szemem előtt pedig lejátszódik a jelent amikor megkaptam, bár néhány jelenet már nem egészen tiszta, mégis még mindig emlékszem arra amit akkor éreztem, törődtek velem és megpróbáltak segíteni rajtam, ami valljuk be, azért sikerült is. Ráadásul tényleg eléggé bele tud merülni az ember abba, hogy zsonglőrködik vele, ezt pedig én az évek alatt tökéletesre fejlesztettem. Az agyam teljesen ki tud kapcsolni, pont azért mentem neki szegény Maianak is.
-  Hát, igazából, ami azt illeti, mondhatjuk így is, igen.
Nem akarok senkit traktálni a baromságaimmal, na meg, ha rákérdezne se mondhatnék semmit a hazudozáshoz pedig nem vagyok jó állapotban. Szóval így maradtam a terelésnél. Az végülis nem hazugság, hogy ideges vagyok, mert tényleg az vagyok, illetve sikerült egy kicsit eltéríteni a gondolataimat de amint szóba hozza megint elfut a méreg. A szemöldököm összeszalad, de nem akarom felkapni a golyót, amíg nem vagyok biztos benne, hogy a lányka kicsodálkozta magát benne. Biztos azt hiszi, hogy ez valami varázslatos tárgy, vagy, hogy különleges képessége van. El kell, hogy keserítsem, az apám fikarcnyit sem ért az ilyenekhez, egyszerű mugli zenész, szóval nem fog a labda átalakulni, a színét sem fogja megváltoztatni, olyan mint én...egyszerű.
Hozzászólásai ebben a témában
Maia Norwood
INAKTÍV


Mia, Manó, Mia Manó, Mai, Leprikón, Maius, Manócka
offline
RPG hsz: 49
Összes hsz: 1000
Írta: 2012. december 11. 21:13 | Link

Zoé
- Hogy találtad meg ezt a helyet, mikor először jártál itt?
Fúrja az oldalam a kíváncsiság. Én véletlenül találtam ide, de el tudom képzelni, hogy Zoé hallott valakitől erről a helyről. Bár lehet, hogy ő is teljesen véletlenül jött ide.
- Jó neked. Én azóta nem láttam apukámat, mióta Magyarországra költöztem. Igazából nem is beszéltünk. A szüleim elváltak, apukám pedig Dublinban él.
Nem az a célom, hogy elpanaszoljam az egész életem szegény Zoénak. Egyszerűen csak kicsúszott a számon ez a pár mondat. Rögtön apu jutott eszembe, mikor említette, hogy az apjától kapta a vasgolyót. Bárcsak nekem is lenne valamilyen emlékem aputól... Mikor nála laktam, nagyon sok ajándékot kaptam tőle, de mindegyikkel történt valami, mára már egy sincs meg. Volt, amelyik rejtélyes körülmények között eltűnt, mikor apa elhozta az új barátnőjét, és volt olyan is, amit én magam vesztettem el az évek során.
- Ne haragudj, nem akartalak felidegesíteni.
Kissé megijedek, mikor Zoé arcán észreveszem az idegesség jeleit. Tényleg egyáltalán nem állt szándékomban fölidegesíteni, csupán érdekelt. Úgy látom, jobb, ha erről a témáról nem kérdezem többet...
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Zoé
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 456
Összes hsz: 7582
Írta: 2012. december 12. 17:55 | Link

Maia


-  Olyan másodikos lehettem...vagy fiatalabb. Felfedeztünk a barátaimmal és akkor találtam meg.
Nem vagyok egészen biztos ebben, de várt valamilyen sztorit, hát megkapta. Lehet, hogy Zorával voltam itt először, de az is lehet, hogy egyedül, nem igazán emlékszem rá, régen történt. Ráadásul nincs is nagy erőm arra, hogy pontosan visszaemlékezzek. Végülis, nem emlékezhetek rá, hogy melyik helyet mikor fedeztem fel.
-  Ouh, az nem lehet kellemes...bár én is régen láttam a szüleimet.
Fiatalon valahogy teljesen máshogy éli meg az ember a búcsúzást, nekem, ennyi év után már nem újdonság, hogy csak ritkán látom őket, bár hiányoznak. Az elvált szülők meg megint egy másik téma. El sem tudom képzelni, milyen lehet, ha a szüleid külön élnek. Az enyémek még mindig imádják egymást, húsz év után is. Félbe kell szakítanom a gondolatmenetet...mert Maia mentegetőzni kezd. Tényleg ennyire árulkodó az arcom?
-  Jajj ne aggódj, nem idegesítettél fel, csak nincs jó kedvem.
Felkapom a vasgolyót, dobálom egy kicsit majd a két tenyerem közé szorítom. Szegény Maia, szeretném neki elmondani, hogy ő csak ártatlan áldozata a helyzetnek. Én vagyok az, aki felidegesítette saját magát a felesleges túlgondolásaival. Na meg, nem csak én vagyok az oka. A gondolataim annyi helyen járnak - na jó, csak egy helyen -, hogy csodálkozom, hogy ide tudok figyelni, és normális társalgát tudok folytatni vele. Most biztos megveregetném a vállamat, de nem akarom, hogy hülyének nézzen.
Hozzászólásai ebben a témában
Maia Norwood
INAKTÍV


Mia, Manó, Mia Manó, Mai, Leprikón, Maius, Manócka
offline
RPG hsz: 49
Összes hsz: 1000
Írta: 2012. december 12. 20:32 | Link

Zoé

- Értem. Én, ahogy már mondtam, most vagyok itt először, de teljesen lenyűgözött ez a hely. Biztos sokat fogok még errefelé sétálni.
Jó érzés, hogy nem egyedül nekem tetszik ez a hely. Kicsit féltem, hogy ha elmesélem valakinek, mennyire tetszik ez a folyosó, hülyének fog nézni, de úgy látom, van más is rajtam kívül, aki szeret ide járni.
- Hát tényleg nem túl jó, de már megszoktam. Egyébként te miért nem találkoztál régóta a szüleiddel?
El szeretném terelni a témát a családomról, azt hiszem nem szerencsés első találkozáskor elpanaszolni az életem. Ezenkívül tényleg érdekel, hogy Zoé miért nem látta a szüleit mostanában. Remélem, nem érinti a téma érzékenyen. Lehet, hogy nem kellett volna ezt megkérdeznem, de egyszerűen mindenre kíváncsi vagyok.
- Akkor jó. Mármint, hogy nem miattam vagy ideges, mert tényleg nem akartalak felbosszantani.
Nem tudom, hogy hirtelen hogy fejezzem ki magam. Nagyon örülök, hogy nem én idegesítettem fel, viszont sajnálom, hogy valaki megtette. Nem szeretném erről faggatni, mert úgy látom kissé még mindig ideges.
Felveszi a földről a vasgolyóját, és a kezei közé szorítja. Ekkor jut eszembe, hogy mikor öt éves voltam, apukám vett nekem egy gumigolyót. A mugli gyerekek gyakran játszottak ilyenekkel, sőt volt, aki még gyűjtötte is, nekem pedig egy sem volt, emiatt pedig kinevettek. Addig kérleltem aput, hogy vegyen nekem, amíg végül kaptam egyet. Lehet, hogy még meg is van valahol. Majd írok anyának, hogy keresse meg, és küldje el.
- Ne haragudj, kicsit elgondolkodtam. Eszembe jutott valami apukámról.
Elmosolyodok, és ránézek a kezében levő golyóra. Nagyon örülök, hogy Zoé eszembe juttatta ezt az apróságot. Már nagyon régóta kerestem valamit, ami apura emlékeztet. Nem is értem, hogy ez eddig miért nem jutott eszembe.
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Zoé
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 456
Összes hsz: 7582
Írta: 2012. december 13. 14:43 | Link

Maia


-  Szerintem fedezz fel mindent, nagyon szép helyek vann erre, nem csak a kastélyban.
Gondolok itt a Kalickára, vagy a Vízesésre, nekem személy szerint az a kedvencem. Ott mindig talál valami érdekeset az ember. Bár már estem bele párszor az évek alatt és köztük volt olyan is, ami nem volt épp kellemes, de akkor sem veszített semmit a kitüntető helyéből a kedvenceim között.
-  Régen nem voltam otthon. A nyarat lent töltöttem a faluba a húgommal, a szüleim csak néhány napra jöttek le az öcsémmel.
Hát igen, az én drága öcsikém, akinek már nem jutott a varázslatból. Persze, ő ezt egy cseppett sem bánja, nagyon jól megvan a haverjaival és a zenéléssel, de én azért örülötem volna neki, ha ide járhatott volna, többet láttuk volna egymást.
-  Ne haragudj meg, de kevés vagy te ahhoz, hogy felbosszants, ahhoz nagyon különleges tehetség kell.
Még kacsintok is hozzá, mivel egyáltalán nem lenézésből mondtam, ez csak egy szimpla kijelentés volt. Ő túl aranyos ahhoz, hogy felidegesítsen és bár szeszélyes vagyok, de nehezen tudok elképzelni egy olyan szituációt ahol a pöttöm vörös lány olyat tesz ami nekem nem tetszik.
-  Biztos nagyon szeretheted a szüleidet.
Megszorítom a vasgolyót és elindulok az egyik nagyobb puff irányába, mivel nem szeretnék örökké álldogálni, közben intek Maianak, hogy jöjjön ide ő is. Kerestzbe teszem a lábaimat a hátamat a falnak vetem és amíg várok a válaszra, az egyik kezemből a másikba dobálom a játékszeremet.
Hozzászólásai ebben a témában
Maia Norwood
INAKTÍV


Mia, Manó, Mia Manó, Mai, Leprikón, Maius, Manócka
offline
RPG hsz: 49
Összes hsz: 1000
Írta: 2012. december 22. 11:38 | Link

Zoé

- Rendben, majd körülnézek, ha lesz egy kis időm.
Ez a kastély hatalmas, tényleg nagyon sok hely lehet még benne, ahol nem jártam még. Jó lenne még ebben a félévben felfedezni mindent, amit csak lehet. A kastélyon kívül még nem is nagyon voltam, pedig nagyon szép környéken épült. Komoly felfedezőtúrákat kell majd tennem.
- Sajnálom. Biztos nehéz lehet.
El sem tudom képzelni, milyen, amikor az embernek van egy öccse és egy húga. Nagyon furcsa lehet Zoénak, hogy a húgát minden nap látja, az öccsét viszont csak alig. Nem hiszem, hogy meg tudnám szokni...
- Akkor jó. Tudod, utálom ha valaki miattam ideges.
Mondjuk általában nem sok embert szoktam felidegesíteni. Ha viszont mégis megtörténik, akkor nagyon rosszul érzem magam miatta. Szándékosan sosem tennék olyat, amivel másokat magamra haragítok. Olyankor mindig egyedül érzem magam.
Zoé elindul az egyik puff felé, én pedig követem. Leülünk, és miután kényelmesen elhelyezkedem a puha ülőhelyen, válaszolok neki.
- Hát igen, szeretem őket. Csak örülnék neki, ha apukámat is többet látnám.
Mostanában sajnos nem találkoztam apuval. Pontosabban azóta ritkultak meg ennyire a találkozásaink, mióta új családja van. A felesége utál engem, pedig nem tehetek róla, hogy megijesztettem annak idején. Jó lenne vele kibékülni, de egyelőre azt sem tudom, mennyit tud a varázslók világáról. Vagy egyáltalán hallott e már róla bármit is aputól.
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Zoé
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 456
Összes hsz: 7582
Írta: 2012. december 25. 16:18 | Link

Maia


-  Jól teszed, sok érdekes dolgot lehet találni, bár akkor sokkal hatásosabb, hogyha nem keresel..
A legjobb dolgok általában mindig váratlanul érnek. Személy szerint, ha én kitervelek valamit, az nem mindig jön össze. Az évek megtanítottak arra, hogy soha ne tervezzek előre. Hátradőlök, és tovább dobálom a labdát. Nem mintha még mindig mérges lennék, csak úgy megszokásból.
-  Ugyan, ne sajnáld. Ha nagyon hiányzik, akkor majd hazamegyek. De elvan ő a kis életében, ahogy én is az enyémben.
Már amennyire én elvagyok a sajátomban. Mostanában minden annyira bonyolult, nem mindig tudom követni a eseményeket, szóval nem elvagyok, hanem inkább sodródok.
-  Tényleg ne aggódj.
Halkan nevetek, majd a zsebembe csúsztatom a vasgolyót, az órámra pillantok és hirtelen felpattanok. Észre sem vettem, hogy ennyi az idő. Gyorsan kinézek az ablakon, majd a lány felé fordulok.
-  Szerintem írd meg ezt apukádnak, biztosan örülni fog neki, hogy így érzel. De ne haragudj most mennem kell. De jót beszélgettünk, komolyan.
Mikor az utolsó mondatot is elmondom, már a terem ajtajában vagyok. Integetek, majd gyorsan lelépek. Nem akartam csak így hoppon hagyni szegényt, de kénytelen voltam rohanni. Már időm sem lesz enni sőt, semmire sem. De azért, örülök, hogy maradtam.
Utoljára módosította:Czettner L. Zoé, 2012. december 25. 16:19
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyElső emelet