Keiko
Roland már nagyon unatkozott. Már nem kötötte le semmi. Hiába próbált meg könyvet olvasni vagy edzeni. Mindent abbahagyott mert a meleg most őt is nagyon megfogta.
Úgy gondolta elmegy sétálni a kastély falain belül. Megnéz egy pár képet, mutogatja izmos testét. Gondolta magában.
El is indult és hangos nevetésre lett figyelmes a folyosón. Elindult hát arra megnézni mi történik. Amikor odaért a folyosóra, látta ahogy egy lány ül egy tócsában és mindenki nevet rajta. Rossz érzés öntötte el a testét így odaszaladt a lányhoz, mindenki meglepetésére.
-Jól vagy? Nem esett semmi bajod?-kérdezte ijedten.
A többiek még mindig meglepetten néznek és sunyiban nevetnek szegény lányon.
-Bárcsak ti estetek volna fel így, és most rajtatok lehetne nevetni.- Mormolta, lehet kissé túl hangosan is mert hirtelen mindenkinek lekonyult a mosoly és lenéző pillantást vetettek a földön ülő lányra és Rolandra.