Eddig mindig egyedül edzettem, de mégis voltak körülöttem, jó volt viszont a magam világában lenni. Sosem hívott senki, jöttem, amikor akartam, ezért is volt érdekes az, ahogy Stephen indított. Nem is tudtam neki nemet mondani, és nem is tudtam eldönteni, hogy akkor éppen mi lenne a helyes, ha mit tennék. Szóval csak fogtam magam, és azt mondtam, miért is ne. Mostanában annyira sok pletyka és találgatás van rólam, a dolgaimról, a családomról, hogy nem árt, ha hallom. Azt hiszem, kezdek kicsit paranoiás lenni. Lehet ez éppen egy kedves gesztus is. Mindenesetre itt vagyok, kicsit késve, mert a házvezető-helyettesem megkérdezte ma is, hogy biztos, hogy minden rendben van-e és tud-e segíteni. Nyilván a világ körülöttem azt lesi, hogy mikor jövök ki a gödörből vagy mikor kívánom mélyebbre ásni magam.
Kellene egy cigi, de veszélyesen fogy a készlet, és elvégre sportolni jövök, szóval jó lenne, ha az adrenalin lenne az, ami megnyugtat és nem a cigi. Oké, ez így hülyén hangzik, de a lényeg azért megvan. Szóval kicsit késve ugyan, de megérkezek én is, és biccentek felé.
- Bocs, csak feltartottak. - nem akarom nagyon érzelgősre venni, jól esik a dolog, főleg a réten történtek után, jól esik, hogy vannak, akik rákérdeznek nálam, hogy mi a szitu. Gyorsan ledobom a cuccom, és elkezdek én is bemelegíteni. Fekete pólóm és nadrágom van, fehér cipővel. Eredetileg is ilyenek vannak rajtam, de a gyászidőszakban minden iskolai egyenruhát nem igénylő időpontban viselem a gyász színét, ami nem áll olyan messze a ruhatáramtól. Pár pólót azért elmentettem az apám ruhái közül, nem mintha anyám azokhoz akarta volna, hogy hozzányúljunk, leginkább emlékeket kerestünk, akkor nyúltam be a cigit is, mert Mina kidobta volna. Fellépek én is egy futópadra, és a beállítások után elkezdem felvenni a fokozódó ritmust. - Jó napod volt?
Kellene egy cigi, de veszélyesen fogy a készlet, és elvégre sportolni jövök, szóval jó lenne, ha az adrenalin lenne az, ami megnyugtat és nem a cigi. Oké, ez így hülyén hangzik, de a lényeg azért megvan. Szóval kicsit késve ugyan, de megérkezek én is, és biccentek felé.
- Bocs, csak feltartottak. - nem akarom nagyon érzelgősre venni, jól esik a dolog, főleg a réten történtek után, jól esik, hogy vannak, akik rákérdeznek nálam, hogy mi a szitu. Gyorsan ledobom a cuccom, és elkezdek én is bemelegíteni. Fekete pólóm és nadrágom van, fehér cipővel. Eredetileg is ilyenek vannak rajtam, de a gyászidőszakban minden iskolai egyenruhát nem igénylő időpontban viselem a gyász színét, ami nem áll olyan messze a ruhatáramtól. Pár pólót azért elmentettem az apám ruhái közül, nem mintha anyám azokhoz akarta volna, hogy hozzányúljunk, leginkább emlékeket kerestünk, akkor nyúltam be a cigit is, mert Mina kidobta volna. Fellépek én is egy futópadra, és a beállítások után elkezdem felvenni a fokozódó ritmust. - Jó napod volt?