Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Jó tudni azért, hogy ebben nem csak én voltam kezdő. Valószínűleg sokkal idegesebben értem volna a helyszínre, ha tudom, hogy Gracie már ezer ilyen eseményen járt és nagyok az elvárásai, mint úgy, hogy tudom, mindketten csak próbálunk úgy tenni, mintha tudnánk, mit csinálunk.
- Akárcsak nekem. Szeretek örömöt okozni - mosolyodtam el, bár a mama már mondta, hogy ezt így ne nagyon hangoztassam, mert nem mindenki arra fog gondolni, mint ahogy én azt elképzeltem. Ez amúgy szerintem abszolút nem fair. Miért kell mindenkinek rosszra gondolni egyből? Inkább udvariasan előre tessékeltem Graciet és csak aztán csuktam be magunk mögött az ajtót. Mikor a kiválasztott helyhez értünk, csak akkor ültem le, mikor már ő is helyet foglalt.
- Hu, ez nagyon jól hangzik. Őszintén, én még nem ettem lávasütit. De elvileg van ilyen karamellás labdacs, aminek folyik a közepe, én szerintem olyat fogok kérni és egy epres turmixot - bólogattam, és meg kell mondjam, meglepően határozottak vagyunk lányok létére. Megy ez. - És hogy vagy, te kedves? Csináltál mostanság valami jót?
Nem szorultunk rá a bájcsevejre, de én tényleg szerettem volna tudni, hogy van, mit érez, mi teszi boldoggá vagy szomorúvá, azt pedig csak úgy lehet, ha beszélsz. Igazából ez tesz minket emberré, maga a kommunikáció. Sokan ezt elfelejtik
 

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Miféle kérdés ez? Persze, hogy belekóstolhatsz - horkantam fel, mert nem vagyok én rossz ember. Csak azok nem adnak neked a sütijükből, pláne, ha éppen randevún vagytok. Ha nem kérne krumplit, aztán az enyémet lopná egy étteremben, azt is megengedném neki, én ilyen rendes lány vagyok.
- Jaj, ebben biztos voltam. A prefektuskodás nagyon menőnek tűnik, meg biztos nagyon fárasztó, mikor éjszaka kell őrködni - néztem rá elismerően, majd bátorítóan elmosolyodtam. Szerintem nem lesz olyan, aki ne szeretné őt, mert annyira kedves lány! Nyilván nem lehet mérgesnek lenni rá, akkor sem, ha éppen megbüntet (egy kicsit).
- Egy kínszenvedés volt. A könyvtárban nem volt bent napokig a könyv, ami kellett volna hozzá, és akárhogy gyötrődtem rajta, az utolsó húsz centi csak nem készült el... De aztán utolsó nap összekaptam magam és meglett, még nem osztályozták. - Jobb is így, nem életem fő műve lett, de talán nem is olyan rossz. Majd utólag kiderül... Inkább meg is ráztam a fejem, nem akartam ilyenekre gondolni. Bájosan rávigyorogtam a pincérlányra, aztán rendeltem is, mert Gracie gálánsan meghagyta nekem a kezdés jogát.
- Jaj, ez nagyon aranyos. Tetszik a történeted. Nekem nincs semmi ilyen nagyon állandó szokásom, pedig tuti jó érzés... Mire jutottál végül, mint csinálsz a nyári szünetben?
Mikor legutóbb kérdeztem, még nem volt benne teljesen biztos, így gondoltam megkérdezem tőle.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- De én nem mások vagyok.
Nyilván, én vagyok én és nem értem, az ilyesmiből miért kell nagy ügyet csinálni. Ha nekem van, én szívesen megosztom, mert miért ne juthatna és maradhatna is?
A probléma felvázolása után elgondolkoztam egy pár pillanatra, majd hümmögve néztem el a nagy távolba. Mert nyilván ilyet beltéren lehet, nem ugyanaz az érzés, mint mikor még otthon a szavannával néztem farkasszemet.
- Hát, ha gondolod én tudok neked csomagolni valamit ilyenkor és leteszem neked a táskád mellé, vagy hasonló. Óra előtt szerintem még belefér - hümmögtem még egy kicsit, persze ez csak épp egy feldobott opció volt, nem az egyetlen megoldás az életre. Nem akartam, hogy tőlem függjön, de szerettem volna segíteni neki. At így illik.
- Lehet, hogy neki lesz adóssága, de attól még az én beadandóm nem írja meg magát - keseregtem kicsit, fel is szusszanva hangosan. Jó, megoldottam máshogy, de vannak olyan területek, amikről alig találni valamilyen forrást, olyankor pedig egy ilyen nagyon el tudja rúgni a pöttyöst. Nekem mondhatják, hogy legyek én az érettebb, de ez megint az a kategória, hogy nesze semmi, fogd meg jól.
- Hát nagyon remélem, mert éppen csak a napnak meg a holdnak nem mutattam be áldozatot, hogy meglegyen az a rész... - ráztam meg a fejemet rosszallóan. Nem szeretem, mikor valami zötyögős, de ugye mit lehet csinálni? A muszáj az muszáj, az iskola fontos, még ha utána a papírral nem is tudsz sokat csinálni.
- Jaj, szegényem. Jobbulást kívánok neki - mosolyogtam szelíden, majd elkényelmesedtem a helyemen kicsit jobban. Talán ha nem feszengek ennyire, az segít. - A fürdő, igen, hallottam róla. Azt mondják biztos mesés lesz. Hát... nem hiszem, hogy nagyon utazgatni fogok a nyáron, valószínűleg dolgozom a kávézóban, ahol eddig is, aztán csak eltelnek a hónapok.
Kínosan köhhintettem is egyet. Nem vagyok túl nagy nyaralós, de talán majd a könyvklubban ajánlanak egy pár címet, mit érdemes elolvasni. Közben a felszolgáló megérkezett a rendelt édességekkel, én pedig elégedetten húztam magam elé a sütit.
- Ah, ezek a helyek annyira jók! Édesség és nem neked kell megcsinálnod. Valami mesés - áradoztam az első villányi süti után. - Megkóstolod akkor?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Gracie

- Dehogy lenne. Én szinte mindig odaérek már csak a saját étvágyam miatt is, szóval ez már nem munka - intettem le, hogy ne hálálkodjon valami olyasmi miatt, ami magától értetődő. Nálunk, otthon a faluban sok dolog furcsán működött az ittenihez képest, de az emberek sokkal jobban figyeltek a másikra. Az hiányzik, mert az országban úgy érzem néha, hogy mindenki inkább csak magának szentel figyelmet, ami elég szomorú.
- Azt... azt azért csak nem! - Még a szám is tátva maradt egy pillanatra, ahogy megemlítette az áldozatbemutatást. Szerintem nem csapnának ki, mert mindketten jó tanulók vagyunk, ráadásul ő még prefektus is. De aztán csak elvigyorodtam kicsit. - Lehet, hogy ki kéne próbálni.
Tudom, hogy nagyon sok dolog nyomasztja Graciet. Persze, most elhoztam randira, hogy ne érezze magát annyira rosszul azért, mert nem jöttek össze a dolgok a nagy szerelmével, de én mindig jó barátoknak tartottam magunkat. Nem akartam, hogy fölöslegesen aggódjon még többet, így nem is vájkáltam a családi dologban tovább, ha arra kerül a sor, tudom, hogy úgyis el fogja mondani az aktualitásokat.
- Az szupin hangzik. Én szabad vagyok az idő nagy részében, szóval megbeszélhetjük, hogy mikor jobb neked. Azt hallottam a kertmozik is nagyon menők, ha olyan az idő- mosolyodtam el kicsit, majd a terítőre pillantottam, hogy ne jöjjek zavarba. Nem akartam nyomulni, mert gondolom azért megvan a maga dolga a nyáron. De én szívesen töltöm vele a napjaim.
- Nincs vele szerencséd? - kérdeztem, majd megfogtam a kanalat, és kissé kétkedőn néztem rá. - Biztos nem akarod te csinálni?
Amennyiben tényleg biztos volt benne, magamra vállaltam a megtisztelő feladatot és megböktem a sütit, ahogy azt illik, figyelve, milyen magasra szökell a tartalma.
- Woooow. Ez nagyon fura - nevettem el magam gyermeki örömmel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Csillagainkban a hiba

Sok idő telt el itt, de azóta sem sikerült mindennek a koncepcióját megérteni. Például ott vannak a koncertek. Nagyon zajosak, meg zsúfoltak, a múltkor is elmentünk erre az egyre Borkával, az egyik lány meg a nyakamba borította az italát, a másik meg lelépte a sportcipőm sarkát. Ezt amúgy hogy a szarba gondolták? Igazából jól éreztem magam, mert a zene jó volt, meg a látvány... Hát a látvány. De nem értem, az emberek miért ilyen agresszívak.
Szóval kicsit vonakodva, de kocogtam Borka után a csárdába, mert nem volt kedvem az egész estét egyedül tölteni a klubhelyiségben. Gáz.
- Te amúgy nem hétre szoktál jönni ilyenkor? - kérdeztem felvont szemöldökkel nézve az órámra, ami jelen pillanatban 9.13-at mutatott. Furcsa számnak tűnik a kezdésre, de nem vagyok főnök, hogy értsek az ilyenekhez. Inkább csak próbáltam vele lépést tartani, egész addig, míg alaposabban körbe nem néztem. A szám kiszáradt és majdnem átestem a saját lábamon, ahogy a tekintetem visszakaptam Borkára.
- Mit csinálunk mi itt? Nem. Nem. Mit csinálnak Ők itt? - kérdeztem felettébb higgadtan, az ujjaim Borka vállába mélyedtek és engem körülbelül két másodperc választott el attól, hogy egy hátraarcot vágva itt hagyjam minden méltóságom és elszaladjak. Csak így, Pollisan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Csillagainkban a hiba

- Booooocs, nem akartam, ne haragudj - szabadkoztam azonnal, de közben csak egy bűnbánó mosolyra tellett, mielőtt még alaposabban szemügyre vettem volna ismét a pultnál lévő srácokat. Gondolom itt voltak korábban is, de én nem figyeltem rájuk. A csárda sosem volt a kedvenc helyem amúgy, nagyon zajos, meg nagyon fura pasik járnak ide, akik úgy gondolják, nekik szabad fogdosódni. A rángatásra nem tudtam mit reagálni, csak tátogtam pár pillanatig, mint egy aranyhal, majd a fekete hajú fiúra, Patrikra néztem. Legalább addig sem akart a gyomrom bukfencet vetni. Kurvára nem vicces élmény.
- Én? - néztem körbe, keresve, hogy kihez beszél, még a mellkasomra is böktem, hogy amúgy, most komolyan rólam van szó? - Ooooh. Nagyon örülök. Polli.
A nevem már csak utólag böktem oda mellé, mikor sikerült magam kirázni a pillanatnyi sokkból és a keze után nyúltam. Annyira szép volt a mosolya, alig tudtam nem arra figyelni, hanem ténylegesen a beszédére.
- Én igazából fogalmam sincs mit keresek itt, de valami elképzelés biztos volt mögötte- látványosan Borkára pillantottam, hogy ha szeretné menteni a helyzetet, akkor abszolút most van itt az ideje.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Nem teljesen értettem, miért beszélgettek úgy Patrikról, mintha itt sem lett volna, de nem szóltam bele, mert láttam rajta, hogy már így sem vagyok közönség kedvenc, meg amúgy is nagyon harapósnak tűnt ma. Lehet, hogy a hely teszi, vagy az emberek, abba már nem mentem bele.
- Iiiigen, mint a... tudod, a csillag. Anyukám nagyon odavan értük - bólintottam kicsit, össze is préselve az ajkaim. Ilyenkor nehéz nem arra gondolni, hogy ő vajon jól van-e, meg merre lehet éppen a világban. De azért a tény, hogy a szőke fiú a nevemet ismételgeti, elég jó horgony volt a jelenben, nehéz volt nem rá figyelni. Pedig! Muszáj volt, mert megkaptam a kötényt, Borka meg már be is protezsált a pultba, mintha én arra jelentkeztem volna, hogy dolgozni jövök. Vitatkozni viszont nem szeretek, így segítettem a ficsúrnak a pultban, mielőtt megint rákezd, hogy neki egyedül kell mindent csinálnia.
- Jaj ez nehéééz. A Burning brightot nagyon szeretem, meeeg nagyon tetszett az új számotok, tudod, amit utoljára játszottatok  - csettintgetve próbáltam felidézni a címét, de aztán a munkatársam közbevágott, nagyon hevesen bizonygatva, hogy Valentin bizony már éppen készen van  setlisttel. Töltöttem egy újabb italt egy pasasnak, aki éppen látványos bámulásban volt, nekem meg összecsúszott a szemöldököm rendesen rajta. Fúj? Sokkal szívesebben beszélgettem volna Lenivel, de gyorsan le kellett rendezni az embereket, akik vártak, mert különben meg csak háborgás lesz, meg hiszti, az nem kell senkinek.
"Figyelek én, figyelek, de úgy bámulod azt a lányt, mintha most találta volna fel a spanyolviaszt. " A srác még fel is horkant mellé, én meg értetlenül néztem feléjük, hogy ez amúgy abszolút nem is igaz, meg még csak nem is jogos. A jegesvödör után kicsit keresni kellett, de végül azt is sikerült megtalálni, a rendelés befejeztével pedig ismét Lenihez fordultam.
- Gondolom neked is van kedvenc számod... melyik? - kérdeztem kíváncsiságtól csillogó szemekkel.