A tizedes Brigi, Bogi meg a többiek.  

Bende és húgai épp a Levita klubhelyiség felé tartanak, mivel ott tartózkodnak a lányok barátai is, akiket az előkészítős évek során már megismerhettek. Közben Brigi fogja a kezét, amit egyáltalán nem bán persze. Egyrészt szereti mindkét húgát, meg a többieket is, ahogy jó tesóhoz illik, másrészt ugyebár felelősnek is érzi mágát értük, különösen a kisebbekért. Ezerszer jártak már erre, bizonyára eltalálna akár egyedül is, de azért mégis csak jobban biztonságban érzi őket így. A kastélyban egyébként a megszokott tömeg van, így még könnyebben elveszthetnék egymást, ha nem maradnának szorosan egymás nyomában. Hármuk közül most is Bogi viszi a prímet a beszélgetésben, Bende jobbára csak helyesel, illetve ha van értelmes hozzáfűzni valója a témához, akkor azt nyilván hozzáteszi. Brigi most hallgatag, szintén szokásához híven. A téma egyébként az állatok körül forog, most épp a lovak körül. Bogi olvasott valami állatos könyvben róluk, és megpróbálja rávenni Bendét, hogy szerezzenek otthonra, mert "mennyire cukik."
- Egy lovat? Mégis hova szeretnéd tenni otthon? Azoknak hatalmas lovarda kell, tömérdek étel és... olyasmi, ami szintén sokba kerül. De a suli körüli birtokon van istálló, ott láthatsz lovakat, meg a gazdájuk biztos megengedi, hogy felülj a hátukra. De otthon az állatkertben is láthatsz lovakat, meg másokat is, mint mondjuk... koalát. Igaz, Bogi?
Kérdi a lányra kacsintva, és ebben a pillanatban észreveszi, hogy mintha könnyezne a lány, mert szaporábban pislogott pár másodpercig.
- Mi történt, Brigi? Te is szeretnél lovat otthonra?
Kérdi picit megijedve, nem akarja ezt az idillinek indult napot azzal tölteni, hogy a két lányt lebeszélje egy képtelenségről. A lány azonban nem tűnik túlzottan szomorúnak, inkább csak megilletődöttnek, úgyhogy talán nem emiatt sír, már ha ugyan tényleg sírt. Lehet, hogy csak rosszul látta a dolgot.

Bogi, Brigi és közeledő negyedik
Mivel Bende a legidősebb tesó a Soóki-famíliából és egyedül ő ismerte az apjukat, aki aztán fogta magát és eltűnt, részben az ő mágikus képességei miatt is, ő igyekezett valamelyest pótolni a testvérei számára az elvesztett családfőt anyjuk mellett, és a lehető legtöbb szabadidejét velük töltötte. Brigi és Bogi születésekor még nagyobb fiú volt, mint a két öccse születésekor, így aztán felnőttebb fejjel tudta végig követni a lányok nevelkedését. Ezért mindig megérzi, hogy mi van velük, mi foglalkoztatja őket, milyen hangulatuk van... Anyukájuk után mondhatni ő ismeri őket a legjobban. Ezért aztán Brigi minden rezzenését érti és elmondják neki, hogy egyáltalán nincs annyira rendben minden, mint ahogy azt a lány állítja. A lány még jobban megszorítja a kezét, és Bende is férfiasan erősen, határozottan tartja, hogy húga szavak nélkül is megértse, hogy rá bármikor számíthat és mindent elmondhat neki, amit szeretne.
- Nincs baj, mi? Hát... ahogy gondolod. Akkor majd később. Súgja úgy, hogy elsősorban csak Brigi értse, bár ha akarja, Bogi is meghallhatja és annyira nagy titkot úgysem mond, hogy ő ne hallhatná. De másik húga jelenleg egyelőre el van varázsolva a lovak világában.
- Értem. Majd beszéld meg anyuval is, neki is biztos lesz véleménye a dologról. Ezzel lezártnak tartja a részéről a témát, most inkább azon jár az agya, hogy vajon Briginek mi jutott eszébe, amitől látszólag egyik pillanatra a másikra lehangolódott.
Miközben a folyosón haladnak, a nagy tömegben nekiütköznek valakinek Brigivel, mert igazából egyikük sem nézett a lába elé, csak ment elgondolkodva. Brigi majdnem elesik, de még mindig szorosan tartja, úgyhogy hamar megtalálhatja újra az egyensúlyát. Akinek viszont nekiütköztek, valamit még motyogott is, ami a hangsúlyból ítélve nem volt túl kedves. Egy nagyobb darab navinés sráccal futottak össze, aki láthatólag elég mogorva.
- Bocsáss meg, nem hallottam tisztán. Mit is mondtál az előbb? Kérdi nyugodtan, bár kissé gyanakodva. Valahogy nem tetszik neki ez a srác... Bár persze az is lehet, hogy rosszul hallotta és semmi rosszat nem mondott. Ez esetben persze az ügy lezárva és mennek tovább, mintha mi se történt volna. Brigit minden esetre egy ösztönös mozdulattal finoman a háta mögé húzza.

Lotti

Bende érkezik vissza a kastélyba a birtokról, most ő volt az előkészítős húgainál látogatóban. Az Aaronnal történt incidensen már túltette magát és azt sem igazán bánja, hogy a Navinéba került át ideiglenesen. A húgaival így is sikerül elég sokszor találkoznia, így is hetente többször, nagyjából napi szinten találkoznak a tanulni valóik és egyéb elfoglaltságaik mellett is. A navinésokkal pedig egészen jól összebarátkozott, Ms Auroratól ez ilyen szempontból egy jó ötlet volt, hogy így valóban közelebb kerülhet hozzájuk és jobban megismerheti az ő gondolkodásmódjukat, a házukat. Aaronnal azóta nem futott össze, kicsit gyanús is neki a dolog, hogy ha prefi, akkor hova a csudába tűnhetett, épp a veszekedésük után... Azt persze nem tudja, hogy teljesen más okokból, önszántából ment el.
Ahogy felmegy a lépcsőkön, a homokórákat veszi szemügyre. A Levita csodák csodájára az utolsó helyen áll, a Navine pedig előtte a harmadik, a Rellon vezeti a ranglistát. Eltűnődik rajta, hogy hogyan is lehet ez, mikor amikor itt volt, akkor is volt olyan, hogy megnyerték a házkupát vagy másodikok lettek a Levitával. Talán jobban össze kellett volna szednie magát neki is, és akkor javíthatott volna a pontokon...

Lotti
Miközben a homokórákat nézegeti, egy hangra lesz figyelmes a háta mögül, aki valamiért ismerős is meg nem is. Hátra fordul és Lottit pillantja meg. Erich Kästner regényéről megjegyezte a nevét és az arca is egyedi, nem lehet összetéveszteni senkiével sem.
-Szia, Lotti. Ne haragudj, hogy nem vettelek észre, elbambultam. A tesóimon járt az eszem... A homokórára mutat, amit az előbb nézegetett.
-Gratulálok nektek, megelőztetek minket. Mármint a Navine a Levitát. Vagy akkor inkább magunknak kéne gratulálnom, mert én is Navinés vagyok? Nekem nem sok részem volt benne... Akárhogy is, gratulálok. Mondja a lányra mosolyogva, bár nem számít arra, hogy a lány tudta követni a gondolatait, neki magának is kicsit zavaros, hogy akkor most mi is legyen a véleménye a pontok alakulásáról.
Nem sokkal később azonban fura zajokra lesz figyelmes. Egyelőre nem tudja behatárolni a hang irányát, de hogy valami nem odaillő dolog van a közelben, az biztos. A kastélyban rengetegféle hang szokott lenni, szellemek, festmények, diákok zaja, meg egyebek, de ez valahogy... más, szokatlan, Bende által egyelőre megmagyarázhatatlan.
-Te is hallod ezeket a fura zajokat? Honnan jöhetnek? Te tudod, hogy mi ez? Olyan... föl... Földöntúli, ezt akarta mondani, de ekkor újra meghallotta és fülelni kezdett. Eszébe jut a Harry Potter könyvből Harry és a baziliszkusz esete, azt is csak Harry hallotta... reméli, nem ilyesmi van a dologban és a lány is hallja, nem akarja, hogy kiderüljön róla, hogy párszaszájú vagy valami más borzalmas dolog van vele.

Brigi, Bogi és a kötekedő Aaron

Bogi rendületlenül ragaszkodik ahhoz, hogy igenis márpedig neki lovacskája lesz és hogy ő fogja gondját viselni és hogy milyen nagyszerű lesz, ha otthon lovagolhat. Azonban megint olyat akar kérni tőle, amit olyankor szokott, ha valami vaj van a füle mögött, nevezetesen, hogy ne mondják el a dolgot az anyukájuknak. Bende egy félmosollyal megcsóválja a fejét.
- Tudod, hogy nem szeretek hazudni...
Mondaná is tovább, de ekkor futnak bele a navinés prefektus fiúba, szó szerint. Bendének gyanús egy picit az illető, és Bogi mondja is, hogy inkább menjenek. A fiú azonban első hallásra nem mond rosszat róluk és tesz is egy lépést, hogy továbbmenjenek, de aztán megáll és elsápad. Ekkor esik le neki, hogy a fiú voltaképpen házimanóknak nevezte őket. Ebben Brigi arca is megerősíti, aki ismét csak sírni kezd. Mindennek a tetejébe a srác lopással gyanúsítja meg őket azzal, hogy elkezd kutatni a tárcája után. Bendénél itt telik be a pohár és elköveti az első végzetes hibát: elengedi a húga kezét. Megindul a fiú felé, miközben a sápadtságból a dühtől teljesen vörössé válik a feje és úgy kezd üvöltözni az egyébként nála jóval nagyobb navinéssal. Már nem mérlegeli, hogy könnyűszerrel legyőzheti őt a fiú, az égbekiáltó hazug vád megtorlást kíván, méghozzá tettleg. Legalább egy kis fájdalmat okozna a fiúnak, hogy észbe kapjon, hogy ilyet nem illik másoknak mondani, mindegy, hogy utána kiüti.
- Szóval szerinted tolvaj házimanók vagyunk, mi? Mert te ki vagy, hogy itt papolsz nekünk? Te, te ROHADT SÁRVÉRŰ!!
Mondja a végét már ordítva és hogy nyomatékot adjon a szavainak, a tőle telhető legerősebben és leggyorsabban lendíti is a karját a fiú hasa felé, hogy behúzzon neki egyet. Ez volt a második végzetes hibája. Valójában persze fogalma nincs, hogy miket hordott össze, ahogy arról sem, hogy a fiú valóban mugli származású-e, mindössze a dühe hajtja egyrészt amiatt, amit mondott, másrészt, hogy Brigi épp ő miatta sír megint. Ha valaki nem lép közbe, itt elszabadul a pokol... vagy sem, mert a fiú egy legyintéssel elintézi Bendét, amilyen jó erőben van.

Lotti és Kieran

Miközben a pontokról magyaráz Lottinak, a lány meglehetősen furcsán viselkedik. Láthatóan azon mesterkedik, hogy megnyalja az orrát... Ettől kissé ledöbben, le is lassít a beszédben és értetlenkedve néz a lányra. A lány végül észbekap, hogy Bende szólt hozzá és valamiféle választ várna a megjegyzéseire. Bende csak bólogat a lány válaszára, de a jelenet, amit látott, annyira ledöbbentette, hogy muszáj szóba hoznia.
-Aham... igen... de... ugye, jól vagy, Lotti? Mármint... az orrod... Ha mással beszélne a jelenetről most valószínűleg a fejéhez tenné a mutató ujját és körbeforgatná párszor, jelezve, hogy nem tartja teljesen normálisnak a lányt. Mivel azonban a lánnyal személyesen beszél, inkább ezt most kihagyja, mivel könnyen lehet, hogy valójában normális és csak marhaságból tette és vérig sértődne vagy valóban zakkant kissé és akkor is vérig sértődne vagy nem is értené. Egyelőre tehát nem tudja, mit gondoljon Lotti elmeállapotáról. Hamarosan azonban hangokat kezd hallani, amit először Lotti nem vesz észre, de aztán mégis, és azt gondolja, hogy ő csinálja, hogy megijessze.
-Én? Én nem. Nem látod, hogy nem csinálok semmit? Itt vagyok melletted...
Ahogy ezt a mondatot befejezi, lélegzetvételek hangját véli felfedezni a háta mögött. Hátra néz, és... megpillantja a leghorrorisztikusabb arcot, amit eddigi élete során valaha látott. Ijedten hátra ugrik, messze a lénytől.
-ÁÁÁÁ!!! Tee... mi vagy te??? Te csináltad a zajokat?
Kerekre tágult szemmel, a pálcája után tapogatva néz a lényre, aki egy emberlányra hasonlít, de valószínűleg mégsem az, vagy ha igen, akkor valaki nagyon csúnyán elbánhatott szegénnyel... Minden esetre valami mágikus dologra gyanakszik Bende, márpedig a mágiát mágiával lehet hatástalanítani eddigi tanulmányai szerint. Az más kérdés, hogy negyedkobold lévén sokszor elég bénán képes varázsolni, nem mindig sikerül az, amit szeretne...

Tesók, Ms. Aurora Tanárnő és Aaron, a prefi

Amint megtette, már le is higgadt és nyomban meg is bánta, hogy verekedésbe kezdett. Egy pillanat műve volt az egész, elborult az agya a sértés miatt, de mire észbe kapott, már késő volt. Már várja, hogy visszakapja az ütést, akkor legalább kvittek lennének és el lenne intézve a dolog, még csak nem is védekezne. Azonban ekkor megjelenik valaki... Aileen, a HVH-juk. A "lány", vagy inkább ez esetben inkább tanárnő először a prefihez fordul, őt vizsgálja meg, aztán hozzá intéz néhány szót. Az elején szemlesütve hallgatja a rendre utasítást, amit nagyon is helyén valónak érez, a büntetésért viszont már felkapja a fejét, arra meg, hogy navinés lesz, csak pislog, mint a leveli béka. Nem is ismer rá a tanárnőre, sosem látta még ilyennek, inkább úgy ismerte meg, mint aki vidám, engedékeny és ha büntet is, nem túl szigorúan. Ezek szerint tényleg túlment most egy határon, jórészt határon kívül.
-Nade... Aileen... Mármint... Ms. Aurora. Hogy én navinés? Dehát... és ő nem is kap semmit? Ő sem tolvaj házimanózhat le senkit, nem? Meggyanúsított minket lopással és el akart küldeni minket a konyhára, mint házimanókat, mint szolgákat! Ha prefi, akkor ő még rosszabb dolgot tett, nint én! És... azt se tudom, hogy hol van a navine klubhelyiség meg a jelszót sem. És... Még folytatná tovább az értetlenkedést, de a Ms. Aurorává avanzsált Aileen már a húgaival foglalkozik. Még elcsípi a prefi lesajnáló tekintetét, meg Brigiét is, aki megint majdnem sír, ezúttal azonban teljesen érthető okból. Neki is nagy kedve lenne sírni, bár most annyi érzés kavarog benne, hogy képtelen rá, inkább ordítani lenne kedve, azt meg megint nem lehet, mert még a végén folyosón való ordítozásért is megbüntetik és nem a tanév, hanem élete végéig lesz navinés.
-Igenis, Tanárnő. Mondja a "Tanárnőt" megnyomva, sértődötten, bosszúsan, majd gondol egyet és leveti a levitás talárját és ledobja a földre.
-Gondolom, erre már nem lesz szükségem. Ja igen, navinés talárom sincs.
Mondja Aileen képébe szinte ordítva, és elfordul, mert már ránézni sem bír az (egykori?) tanárjára. Nagy dühös léptekkel elindul a régi klubhelyisége felé, hogy összeszedje a holmiját, aztán próbál valami navinés diákot keríteni, aki hajlandó lesz elkísérni a klubhelyiségbe. A prefi nyilván megtehetné, igazából talán kötelessége is lenne, de most ő az utolsó ember, akihez egyáltalán szólni akar, nem hogy még szívességet kérjen tőle.

Lotti és Kieran

Lotti röviden, tömören, talán félig sértődötten rámondja, hogy jól van és ne firtassa az orr-dolgot, úgyhogy ezzel Bende részéről is le van zárva az ügy. Inkább csak egyszerűen elkönyveli magában egy fura lánynak, de attól még nem biztos, hogy nem is kedvelhető. Újra rákérdez, hogy nem akarja-e megijeszteni, mire ő csak sóhajtva vállat von.
- Hát persze, hogy nem. Nem szokásom ijesztegetni senkit... De akkor is... gyanús. Hátrapillant, és meglátja azt a bizonyos arcot, ami mint később kiderült, egy Kieran nevű mumushoz tartozik. Lotti be is szalad a háta mögé, ő meg a pálcáját szorongatja, habár nem bánik olyan jól vele, de azért a négy év alatt hozzá szokott, hogy bizonyos esetekben mégis jól jöhet. Aztán rájöhet, hogy hogyan tudnának meggyőződni róla, hogy valóban mumus. Mesterkélten, kissé erőltetetten felnevet, és megpróbál úgy rálépni a háta mögött álló Lotti cipője orrára, hogy a mumus ne vegye észre, de a lánynak leessen, mit is akar tőle.
-Hahhahha... Szóval te mumus vagy... Na ne röhögtess... Nem tudtad, hogy nem a holtsápadt, ronda arcú lányok a legnagyobb félelmeim? Nyilván beöltöztél... Hahahhaa... Ha mumus lennél, tudnád, hogy mi a legnagyobb félelmem, de így már nem félek tőled, csak ijesztő vagy. Hahhhahha.
Reméli, hogy Lotti is csatlakozik a kísérletéhez, és akkor legalább kicsit őszintébben is tud nevetni, ha máson nem, hát azon, hogy Lotti hogy nevet és egyúttal kiderülne az igazság is Kieranról. Talán...