A mai napja nagyon lassan indult, mire felkelt, evett valamit, összeszedte magát, addigra lassan elmúlt dél. Hiába, ha nincsenek vizsgák, kevés a motiválóerő, hogy csináljon is valami értelmeset. Mikor ezt észrevette, változtatott az eddigi tempóján, mert ma lekívánt menni a faluba, s annyi időt akart lent eltölteni, amennyit csak lehetett. Rövid ideig tartós elhatározás volt, helyette visszadőlt az ágyba, s felületesen végiglapozta a másodikos könyveit, többnyire csak a képeken leragadva néhány pillanatnál tovább.
Ezzel olyan tartalmasan telt el az ideje, hogy elnyomta az álom, több órára is. Mikor felébredt, inkább fáradtan, mint kipihenten - a délutáni alvás sose esik jól Márknak -, órájára pillantva ejtett ki egy rövid káromkodást a száján. Majdnem egészet mutatott az óra, kismutatója pedig épp csak nem a hetesen.
Szörnyen lassan, nagyokat ásítozva összekapta magát, pár könyve közben az ágy mellett landolt, de nem zavarta meg a fiút a készülődésben.
Az öltözködés elmaradt szüksége hiányában, az rajta volt déltől, így a keresztanyja havi ajándékával, ami már rég ott lapult a talárja zsebében, és a felkapott órás gyújtóval indult el a Gólyalakból.
Gyorsan végigszelte az emeleteket és a lépcsőket, friss levegőre vágyott. Egyrészt, hogy rendesen felébredjen, s azért, hátha egy kis séta valamelyest lefárassza őt, s virrasztás helyett arra használhassa az éjszakát, amire való. Néhány lépés választotta el ettől, amikor akadályba ütközött, egyáltalán nem figyelt a lába elé, ahogyan a másik sem. Morog valamit elnézésképpen, menne tovább, mert hajáról és a földre hajolva nem ismerte fel a háztársát. A lelépést a lány hirtelen felpattanás és megszólítása szakítja félbe.
- Persze, megvagyok - válaszolja valamelyest sértődéssel a hangjában, de elveszi amit felé nyújtanak, hogy megnézze, mi is a gond vele. Valami kivehetetlent ábrázol, de ezzel nem törődött, rögtön észreveszi, hogy a kinyitássál lehetnek gondok. Ujjai feszítésének azonban ellenáll a medál.
- Hmm pálcával próbáltad? - Ez lett hirtelenjében a B terv, s motozni kezdte talárját, hol is lehet a pálcája, ebben sose találja elsőre. Biztos Zsófi megbájolhatta, vagy ilyesmi. Közben egyesével pakolja ki jobb és bal zsebét is, Keiko markába ejtve az órás öngyújtót a labirintusból, az SVK-ra kapott Hitvány értékelést, papír zsebkendőket...
- Na megvan.
Hiába kereső szabad ujjai végre megtalálták a markolatot.
Ezzel olyan tartalmasan telt el az ideje, hogy elnyomta az álom, több órára is. Mikor felébredt, inkább fáradtan, mint kipihenten - a délutáni alvás sose esik jól Márknak -, órájára pillantva ejtett ki egy rövid káromkodást a száján. Majdnem egészet mutatott az óra, kismutatója pedig épp csak nem a hetesen.
Szörnyen lassan, nagyokat ásítozva összekapta magát, pár könyve közben az ágy mellett landolt, de nem zavarta meg a fiút a készülődésben.
Az öltözködés elmaradt szüksége hiányában, az rajta volt déltől, így a keresztanyja havi ajándékával, ami már rég ott lapult a talárja zsebében, és a felkapott órás gyújtóval indult el a Gólyalakból.
Gyorsan végigszelte az emeleteket és a lépcsőket, friss levegőre vágyott. Egyrészt, hogy rendesen felébredjen, s azért, hátha egy kis séta valamelyest lefárassza őt, s virrasztás helyett arra használhassa az éjszakát, amire való. Néhány lépés választotta el ettől, amikor akadályba ütközött, egyáltalán nem figyelt a lába elé, ahogyan a másik sem. Morog valamit elnézésképpen, menne tovább, mert hajáról és a földre hajolva nem ismerte fel a háztársát. A lelépést a lány hirtelen felpattanás és megszólítása szakítja félbe.
- Persze, megvagyok - válaszolja valamelyest sértődéssel a hangjában, de elveszi amit felé nyújtanak, hogy megnézze, mi is a gond vele. Valami kivehetetlent ábrázol, de ezzel nem törődött, rögtön észreveszi, hogy a kinyitássál lehetnek gondok. Ujjai feszítésének azonban ellenáll a medál.
- Hmm pálcával próbáltad? - Ez lett hirtelenjében a B terv, s motozni kezdte talárját, hol is lehet a pálcája, ebben sose találja elsőre. Biztos Zsófi megbájolhatta, vagy ilyesmi. Közben egyesével pakolja ki jobb és bal zsebét is, Keiko markába ejtve az órás öngyújtót a labirintusból, az SVK-ra kapott Hitvány értékelést, papír zsebkendőket...
- Na megvan.
Hiába kereső szabad ujjai végre megtalálták a markolatot.