Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

Nem először vetem be magam a könyvtárba délután, hogy erős túlzással kiraboljam a zárolt részleg egy részét a saját szórakozásomra. Azt mondják, a jó pap holtáig tanul, nos én kivételesen csak azért rabolok be mindent, ami az érdeklődési körömben mozdítható, mert megőrült a tornyunk. Így kell jól kezdeni az évet: bolond ajtókkal, amik össze-vissza nyílnak. Sőt, ma délben még jelentést is kaptam a manóktól, hogy egy-két ablakot le kellett mosniuk, mert furcsán vízfoltosak lettek? Nem tudtam mire vélni a manó ficergését, úgy hogy csak megköszöntem a jelentést és... ennyi volt. Tényleg, lehet, én vagyok túl naiv.
- Lilla kedves, ezeket még hozzám tudnád írni, kérlek? Egyelőre hétfőig szeretném őket kivenni. - Látszik rajtam szerintem, hogy kissé zilált vagyok, mert a Levita tornyából kavarodtam ki potom háromnegyed órája előtte húsz perc forgolódással és legalább hét különböző helyiséget megjárva. Agyrém, ami odafent van, nem csoda, hogy pityeregnek az elsőseink. Megkértem a szfinxünket, hogy legyen elnézőbb, és akit felismer, engedje csak be, hagyjuk most kicsit a találós kérdéseket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

Hoppá, hát ez a kislány milyen kedvetlen. Általában nem ilyen szokott lenni, még engem is meg tud lepni, milyen hasznos könyveket ajánl Lilla. Mi lett ezzel a gyerekkel?
- Az, sajnos. Még nem jöttünk rá, mi okozta ezt a felfordulást, most próbálok dokumentálódni hozzá. - Igen, hogy kell megjavítani ősöreg, hisztériától szenvedő kastélyajtókat az átlagos varázslatok hatástalanságakor. Valahogy egyszerre nem arra fókuszálok, hanem az előttem ácsorgó, önmaga árnyékaként funkcionáló lányra. Még a könyveket is félretolom egy kicsit, hogy rendesen láthassam őt.
- Valami baj van? Olyan... nem is tudom, kedvetlennek tűnsz. Mint akivel valami súlyos történt. - Ha nem tudnám, milyen általában, azt hinném, depressziós alkat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

- Óh, nagyon köszönöm, átlapozom még ma este! - Imádom a ritka és öreg könyveket. Annyi hasznos régi praktikát rejtettek el bennük, amit valamiért mára elfelejtettünk. Nem is értem, hogy lehet ilyesmiket a fejlődés rovására lemorzsolni.
- Saint-Venant? - Nocsak? A nyolcadikosomról egyelőre csak annyit tudok, amennyit az újságok megírtak: problémás az édesapja. Vele sem fogok szülői értekezleten találkozni egyhamar.
- Majd utánajárok... De előbb mesélj, ha szeretnél. Mi a baj? Olyan lekókadt az arcod, mintha összeomlott volna a világ. - Esküszöm, amikor a mindig vidám és hiperaktív könyvtárosunk ilyen esőre álló hangulatban dolgozik, már tényleg el tudom hinni, hogy jön a világvége.
- Azt mondják, ha kiadod magadból, az segít. - Lehet, hogy picit buzdítom, de csak picit, mert a Lilla-féle embereket megmérgezi a visszafojtás.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

Talán úgy tűnhet, hogy túl szigorúra váltottam egy potenciális rendbontó hallatán, pedig nem, ez a koncentráló arcom, de majd megszokják, ha eleget hangoztatom, hogy nem kell félni, nem kapok szét senkit, mint egy bizonyos gyerek a meséskönyvet. Az információt mindenesetre egy biccentéssel elraktároztam, de most sokkal jobban érdekel, mi nyomja a kedvenc könyvtárosom lelkét?
- Óh, szívem... - Na igen, ebben a korban a férfi problémák még sokat nyomnak a latba és képesek az ember egész napját vagy hetét elrontani, főleg, ha érzelmesebb típus vagy. Úgy tűnik, Lillácska az.
- Tett vagy mondott valamit, amivel megbántott? - A tinédzser fiúk erre hajlamosak. Még emlékszem Winter hirtelen hangulatváltozásaira, az sem volt egy sétagalopp azért.
- Próbáltatok beszélni róla? - Nagyon remélem, mert amennyit már láttam ebből a leányzóból, képes higgadtan megtárgyalni mással a gondjait, csak hát... ha ez nem csak kis vonzalmacska, hanem szerelem, az keményebb dió lesz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

- Szívem... - Merlinre, szegény lány, fáj a szívem látni, hogy a tinédzserek szerelmi problémái őt is utolérté... TESSÉK?
- Parancsolsz? Fussunk neki még egyszer, Lillácska... Eljegyez valakit? - Ez sokkal komplikáltabbnak hangzik, mint hittem. - És ez a valaki... nem te vagy ezek szerint. - Nem akarom még jobban elkedvetleníteni, de a tények azok tények. Nem lógatná az orrát, ha ő volna a szerencsés menyasszony.
- Melyik házba jár ez a fiú? Mi a neve? - Mert, ha az enyémbe, lehetséges, hogy utánanézek, mi ez az egész. Gyerekek házasodnak? Na, azért van az a bizonyos határ. Amíg ebbe az intézménybe jár, tanuló, és mint tanár, felelősséggel tartozok iránta, ha a házam lakója vagy tanítom, vagy szimplán, mert diák.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

Hát ez.... fenomenális. Kicsit mintha déja vu érzésem lenne Winter és a saját korkülönbségem és különböző élethelyzetünk miatt régebbről. Az egy viharos szerelem volt, az is biztos.
A név nem cseng ismerősen, valószínűleg, mert nem mozgok aranyvérű körökben és nincs honnan tudjam, hogy az iskola egyik valaha volt legkiválóbb tanárnője egy Flaviuhoz ment hozzá.
- Szereted? - Ez a legelső és legfontosabb kérdés szerintem. Mert a vonzalom és a szerelem két teljesen más lapra tartozó kérdés, amit fontos különválasztani és külön is kezelni egyes esetekben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

Kicsit összepréselem a szám, mert ismerős az érzés, még ha csak futólag is. Aligha tudom eltüntetni az együttérzéssel vegyes aggodalmat az arcomról, de ez szerintem csak mutatja, hogy aggódok a diákjaim mentális épségéért a testi mellet.
- Néha... Néha át kell gondolni, mi a jó az embernek. - Hezitálok? Igen, pont mert ez egy másik ember élete és nem biztos, hogy kér a kéretlen tanácsból. Másfelől Lilla egy fiatal, intelligens lány sérülékeny korszakban, amikor még minden kudarc a világ összedőlésével egyenértékű.
- Jól gondold meg, és ezt teljesen komolyan mondom. Ha úgy érzed, megégetheted magad, talán okosabb elsétálni, és ezt nem rosszból mondom neked. Ha már most kételkedsz, azt jelenti, rengeteg intő jelet felfedezhettél, ami óvatosságra késztet... Mennyire komoly ez, Lilla? Őszintén. - Anyáskodok, igen, de inkább ez, mint hogy szegény lány egy reggel felébredjen mondjuk egy pozitív terhességi teszttel, és fogalma se legyen, mihez kezdjen onnantól kezdve, csak mert szerelmes volt egy nem túl kompatibilis emberbe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

- Bizony... - Mostanra elértem odáig, hogy nosztalgiával gondoljak vissza a kapcsolatomra Winterrel, még a félmosoly is a szép emlékeknek szól, de nem volt ez mindig ennyire zökkenőmentes.
- Az aranyvérnek nem mindig van ehhez köze. Ha veled akar maradni, addig próbálkozik, míg talál erre megoldást. - Az emberek még modern korunkban is ezen akadnak fenn, pedig ez számomra felfoghatatlan. Bele kellett volna születnek egy ilyen családba ahhoz, hogy megértsem a koncepció fontosságát.
Oh holy... Igen, ez tényleg sokkal komplikáltabb, mint hittem. Nagyon komplikált.
- Lilla... Ha le akarsz róla válni, nem az a legjobb módja, hogy neki dolgozol. Sőt, ez a lehető legrosszabbak közül való, és nem ő állna vesztésre egy vitás helyzetben. - Úgy tűnhet, teljesen ellene vagyok az egész szerelmi történetnek, mégpedig okkal: ha már munkáltató-munkavállaló viszonyba megy át az egész, rizikós talajra lép a lány, és felesleges feszültséget szülhet benne, hogy még mindig a se veled se nélküled "barát"hoz van láncolva.
- Nincs más hely, ahol dolgozhatnál? Vagy távmunkában esetleg. -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

- Idő, távolság, és önreflexió. Újra ki kellett találjam, ki vagyok. - Ezekre szükségem volt, miután olyan hevesen váltunk el Winterrel. Újra fel kellett fedezzem önmagamat és megtanulni a saját értékeimet. Nem volt egy elnyomó kapcsolat, de mint mindegyikben, valakinek végül engednie kellett, és ő lett a dominánsabb fél, én pedig folyton próbáltam ezt megdönteni valahogyan. Viharos és érzelmes egy viszony volt ugyanolyan viharos véggel.
Az alapján, amit Lilla vázol, nekem határozottan úgy tűnik, hogy ebből bajok lesznek. Onnantól, hogy egy munkaviszonyba bekerülnek magánéleti elemek is, amik nem állnak meg egyetlen éjszakánál, az esetek 90%-ban katasztrófához vezet.
- Egyvalamit ígérj meg: hallgass a megérzéseidre, hangozzék ez akármilyen ostobán is. Általában a megérzések olyan jelekre alapulnak, amit a tudatalattid felfogott már és figyelmeztetni akar. Ne ignoráld őket, és mondj fel, ha szorultnak érzed a helyzetet. Segítek neked más állást találni bármikor, csak kérlek, mérlegelj, rendben? A pénz mozgatja a világot, de nem minden a pénz. - Persze lenne egy sornyi ember, aki ellentmondana a véleményemnek, és megvan minden joguk hozzá, de tény, ami tény, a kiégést, a mentális összetörtséget nem a pénz javítja meg, hanem mondjuk a megelőzés és a józan gondolkodás.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

Ajajj, elszaladt velem a ló. Nagyon remélem, hogy tényleg semmiség az egész és az a férfi békén fogja hagyni Lillát, amint eljegyezte a másik leányzót. Ezek az afférok senkinek sem tesznek jót, de az sem, hogy ráhozom a frászt az egyik diákomra.
- Sajnálom, nem akartam. Írd a mikromanagelős természetem számlájára, hogy mindenütt apró részleteket és buktatókat keresek. Tényleg ne haragudj. - Jóhiszeműen megpaskolom a kezét, mielőtt tényleg itt szívbajt kap ijedtében. Nem akartam a legrosszabbat felvázolni, de lám, csak sikerült.
- Azt viszont sose felejtsd el, egy darabig még megtalálsz a levitások között és a tanáriban. És kérlek, tényleg keress, ha segíthetek, oké? - Eddig feszítettem a húrt, lehet, már így is elpattintottam elnézve Lilla arckifejezését. Olyan hamar tudok nulláról a százra ugrani, borzasztó.
- Most pedig mit szólnál, ha kitennéd azt a "Mindjárt jövök" táblát és lemennénk a konyhába mondjuk... fagyiért? - A fagyi mindenre megoldás, az élet legnagyobb gondjaira is. Persze, ha nem akar jönni, nem kötelezem, de örülnék, ha csatlakozna.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

- Mert nem is akarsz. - Finomíthatnék rajta, de nincs értelme. Arra már kezdek rájönni, hogy Lilla szeret elcsábulni annak dacára, hogy értelmes lány, tényleg, kifejezetten fogékony, de tagadhatatlanul fiatal. Most meg úgy csinálok, mintha legalább hetven életév állna mögöttem, de akárhogy nézzük, ha túl lennék egy tini terhességen, a lányom lehetne, majdnem kétszer annyit éltem, mint ő. Ez persze sok témában nem jelent semmit.
És tessék, kimondja ő is, köszönöm!
- ... de mégis fejjel előre szeretsz belerohanni a falba. Értem én, fiatalság bolondság. - Én vessem rá az első követ? Megéltem a magam hülyeségeit, és néha ugyanúgy nem hallgattam senkire.
- Akkor egy-két dolgot itt át kellene gondolj. Az első például, hogy ha félsz attól, akivé válsz, az tényleg félelem, vagy élvezed? Nem mindegy, mert az egyik káros, a másik pedig lehet önmagad kibontakozása. - Fogalmam sincs, miféle férfi ez a Damian Flaviu, de ő lehet a dominánsabb fél. Bántás nélkül Lillából nem nézem ki, hogy elég karakán alkat lenne ebben a... minek is nevezzem? Legyen kapcsolat, akármit is halandzsázik össze a lány, ő a feje búbjáig odavan a hercegéért.
Még egy kanál epres, zseniális ez a fagyi!
- Talán, mert nem is várja el? Elég sokszor, ha leülsz és meghallgatod. Ha többet nem tudsz tenni, az is lehet segítség. Ezen felül... idősebb, mint te, jól emlékszem? Vagy nem is mondtad a korát? - Ezt azért rakjuk szintén rendbe, mert ha idősebb, akkor esélyesen más életszakaszban is tart, mint Lilla.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

Nem állom meg, hogy oldalra ne döntsem a fejem, tűnődőn, már-már mint egy erősen gondolkodó kutya. Komolyan lekutyáztam saját magam? Hjajj... Még egy kanállal, ide nekem!
- Tudsz rá hatni... Úgy hangzik, mintha jobb útra kellene téríteni. - Egyre cifrább a történet, mintha valami délutáni mugli szappanoperát követnék. Nem, nem leszek ízléstelen, hogy ezt szóvá is tegyem és lealacsonyítsam a személyes problémáit egy televíziós sorozat szintjéig.
- Tessék? Charon Yaxley, aki idéntől jár a házunkba? - Már-már Lillát is a sajátomnak tekintem, innen a királyi többesszám. Másfelől a Yaxley név már akkor meglepett, mikor kézhez kaptam a végső, idei Levita-listát. Csak az nem ismeri ezt az angol mágusfamíliát, aki egy kő alatt él, őket és a többi 27 prominens aranyvérűt Nagy Britanniában. Bízom benne, hogy egy rugalmas és normális család, mert sosem volt velük dolgom a roxforti éveim alatt sem, és a csemetéjük a tanulásra és a jó jegyekre fog elsősorban koncentrálni. Haha, szép remények, igaz? Erre itt ez az eljegyzés, sírni fogok.
- Elsie... Elsie Rose Krise? TE DAMIAN KRISE-FLAVIUT EMLEGETTED? - A manók körülöttünk összerezzennek az éles hangomtól. Nem tehetek róla, nem kellett túl sok IQ ahhoz, hogy összerakjam, Elsie Krise szülei a valaha itt tanított Alexandra Krise-Flaviu, és annak férje, Petre Flaviu. A családnak pedig legjobb információim szerint négy gyereke van, akik közül kettő ezelőtt fixen bagolyköves is volt legalább egy darabig, Alina és Blanka. Csodás, szóval a negyedik, sosem látott gyerek, Damian Flaviu Lilla kis "barátja". Hirtelen szükségét érezném felíratni a Xanaxot.
- Lilla... van neked arról fogalmad, kivel zsonglőrködsz? - Na így már kicsit más a gyerek fekvése. Nem élek én sem egy barlangban, hogy ne hallottam volna már legalább a Flaviu családról. Ez a lány, neki fogalma sincs, mibe tenyerelt. Nem maffia, nem sötét varázslók, de eléggé nagy a társadalmi szakadék a kettő között, hogy ennek sírás legyen a vége.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

- Nem azt mondtam, hogy rossz, hanem, hogy görbe utakon jár. Ismered a versikét?

„Járt egy sanda ember,
Görbe útjain,
Gacsos karónál termett neki
Egy rossz fitying.
Vett rajt' görbedt macskát,
Mely egy sunyi egérre vadász,
S mindannyiuk otthona
Egy kicsi, ferde ház.”?

Egy Agatha Christie-regényre emlékeztet kicsit az egész, de tényleg csak nagyon kicsit. - Elvégre az egész családot nem isme... Hagyjuk is, elég további öt perc, hogy képbe jöjjek a családi helyzettel és máris az agyvérzés kerülgessen.
- Mert te tényleg nem hiszed el, hogy sérülhetsz érzelmileg ebben a történetben. Az agyad tökéletesen érti, a felfogásod már feldolgozta az információt, de mintha érzelmileg ez nem kattant volna még be, ami persze nem is csoda, ha a helyzetetek változatlan egyelőre, és ugyanúgy kontaktálsz vele. - Elképesztő, milyen bámulatos érzékkel tud az agyunk kiszúrni velünk. Ahelyett, hogy a rációnkat helyezné előtérbe, tessék, Lilla is elsősorban az érzései után megy. És akkor csodálkozunk, hogy miért van ennyi gond az emberekkel.
- És kimondtad a kulcsszót: tudod. Ennek ellenére döntesz úgy, hogy továbbra is találkozol vele és neki dolgozol, a jobb belátásod ellenére. Innentől nem mondhatjuk azt, hogy érthetetlen, miért nem tudsz nemet mondani. Lilla... akármennyire is jó ember Damian Krise-Flaviu, válaszolj őszintén: van bármilyen jövőképetek együtt? Megéri az neked, hogy naponta emésszenek a kétségek? - Már régen visszavettem a hangerőből és próbálok a szépeszére hatni. Kívülről nézve jogosan vádolnának meg, hogy negatív vagyok, lehet ebből még Rómeó és Júlia történet. Hogyne, én pedig felcsapok mágiaügyi miniszterasszonynak holnaptól. Majd akkor hiszem el, hogy Damian Flaviu hősszerelmes, ha ez a lány rövid időn belül mondjuk Camilla Krise-Flaviuként sétál be az iskola kapuján, és még akkor is lennének kérdéseim. Nem hiába létezik mai napig ez az elszeparáltabb elit társadalmi osztály, amit nekünk, hétköznapi embereknek néha igen nehéz megértenünk, ahogy ők is minket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

- Eszemben sincs, azt a Wattpad íróinak meghagyom. - És jöhetne a kérdés, miért tudom, milyen rossz fiúkat kreálnak a Wattpad-írók? Nos... lakat a számon, köszönöm. Mindenkinek lehet trash bűnös élvezet ízlése, ugye?
- Az viszont elég erős gyanú, hogy az ember olyan típust szokott bevonzani, amivel már találkozott és van rá receptje. Én ott keresgélnék a múltadban, miféle emberekkel barátkoztál eddig, és a sorminta ott lesz legalább néhány tulajdonságában. - Saját magamnál annyira nem tudok mihez visszanyúlni- tizenegy voltam, amikor Illésék örökbe fogadtak, és a Roxfortban sem merültem el annyira az izgága, kissé magamutogató, de érdekes figurák jelenlétében. Winter egy teljesen új felfedezés volt.
- És egyetlen tapasztalatra alapozol mindent? Édesem, tudod, hogy működik a legtöbb kísérlet? Három alatt nem is reprezentatív, nincs is miről beszélni. Vagy szedjem elő neked az általános iskolai mateket? Lilla, mindjárt extra házit sózok a nyakadba! - Egyetlen alkalomra akar alapozni? Elsírom magam, esküszöm, hát ő még tizennyolc-tizenkilenc, bőven tombolnak a hormonjai. Menne inkább és élné az életét nagykanállal és megfelelő védekezéssel, használva az eszét ahelyett, hogy bezárkózik, mint egy csiga! Persze nyilván magam ellen beszélek, elvégre egész idáig óvatosságra intettem, de kavarni egy elit aranyvérű család fiával és megélni a fiatalságod azért két, elég árnyalt és különszedhető kérdéskör.
- Hát így semmilyen. A jövőtervezés ott kezdődik, hogy tisztába kerülsz a saját értékeiddel, mit tudsz a közösbe rakni, és mit vársz el a másiktól, valamint az mit hajlandó ebből teljesíteni. És kompromisszumok, rengeteg kompromisszum anélkül, hogy önmagadat beáldoznád. Valahogy így néz ki a papírforma ideális kapcsolat felnőttek között. Te pedig még bőven csak betetted a lábad a küszöbön. - Magyarán nem várom el tőle, hogy ennyire tudatosan tervezzen, mert semmi értelme nem volna, az agya tele van minden mással és "fontosabbal", tragikusabbal. Lennék azért a helyében, szerettem tizennyolc lenni. Jobban bírtam a sört is, mint most; tényleg, el kellene hívnom Fannit megint sörözni.
- No lám, kivételesen nem tudsz elfutni. Újabb lecke az életben, kedvesem: a problémáid nem oldódnak meg attól, hogy bedugod a fejed a homokba, mint egy strucc. Sírni fogsz? Lehet. Kényelmetlen lesz? Az is lehet. Meg kell oldani? Muszáj, mert magától nem múlik el. És még egy gondolat: a legtöbb probléma a fejünkben van, felnagyítva. A valóság sokszor fele annyira sem tragikus kimenetelű, mint azt hisszük. - Nos, azt hiszem, elég klisét és kéretlen elmésséget vágtam hozzá, igaz? Többet aztán semmit nem fog megosztani velem ilyen tempóban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

Hát, most én szeretnék pislogni, mert lassan elkezdem a bensőségesebb információkat is megtudni Lilláról, és azért valahol húznom kell egy bizonyos határvonalat tanárként, hogy mi az, ami még rám tartozik, és ami már nem. Az apakomplexusa nem biztos, hogy az én asztalom, sokkal inkább az iskolapszichológusé.
- Arra ne építs inkább kapcsolatot. Fontos része, de nem ettől lennétek egy pár.- Bár akkor sem maradnának együtt, ha nem működne az intimitás része; ördögi kör ez, nem hagyhatod ki az együttlétet, de a kapcsolatteremtést és egymásra hangolódást sem az egyenletből, másként bukik az egész szerelem dolog.
- Ez egy darabig működik, amíg körülötted a csend túl hangossá nem válik, ha hazamész és a négy fal köszön vissza. De egyébként értem, mit mondasz, és hasonlóan vélekedek én is. - Én is egyedül élek Pestseholsén, nem egy nagy érvágás, de néha tényleg túl visszhangzó maga a némaság. Nem mondom, hogy nincsenek rossz napjaim, amikor a letargia eluralkodik, de többnyire elég szocializálódás ér, hogy ez havi két-három napra korlátozódjon.
- Csak ezt. - És benyomom az utolsó kanál fagyi adagom is. Hát ez mennyei, még, ha meg is hízok, teljesen megérte. - Mert nézzük meg csak a tényeket. Bármikor kisétálhatsz valójában az ajtaján, ha nincs semmi komoly közöttetek. Ha ő visszatart, akkor részéről nem biztos, hogy ez ilyen szimpla, ha pedig te hezitálsz kilépni belőle, saját magadnak is füllentesz az érzéseiddel kapcsolatban. - Ennél egyszerűbben nem tudom lefordítani, tényleg. Ha bármelyikük kitangózik egy "Viszlát"-ból, az az ember gyanús, hogy többet érez, vagy gondol a dolog mögé.
- Gyere, kísérj el a tanáriig, be kell fejezzem a másodikosok bejelentetlen dolgozatának kérdéseit. - Nyilván elmondtam nekik, hogy a mai órát gyors dolgozattal indítjuk majd, ennyire szívtelen még nem vagyok. Nem az érdekel, mit nem tudnak, hanem, hogy min javítsak a tudásukat illetően.