Bálint *-*

Délután van. És forróság. Bah. Meg. Fogok. Pusztulni. Ez pedig a Napocskának köszönhető. Hiába fürdök legalább háromszor, borzalmasan melegem van és ez ellen semmit nem tudok tenni. Vagyis maradhatok egész álló nap a szobámban, mert ott hűvös van. De a manóba már! Nem tudok megmaradni a popsimon. Nekem mindig mennem kell valamerre, olyan nem fordulhat elő, hogy én csak otthon csücsülök! Az bizony nem rám vallana! Mellesleg Lexi már visszaköltözött, azóta nem is feszegetem azt a bizonyos témát.
Miután bejelentem Viktornak, hogy én eltűztem a tavacskához, nyomok a szőrös arcára egy hatalmas cuppanóst, aztán még visszavonulok a szobámba. Az alsómat fürdőgatyóra váltom... Arról nem kell tudnia, hogy én pancsolni akarok a tóban... Mellesleg rám erőlteti azt a hülye baseball sapkát, amit nem is akarok felvenni. De muszáj szót fogadni, különben kikapok. És azt nem akarok. Amúgy egy rövidnadrágot, meg inget vettem fel. Viktor szerint nem néz ki jól ez a párosítás, de nem érdekel. Már majdnem nagyfiú leszek, el tudom dönteni mit veszek fel! Az inget ki is gombolom, jó, néhányat úgy hagyok, de még akkor is borzasztóan melegem van. Szóval még belebújok a papucsomba, aztán integetek Viktornak és már lépkedek is a tavacska felé. Természetesen tök vidáman. Mert nagyon boldog vagyok. Mint mindiiig. Út közben még ugrándozom is. Amikor pedig megpillantok egy pillangót azt kezdem követni, el akarom kapni! Természetesen nem sikerül megkaparintanom, ezért kicsikét el is szontyolodom. Amúgy pont a tavacskánál vesztettem szem elől. Beletörődök, és egy mély sóhajjal le is rendezem az egészet. A stég végéig sétálok. Ott leveszem magamról az ingem, meg a gatyóm, s így már csak fürdőnadrágban feszítek. Elvigyorodok. Csakúgy. Nagyon nézem a vizet, még nem vagyok benne biztos, hogy egyedül bele kéne merészkednem...