órák után|ténylegmegőrültek
Mit is mondhatnék. Rendesen ránk jár a rúd mostanában. És találnom kell egy helyet, ahol megbújhatok. Úgy bújhatok meg, hogy tényleg csak a tanulásra koncentrálok, és nem vonja el semmi a figyelmem. Akármilyen nagy is a kastély, nem egyszerű hadművelet ez, hisz most a vizsgaidőszak előtt, sokan vannak ugyanígy ezzel.
Úgy döntöttem, ma a társalgót próbálom ki, főleg mert a forrócsokit egyszerűen imádom, ami itt van. Kellően motiváló lesz az nekem a folyamathoz, meg hát... azért Bercit se szeretném az őrületbe kergetni, szerintem már így is a türelmét próbálom. Sose stréberezett még le ezelőtt, de mit tehetnék? Most igazán fontos, hogy jó jegyeket szerezzek. Konkrétan a jövőm múlik rajta. Még szerencse, hogy apu tudott még szerezni a görcsoldó bájitalból, mert az a legjobb barátom, mióta egy görcs vagyok, és csak azon bírok kattogni, hogy.... fogy az időm.
El is foglalom a kényelmes fotelt, úri hölgyhöz méltatlanul, törökülésben foglalok helyet rajta, fel is csapva a jegyzeteim, amik csoda, hogy nem károsodtak a folytonos cipelésben.
- Itt ez a ribi... na, róla beszéltem - kifújom a levegőt, és behunyom a szemem. A hang ismerős, de... továbbra sem akarok foglalkozni vele, hiába társul mellé másik kettő.
- De ez a sznob picsa, nem is értem, mit evett rajta Domi - a betűkre koncentrálok. Nem, akkor sem fognak engem kizökkenteni. Azt meg főleg nem érik el, hogy lealacsonyodjak a szintjükre.
Úgy döntöttem, ma a társalgót próbálom ki, főleg mert a forrócsokit egyszerűen imádom, ami itt van. Kellően motiváló lesz az nekem a folyamathoz, meg hát... azért Bercit se szeretném az őrületbe kergetni, szerintem már így is a türelmét próbálom. Sose stréberezett még le ezelőtt, de mit tehetnék? Most igazán fontos, hogy jó jegyeket szerezzek. Konkrétan a jövőm múlik rajta. Még szerencse, hogy apu tudott még szerezni a görcsoldó bájitalból, mert az a legjobb barátom, mióta egy görcs vagyok, és csak azon bírok kattogni, hogy.... fogy az időm.
El is foglalom a kényelmes fotelt, úri hölgyhöz méltatlanul, törökülésben foglalok helyet rajta, fel is csapva a jegyzeteim, amik csoda, hogy nem károsodtak a folytonos cipelésben.
- Itt ez a ribi... na, róla beszéltem - kifújom a levegőt, és behunyom a szemem. A hang ismerős, de... továbbra sem akarok foglalkozni vele, hiába társul mellé másik kettő.
- De ez a sznob picsa, nem is értem, mit evett rajta Domi - a betűkre koncentrálok. Nem, akkor sem fognak engem kizökkenteni. Azt meg főleg nem érik el, hogy lealacsonyodjak a szintjükre.