Tombornyák Őszike néni még azokban az időkben alapította meg kuckóját, amikre már senki sem emlékszik. Eleinte pár könyv nyomta csak a polcokat, aztán ahogy teltek a percek, úgy halmozódott fel a készlet, hogy aztán elérje a mai formáját, amiben ük-ük-ük unokája - Vittman Levente - átvette a vezetését.

A pincétől a padlásig, a legapróbb lyuktól a legnagyobb szekrényig mindent könyvek töltenek meg. A legkülönbözőbb köteteket lelheti fel akárki, aki betéved; a mugli irodalom remekei, a varázsirodalom legnagyszerűbb művei, varázslatos kiadványok, amik képesek magába szippantani az olvasót, hogy aztán hőseivel élje át a kalandokat, kéziratok, illetve olyan példányok, amikből senki nem talál meg sehol máshol egyet sem.
Szabályok nincsenek; a szabad padlórészeken elhelyezett párnákra dőlve, az elszórt fotelekben, vagy akár csak a falnak támaszkodva akárki olvashatja azt, amit éppen szeretne, addig, ameddig szeretné.

Nyitva tartás nincs, még csak árak sem; ha valamit szeretnél elvinni, elég annyit adnod, amennyit jónak látsz, sőt, ha szépen kéred, akkor elviheted csak úgy is. A könyvek mindig visszatalálnak a boltba, ha úgy érzik, az ideiglenes tulajdonosuknak már nincs is rájuk szüksége.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1232&post=869947#post869947][b]Návay Regina - 2023.12.15. 22:42[/b][/url]

Még mindig nem tudom, hogy meg fogom-e ezt bánni még. Iszonyatosan nagy lépésnek érzem, még ennyi év múltán is, hogy megváljak bármitől, ami a bátyámé volt valaha is, márpedig ezek itt a könyvei. Nem hiszem, hogy valaha is el akarnám olvasni ezt a párat. Többségük régi tankönyv és ajánlott olvasmány, bájitaltan, mágiatörténet és sötét varázslatok kivédése, de akad itt varázslósakk-történeti összefoglaló, magasröptű csillagászati értekezés, mitológiai összefoglaló, legilimenciával kapcsolatos olvasmány és néhány hadtörténeti meg aurormágia tematikájú könyv is, utóbbiak főleg azért, mert már többször is megvannak. Csinos kis kupacba rendeztem őket, spárgával átkötve, és még nézegettem otthon legalább egy órán át, Őrnaggyal igyekezve megtárgyalni, hogy jó ötlet-e ez. Őrnagyot különösebben nem érdekelte egyébként a kérdés, Kristóf lelkesen helyeselt helyette is, hogy végre ideje valahol elkezdeni ezt is, mert olyan a szobám, mint egy múzeum. Így esett, hogy most még egy utolsó nagy levegőt véve torpanok meg a könyvesbolt előtt, tétován elnézve az utca felé, ahonnan éppen érkeztem, és meghozom a végső döntést. Igenis lemondok ezekről a könyvekről. Valaki más nagyobb hasznukat fogja venni, nálam úgyis csak a polcon porosodnának tovább. Meg tudom csinálni. Fél kézzel kapaszkodva a spárgába a kilincset is lenyomom, mert ha most nem teszem meg, a nyitvatartást elnézve nézegethetem majd a kupacot otthon legalább három hétig, mire ismét időben ideérnék.
- Halihó! - dugom be a fejem végül a résen, amint kinyitom az ajtót, aztán igyekszem gyorsan beljebb is kerülni, ne fűtsük itt az univerzumot. Jóleső meleg van bent, bizseregni is kezdenek tőle az ujjaim a kinti hideg után. Széles mosolyra húzom a számat meglátva Sherlockot, na meg a gazdáját, bár vele számottevően kevesebbet beszélek, mint a bátyjával. - De jó meleg van itt bent. Jó étvágyat. Csak hoztam pár könyvet Viktor hagyatékából, ha esetleg átvennéd. Lehet róla szó? Elég vegyes a felhozatal, de még jó állapotban vannak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1232&post=869949#post869949][b]Návay Regina - 2023.12.16. 00:40[/b][/url]

Ha már sikerült bejutnom, ez el is dőlt. Ezeket a könyveket ma már nem viszem haza. Össze is foglalom, miért vagyok itt, végképp elvágva az utolsó kis menekülési útvonalat is, hogy esetleg meggondoljam magam, és látom, ahogy Sebastian arcán is átsuhan valami. Néha észreveszem ezt olyan embereknél, akik ismerték, de végülis nem lepődöm meg. Én néha még mindig azt várom, hogy egyszer csak hazaér este, mintha semmi sem történt volna, hiába tudom, hogy ez nem fog már megtörténni.
- Nagyon köszi - válaszolom igyekezve mosolyogni is, és a pultra teszem a kupacnyi könyvet, hogy meg is tudja nézni, mifélékkel szolgálhatok. Azért továbbra is megtartottam minden mást, amibe beleírt vagy amit még el is olvastam én is, szóval nem olyan sok ez, részben egyébként is az aggódó családtagjaimat megnyugtatandó vágtam bele. Jövőre talán majd a szétfoszlóban lévő ruháitól is megválok, meglátjuk. Amíg nézelődik, úgy hintázok a sarkamról lábujjhegyre állva, majd visszaereszkedve ismét a sarkamra, hogy az óvodások tanulhatnának tőlem, és a kis boltban nézelődöm. Tetszik, hogy mennyire otthonos egyébként. Egyáltalán nem hasonlít azokra a nagy és szinte már rideg, raktárszerű boltokra, amikbe Budanekeresden néha benézek. Kigombolom a kabátom is közben, majd a sálat letekerve a nyakamból szétnézek, merre lehet Sherlock is. Elbújt volna?
- Ó, adományozni is lehet? Mert akkor a tankönyveket mindenképp, de ha a nagyon szakirodalomra lenne érdeklődő, akkor azt is myugodtan. Nálam tényleg csak a port fogják már. A végén még a saját tankönyveim is leadom nálad, van egy tucatnyi az aurorképzőből is, meg lesz még, ha befejezem egyszer a pedagógiát. Hah, most teljesen feldobtad a napom ezzel, hogy lehet ilyet, ez tök jó, de komolyan. Egy angyal vagy - osztom meg vele, mit is gondolok. Komolyan. Olyan jó érzés már csak belegondolni is, hogy ezektől most nem csak úgy megválok azért, hogy megtegyem, hanem valakinek mindenképp segíteni lehet ezzel. Már fülig is ér a szám ettől hirtelen. - És ez hogy működik amúgy, ha kíváncsiskodhatok? Megkeresed az iskolát?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1232&post=869965#post869965][b]Návay Regina - 2023.12.17. 00:17[/b][/url]

- Óh - szalad ki a számon akaratlanul is a meglepett hang, amint választ kapok a kíváncsiságból feltett kérdésemre. - Óóh... - folytatom is rögvest. Ez utóbbi már sokkal inkább annak a rövid összefoglalója, hogy érthető és logikus magyarázatot is kapok arra, miért talált ki hirtelen ilyen opciót. Én meg azt hittem, ez valami bevált gyakorlat lehet itt, mert valahogy az ilyesmit mégiscsak valahogy természetesnek gondolom tőlük, hogy időről időre tesznek valami ilyet, nem az elismerésre várva, hanem csak úgy, mert jó.
- Aaa... a csillagászatról megfordult a fejemben, hogy egyébként eljuttathatnám Richárdnak, mert őt érdekelte mindig is a téma, de nem tudom, mennyire értékelné éppen ezeket a könyveket - jegyzem meg némi hezitálást követően. Otthon még ez tűnt a biztosabb megoldásnak, hogy inkább vegye meg valaki, aki szeretné, minthogy túl sok régi emlék idéződjön fel esetleg. Igazság szerint még mindig nem tudom, hogyan kellene kezelni ezt, mert valahol legbelül attól félek, hogy mindenki más esetleg már rég túltette magát ezen és el is felejtette őt, aztán meg jövök én és felkavarok mindent, mert én egy kicsit még mindig hazavárom most is.
- Nem... én nem... adomány, jó? Előbb-utóbb ő is elajándékozta volna a tankönyveket, mert mások nagyobb hasznát vennék, ha nálunk úgyis már csak porosodnak, szóval nem kérek érte semmit - válaszolom, miután pislogok párat a kérdésen. Meg sem fordult a fejemben, hogy pénzt kérjek a könyvekért. Tulajdonképpen ez tényleg csak néhány a szép nagy gyűjteményből és amúgy is, megvan mindenem, amire szükségem van, igazán belefér, hogy ezzel valami olyat kezdjek, ami mások hasznára válik. Ez a beszélgetés viszont mintha kezdene nehéz lenni kicsit, ami nem csoda, hiszen ő is ismerte a bátyámat, úgyhogy azt teszem, amit minden ilyen alkalommal és megpróbálok témát váltani. - Amúgy rég jártam itt utoljára, nagyon szépen rendbe tettétek a helyet. Ha túlélem a vizsgaidőszakot, tuti többször benézek majd. Esetleg nincs valami jó kis olvasmány a varázshasználat nyomainak észleléséről? Frissítenem kellene lassan az ajánlott olvasmányok listáját.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1232&post=869978#post869978][b]Návay Regina - 2023.12.18. 18:46[/b][/url]

- Ne haragudj, nem tudtam... majd... majd erről akkor megkérdezem Seth-et, amikor legközelebb összefutok vele az iskolában - szabadkozom máris, igyekezve megoldást találni legalább erre a magam részéről. Úgy tűnik, ma sorban sikerül olyan dolgokba beletalálni, amikbe nem kellene, és erre nem igazán mentség, hogy rég beszéltem vele is. Próbálok aztán gyorsan valami olyan témát találni, ami nem kötődik sem Viktorhoz, sem Richárdhoz, de még csak Seth-hez sem, mert különben még túlságosan is rossz irányba haladnánk ezzel az egésszel. Sherlock is besegít szerencsére, felugorva a pultra, és ha hagyja, megpróbálom megsimogatni a fejét hálásan ezért a jól időzített közbeavatkozásért. Aztán ki tudja, mennyire szereti vagy éppen nem szereti rajtam három másik macska illatát, de mindjárt kiderül. A mentőötlet is megérkezik végül, én pedig már beszélek is. Amúgy is meg akartam már dicsérni a helyet, amilyen szépen rendbe rakták, aztán folytatom a kérdéssel, hogy nincs-e valami olvasmánya a hetedikeseimnek, akikből majd egyszer auror lesz, ha minden jól megy. Ajánlottakat úgyis mindig keresek nekik, meg a tananyagot is igyekszem állandóan frissíteni mindennel, amibe éppen belebotlom. Idén például a mérgező növényekből készítettem egész gyűjteményt, amit megnézhetünk az elméleti órán közelebbről is, de biztonságosabban, mintha ezt a szabadban tennénk. Az első tanévemben valaki bepróbálkozott a fagyallal, aztán magyarázhattam a gyógyítónak, hogy márpedig én előre szóltam.
- Jaj de jó. Már tavaly óta keresek valamit, amit elolvashat az a pár ember, akit tényleg érdekel, mit tanítok. Szóval amúgy bárminek örülök, ami csak kicsit is kötődik a túléléshez. Tavaly karácsonyra egy olyan könyvet kaptam, ami az élelemszerzés lehetőségeit taglalja a vadonban varázslatmentesen meg Szun-ce-t - jár a szám tovább, mintha ezért fizetnének minimum, miközben felütöm a könyv borítóját, hogy átfussam a tartalomjegyzéket gyorsan. Már a címe is tetszik egyébként, és úgy érzem, legalább én elolvasnám ez. - Ha bármi ilyened akad bármikor, csak szólj és repülök lecsapni rá. Huh, ez meg még a munkámban is jól jöhet, mármint az auroriban. Úgy látom, van benne néhány olyan téma, amit az akadémián is legfeljebb csak futólag érintettünk. Mennyibe fáj?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1232&post=870000#post870000][b]Návay Regina - 2023.12.19. 22:32[/b][/url]

Mivel Sherlock nem menekül el, megsimogatom. Vele is régen találkoztam már azért, pont annyira régen, mint a gazdájával. Hagyom, hogy a kabátom ujját is megszaglássza. A macskák szagát ugyan nem érzem, de biztos vagyok benne, hogy éppen úgy szerves része már minden ruhámnak, mint a mindenre is ráragadó szőrszálak. Most majd viszek haza nekik ebből a szagmintából a változatosság kedvéért. Rákérdezek aztán a könyvek témájára, és úgy tűnik, hogy ez végre valami olyasmi, amivel mindketten remekül elvagyunk, messze az iménti, kellemetlenebb témáktól. Ezért megérdemlem, hogy legalább gondolatban vállon veregessem magam, habár egy könyvesboltban könyvekről beszélni azért mégsem emelt szintű varázsláselmélet, úgyhogy talán annyira mégsem. Na mindegy.
- Persze, bármi, ami csak érintőlegesen is kapcsolódik a témához - válaszolom lelkesen bólogatva, hiszen igyekszem olyan átfogó tudás birtokába juttatni a tanoncaimat, amennyire csak lehetséges ez. Ezért is tanulunk mágiamentesen is túlélni, amire gyakran húzzák a szájukat, de mégiscsak úgy vélem, hasznos információk ezek, hiszen ki tudja, mikor kényszerül az ember ilyesmire különböző okokból. A könyv árára is rákérdezek, és a négy galleon egészen jó árnak tűnik, tekintve, hogy teljesen új könyv.
- Nem, dehogy... annyi tuti van is nálam... - magyarázom, miközben már a kabátom zsebében turkálok, táskát ugyanis nem hoztam kivételesen. Sebby pedig láthatja, hogyan kerül elő onnan két darab rúzs, egy csomag papírzsebkendő, egy galleon, amire felcsillan a szemem, aztán egy műzliszelet, majd a másik zsebemből egy már fogatlan hajcsat, mert beletört a hajamba, aztán meg végre a kis erszényem is, amiből aztán elővarázsolom a többi galleont is, amint sikerül az előbbi kis gyűjteményt egyik kezemből a másikba helyezni, majd visszatuszkolni a zsebeimbe. Pedig nem is tértágított, mint a táskáim.
- Na... itt is van, egy és mééééég... egy, kettő, három - számolom le neki a galleonokat a pultra. - Szóval akkor négy, és amúgy bármi hasznos akad a témához, az mindig érdekel, csak üzenj, és repülök beszerezni. Viszont ha használt könyvekből meg esetleg be tudnád szerezni A mágiahasználat gyakorlati oktatásának metodológiája címűt, azért is nagyon hálás lennék. Eddig csak könyvtárban találtam meg, de a tanár ragaszkodik hozzá, hogy megvegyük.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1232&post=870028#post870028][b]Návay Regina - 2023.12.20. 22:30[/b][/url]

El se tudja képzelni, mekkora öröm egyébként, hogy nem csak mágusok által írt könyveket árul, pedig alapvetően tényleg azt feltételezné az ember. A magam részéről viszont félvérként amúgy is úgy nőttem fel, hogy igyekszem mindenhonnan összeszedni azt, ami éppen hasznos, és nincs ez másként a túléléssel is. Meg úgy semmivel. Az pedig igazán szuper, ha a könyveket egy kőhajításnyira be tudom szerezni, nem kell értük elutaznom mindenképpen Budapestre vagy haza, amikor néha levegőhöz jutni is alig van időm. A négy galleont a könyvért nem tartom soknak egyébként, csupán elő kell keresnem a zsebeimből, ahol már amúgy is egy fél világ lakik, és ezt pillanatokon belül prezentálom is. Szerencsére az erszény is hamar meglesz, és nem kis kenguru lakik benne, hanem tényleg galleonokat bányászok elő belőle, hogy aztán leszámoljam a négyet a pultra. Még eszembe jut egy másik könyv is, amit reményeim szerint talán be tud szerezni, ha már ilyesmivel is foglalkozik.
- Persze. A mágiahasználat gyakorlati oktatásának metodológiája a címe, és Tóth Miklósné Győrfi Aranka a szerző - mondom a pontos adatokat, amik az elmémbe égtek már a kötelezők listájáról. A többi vagy megvolt vagy sikerült megszereznem már innen-onnan, csak ez hiányzik, és sajnos nem volt még alkalmam antikváriumokban kutakodni, hátha ráakadok valahol. A vizsgaidőszak pedig vészesen közeleg még sajnálatosabb módon, a drága szerző egy szem kislánya pedig nem fog beengedni se a vizsgára, ha nincs az embernél az édesanyja könyve. Azt mondják, csak a levelezősökkel ilyen, de azért kedvem lenne a fejébe vágni a nem létező könyvet néha már most is.
- Nagyon szépen köszönöm. Örök hálám üldözni fog. Most szaladok is, mert délután még órám lesz, de ha még valami másra is szükségem lenne, már tudom, kit érdemes keresni. Nagyon köszi mindent még egyszer, és minden jót. Örültem, hogy találkoztunk. Neked is, Sherlock - simogatom meg még utoljára a macskát is elköszönésképpen, aztán már szaladok is haza menten, hogy még elintézhessek ezt az, mielőtt mehetnék is az iskolába, hogy ma éppen a gyógynövényekről társalogjunk.