Este az évnyitó-évzáró ünnepség után tervezte barátjával, Ronalddal a repülésüket. Ronald még elszaladt Bogolyfalvába, így egyedül indult el a kviddics pálya felé. De először még úgy gondolta, hogy ír egy levelet a szüleinek. Így hát elment az Északi torony felé, a bagolyházba.
Sporttalárban, rugalmas cipőben és kesztyűben, seprűvel a kezében belépett a bagolyházba. A baglyok többsége ijedtében össze-vissza repdestek a toronyban. Antonio nem értette, hogy miért félnek ennyire tőle. Egy perc gondolkodás után rájött. A seprűt tartotta magasan és attól ijedtek meg. Levette a válláról a seprűt és egy kicsi, szalmával teli asztalnak támasztotta. Aztán elővett egy pergament és írni kezdett rá:
Nagyon szépen köszönöm a seprűt. A suliba minden renben van.
Persze jól vagyok, hamar beilleszkedtem és sok barátot szereztem.
Most nyílott meg az új tanév, vagyis nemsokára órák is lesznek.
Sok szorgalmi feladatot írok, hogy sok pontott szerezzek a házamnak.
Barátommal, Ronalddal most fogom kipróbálni az új seprűt.
Neki van egy tűzvillám 2013-a. Fú nagyon szép és szerintem gyors is.
Na nem tudom mindjárt kiderül. És ti hogy vagytok? Tesóimnak jól megy a suli?
Majd valamikor szünidőben megyek Madridba. Na megyek, majd írok, sziasztok!
Mikor ezeket a mondatokat leírta összehengerítette a pergament, és piros szalagot kötött rá. Majd magához hívta baglyát és a csőrére kötötte a levelet.
- Szállj Milan!
Szólt és kieresztette az ablakon a baglyot. Majd ő is távozni készült.