Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Először váratlanul ért a megkeresés, de egyetlen pillanat volt csak, hogy végiggondoljam a dolgot és igent mondjak. Eszembe jutott, hogy milyen jó lett volna, ha anno nekem is tud valaki olyan segíteni, aki ténylegesen a tűzzel él együtt. Így hát nem is volt kérdés, hogy ma ide jövök, és mivel több opció is van arra, hogy mihez is kezdhetünk, magamhoz képest lazán öltöztem erre az alkalomra, mégiscsak furcsa lenne kiskosztümben csatát mímelni. Oké, rendben, az idősebb gyerekeket még szoknom kell, egyelőre azt is traumának élem meg, hogy a saját lányom első éves lett, és hiába nem én szültem, a testemben lévő hormonok nagyon kiszúrnak velem így is. Szegény Ezra, szerintem egy ujját is eltörtem, olyan erősen szorítottam a kezét, amíg Erikát beosztották, de persze hősként erről nem nyilatkozott így.
- Szia, ne haragudj a késésért, amióta ide jártam, sok minden megváltozott ebben a kastélyban. Kérlek, szólíts továbbra is csak Zsófinak, és ne befolyásoljon, hogy tanár lettem, mert még én is szokom. Szóval, kezdjük az alapoknál.
Miközben beszélek, leülök a kandalló elé a szőnyegre, és bátorítóan mosolygok rá, hogy kövessen. Véleményem szerint megszokni a tüzet úgy lehet a legjobban, ha minél közelebb vagyunk hozzá.
- Mutasd be az elemedet, beszélgessünk kicsit róla. Hogyan érzel iránta, mit szeretsz benne, mit nem szeretsz. Fontos, hogy megismerd és én is megismerjem a kapcsolatotokat. Természetesen minden kérdést, amit én felteszek neked, te is feltehetsz nekem, illetve, ha bármi kérdésed van még, azt is, szívesen válaszolok rá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Bátorítóan biccentek arra, amikor Zsófinak hív, ez az egész helyzet még nekem is új, és bár féltem tőle, az első napok alapján, felszabadító. Nem az évnyitó, de minden, ami azóta történt. Izgulok, hogy jól csináljam, hogy tényleg tudjak segíteni Annának, és Ezrának is.
- Az, hogy a környezetünk hogyan reagál ránk, nagyban befolyásol minket. Én még nem voltam hat éves, amikor először megtörtént, ez nagyon korai és nagyon ijesztő, nem csak az elembirtokosnak, a környezetnek is. Az elememet elaltatták, és szó szerint kirobbant belőlem.
Nem szeretném magam felé fordítani a beszélgetést, de szeretném, ha értené, hogy tudom, hogy miért érez úgy a környezete, ahogy, és nem azért, mert hihetetlen beleérző képességeim vannak, mert nincsenek, csupán az enyhe hasonlóság okán, ami a környezeteinket jellemzi.
- Az, hogy nem örülnek, nem feltétlenül jelenti azt, hogy rossz, én inkább úgy fogalmaznék, hogy az ismeretlen félelmet ébreszt és a félelem ellenérzést szül, ahelyett, hogy lehetőséget adunk a megismerésre, elzárózunk. Az ember a negatívat sokkal előbb átérzi, mint a pozitív érzéseket. Furcsán vagyunk bekötve.
Ezt én is tapasztaltam már, sokkal nehezebb dolgunk van úgy, hogy az érzelmeink a negatív dolgokra szinte rávetülnek, és azokkal azonosítják magukat és átformálódnak.
- Engedd nekik, hogy végigmondják, de ne halld őket. A legrosszabb dolog a kéretlen tanács és bölcselkedés. Bármi jön is, szakértőkké válnak, bármit érzel is, ők jobban tudják, hogy mit érzel. Igazán azt, amit a tűzzel kapcsolatban érzel, csak te magad tudhatod. És attól még, hogy te is tűz vagy és én is, ég és föld a hozzáállásunk. Én szívesen elmondom neked, hogy hogyan leltem rá a kapcsolatra vele, hátha segít abban, hogy a te utad is feltáruljon, és ha mégsem, legalább egyet kizárhatsz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

- Attól függ, hogy miként áll az elemistákhoz. A minisztérium olykor nem a legempatikusabb személyeket választja ki érzékeny pozíciók betöltésére.
Próbálok olyan szépen fogalmazni, amennyire szépen csak lehet az adott kérdés esetében, mivel mégiscsak az apjáról van szó, és nem törvényszerű, hogy mindenki apja olyan legyen, mint az enyém. Ugyanakkor nem kerülhette el a figyelmemet az sem, hogy Anna helyzete utalhat éppen arra, miként is áll az apja ehhez.
- Az anyák dolga a féltés, nálunk is ő volt az, aki elaltatta az elememet, miket mond az apád, ő hogyan éli meg, hogy a lánya is elemi mágus?
Ez egy fontos kérdés, mert a szülő hozzáállása nagyon fontos ahhoz, hogy miként érez az adott dolog iránt a gyermek. A mikrokörnyezet ugyebár a legmeghatározóbb egységeket öleli fel, és azon belül is a család az egyik legnagyobb kritikus.
- Tudnod kell, hogy én nagyon a földön járok, szóval az első időkben leginkább forgattam a szemem és teljesen alkalmatlan voltam a meditációra, így eleve leültem, és már mentek a fejemben az olyan gondolatok, hogy mit keresek én itt, ez egy bohóckodás, és nem is működött egyáltalán, mert nem voltam együttműködő.
Borzalmasan pocsék volt a hozzáállásom, mondhatjuk ezt is, mert teljesen megállja a helyét. Tényleg így indultam neki, és nagy volt az esélye annak, hogy újra elaltatják, mert képtelen vagyok kilépni a kis világomból.
- Kizártam minden zajt, teljesen egyedül lettem a csendbe, ami nagyon frusztráló, így elkezdtem dúdolni egy dalt a saját megnyugtatásomra, és, ahogy egyedül voltam saját magammal összezárva, elkezdtem befelé figyelni, arra, hogy ver a szívem a ritmusra, hogyan mozdul a testem minden levegővételnél, hogyan áramlik a tűz a testemben. Furcsa a mai napig, de, ahogy elkezdtem érezni a jelenlétét, onnantól kezdtem megérteni azt, hogy mit is jelent, hogy van. Hogy meg kell tanulnom együtt élni vele, mert jelenleg ön-és közveszélyes vagyok, és nem szeretnék másoknak ártani. Amikor már éreztem őt, elkezdtem felfigyelni azokra a változásokra, amik vele jöttek. Meg kellett tanulnom nevetni a saját szerencsétlenségemen. Vannak persze ijesztő dolgok, rettegek a vihartól, a nagyobb víztömegtől, de például szó szerint tüzelek, ha olyan férfi van a közelemben, akihez vonzódom. Képtelen vagyok elrejteni ezt, és hidd el, nagyon ciki így létezni, de a nevetés gyógyír.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

- A jó hír, hogy eljön a nap, amikor már nem leszel papírmunka, a rossz hír, hogy évek telnek el addig. Nem is tudom, talán, ha látná, hogy fejlődsz, magabiztosabb vagy, nem gondolod, hogy túllátna a jegyzőkönyveken, és meglátná Annát?
Az én apámnak a whiskey-s üvegeken és a formás női lábakon kellett túllátnia, hogy meglásson engem is, de amikor sikerült, emlékszem, hogy elindult közöttünk egy őszinte kapcsolat, amikor látta, hogy a közelében merem és nem csak merem, de teljesen biztonsággal használom is az elememet, akkor megnyugodott, érdeklő lett, persze embere válogatja, ahogy azt is, hogy mi válik be neki.
- Hogy őszinte legyek, fogalmam sincs, hogy mi az az aszcendens, de gondolom valami horoszkópos dolog.
Hallottam már ezt a szót, de nagyon távol állt tőlem, hogy én mindenféle olyan tárgyat tanuljak, mint az asztrológia, a jóslástan, meg a társai. Ha az Edictumon múlna, akkor már rég csilliomos gazdag nő lennék, aki havonta újra szerelembe esik. A tények viszont makacsul tagadják mind a kettőt, se pénz, se pasi.
- Tudom, de ha nem vagyok veled őszinte, akkor miért merülne fel benned a gondolat, hogy kényes kérdéseket feltegyél vagy megossz velem kellemetlen eseteket, amikben jó lenne egy másik ember véleménye?
Ha csak idejönne valaki, és meditációról papolna, egészen biztos, hogy én sem tennék többet, mint Anna, maximum látványosabban forgatnám meg a szemem.
- Főleg attól, hogy nem parázol többet, hogy lerobbantod valaki fejét. Ez nagy előny tud lenni. Ha megérted és megismered az elemedet, akkor tudod őt korlátozni is, te legyel a főnök kettőtök kapcsolatában, ami fontos, mert a saját biztonságodat is szolgálja. Nem vagyunk halhatatlanok, minket ugyanúgy elemészthet. Ha viszont tudunk bánni vele, akkor a saját és mások életét is jobbá tehetjük. Vannak már terveid a jövőre? Tudod már, hogy mi szeretnél lenni?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

- Ez szívás.
Csúszik ki a számon talán kicsit meggondolatlanul, de őszintén. Tényleg az, ha így tekint rád az apád, én már csak tudom, engem a nevére se vett, és évek óta dolgozunk azon, hogy a kapcsolatunk jó legyen. Nem volt rossz, bárcsak az lett volna, semleges volt, és annál nincsen rosszabb, azt nem tudod könnyen elmozdítani.
- Mert az emberek mindig pesszimisták és katasztrofaturisták. Leginkább egyzserre, ráadásul a médiumok is sokkal szívesebben hoznak le olyan cikkeket, mint az amputoportálás, az elszabadult sárkány meg a megcsalások. A jó dolgok valahogy mindig később kerülnek a felszínre, mert elnyomja őket a dráma. Ezért gondolja valaki azt rögtön, hogy veszélyes az eleme. Különösen a tűz esetében.
Tudom, hogy ez így nem a legvigasztalóbb, és azt sem kérhetem, hogy ezt el is higgye nekem, csak mert én vagyok a felnőtt és azt mondtam. Én is utálom az ilyen magyarázatokat, és tudom, hogy az, ha gyakorlati példán keresztül mutatja meg az ember, sokkal többet ér. Így hát, ha még csak szóban is, de gyakorlati példákat vonultatok fel én is.
- Egy kívülálló, aki sosem tapasztalja meg az elemek erejét többnyire úgy idézi fel az elemeket, hogy tudsz vizet fakasztani, ami jó, fel tudsz támasztani egy haldokló növényt, ami jó, le tudod hűteni a levegőt, ha nagyon meleg van, ami jó, és fel tudod égetni az egész várost, ami rossz. De mi van akkor, ha azt mondom, hogy képes vagy manipulálni egy ember vérét, a beleegyezése nélkül, képes vagy szándékosan előidézni egy földrengést, amibe emberek halnak meg, képes vagy elektromos támadó ártásokat létrehozni és képes vagy arra, hogy egy kihülés közelébe kerülő ember testhőjét megemeled. Akkor ki is a veszélyes? Ilyen alapon a másik három az, míg te nem vagy. A tűz mindig is a legveszélyesebbnek lesz tulajdonítva, Anna, még ha a fejünk tetejére állunk is.
- Igen, ez nem is hangzik úgy, mint a legjobb összekovácsoló pont.
Valószínűleg, ha csodálatosan elsajátít mindent, akkor sem lesz jobb a helyzet közöttük, és sajnálom őt, mert egyik gyerek sem érdemli ezt. A saját helyzetem hatására fogadtam örökbe Erikát, és, ha tehetném nem ő lenne az egyetlen, csak hát, egyedülállóként nem olyan könnyű.
- Ez nem biztos, mert az írás öröme, az ihlet, a kreativitás, ezek mind éltetik a tüzet, ezért érzed néha azt, hogy ki akar szaladni belőled, mert annak, ha írsz is van egy adrenalinfoka, és a tűz ebbe kapaszkodik. Tudom, hogy ezt furcsa elképzelni, nem is biztos, hogy jól adom át, de figyeld meg egyszer azt, hogy milyen bizsergés fut végig a bőröd alatt, amikor írsz. Ott lesz, a különös kis érzés. Viszont, mit szólnál, ha egy kis gyakorlati része is lenne a mai napnak. Csak egy kis egyszerű. Én az elején mindig apró lángokat hívtam elő, főleg az ujjaim hegyén. Alakokat, formákat készítettem belőlük, és ezzel szórakoztattam a Podinomat, aki most úgy csinál, mint aki elbújt, de valójában az a párna kisebb, mint a feje.
Eddig nem pillantottam rá, de a szemem sarkából láttam, hogy milyen büszke arra, hogy elbújt, és valójában nem szoktam soha elvenni a kedvét ettől, sőt, sokszor játszom vele, hogy nem látom, pedig ott van, ő meg boldog, amit a narancssárga füsttel jelez nekem. Vagy ez, vagy túl agresszívnak tart.
- Megpróbálod, nos előcsalogatni a rejtekéből?