Büntető munka (ellenőrzés)

Azt mondják, az éjszaka jó tanácsadó. Van ebben igazság, minden esetre a haragomat úgy elfújta, mint a szél, ám a világért sem mulasztom el a büntető munka ellenőrzését, mert ezt a Levita házvezetőjének is megígértem, így nem is lesz benne hiba. A másodikra kell felmennem, ezeken a magas lépcsőkön, korán reggel, amikor még az ember izmai nincsenek bejáratódva és még a reggeli töklevét sem itta meg, már ez is épp elég büntetésnek. Nehezen veszem a lépcsőfokokat, az őszi reggel nyirkos levegője mintha még a falakon keresztül is behatolna. Látok néhány baglyot kirepülni a bagolyházból, sürgős és halaszthatatlan levelet vihetnek ilyen korai órán.Én ráértem volna később felkelni, de Jenna, ahogy tegnap megtudtam a nevét, bizonyára hamarosan végez a munkával, hiszen reggeli idő lesz mindjárt. Azt nem akarom, hogy a finom falatokról is lecsússzon, bár tegnap eléggé nagy mérgemben még azt sem tartottam volna kizártnak. A szigorúság látszatát megőrizve nyitok be a Gyengélkedőre. Kurta köszönés után, kérdőn nézek a Javasasszonyra, aki befelé int a fejével. Arra felé nézve egy könnyeivel küzdő szőkét látok egy vödör víz fölé hajolva, ahogy az utolsó tálakat sikálja. Közelebb lépek, hogy biztosan észrevegyen és ne ijedjen meg, majd ráköszönök.
-Jó reggelt kisasszony!- A szoba üres, nem fekszik az ágyakon senki, úgyhogy a lány nyugodtan végezheti feladatát, amíg én leülök az egyik üres ágyra.
-Gondolom el tudott volna képzelni sokkalta szebbet is.- Kezdek bele mondandómba.
-Nos, ez csak magától függ a jövőben. A házvezetője megkért, hogy tájékoztassam, miben vétett a házirend ellen, de én jobb szeretném az ön szájából hallani. Menjen, mossa meg a kezét, meg arcát is, pakolja el a tálakat, meg a vödröt a ronggyal, aztán várom vissza egy kis beszélgetésre! Igyekezzen, ha még reggelizni is akar óra előtt! - Nógatom a gyorsabb pakolásra, hiszen a mosogatást már befejezte.
-Aztán, ha végzett, hozzon egy széket, üljön le ide velem szemben, és meséljen nekem a házirendről!-

Miss Harvey, büntető munka

Csak figyelem a lányt, szinte szótlan, csak a köszönésemre reagál, de arra is inkább nem mondana semmit. Van még benne harag, de nem kellett volna meggondolatlannak lennie. Nem csodálkozom az elkeseredésén és a mérgén sem, engem se töltene el örömmel hajnalok hajnalán egy ilyen munka, de a büntetés ezért büntetés. Talán szigorú voltam, de gyorsan el is hessegetem magamtól ezt a gondolatot. Meg kell őriznem a hidegvérem vagy legalábbis annak látszatát, de azért van szívem. Türelmesen várok, míg befejezi az utolsó tál elmosását is, aztán kiüríti a vödröt, majd a ronggyal együtt elrakja. Alaposan megmossa a kezét. Azt nem mondtam egy szóval sem, hogy nem használhat gumikesztyűt és álmomban sem gondoltam, hogy anélkül fogja csinálni. Azon gondolkodom közben, hogy biztosan van valami fertőtlenítő bűbáj vagy hasonló, majd megbeszélem a Javasasszonnyal, ő jártasabb ezekben a dolgokban, hogy a biztonság kedvéért vegye kezelésbe Jenna kezét! Mikor mindennel elkészült és egy széket húz elém,e szavakkal fordulok hozzá.
-Rendben van, üljön le és hallgatom.- Próbálok még szigorú arcot vágni, amíg elnyökögi a házirendet. ~Tisztában van vele.~
-Látom tudja, csak nem értem, hogy akkor miért nem lehet betartani?- Költőinek szánom a kérdést és a továbbiakban már nem érdekel a dolog. Biztos vagyok benne, hogy nem fordul elő hasonlóan kirívó eset vele, hiszen eddig sem volt probléma a magatartásával, ha jól tudom.
-Jól van! Most menjen reggelizni, aztán nyomás órára és a jóslástan teremben ne nagyon nyitogassa a szekrényt, amíg a mumus ott van! Rossz belegondolni, mi lett volna, ha nem vagyok ott. Részemről az ügy lezárva, még nézzen be a Javasasszonyhoz, hogy fertőtlenítse a kezét! Most elmehet!- Felállok az ágyról és kifelé veszem az irányt.

//Köszönöm a játékot! //