Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Egyenes, mégis laza magabiztosságot sugárzó testtartással ül a beszélgetésre kijelölt szoba egyik asztalánál. A mélybordó körmök lassú, ütemes sorozat-koppanásokat hallatnak a polírozott bútor lapján. Az öltözéke ennél kifogástalanabb aligha lehetne, bézs színű nadrágkosztüm tankönyvszerűen komoly és előnyös külsőt kölcsönöz neki, ahogy a kontyba fogott haja is.
Nagyon egyszerű, letisztult terve van a mai napra: látja, hogy a lánya hezitál az ésszerű döntés meghozatalában, ideje hát rásegítenie kicsit a helyzetre. Ezt követően pedig lassan Júliát is leállíthatja majd ennek a kettőnek az ügyéről, nyilvánvalóan időfecsérlés lesz tovább azon munkálkodni, hogy együtt maradjanak. Élete egyik apró hibája volt ilyen gyorsan hozzáadni Adélt Williamhez, mikor ott lógott a veszély szaga a a levegőben még mindig, próbaidő ide vagy oda. Néha annyira bosszantó, hogy előre látható helyzeteket nem vesz eléggé figyelembe, így nem is csodálja, hogy Ilya kemény intézkedésekkel akarja motiválni a lányukat a továbbiakban a válásra. Adél még fiatal, szeleburdi, ő sem tudja, mit akar. Majd keresnek neki egy másik, alkalmasabb férjet. Az is lehet, hogy a véla vére tiltakozik a frigy ellen, nem lenne meglepő így a két vetélés. Igen, az lesz a legokosabb, ha szétszedik őket egyszer s mindenkorra.
Ekkor nyílik az ajtó és jelenik meg mögötte az ő kedves veje. Szinte azonnal végigszalad a meleg, anyai mosoly az arcán, de esze ágában sincs felállni. Megvárja, hogy William elfoglalja a helyét a túloldalon.
- Kedvesem, úgy sajnálom, hogy így kell látnom téged. Remélem, a körülményekhez képest jól bánnak veled? -