37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?

Oldalak: « 1 [2] Le
Thomas Alexander Everett
INAKTÍV


Előkészítős igi bácsi
RPG hsz: 82
Összes hsz: 195
Írta: 2017. január 15. 18:16 Ugrás a poszthoz

Nessa

- Ami azt illeti, az étel mindig jól jön, ha van felesleges, csak ugorjon be, örömmel vennénk. Elzargattam a fiamat boltba, de nem nagyon tudom, hogy mennyire járt sikerrel, elméletileg Francival mentek volna, csak ő meg két órával később ért haza.
Amikor gyerekek voltak, mindig azon gondolkoztam, hogy mikor fognak a gyerekeink egymásba szeretni, és milyen szép lesz majd, amikor Ash és Franci összeházasodnak, és mennyire fogunk ennek örülni. Aztán rá kellett jönnöm, hogy ez nem a legjobb ötlet, egyrészt mert totálisan nem illenek össze, másrészt meg nem szeretném, ha Valentin megölné a fiam, mert ránézett a lányára, harmadrészt pedig láttam, hogy milyen testvériesen viselkednek egymással. Bele kellett törődnöm, hogy bizony egy nap más lesz majd a menyem.  
- Feleslegesen ne fáradjon, de ha esetleg túlzásba esik, jöjjön nyugodtan, otthon leszünk vagy nálam, vagy Valentinéknél. Ki tudja, még össze is futhat vele, de vigyázzon, ha így alakul, nagyon szoknyapecér.
Ezt félig mókázva, félig komolyan mondom, csak, hogy tudja, mi a helyzet, nehogy az legyen, hogy én áthívom ártatlanul, aztán meg hirtelen úgy ébred, hogy összekavart Valentinnal, megesik és volt is már rá nem egy precedens. Felnőttek végül is, csak aztán meg ne engem hibáztasson, ha így alakul, kedves barátomnak van egyfajta különös vonzereje, amivel megfogja a nőket. Még a végén elkezdem komolyan venni, hogy nem is csak a Mácsai család büszkélkedik véla vérrel.
- Ez kedves öntől, bár inkább ő kapja az elismeréseket. a pályaválasztás a titka, meg valószínűleg az, hogy ő mindezt aranyvérűként csinálja. Nem semmi kitagadottnak lenni. Én mondjuk nem bánom, beérem a tanítással.
Tény, hogy volt egy időszak, amikor vonzott az egész színészkedés, de kiderült, hogy nem nekem való, így hát mit tehettem mást, szépen továbbléptem, és rátaláltam az utamra. Viszont amit mond, az hízelgő, de nem igaz teljesen.
- Óóó, nem ezért ismerjük egymást. A közös roxforti éveknek köszönhetjük. Elég öhm mély nyomot hagytunk a tanáraink emlékezetében.
Milyen szépen meg tudja fogalmazni az ember, ha akarja, hogy égetni valóan rossz kölyök volt gyerekként. Nem hinné el rólam senki, de tényleg, legalább harmincszor kockáztattuk meg a kicsapást. Talán a legvészesebb az volt, amikor egy amúgy bravúros átváltoztatástani folyamatot elsajátítva beosontunk a lányok öltözőjébe, és hát a lényeg, hogy minden büntetést megért a dolog. Akkor, most már azért nem tenném meg újra.
- Hm, jó kérdés. Azt hiszem az lenne a legcélszerűbb, ha ide jönne, mert nem tudom, hogy pontosan mikor végzek. Mondjuk négy és fél öt között? Sosincs itt időben megállás, azt pedig nem szeretném, ha feleslegesen várna rám. Ez így megfelelő?
Kérdezem, mert hát azért lehet, hogy elmenne az ember kedve attól, ha csak úgy odaül egy asztalhoz, sorra issza a teákat, amíg vár, végül, mire a másik fél beesne, már haza is megy sértetten. Ezt semmi esetre se szeretném.
Thomas Alexander Everett
INAKTÍV


Előkészítős igi bácsi
RPG hsz: 82
Összes hsz: 195
Írta: 2017. január 15. 19:58 Ugrás a poszthoz

Nessa

- Számomra nem hangzik rosszul, de tudja milyenek a gyerekek. A zöldség ebben a korban nem mindenkinek a barátja, ilyenkor a pizza meg a gyros a nyerő. Na nem mintha a gyros ne lenne tele zöldséggel, csak menőbb a neve. De tényleg, ne fáradjon vele, megoldjuk ám.
Rendes tőle, hogy ilyen nagyon segítő kész, pedig szegény még csak most ért vissza. Biztos ő is szeretne pihenni, kicsomagolni és felvenni a ritmust. Milyen rendes tőle, hogy például az egyik első dolga volt kekszet hozni nekem. Eléggé a szívére vehette azt, hogy el kellett mennie, és nem tudott előadást tartani, pedig erre igazán nem lenne semmi szüksége.
- Ha mégis van kedve, de tényleg csak akkor, akkor a Macskabagoly 28 – ba, nagy valószínűség szerint ennyi kiskölyökkel inkább a Révay házban leszünk, az sokkal nagyobb, mi Ash-sel igazi legénylakásban lakunk, be se férünk ilyen sokan.
Kezdetben még vicceltünk is, hogy egyszerre csak egyikünk hozhat haza valakit, a másiknak meg kell várnia, amíg felszabadul a plusz egy főnyi hely. Persze ez nem igaz, de Valentinéknél tényleg sokkal, de sokkal nagyobb a hely, jobb a szobák elosztása és tele van üres terekkel, a gyerekek kirohangálhatják magukat, én meg addig legfeljebb átcuccolok oda, nekem nem nagy dolog egyik házból a másikba átvinni a fogkefémet, meg néhány ruhámat. A művész úr nem is biztos, hogy otthon lesz.
- Fogad, pontosabban ketten vittünk nyolc gyereket, Franci is besegít, Ash is valamennyire, így mindenkire jut két gyerek, persze ez attól függ, hogy otthon van – e, ha nem, akkor változik a felállás, na meg persze a gyerekeknek is tanulniuk kell, nem akarom, hogy leromoljon az átlaguk így az év végi vizsgák előtt.
Nem könnyű dolog egyedül nevelni a kölyköket, de eddig mind a ketten jól helyt álltak. Mind a két gyerekük sikeresen felnőtt, nem lett sem elkanászodott, sem bűnöző, sem valami furcsa begubózott példány, így a neveltetésüket egész sikeresnek lehet mondani.
- Persze, engem a lányöltözőben kaptak el, meg még vagy harminc alkalommal, de hát nem tehettem, hogy nem követem a legjobb barátomat. Viszont a fényes nappal seprűn közlekedés sem kutya, kész csoda, hogy nem kapták el.
Jegyzem meg mosolyogva. Na igen, a felnőttek korholhatják a gyerekeiket, de csak addig, amíg ők maguk nem voltak olyan csibészek, mint most ők. És láss csodát, meglett a magukhoz való eszük. Aurorok, kutatók, tanárok váltak belőlük, a csíny csak egy kis útkeresés volt.
- Persze, sőt akár tegeződhetünk is, Ms. Baako, ha önnek az a kényelmes, elvégre nem idegenek vagyunk, igaz – e?
Újra szélesen elmosolyodom, majd megértően biccentek.
- Persze, mégiscsak nyolc gyerek, nem igaz? Nagyon hálás vagyok a segítségéért. Akkor úgy vélem, hogy hamarosan találkozunk.
Biccentek még egyet felé, majd gyors léptekkel elindulok a kapu irányába, átvágok a téren, és igyekszem minél gyorsabban hazajutni, jön a második műszak.
Thomas Alexander Everett
INAKTÍV


Előkészítős igi bácsi
RPG hsz: 82
Összes hsz: 195
Írta: 2017. január 21. 16:50 Ugrás a poszthoz

Új tanárnéni in da house, avagy köszöntsétek sok szeretettel Hannah nénit. Cheesy
Thomas Alexander Everett
INAKTÍV


Előkészítős igi bácsi
RPG hsz: 82
Összes hsz: 195
Írta: 2017. május 2. 23:09 Ugrás a poszthoz

Törpik?

Nem szeretnétek valami közös játékos vagy ilyesmit?
Thomas Alexander Everett
INAKTÍV


Előkészítős igi bácsi
RPG hsz: 82
Összes hsz: 195
Írta: 2017. május 21. 19:11 Ugrás a poszthoz

Mindjárt kibiciklizek én is.  Cheesy Cheesy Cheesy
Thomas Alexander Everett
INAKTÍV


Előkészítős igi bácsi
RPG hsz: 82
Összes hsz: 195
Írta: 2017. május 21. 19:14 Ugrás a poszthoz

Bizony bizony, málnaszörpöt, ne is gondolkozz másban ifjú hölgy!
Thomas Alexander Everett
INAKTÍV


Előkészítős igi bácsi
RPG hsz: 82
Összes hsz: 195
Írta: 2017. május 21. 19:31 Ugrás a poszthoz

Nagyon nagyon helyes. Cheesy
Thomas Alexander Everett
INAKTÍV


Előkészítős igi bácsi
RPG hsz: 82
Összes hsz: 195
Írta: 2017. május 21. 19:46 Ugrás a poszthoz

Igazi világjárós, hihetetlenül furcsa zöld színe van. Sose lopná el senki, mert bárhol felismerik. Éjjel pedig egy felirat világít rajta: "Apa, ez az én biciklim! Ash"
Thomas Alexander Everett
INAKTÍV


Előkészítős igi bácsi
RPG hsz: 82
Összes hsz: 195
Írta: 2017. május 21. 19:51 Ugrás a poszthoz

Szívesen megtanítalak, ezen a biciklin tanult mindenki a környéken, ahol laktunk. Cheesy
Thomas Alexander Everett
INAKTÍV


Előkészítős igi bácsi
RPG hsz: 82
Összes hsz: 195
Írta: 2017. május 21. 19:52 Ugrás a poszthoz

Hát majd felkelsz. Cheesy Én is sokat estem, amikor tanultam, még a kezemet is eltörtem. Cheesy
Thomas Alexander Everett
INAKTÍV


Előkészítős igi bácsi
RPG hsz: 82
Összes hsz: 195
Írta: 2017. május 21. 20:00 Ugrás a poszthoz

Uhh, leborulok a képességed előtt, sőt minden nő előtt, aki akárcsak járni képes magassarkúban. (Meg persze Révay Valentin előtt, aki szintén képes rá. Cheesy )
Thomas Alexander Everett
INAKTÍV


Előkészítős igi bácsi
RPG hsz: 82
Összes hsz: 195
Írta: 2017. május 21. 20:09 Ugrás a poszthoz

Szerintem a magassarkúra is. Láttam én már suhanni benne embereket. Veszélyes.  Shocked Shocked Shocked
Thomas Alexander Everett
INAKTÍV


Előkészítős igi bácsi
RPG hsz: 82
Összes hsz: 195
Írta: 2017. május 21. 20:15 Ugrás a poszthoz

Nem adunk magassarkút a kezedbe. Cheesy
Thomas Alexander Everett
INAKTÍV


Előkészítős igi bácsi
RPG hsz: 82
Összes hsz: 195
Írta: 2017. május 21. 20:17 Ugrás a poszthoz

Még... Kezdek félni tőled. Cheesy
Thomas Alexander Everett
INAKTÍV


Előkészítős igi bácsi
RPG hsz: 82
Összes hsz: 195
Írta: 2017. május 21. 20:18 Ugrás a poszthoz

Most megnyugodtam. Cheesy
Thomas Alexander Everett
INAKTÍV


Előkészítős igi bácsi
RPG hsz: 82
Összes hsz: 195
Írta: 2017. június 5. 15:50 Ugrás a poszthoz

Azt a pletykát hallottam, hogy még négy előkészítőst mindenképpen terveznek, szóval most én is nekiálltam egész évre programokat tervezni nektek!  Love
Thomas Alexander Everett
INAKTÍV


Előkészítős igi bácsi
RPG hsz: 82
Összes hsz: 195
Írta: 2017. június 10. 16:00 Ugrás a poszthoz

Rami

Telnek, múlnak a napok, közeledik az év vége. Nem olyan nagyon gyorsan, még van pár hét, de azért nem árt már most elkezdeni a rákészülést. Sok kisdiákot kell hamarosan elbúcsúztatni. Rájuk persze még vár jó pár teszt, rám meg az, hogy mindenki kis diákról véleményt alkossak. Megvallom őszintén már pár napja pakolgatom ezeket a papírokat jobbra meg balra, mert tudom, hogy ráérek, de ugyanakkor nem szeretném az utolsó pillanatra hagyni őket, egyszer már jártam így, és bár akkor is meg tudtam írni, mégis rosszul éreztem magam miatta, összecsapottnak véltem. Magam elé húzok egy random lapot a kupacból, Maróti Fanniét. Édes kislány, kissé visszahúzódó lett azóta, hogy a nagyapja elhunyt, kicsit talán szomorúbb is, mostanság viszont úgy néz ki, hogy ismét kezd a barátaival nagyon jó viszonyt kialakítani. papírt és tollat ragadok, ez lesz a piszkozati papírom, nem akarok egyből az értékelőre írni, mert tudom, hogy az nem lenne olyan szép és összefüggő, mint azt kívánnám. Első lépésként csak néhány szót írok le, melyek Fannihoz tartoznak, ezekből fogom majd megalkotni az egészet. Nem akarok sablont beleírni.
- Óóó Rami!
Mindig szeretem, ha visszatérnek a kisdiákjaim. Laura és Lili rendszeresen megfordulnak itt, így örülök, ha újabb és újabb arcok jönnek. Sonja ma szabadnapos, így egyenes út vezet az irodámba. Felpattanva, széles mosollyal sietek a lány elé, hogy két puszival köszöntsem.
- Gyere beljebb, foglalj helyet. A titkárnőm nincs ma bent, de kérsz valamit inni esetleg? Tudom, hogy hol tartja a kulcsokat.
Semmi alkohol persze, de a cukros italok is szépen elvannak pakolva, mondjuk én inkább a rostos híve vagyok, de tartunk mindent, egy kis irattárszerű helyen, ahol a hűtőbűbájjal kezelt szekrény pont alkalmas italok és ételek tárolására is.
- Mesélj, milyen az iskola? Hogy érzed magad ott fent?
Thomas Alexander Everett
INAKTÍV


Előkészítős igi bácsi
RPG hsz: 82
Összes hsz: 195
Írta: 2017. június 17. 08:28 Ugrás a poszthoz

Ramikám

- Igen, ott tényleg nem lehet panasz az ételre. Amikor fent járok az igazgató úrnál, és úgy esik, hogy van módom rá, hogy ott ebédeljek, akkor megvallom, örömmel teszem.
Változatos, így jellemezném leginkább. Egyrészt rendeltetni szoktam az ételt, ha elhavazódom, másrészt vagy én vagy Ash főzünk valamit, egy időben főként Ash volt az, aki főzött, és néha kiásott engem a papírhalom aljáról. Szóval egy olyan elhavazott és kissé szétszórt embernek, mint amilyen én tudok lenni néhanapján, határozottan jót tesz az, ha van valami rendes étel is a napirendjén, vagy egyáltalán étel.
- Mindenkinek vannak kedvenc tanárai, meg olyanok is, akiket ki nem állhatnak. Ha jól tudom, még mindig a nagynéném férje a kedvenc mumustanár odafenn.
Én egy tradicionális tanárcsalád gyermeke vagyok, és ha csak Ash nem lép erre a pályára, akkor sok generációra felmenő hagyományunk velem szakad meg. Persze ott van még Lili, meg ha úgy adódik, hogy születik még gyerekem, akkor ő, de hát ez még rengeteg dologtól függ, egy viszont biztos, Sebastian Gérard Felagund, egy meghatározó nyom a fent tanuló diákok körében.
- Eridonos? Biztos voltam benne, hogy oda fogsz kerülni, hiszen a te mentalitásodhoz a legjobban az a ház illik. Gratulálok! Kik most a házvezetők arra?
Annyira nem ártom magam bele a fenti dolgokba. Néha megfordulok a könyvtárba, Matilda kisasszony segítőkészen elkalauzol a polcok között, olykor a fent említett Herczeg Kriszpint látogatom meg, főleg év elején és év végén, de amúgy tudom, hogy nem célszerű keverni a két világot.
- Lehet, hogy oka van, miért nem szeretnének még egy gyereket, nem? Készülök egy új mentorprogramot bevezetni, ami szerintem neked nagyon tetszene. A lényege az lenne, hogy a kicsik mellé egy bagolyköves diák van rendelve, a harmad és negyedévesekhez, tehát olyan tizenkét éves kortól. Így a kicsik nem olyan szorongással mennek át a "nagy iskolába", hanem lenne már ott egy ismerős, akire szinte testvérükként tekintenek. Persze ez még kidolgozás alatt van, de az alapkoncepció már lassan összeállt.
Egész jó a terv, de ugye nem lehet semmit sem úgy csinálni, hogy én ezt most elképzeltem, és akkor puff, ennek így kell lennie, de végül is, találtam hozzá partnert, olyat, aki a nagy elképzeléseket reális formába önti, és megérteti velem mit lehet és mit nem. Remélem a következő tanévre elkészül annyira a koncepció, hogy sikeresen működhessen.
- A mágiatörténet nem feltétlenül unalmas, attól függ, hogy adják elő. Ha a jó kis pletykákat is hozzáveszik, élvezetessé lehet varázsolni azt. Ezt nem nagyon hangoztatom, de én magam is mágiatörténetre szakosodott tanár vagyok.
Tényleg nem szoktam megemlíteni, de így van. Persze van egy mugli végzettségem is, ahol angol irodalom és történelem a két szakom, de ez itt nem nagyon számít.
- Én se szerettem a mágiatörit, ezért szakosodtam később arra. Be akartam bizonyítani, hogy lehet jól is csinálni, végül mugli iskolákban tanítottam csak, aztán pedig itt lettem igazgató.
Elég sokáig nem dolgoztam, a nejem betegségének kezdete óta. Aztán amikor meghalt, összeomlottam én is. Ez a munka volt igazából a nagy kiút mindebből.
- De, hogy a kérdésedre feleljek, az átváltoztatástant szerettem a legjobban.
Utoljára módosította:Ardai Tánya, 2017. június 26. 16:48
Thomas Alexander Everett
INAKTÍV


Előkészítős igi bácsi
RPG hsz: 82
Összes hsz: 195
Írta: 2017. június 24. 14:08 Ugrás a poszthoz

Rami

- Ezzel egyet tudok érteni, szerintem az a tantárgy nincs jól felépítve. Sokkal célszerűbb lenne első évfolyamon a hozzávalók pontos hatását és felhasználását, meg adagolását ismertetni. Tudd, hogy mi történik a sárkánypikkelynél, meg hogy miként viselkedik egymással a juharfátyolka és a crup szőr. Amikor pedig a tudásotok biztos, akkor lehetne kezdeni könnyebb, majd fokozatosan nehezebb bájitalokkal a főzést. Úgy vélem sikeresebb és célravezetőbb lenne.
Én magam is jártam már pórul a bájitalokkal, sőt Ash is, sőt volt olyan, hogy Valentinnal szándékosan rontottuk el úgy a bájitalunkat, hogy a dupla bájitaltan tizenhatodik percétől az egész osztálynak lyukasórája legyen, mert használhatatlanná vált a terem. Nem mindig persze, de hathetenként megtörtént. Nekünk is járt a pihenés, és szívesen sütkéreztünk a tónál. Aztán a tanároknak is feltűnt a dolog, így elkezdtek figyelni, de olyan feltűnően csinálták, hogy nem tudtuk nem észrevenni, így innentől már csak az volt a dolgunk, hogy másik bájitalába zavarjunk bele. Sima ügy volt.
- Hidd el, sokan vannak így. Nem egy hálás tantárgy, ráadásul sok lány a ruháját is nagyon félti, amit nem csodálok, a fiatalok társadalma eléggé elítélő.
Bólintok a nevekre, ismerősek, váltottam már velük pár szót, általában csak a szokásos köröket az év végén átiratkozó diákokkal kapcsolatban, valamint az első év felénél és végénél is megkeresem a házak vezetőit, arról érdeklődve, hogyan érzik magukat a diákjaink és hogyan teljesítettek eddig. Az eridonnak örültem nagyon akkor, amikor a lányt beosztották, mert tudom, hogy a ház intenzitására nagy szüksége van. Ott maximálisan ki fog tudni teljesedni, amennyiben hagyja magát sodródni. Remélem, megteszi, megérné neki.
- Én is remélem, hogy ez majd hasznára válik majd a társaságnak. Jó lenne, ha sikerülne egy ilyen előrelépést eszközölnünk a két iskola közötti kapcsolatban. Most is minden a legnagyobb rendben van persze, és éppen ezért vélem úgy, hogy ez még bővíthető, és bővítenünk is kell, elvégre itt vagyunk egymástól negyed órára.
Szó szerint látótávolságban, hiszen az udvarról látszanak az iskola tornyai, míg a tornyokból kinézve látni lehet az előkészítőt. Persze rendesen nem látjuk egymást, nem tudom megmondani például, hogy milyen apróra kockázzák a hús a manók, mégis maga a látvány arra késztet, hogy még több kiaknázatlan lehetőséget valósíthassunk meg.
- A kisebbik gyermekem is éppen a napokban állt elő azzal, hogy fotózna, pont a minap vettünk neki egy olyan gépet, ami komolyabb, de gyakorláshoz ideális inkább. Azóta folyton hallom, hogy kattan, a múltkor alvás közben fényképezett le, majdnem elátkoztam, mert azt hittem betörő.
Egy kicsit nevetek is az emlékre, aranyos volt, ahogy nézett a nagy szemeivel, mintha semmi rossz ne lenne abba, hogy egy alvó férfihez beosonva fényképezgeti, ahogy hortyog. Mondjuk jobb is, hogy még itt tart, hogy ezzel nincs baj.
- Egy kicsit, talán. Én is féltem a lányom, ő is elsős most a bagolykőben, és mindent csinál. Korcsolyázik, színészkedik, fotózik, szintén az állatok megszállottja, és minden akar lenni, mindent akar tudni. Úgy vélem, ez ebben a korban eléggé természetes. Inkább most, mint három év múlva, amikor már mindenki a tervezett célja felé halad, és akkor neked bekattan, hogy ez mégsem jön be, és inkább minden mást próbálnál ki.
Thomas Alexander Everett
INAKTÍV


Előkészítős igi bácsi
RPG hsz: 82
Összes hsz: 195
Írta: 2017. július 2. 10:30 Ugrás a poszthoz

Rami

Mindig furcsa látni, hogy azok a kis puffancs arcú gyerekek, akik riadt – izgatottsággal indulnak neki a mágustanodának, milyen sok új szokást vesznek fel. Egyesek nyitottabbak lesznek, szívesebben csatlakoznak klubokhoz, vagy fedeznek fel magukban olyan új képességeket, melyek egész addig rejtve voltak. Egyben azonban mind egyformák: Elkezdenek káromkodni. Van, aki persze nem nagyon, míg mások kötőszóként alkalmazzák a különböző obszcén megnyilvánulásokat. Érdekes, hogy mit ki nem hoz a gyerekekből az a hely, azonban ő maga pontosan tudja, hogy nem szólhat érte, az ottani pedagógusok feladata, hogy megneveljék és irányba állítsák őket, én maximum már csak a véleményemet mondhatom el, ha kérdezik.
- Azért összességében elmondhatjuk, hogy bosszantó, ha az ember így jár a logikátlan tananyag felépítés miatt.
Ami persze nem feltétlenül Felagund professzor hibája, hiszen nagyon sok esetben a minisztérium által kiküldött követelmény nem fedi azt, amire valóban szüksége van egy iskolából frissen kikerülő boszorkánynak vagy varázslónak. Nálunk is vannak ilyen problémák, mert bár alapítványi iskola az előkészítő, mégis kap támogatást a minisztériumtól is, ami miatt úgy érzik, hogy formálhatják is a tudást, amit átadunk.
- Régebben ugye nem volt ennyi választás, volt talán három mágusiskola, akiknek be kellett fogadniuk mindenkit, nem volt kérdés, hogy hova mész. Azok a diákok, akik otthon tanultak, hosszú távon kevésbé voltak produktívak, így mára már minimálisra csökkent az otthoni oktatásra való igény, és nőtt a mágusiskolák száma. A mostani kielégítő, bár olykor úgy vélem, hogy egy vagy két iskola még jól jönne. Én magam például kifejezetten örülök Lupin úr kezdeményezésének, aki megalapította ugyebár második iskoláját, ahova kifejezetten a speciális igényekre szakosodtak. Ez is egy nagy segítség.
- Szerencsére olyan gyerek, akikről lemondanak, kevés van. Az ittlétem alatt egyetlen ilyen diákunk volt például, és bár némiképp kalandosan, de neki is sikerült otthonra lelnie.
Azt már nem teszem hozzá, hogy egész pontosan az én kisebbik gyermekemmé vált, mert nem hiszem, hogy éppen idevágna az eset, de így van. Lili első örökbefogadása inkább a minisztériumi rendeletek miatt hiúsult meg, de szerencsére megtaláltuk a megoldást, hogy ne kelljen visszamennie a Kerekibe, és mostanra már érezhetően megtalálta a helyét nálunk. Amennyire kis félénken indult, most talán a legaktívabb a gyermekeink közül.
- Nem gondoltál még rá, hogy felkérd például mentorodnak? Ha egy kicsit többet foglalkozna veled, akkor lehet, hogy segítene megtalálni az utadat is. Mint egy pótapa, például.
Bár a férfi nevében nem nyilatkozhatok, de szerintem nem elvetendő az ötlet, hogy megkérdezi, végül is, a férfi maximum nem vállalja el, abban sincs semmi vészes, hiszen megpróbálta. Ráadásul Rami tényleg főnix, vagyis feltámad majd hamvaiból és megy tovább. Nem hiszem, hogy ez megérintené.
Thomas Alexander Everett
INAKTÍV


Előkészítős igi bácsi
RPG hsz: 82
Összes hsz: 195
Írta: 2017. július 14. 19:25 Ugrás a poszthoz

Rami

- Nem annyira vészes ám az otthon tanulás.
Persze én magam is sokkal jobban örültem a Roxfort nyújtotta lehetőségeknek, hiszen a szociális kapcsolatokat egymagam a négy fal között nem tudtam volna kialakítani. Nekem kellett az, hogy emberek közé legyek rakva, hogy kitörhessek a mindennapokból, amit az otthonlét jelentett. Előtte is bentlakásos iskolában tanultam, de akkor még gyerek voltam, nem vágytam rá hat évesen, viszont utólag belegondolva, mégis így jártam jobban. Látni azt, ahogy anyám nap mint nap szenved, egyik nap jobban van, reményt keltően, majd másnap mélyebbre zuhanunk mind, mint előtte, nehéz lett volna. Anyám és a depressziója örök páros voltak az életemben, és tudom, hogy gyerekként is szinte könyörögtem az égieknek, hogy gyógyítsák meg az anyukámat. Végül megkegyelmeztek neki, ám ez csak a halállal lehetett teljes, amit a mai napig ne tartok jogosnak.
- Mindenhol megvannak a sémák, Rami. Vannak veszélyesebb alakok a Mardekárban, de vannak a Rellonban is, és a jellemzők megtalálhatóak a többi ház vonatkozásában is. Párhuzamosak egymással ezek a tulajdonságok, de ettől függetlenül nem szabad beskatulyázni senkit az alapján, hogy melyik házba jár, hiszen nincs két egyforma ember.
A feleségem például mardekáros volt, féltem tőle, mégis megszerettem. Nekem minden házból voltak barátaim, és a legtöbbjükkel a mai napig tartom a kapcsolatot, ez pedig így helyes.
- Nem hinném, hogy baj lenne veled, azonban egy gyerek felneveléséhez számos dolog kell, pénz, idő, akarat. Ha valaki nem akar gyereket, nem szabad erőltetni. Oka van, hogy nem szül. Anyukád lehet, hogy már nem érzi magát olyan fiatalnak és lendületesnek, mint amikor te születtél. Lehet, hogy inkább a karrierjére szeretne koncentrálni, lehet, hogy anyagilag azt szeretnék, ha neked lenne biztos jövőd, de lehet olyan baja is, mely meggátolja azt, hogy teherbe essen. Én nem erőltetném, mert bár nem biztos, hogy látszik, de lehet, hogy ezzel a szüleidet bántod.
Persze nekem már nem tisztem nevelni őt, azonban fontosnak tartom, hogy ezt elmondjam, mert hát úgy tűnik más nincs, aki ezzel előhozakodott még. Megértem, a szülőknél ez kínos téma tud lenni, nálunk is volt ez már kellemetlen téma, volt, hogy próbálkoztunk egy második gyerekkel, de nem jött össze.
- Megértem, örülök, hogy meglátogattál Rami.
Felkelve megölelgetem a kislányt, és egészen a kapuig kísérem.
- Ne térj le az útról, már kezd sötétedni. Szép hetet kívánok, és remélem, hogy hamarosan újra látlak.
Intek neki, amíg el nem tűnik a kanyarban, csak utána térek vissza a munkámhoz.

Oldalak: « 1 [2] Fel