37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Első emelet - Theodore Julias Ebony összes hozzászólása (12 darab)

Oldalak: [1] Le
Theodore Julias Ebony
Prefektus Rellon, Jövendőmondó, Okklumentor, Ötödikes diák


× golden child ×
RPG hsz: 258
Összes hsz: 261
Írta: 2023. szeptember 11. 09:05 Ugrás a poszthoz


× Tanév közben × Overdose ×



A szemem alatt meghúzódó karikákat nem igazán sikerült elfednem, állapítom meg a reggeli kapkodásban, ahogy elhaladok a tükör előtt. De persze mindenkinek lehetnek nehezebb estéi. Egyszer-egyszer belefér. Nem igaz?
Gyors tempóban igyekszem a nagyterem felé. Nem sokkal később fogok leérni a reggelire, mint mindenki más, és nyilvánvalóan nem az étkezés hiánya hajt, nem túlzottan foglalkoztatna, ha a mai napon nem sikerülne táplálékot bevinnem a tanórák előtt. A helyiségbe beérve ügyet sem vetek saját házam asztala felé, azonnal a kék nyakkendők között kezdek keresni, míg meg nem találom a megfelelő tulajdonosát. Ahogy haladok feléjük, egy bögre kávét kapok csak fel az asztalunkról, bár nem érzem, hogy most épp különösebb szükség lenne rá.
Megkocogtatom Zalán vállát.
- Zalán. Jó reggelt. Ráérnél? - Vetem azonnal oda a kérdést kissé zilált hangon, s rögtön intek is fejemmel a nagyterem ajtaja felé. Az sem érdekel kifejezetten, ha épp teli szájjal pillant majd fel rám. Nagyon fontos ügyben keresem ugyanis.
Theodore Julias Ebony
Prefektus Rellon, Jövendőmondó, Okklumentor, Ötödikes diák


× golden child ×
RPG hsz: 258
Összes hsz: 261
Írta: 2023. szeptember 12. 23:31 Ugrás a poszthoz


× ...és Levita asztal × Overdose ×



A Levita asztala sokkal hangosabb, mint ahogy azt az én ízlésem megkívánná. Bár a hatalmas nyüzsgés olyan szempontból kapóra jön, hogy nem igazán vetnek rám ügyet, kissé megbotránkozva pillantok fel a zűrzavarra, még akkor is, ha a Rellon sem panaszkodhat ilyen szempontból. Először is: egy srác visszautasítja a pálcák használatát, és inkább vizes gatyával üldögél, míg egy másik felpattan az asztaltól, hogy hangosan is bejelenthesse mosdóhasználati igényét. Aztán persze ott van Saint-Venant is, aki társai kóstolgatása után sutyorogni kezd. Lányok nézegetnek magazinokat, mugli telefonokat, majd rögtön el is áztatják őket; és még a reggeli posta talán meg sem érkezett mindezen káosz közepébe. Meg kéne talán lepődnöm - hiszen ez biztos, hogy nem mindennapos a Levitában... igaz? -, ám fáradtságom és feszültségem nem engedi ezt, még akkor sem, ha normál helyzetben lehet, hogy még szórakoztatónak is találnám ezt a reneszánsz festményekre hajazó jelenetet. Zalán pedig...
Egy fiolát szúrok ki, mely vészessen tart lefelé az asztalról. S az a fiola egészen úgy néz ki, mintha...
Mielőtt pálcát emelhetnék, az egyik levitás mestertanonc már meg is oldja a problémát, egy barátságos mosollyal nyújtva a fiolát Hollósi felé. Ezen kívül nehezen tudom felfogni, mit nyüzsögnek a többiek; túl fáradt vagyok, hogy értsem, vagy hogy beazonosítsam az elhangzott neveket.
- Azért ennyire nem kell megörülni - jelzem Zalánnak, utalva az ominózus mini szívrohamra, ami majdnem egy... ki tudja, milyen emlék vesztét okozta. - Na... most, hogy megvan a kis titkos fiolád, beszélhetnénk végre? - Utalok az üvegcse tartalmára türelmetlen, érdes reggeli hanggal.
Theodore Julias Ebony
Prefektus Rellon, Jövendőmondó, Okklumentor, Ötödikes diák


× golden child ×
RPG hsz: 258
Összes hsz: 261
Írta: 2023. szeptember 13. 22:17 Ugrás a poszthoz


× és az a bizonyos Levita asztal × Overdose ×



A srác, aki a nadrágjával szenved, hamarosan megoldást talál, s még egy változó megérkezik a képletbe, méghozzá a másik Hollósi, aki valamilyen módon az engem érdeklő rokona, ám őszintén nem vagyok ezzel pontosan képben. A cukormérgezést kockáztató lány nem sok ügyet vet ránk, Zalán figyelmét viszont végre megnyerem, mikor válaszol.
- Nem mondod, Sherlock - nézek a srácra, s legnagyobb döbbenetemre szemem még nem kezd el rángani, holott ezt már csak a fáradtság is indokolná. - Úgy is érzem magam. Tudod, kissé inszomniás lettem tegnap óta. - Lököm felé a lehető legegyértelműbb célzást az ügyünkkel kapcsolatban, ezzel próbálván rábírni, hogy kapja már magát, és tűnjünk el a levitások reggeli lelazulós lélekemeléséről. Talán csak akkor tűnhetnék türelmetlenebbnek, ha ott helyben állnék neki toporogni és az órámat nézegetni. Meg akarom úszni, hogy megérkezzen a reggeli posta... és különben is, ez épp elég fontos ahhoz, hogy Hollósi most azonnal felálljon az asztaltól, és kövessen végre, tulajdonképpen bárhova, ahol nincsen közönségünk.
Utoljára módosította:Theodore Julias Ebony, 2023. szeptember 13. 22:44
Theodore Julias Ebony
Prefektus Rellon, Jövendőmondó, Okklumentor, Ötödikes diák


× golden child ×
RPG hsz: 258
Összes hsz: 261
Írta: 2024. április 9. 22:06 Ugrás a poszthoz


× tavalyi tanév végefelé × Street fight ×



A nagyterembe beérve kerülöm tekintetemmel mind az Eridon, mind a Levita asztalát. Mondjuk… a Navinével sem kivételezek, végül is, van jobb dolgom is annál, mint hogy a többi diákot vizslassam, ez pedig az, hogy gyorsan végezzek az ebédemmel, ugyanis…
Gondolatmenetemet megszakítja a dugig tömött Rellon asztal, ahova nem sok eséllyel fogok tudni leülni. Rövid pásztázás után azonban meglátom a gyakorlatilag egyetlen üres helyet: Krise… Hát persze…
Nincs azonban más választásom, egy kis sóhaj után nagy lendülettel huppanok le mellé.
- Szép napunk van - szólok oda neki a hangomból azért egyértelműen kivehető elégedetlenséggel. Kriseon keresztülnyúlva már veszem is magam elé a húst, hogy minél gyorsabban túllegyünk ezen.
Theodore Julias Ebony
Prefektus Rellon, Jövendőmondó, Okklumentor, Ötödikes diák


× golden child ×
RPG hsz: 258
Összes hsz: 261
Írta: 2024. április 9. 22:08 Ugrás a poszthoz


× tavalyi tanév végefelé × Street fight ×



Krise megszólalása nem késztet többre, mint egy bólintásra. A lehető leggyorsabban nyúlok hát ki az áhított étel irányába, ám Nathaniel egyetlen szava egy pillanatnyi megtorpanásra sarkall. Ebben a rövid pillanatban egy oldalpillantást is megengedek magamnak, ám ez nem segít a másikhoz való hozzáállásom finomításában. Evőeszközei csörrenése a tányérján még az egyébként tömött nagyterem zsivalyán át is tisztán hallható számomra.
- Begging your pardon - válaszolom lassú, nyugodt tónusban, és a lehető legkevésbé szarkasztikus hangnemben, ahogy még egy kicsit oda is hajolok, hogy jobban hozzáférjek a tányérhoz.
Így már nem kapkodom el, ráérősen - ám épp nem túl lassan - kiszedek magamnak két szeletet, hogy aztán visszaülhessek a helyemre. A srác arca amúgy is általában fenntartja az egészséges pulzusszámom: ez most sincs másképp.
Theodore Julias Ebony
Prefektus Rellon, Jövendőmondó, Okklumentor, Ötödikes diák


× golden child ×
RPG hsz: 258
Összes hsz: 261
Írta: 2024. április 9. 22:11 Ugrás a poszthoz


× tavalyi tanév végefelé × Street fight ×



Miután helyemet ismét elfoglalom a zsúfolt asztalnál, még intek az egyik háztársunknak; eközben hallom meg Krise szavait magam mellől. Arcomon egy pillanatra értetlenség suhan át: homlokom összeráncolódik, melyet csupán a másik mondandójának abszurditása küzd ki belőlem. E ráncolódás ott marad, mikor egy apró, visszafogott, már-már hitetlenkedő mosoly jelenik meg a szám szegletében. Tekintetem Nathanielre emelem, majd fél szemöldököm is enyhén felvonom.
- Ne legyél kishitű, Krise. Egyszer megkapod majd, amire vágysz, biztos vagyok benne. - Bólintok is neki egy apró mosollyal. A tiszteletet nem elég a nevével kivívnia ugyanis, legalábbis nem az én társaságomban. - Ideadnád a krumplipürét, kérlek? - Folytatom még mindig szinte bájos, visszafogott mosollyal, ez utóbbi kérdéssel - talán - enyhítve előbbi megszólalásom. De azt sem bánom, ha ez csak tovább ülepíti az imént kapott ingert.
Theodore Julias Ebony
Prefektus Rellon, Jövendőmondó, Okklumentor, Ötödikes diák


× golden child ×
RPG hsz: 258
Összes hsz: 261
Írta: 2024. április 9. 22:12 Ugrás a poszthoz


× tavalyi tanév végefelé × Street fight ×



A szokásos üres tekintetre mosolyom mögül eltűnik az a kis él, mely eddig jellemző volt rá, s szintén puszta udvariasságból bólintok Nathaniel felé. Eddig tartott a kis intermezzonk, legalábbis intenzitását tekintve az ingerküszöböm ez alatt már nem képes megütni, mert ha minden alkalommal az összes apró rezdülése érdekelne Krisenak, már idegösszeroppanással szállítottak volna ispotályba.
Egy utolsót azért még igyekszik odaszúrni, s bár finoman teszi, a mi kis baráti csipkelődéseink végeérhetetlenek, hiszen sosem lehet egyikünké sem az utolsó szó. Már szedek a köretből, mikor tekintetem ismét Krisera siklik, kiújult mosollyal. Nem tudom komolyan venni.
- Jobban, mint gondolnád - vonom meg a vállam, hogy aztán végre nekiláthassak az evésnek.
Theodore Julias Ebony
Prefektus Rellon, Jövendőmondó, Okklumentor, Ötödikes diák


× golden child ×
RPG hsz: 258
Összes hsz: 261
Írta: 2024. április 9. 23:15 Ugrás a poszthoz


× tavalyi tanév, vizsgaidőszak × American Horror ×



Izzadt tenyerem a taláromba törlöm, mikor az egyik könyvtáros megkocogtatja a vállamat. Ez már többszöri felszólítás a zárórai távozást illetően, de eddig megkegyelmeztek halk dorgálással, mert nem én vagyok az egyetlen ötödikes, aki lexikonok fölé hajolva szenved a VAV előestéjén; most, hogy körülnézek, látom is évfolyamtársaim megfáradt mozdulatokkal pakolászni.
Kezem remegése szinte fel sem tűnik, ahogy én is a táskámba süllyesztem az egyik jegyzetkötegem. Fáradtan bólintok csak a könyvtáros felé, aztán lomha mozdulatokkal kanyarítom a vállamra a táskám.
Valójában nem sok okom van alapvetően az idegeskedésre, hiszen tudom, hogy meg tudom csinálni... de elképesztően frusztráló ez a közeledő időpont. Minden reggel arra riadok, hogy ma van a vizsga, aztán rá kell jönnöm, hogy még várat magára. És még mindig visszavan legalább tíz óra, tíz, mikor én nem szeretnék mást, csak nyugodtan elterülni utána.
Szinte észre sem veszem, hogy már mindenki elhagyta a könyvtárat, s én vagyok az utolsó, aki kifordul az ajtón. Egy izzadtságcsepp gördül le a hátamon, ahogy lassan haladni kezdek - jobb híján a Rellon klubhelyisége lesz a cél.
Theodore Julias Ebony
Prefektus Rellon, Jövendőmondó, Okklumentor, Ötödikes diák


× golden child ×
RPG hsz: 258
Összes hsz: 261
Írta: 2024. április 10. 16:47 Ugrás a poszthoz


× tavalyi tanév, vizsgaidőszak × American Horror ×



Nem, a folyosó sem hűvösebb a könyvtárnál, így nem hoz felüdülést, mikor megérzem annak levegőjét a bőrömön. A szokásosnál némiképp talán lassabb tempóban, görnyedt háttal fordulok el jobbra. Reflexeim nem mondhatók gyorsnak, s még csak nem is tudatosul bennem, hogy nem igazán figyelek kifelé, így nem is veszem észre, hogy ki jön éppen szembe velem a diákok lassan hömpölygő, ritkás csoportosulásaiban.
Azonban bódulatomból egy erős fájdalom ránt ki - a fejembe mintha balta hasított volna, így ki is nyúlok, hogy bármiben megkapaszkodjak, legyen az fal, portré vagy egy diáktársam, hiszen még meg is szédültem. Arcom fájdalmas grimaszba torzul, ahogy hirtelen bevillan egy szín - egy intenzív, mégis tompa árnyalatú bíbor húzódik a lábam alatt egyetlen pillanatra, hogy aztán ismét felváltsa a folyosón lévő kissé kopottas, sötétvörös padlószőnyeg. Káprázott a szemem...
Csak lenne már meg a vizsga...
Ahogy tompán pislogok, hirtelen ismét megtörténik a villanás. Zavartan hunyorítok, és arra eszmélek, hogy fél kezem, mellyel nem kapaszkodom semmibe, felemelem már ösztönszerűen - és azt, hogy kinyújtott kezem bizony remeg.
Ám most nem érzek se hideget, se a pince dohos szagát.
Ha szólnak hozzám, sem feltétlen értem, mit mondanak - talán zavaros tekintettel még felpillantok, ahogy az első csepp vér megjelenik az orrom alatt, hogy aztán sok másik is kövesse. Látok egy ismerős arcot magam előtt, egy kék szempárt, ám hallani már nem hallok semmit sem. Aztán minden sötét lesz. Tekintetem kiüresedik, térdeim pedig elengednek.
Theodore Julias Ebony
Prefektus Rellon, Jövendőmondó, Okklumentor, Ötödikes diák


× golden child ×
RPG hsz: 258
Összes hsz: 261
Írta: 2024. április 18. 23:00 Ugrás a poszthoz


× tavalyi tanév, vizsgaidőszak × American Horror ×


Figyelem, a hozzászólás a nyugalom megzavarására
alkalmas elemeket tartalmaz (kendőzetlen szexualitás, fétis,
pornografikus leírás), így érvényes a 18-as karika.

A folytatáshoz kattints ide.
Theodore Julias Ebony
Prefektus Rellon, Jövendőmondó, Okklumentor, Ötödikes diák


× golden child ×
RPG hsz: 258
Összes hsz: 261
Írta: 2024. április 27. 09:51 Ugrás a poszthoz


× American Horror ×



Az akácméz szaga ég az orromban, csakúgy, mintha valamiféle erős vegyszer hagyta volna ott lenyomatát. Még mindig el-elkap az érzés, hogy nem a hideg kő, hanem valami sokkal puhább van alattam, és lehunyt szemeim ellenére a szemhéjam belső felén felvillan egy jellegzetes burgundi. Kiráz a hideg.
Hallom, hogy beszélnek hozzám, s megérzem az érintést a karomon.
Ellenkezni nem tudok, így arcom fedetlenné válik Krise előtt, akinek a hangját hallottam, s hiába lenne meg immár a lehetőségem, hogy lássak, szemeim még mindig szorosan lehunyom.
- Aha - préselem ki magamból, mert kérdeztek valamit, és valahol mélyen tudom, hogy válaszolnom kell; muszáj, mert hiába vagyok fél lábbal még valahol teljesen máshol, félig itt tartózkodom, és az ittben komoly problémák lehetnek, ha nem adom jelét annak, hogy túl fogom élni azt, ami most történik velem. Igaz, hogy ebben a percben én sem tudnék erre megesküdni, tekintve, hogy a fejem lüktetése lassan vissza fog térni.
- Egy perc - erőltetem ki a szavakat, pont, mielőtt még ismét elöntene a burgundi.
Meg kell nyugodnom. Egy tiszta másodpercben tudatosul bennem, hogy most kellene csak igazán koncentrálnom, összerántanom minden elmekapacitásom, de nem megy; más képek is elém sereglenek, ezer gondolat rohan meg egyszerre. Hogy miért nincs itt pont most Hollósi, hogy milyen a tapintása annak az ingnek, hogy elkéstem-e a VAV-ról, hogy anyám levelére válaszoltam-e, aztán megint megcsap az akácméz. És minden váltásnál csak hangosabban kapok levegő után.
- Felrobban a fejem - adom környezetem tudtára, mindegy, hogy ki hallja. A legjobb, amit tehetnének most velem, az egy jó erős Stupor. Álmodik a nyomor.
Theodore Julias Ebony
Prefektus Rellon, Jövendőmondó, Okklumentor, Ötödikes diák


× golden child ×
RPG hsz: 258
Összes hsz: 261
Írta: 2024. április 28. 10:21 Ugrás a poszthoz


× American Horror ×



Megint egy érintést érzek meg az arcom körül, most éppen a homlokomon, mire megpróbálok elrezzenni. Ösztönösen ki is nyitom a szemem, s ismét Kriseszal találom szemben magam, ahogy finom, nyugodt hangon magyaráz. Furcsa, de a hangja kissé fókuszálja a figyelmem, pár pillanatig még meg is nyugtat, hiszen nincs mibe másba kapaszkodnom. Lassan jut el hozzám a szövegelése értelme, s feldereng, hogy ez nekem nem biztos, hogy előnyös... aztán az is felrémlik, hogy engem ki lehet kergetni a világból ezzel az emberrel.
Irritáltan hunyom le a szemem. Shut up, man.
- Kösz, Krise - azért nyelnem kell egyet, hihetetlen, hogy ennek a mondatnak valaha el kellett hagynia a számat. - De... nem kell gyógyító... mindjárt elmúlik.
Megint megcsap az akácméz illata, mely azt eredményezi, hogy ismét beakad kissé a levegőm; megrázom a fejem kissé, hátha sikerül kitisztítanom. Most kellene koncentrálnom... Ha valaki most akarna legilimentálni, halott ember lennék. Úgy slisszanna át minden védelmi hálómon, még szaltót is vetne közben.
Nagyobb levegőket kezdek venni, s igyekszem figyelmem befelé fókuszálni, eldönteni, hogy hol is vagyok tulajdonképpen. A folyosón, igen; Krise éppen fölém hajol, én pedig fekszem, valószínűleg legalább egy kicsit véresen. Szédülök is kissé, és hiába ez a rohadt akácméz, attól még az iskolában vagyok, és nem egy idióta méhészetben.
- Mióta... fekszem itt? - Teszem fel a következő logikus kérdést, s ráerőltetem magam, hogy szemeim ismét kinyissam fejem ritmikus lüktetése ellenére, hátha a külvilág vizuális ingere segít kicsit lehorgonyozni. Ugyanis még mindig azt érzem, hogy bármelyik pillanatban elragadhat innen valami, és tudom, hogy az ösztönös reakcióm erre az, hogy valakit megragadjak, de Kriseba csak azért sem fogok belékapaszkodni.
Első emelet - Theodore Julias Ebony összes hozzászólása (12 darab)

Oldalak: [1] Fel