Ordas AbigélsportosanMost, hogy vége a tanulmányainak és hivatalosan is végzettnek nyilvánították, a második diplomájával a kezében úgy hagyja maga mögött a hivatalos ügyeket, mint annak a rendje. Az idejét és energiáját arra fordítja, amit igazán szeret. Ez pedig a sport, na meg a modellkedés.
Újra visszatér az előkészítőbe is, heti egy-két alkalommal oktatja a kviddicset a piciknek, néha pedig a sportfoglalkozást tartja meg. Csak annyi, amire a szoros napirendjében jut idő. Igazából sosem gondolta volna, hogy szeretni fogja ezt, a gyerekek mindig is a mumusai voltak, de mióta elkezdte a tanárit, egészen megkedvelte az aprónépet.
A kinti időjárásra való tekintettel a tornateremben fogják megtartani az órát, most az elsősök fognak rohangálni körülötte. Szereti, ha mindent el tud készíteni időben, ez vonatkozik a tornaszerekre is. Igaz, a mai órára csak pár szőnyegre lesz szükségük, de azt is a helyére akarja rakni, mielőtt megérkezik a csapat.
Ahogy belép a terembe, megáll az ajtóban és a pálcája után nyúl. Elég feltűnő jelenség a terem közepén fekvő nőszemély, szóval szemöldökét felvonva megköszörüli a torkát. Ebben a pillanatban érkezik a földre a szerencsétlen füzet is.
- Azt ugye tudod, hogy ez egy iskola és itt alig tizenöt percen belül gyerekek fognak rohangálni? - hangját megemeli annyira, hogy a szőke is hallja. Nem telik sok időbe felismerni a csajt, akivel látásból már ismerik egymást. Ő pont nem hiányzott a napjából.