Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Nappal többnyire az Eridonban időzik - az órák alatt alszik, vagy legalábbis próbál takarékoskodni az erejével, amíg semmi sem történik, hogy mire visszaérnek a többiek, készen álljon a fogadásukra. Bár még nem szokta meg igazán a tornyot és az "otthon" fogalma is eléggé idegen számára, élvezi ezt a különös létet, a beszélgetéseket meg a kastély felfedezését éjjelente, na meg a Radúz által ráosztott apró-cseprő feladatokat. Egyelőre nem meri a Teó által javasolt rövidítéseket használni, szépen lesétál a lépcsőn, hogy elérje a bejárati csarnokot, ahol a hirdetőtábla áll. Ahogy a kezében szorongatja a pergament, amit ki kellene tűznie - külön őt bízták meg vele! - kissé meglepetten fedezi fel, hogy a tábla telis-tele van már aggatva papírokkal és szabad hely már csak a leg-leg-legtetején akad. Amit nem ér el. Gondterhelten nézi egy darabig, aztán mintha nyílna a kapu és beszélgetés hangjai ütik meg a fülét, így diákok segítségében reménykedve megindul a pontokat számoló homokórák felé. A két nebuló azonban valamire nagyon figyel, így nem biztos benne, hogy örülnének, ha megzavarná őket. Egyik lábáról a másikra álldogál, ahogy Bende és Lotti hátát nézegeti - türelmesen vár, kezében szorongatva a pergament, míg időnként lepislant a hirdetményre, majd piros-fekete csíkos harisnyájára, majd vissza a két Navinesre. Közelebb óvatoskodik, egészen hangtalanul, megállva Bende mögött, hogy félig kihajolva mögüle ő is megleshesse, mit néznek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Amikor észreveszik, nem várt módon akkorát szökken mindkét diák, mintha nikkelbolha is lenne a felmenőik közt, ráadásul a lány elrejtőzik háztársa háta mögött. Kieran óvatosan hátrált pár lépést, amit a fiú tapogatózni kezdett - tapasztalatai szerint az ilyen pálcát jelentett, ő pedig  nem szerette a pálcákat, főleg akkor nem, amikor felé szegezték. Ebben az alakban ugyan elméletben kevésbé sebezhető, elvégre a nevetés sem árt neki, de ettől még nem szándékozott a saját bőrén kísérletezni ki, vajon mennyit bír a varázslat, ami ebben a formában tartja.*
- Kieran vagyok, mumusnak hívnak.-*Felel az első kérdésre, kicsit úgy, mintha nagyothallóhoz beszélne, elvégre a fiú jócskán megemelt hangerővel beszélt hozzá az imént.*- Nem hiszem. Milyen zajokat?-*Kezében ott szorongatja a pergament, amivel talán zöröghetett kicsit, bár ő nem vette észre. Egyéb iránt semmi furcsát sem észlelt, úgyhogy nem tudja, mire gondolhat Bende.*
- Nem jó?-*Kieran hirtelenjében nem tudja, mitévő legyen. Eddig senki sem szólta meg az öltözékét, Radúz is csak dicsérte a szép piros masniját, úgyhogy gondterhelten tekint végig magán - még ha ez arcán nem is igazán látszik. Mégsem kellene csak úgy megváltoztatnia a küllemét...bár talán a ruha nem olyan nagy változás...de ha neki tetszik ez a vidám, piros-fehér-fekete összeállítás? Egyelőre halasztja a döntést a válasz utánra, hátha megtarthatja ezt az alakot.
-...Nem?-*Bizonytalan volt a helyi szokásokat illetően, de neki azt mondták, kezet illik fogni - félrehallotta volna? Mindenesetre, ő akkor inkább eloldalog és keres valakit, akinek nem baj, ha udvariatlan kicsit, vagy esetleg csak a haját akarja megfogdosni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

- Kedves tőled, de... inkább ne.-*Kieran kicsit feszengett, bár az arca nem igazán árulkodott erről, aztán ahogy a leányzó már kevésbé csimpaszkodott a fiúba, a kellemetlen érzés elmúlt. Ezek szerint nem zavarta annyira, illetve elmúlt az első meglepetés ereje. Tétován tett két lépést oldalra, hogy jobban rálásson Lottira és megköszörülte a torkát - csak halkan, mert ez amolyan ember-szokás volt, amit nem értett, de érdekesnek tűnt - azonban mielőtt belekezdhetett volna jöttének okába, a fiú zagyválni kezdett.*
- Azt hiszem, elvesztettem a fonalat.-*A mumus meglehetős szenvtelenséggel, épp csak leheletnyire összevont szemöldökkel  közölte ezt, míg nagyon erősen próbált rájönni a dolog nyitjára.*- Mi köze a ti egyéni ízlésetek és divatotok által diktált esztétikának az én képességeimhez?-*Mármint, milyen alapon zárja ki az, hogy ronda - ami őt eléggé hidegen hagyta, elvégre neki kényelmes volt a teste és tetszett a megjelenése, viszont sosem lesz rászorulva, hogy párt keressen - hogy valamiféle képességgel bírjon? Eleve nem élt benne igazán bizonyítási kényszer, őt leginkább a kíváncsiság hajtotta, persze egy adag egészséges óvatossággal meghintve, ami a pálcákat intette. Egyébként a fiúnak még mindig elég erős félelem-illata volt, ami az erőltetett nevetéssel pont ellenkezőjét mondta, mint amit szavakban igyekezett közölni.*
- Te érted, mit akar mondani?-*Nézett Lottira, bár arra már rájött, hogy ha pislogás nélkül mered az emberekre, nem igazán szeretik, de még nagyon sokszor megfeledkezett erről. Úgy érezte, tennie kell még legalább egy-két próbát arra, hogy megfejtse a helyzetet, aztán ha ennyire stresszeli a jelenléte az ifjakat, akkor keres egy Eridonost, aki megbirkózik a dologgal.