Gwen
A gólyalakban töltött hosszú alvásból hirtelen felébresztette rettentően nagy éhsége. Ránézett az órájára:
-12 óra 13 perc!!???-hülldezett-Jó sokáig aludtam.
~Enyje biztos nagyon fáradt voltam ~ gondolta magában ~ Na mindegy uzsgyi gyorsan ebédelni... öhm vagyis az én értelmemben reggelizni.
A nagyterem zsúfolásig tele volt, az Eridon asztalánál már egyáltalán nem volt hely. Vagy mégis? Az évfolyamtársa Ronald és az ötödéves Gwen között volt egy üres szék.
~ Akkor menjünk oda gyorsan foglaljuk el azt a helyet mielőtt más foglalná el. ~gondolta
Le is ült de ahogy leült egyből csodálkozni kezdett.
-Azta ilyen sok étel! Eddig mindig tudtam rendesen enni de most csak mindenből keveset hogy mindenből egyek. A köret már meg is van: krumplipüré. Na de vajon mi legyen a hús? Sült máj? Sült oldalas? Rántott csirkecomb? Legyen az utóbbi és egy kis paradicsom szósz, no meg egy pohár sütőtöklé!
Azzal a kiválasztott ételekből szedett és békésen elfogyasztotta. De legnagyobb bánatára elfelejtett keveset enni és mire elfogyasztotta a kívánt ételt nem bírt többet enni.

Ronald
-Nem semmi bajom jól vagyok, csak negyed egyig aludtam. Nem tudom miért. A pitét meg kösz de már nem bírok többet.
Akármilyen szépen ajánlotta a barátom, nem bírtam volna megenni.
-Na és te Gwen nehéz az ötödik? Kár hogy pont vizsgaidőszakra írtak be a szüleim, így nemsokára mehetek vissza Madrid-ba. Mivel ott élek.

Ronald, Gwen
-Madridnak nem nagyon sok részét ismerem. Általában otthon ülök, vagy az apám munkahelyén. Érdekes szakmája van. Seprűgyártó. olykor elküldenek az erdőbe jó minőségű fáért és szintén jó minőségű gallyakért. Utána néha-néha megengedik, hogy egy seprűt lelakkozzak. Nem nagy szám ott ülni, de érdekes. Amikor meg otthon vagyok, segítek anyunak bajital főzésben. Ami érdekes Madridban az a Belvárosi nagy szökőkút. Mellette van egy telefon fülke apám azt mondja hogy oda olyan varázslók mennek akik a mágia-ügyi minisztériumban dolgoznak és az nekik valamifajta lift. Barátnőm pedig nincs. Szerintem nincs most értelme lerakni a vizsgákat mivel még csak most jöttem ilyen hamar nem tudok mindent bemagolni. Következő tanévbe kezdek elsősnek. Így a témát is jobban megértem nem pedig csak tudom.
Miközben ezt mondta valaki elé lökött egy üveg narancslevet. Megnézte, nehogy valaki viccből elátkozta volna vagy rókázó rágcsát rakjon bele.
Semmi baja állapította meg és beleöntött abból egy keveset a kelyhébe.

Évnyitó-Évzáró
Este mikor már átcuccolt a traumarland toronyszobába, és ki is pakolt körülnézett. Senkit se látott. Le ment a klubhelyiségbe és ott megpillantotta az első nyomott:
Kedves dákok, tanárok! Szeretettel várok mindenkit a Nagyteremben megrendezésre kerülő Évzáró/Évnyitó eseményen.
Szóval itt van a kutya elásva, tényleg ma van az Évnyitó-Évzáró ünnepség.
Magára vette a legszebb talárját, a süvegét, szép fekete bőrből készült cipőjét, zsebre dugta pálcáját és rohant lefele a lépcsőn. Kimondta a jelszót mire kinyílott a portré... :
-...
... és rohant lefele a lépcsőn. Kettesévvel szedte a lépcsőket, minden utolsó harmadik foknál leugrott.
Résre kinyitotta az ajtót és elkommandózott az eridon asztalához, ott köszönt két barátjának:
-Sziasztok!
Antonio unalmasan hallgatta az igazgató beszédjét.
Végül megkezdődött a lakoma. Antonio barátaival együtt jóizűen elfogyasztotta a sok-sok ételt és italt.

Évnyitó-Évzáró ( Ronald )
Magában ismételgette a fiú szavait. Ezerszer is megfontolta, majd válaszolt:
- Szevasz! Persze mehetünk nemrég kaptam szintén az apámtól egy NIMBUS 2013-ast, tudom, hogy nem éppen a legjobb seprű, de én beérem ennyivel.
Gyorsan krumplipürét és rántott csirkemellfilét rakott a tányérjára, sütőtök levet öntött a kelyhébe. Ahogy evett és ivott hallgatta az igazgató beszédét.
-4-edikek? Ez nem lehet igaz! Legalább lehettünk volna harmadikak - közben szomorú arcot vágott - na nem baj az új tanévbe majd belehúzunk és akár elsők is lehetünk. - hallgatta tovább a beszédet - azt hittem, hogy a navinések lesznek az elsők.

Büntetés
Korán reggel felkelt, ő sem tudja miért. Majd eszébe jutott: büntetésben van 500 szavas fogalmazás.
~Ó a fenébe!- gondolta magában.
Azzal kihúzta a fiókját és kivett belőle 3 pergament és 1 pennát. Óvatosan, hogy szobatársai ne ébredjenek fel, felöltözött. Koromfekete talárját magára húzta és elővett a táskájából egy kicsi kosarat. Azután pálcáját zsebre vágta és rohant lefele a hosszú lépcsőn. Útját hova vetette, ha nem a könyvtárba? Belépet a 4 méter magas ajtón és elcsodálkozott. Volt már nem egy könyvtárban, de ilyen sok könyvet összesen nem látott. Aztán elindult a polcok között és az összes olyan könyvet beledobálta a kosarába, amelyekről úgy gondolta, hasznos lehet. Ezek között volt a Visszabeszélések következményei, Hogyan neveljük a gyerekeket, A legnagyobb büntetések.
Mivel Antonio nem mást csinált, mint visszabeszélt egy prefektusnak.
Mikor úgy gondolta, hogy épp elég könyvet szedett, nehéz kosarával oda ment egy asztalhoz és buzgón olvasni kezdett. Amikor érdekes információt talált, lejegyzetelte. Így ment több órán át és akkor mikor úgy gondolta kész lett, elkezdte számolni:
-1 2 3 4... 456 457 458 459, á a fenébe még kell 41 szó.
Azzal tovább írta, utána újra számolni kezdte és meglett az 500. Nagy boldogan fölállt és visszarakta a könyveket. Utána boldogan kirohant az ajtón és megkereste a prefektust, akinek a büntetést kellet adni.
- Biztos a nagyteremben reggelizik- mondta magában és szaladt a nagyterem felé.

Évnyitó-Évzáró (Ronald)
A szája tele volt, így nem tudott egyből válaszolni barátjának.
~Hogy lehet az, hogy egy olyan ócska seprűt, mint az enyém ki akar próbálni, amikor neki egy sokkal jobb seprűje van?-kérdezte magától.
Aztán válaszolt:
-Persze kipróbálhatod, én is kipróbálnám a Tűzvillámodat. Mivel mind a kettőnknek van engedélye a házvezetőnktől a repüléshez, így mehetünk. Csak egy gond van, még soha nem ültem seprűn. Apám nem engedte, mert őszerinte veszélyes, anyám szintúgy. De úgy gondolják, hogy a suliba kéne egy és ki is próbálhatom milyen a repülés. A testvéreim mind a Wilian boszorkány és varázsló képzőbe tanulnak. Nem tudom miért, de engem ide küldtek el. A legidősebb bátyám, Jacken igen jártas a repülésben, még benne is van az Amira nevezetű háza kviddics csapatába. Sőt még úgy tervezzük, ha mindannyian (a hat testvér) megtanulunk repülni és kviddicsezni, alkotunk otthon egy csapatot, csak még egy embert bezsírozunk közénk.
Utána követte barátja példáját és vett egy szilvás gombócot. Azután szépen felállt, ment kifelé, várva, hogy a barátja kövesse a hálótermükbe.

Hanna

 Tegnap este semmi se történt úgy, ahogy gondolta. Barátjával a repülés nem a legjobban sikerült. Rosszkor váltott a seprűvel irányt, és nagy ügyesen eltörte a kezét. Idegesítő volt, amikor reggel felkölt, és mindenki sorra kérdezte, hogy jól van-e. A fiú nagy bosszúsan mindig csak ennyit válaszolt:
 - Hagyjatok békén! Jól vagyok! Az ápoló azt mondta, hogy egy hét múlva leveszik a gipszet.
Mivel már nem bírta a nyüzsgést, úgy döntött, hogy lemegy a könyvtárba olvasgatni.
A könyvtár nem volt számára új. Emlékszik, amikor még visszabeszélt egy prefektusnak és a könyvektől kért segítséget a büntetőmunka megírásához. Most viszont úgy tűnt, hogy másnak kell a segítség. Meglátta Hannát a könyvespolcok között. Mögé settenkedett, és megkérdezte:
 - Segíthetek valamiben? Mit keresel?

Hanna

 Csodálkozva látta, ahogyan előtte leborult egy nagy halom könyv. Hirtelen reflexből előkapta a varázspálcáját:
 - Várj, várj! Segítek!. Wingardium leviosa!
Így a könyvek egyesével rendezett oszlopba sorakoztak.
- Hú, de nagy por lett itt. Suvickus!
Nagyon elcsodálkozott, mert ezt a két bűbájt tanulta első óráján bűbájtanból, és akkor még egyik sem sikerült. De most nagyon örült, mivel sikerült hibátlanul végrehajtania. Mikor minden helyreállt, úgy gondolta, itt az ideje válaszolni barátja előző kérdésére.
 - Jól vagyok. Csak eltörtem. Egy hét múlva már le is veszik a gipszet. De nem szeretnék erről sokat beszélni.
Sétálgattak a könyvespolcok között, és megtalálta az összes csodás gyógynövényes könyvet.
 - Nézd csak! Itt van egy jó könyv. Sok adatot lehet belőle szerezni. Ez segíthet! Menj be az olvasórészlegre, ott vannak aszalok is. Segítsek még valamiben?