Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -
Who's fat? Not me!

Kitűnő hangulatban érkezett, majd' kicsattan! Még a ruházatát is nagy gonddal válogatta ki, hogy megfelelően laza, de egyben kellően elegáns is legyen az alkalomhoz, pedig csak egy vacsorát készülnek elkölteni együtt. Mégis, végre csinálnak valamit közösen is, nem csak fúrják egymást ugyanolyan intenzitással. De persze a jó hangulata nem ennek köszönhető, inkább a ténynek, hogy borzasztóan élvezi az esküvői szervezkedést. Elhozott mindent a válltáskájába sűrítve (éljen a tértágítás), hogy átbeszélhessék az utolsó részleteket is Willel. Azt mondják, a feleséget ilyen piti dolgokkal teljesen jól le lehet foglalni, és milyen igaz. Még mindig nagy gonddal szervez, pedig már csak néhány röpke napjuk van az esküvőig. Sosem lehet valami elég tökéletes, mindig talál javítanivalót. Főleg a menüsorral vacakolt sokat, de végül elégedetten hagyta békén a séfek megtépkedett idegszálait.
- Üljünk középre, látni szeretném az ablakokat! - Vidám, csevegős, még az ujjait is belefűzi Willébe, ahogy légies mozdulattal elkezd lavírozni a középen levő két-négyszemélyes asztalok között, és kiválasztja a legközpontibbat. Nyilván.
- Elhoztam a teljes listát, a mintás füzetet, és a teendőink listáját is. Mindent megnézhetsz, ha akarod. - Lehet, hogy Adélnak tényleg csak ennyi kell, hogy kedves legyen: adj neki szerveznivalót és belelovallja magát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Elég Willnek csak annyi érdeklődést mutatnia, amit egy tökéletesen, ehhez a témához némileg analfabéta férjjelölttől elvárhatunk (Na mutasd), és máris felcsillannak a szemei. Kellemes a környezet (egy koszos faluhoz mérten), és a vőlegénye arca nem mogorva, nem akarnak veszekedni, hanem az esküvői szervezés maradék lépéseit veszik át.
Elő is kapja először a meghívottak listáját a táskából, rögtön Will felé nyújtva, s ha megszabadították tőle, előtúrja a jegyzeteit és az emlegetett, mintákkal teli füzetet is.
- Dehogy, Will! Nem ilyen egyszerű ez. Van egy rendes, tételes listám, amiben te is érintett vagy, ezt hagytam a végére mint nem annyira fontos dolgokat. A nagyobb kérdésekkel már nem kell foglalkoznod, ezek inkább preferenciabeliek. - Még egy toll is napvilágot lát, aminek a végét oda sem figyelve rágcsálgatja, miközben a listáját futja át. Az emlegetett tételek tényleg nem alkotnak hosszú sort.
- Rendben, első kérdés! Milyen virággal díszítsünk? Nem tudtam, mi a kedvenced, és valahogy össze kellene egyeztetnünk az igényeinket. - Teljesen átmegy professzionálisba, feszült figyelemmel ajándékozza meg a vele szemben ülőt, miközben már rég rendelhetnének is, ha képes lenne arra is koncentrálni. Valószínűleg ez a férfias feladat a vőlegényére hárul, hogy intézze a pincért.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Machay Adélt gyerekkora óta arra is nevelték, hogy olvassa az általános hangulatot, legyen társasági, tudjon navigálni bármilyen szociális helyzetben. Így aztán Will tanácstalansága sem kerülheti el a figyelmét. Lassú mozdulatokkal hajtja össze a jegyzetfüzetét, rakja rá a mintafüzetre, majd az egészet elsüllyeszti vissza a táskájába egy szusszanással. A mosolya szelídebbé változik, csökken valamennyit, de nem sokat.
- Milyen vagyok szerinted? Mi illene hozzám? - Azt nem árulja el, hogy a csokra már készen van ettől függetlenül, de hallani szeretné, mivel azonosítaná őt Will? Ez is olyasmi, amin még nem gondolkodott, mert valahogy nem adta magát a kérdés a sok súrlódás mellett.
- Ha azt ott visszaadod... - A fejével a vendéglista felé bök, miközben egy köszönöm kíséretében elveszi az étlapot a pincértől, gyorsan átfutja, - ... elteszem és csinálhatunk valami mást. - és végül csak rábök a napi menü leves elemére, mert többet aligha bír meg most a gyomra még bájitallal együtt is. Napjai vannak hátra hajadonként, gyakorlatilag egyre nő a stressz benne is. Ma úgy indult el ide, hogy kivételesen nem fognak egymásnak esni, és ha ehhez az kell, hogy most félretegye a szervezést fél órára, akkor hajlandó rá. Szüksége van rá, hogy Will a lehető legjobban álljon az egészhez néhány nap múlva, elvégre ez fogja megalapozni legalább a következő három évüket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Kicsit tovább időz a tekintete Will kézfején, majd az arcán, a szemei alatti egy tónussal sötétebb bőrön, ami talán nem lenne ott, ha egy nyugodt, beütemezett, birkaszerű életet élne. Talán. Vagy, ha kevesebbet inna, többet pihenne... Na és? Ettől még pazarul néz ki. És egyre jobban ott mozog visszatérő, viszkető érzésként a bőre alatt, hogy szeretné maga alá gyűrni ezt a sokszor lobbanékony, hirtelen haragú fafejet.
- Rendben, de akkor majd a végén. - Most már nem szedi újból elő. Az sokkal jobban érdekli, mi jár a leendő férje agyában róla. Kicsit macska-egér játék ez most már közöttük, hogy anélkül próbálnak véleményt formálni egymásról, hogy igaziból beszélnének magukról a másiknak. De úgy tűnik, Willnek ez egész jól megy, ugyanis a fehérre szinte felragyog az arca. Fehér, igen, az ártatlanság, a bemocskolhatóság... Rengeteg jelentése lehet, ahogy ő is több arccal rendelkezik, mint egy.
- Szerencsére a csokrom is fe- - Hér, mondaná, de nem jut el odáig. Összezavarodva vonja össze a szemöldökét és azonnal lepillant a listára, bár fejjel lefelé szinte lehetetlen kiolvasnia az apróba szedett betűket.
- Mi a baj? -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Nem telik bele sok időbe, hogy rájöjjön, min akadt meg Will szeme. Hosszan nézi a fejjel lefelé fordított, írott neveket. Az egyik mindkettejük számára ismert, a másik ezek szerint nem, hiszen Will csak arra az egyre kérdez rá. Lassan bólint.
- Úgy gondoltam, ott a helye. Ha... nem bírnád a feszültséget. Én nem ismerlek úgy, mint ő. Egy támaszt te is megérdemelsz. - Bár tisztában van azzal is, milyen éktelenül kegyetlen is lehet ez Willre nézve, ha tényleg szereti a lányt. Noha elhangzott párszor mindkettejüktől a cáfolat, ezt elég nehéz elhinni most is, látva Will reakcióját.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Egy pillanatra sem fordítja el a tekintetét Willről. Ellenkezés helyett hagyja, hogy kijöjjenek belőle a szavak - kezdi kapizsgálni, hogy ha szeretné bármilyen szinten is megpuhítani Willt, rengeteg türelemre lesz szüksége, és okos sakklépésekre a képzeletbeli táblájukon.
Másfelől lehet, tényleg érez egy pici türelmet iránta, egy hangyányi beleélést Will helyzetébe, hiszen ő maga majdnem ugyanebben a csónakban evez, plusz a baba. Egy nagyon picit hajlandó megérteni, hogy a vőlegénye nyakán ugyanúgy csattant a családi póráz, mint az övén.
Az arckifejezéséről ugyan eltűnik a mosoly, helyette viszont nem a semleges, vagy a gőgös tér vissza, inkább az elgondolkodó.
- Mert én rohadt magányos leszek aznap, azt hiszem. - Hazudik. Ezért hívta el Jeremy-t. Nem hazudik: lelkileg nem lesz ott vele senki. - És nem feltétlen kívánom neked ugyanezt. Nem vagy az ellenségem, mindezek után semmiképpen sem. - Szusszant egyet, végül a listára csúszik át a tekintete. - Talán szeretnék végre egy barátot... még ha nem éppen a legjobban is indult... Nem, semmi sem indult jól közöttünk. - Ismét felnéz Willre.
- Ha nem szeretnéd őt ott látni, megkeresem és megmondom, hogy mégsem áll az ajánlat... Megpróbálom tiszteletben tartani a döntésed. -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Szinte felragyog az arca. Finom, vékonyka mosolyba rendeződik a szája, körülötte két gödröcske rajzolódik ki éppenhogy. Sokkal többet kap, mint amit remélt. Azt hitte, újból visszadobják majd a gesztusát és kezdheti elölről az egyezkedést ezzel a rém makacs emberrel, de nem. Kezdi új színben látni ezt a vacsorát, nem csak egy esküvő előtti megbeszélésnek, hanem egy külön sikerélmény potenciális folyamatának.
- Truth shall be then. - Hallatszik némi francia akcentus az angoljában egyébként. Legalább nem hunglisht tol.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

- Hmmm... - Nehéz kérdés, látszik az arckifejezésén is, ahogy összeráncolja a szemöldökét, oldalra billenti a fejét. Őszintén szólva nincs olyan dolog eddig, amit megbánt volna őszintén, vagy nem jut eszébe, mert az agya gondosan védi tőle. Olyan van, amire mások mondták, hogy kegyetlen, rossz tett volt. Míg a pincérük Will rendelését is felveszi, van ideje gondolkodni, de végül ő is távozik. Ajkát beharapva kormányozza vissza rá a tekintetét.
- Talán... Amikor hétévesen majdnem vízbe fojtottam a bátyám. Akkor jött elő a varázserőm, és Dominik nem tudott úszni. Véletlenül kitaszítottam a csónakból, aztán... visszahúztam az evezőt, hogy ne tudjon belekapaszkodni. - Kissé megvonja a vállait. Van valami hátborzongató abban, milyen nyugodtan mesél erről, de voltaképp már többször említette, mennyire gyűlöli a bátyját. De felemlegethette volna Elizát is, elvégre neki az ollót vágta a kézfejébe, és valószínűleg kivájta volna a szemeit, ha a szülei nem lépnek közbe. A féltékenység...
- Te jössz. Felelsz vagy mersz? -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

- Jean-Paul megfelelő rövid pórázon tartása rossznak számít? - Nincs értelme szépítenie, főleg hogy mindkettőjüknek megvannak a kisebb-nagyobb múltbeli foltjai. - Bár tény, bizonyítható súlyos dolgok nincsenek a lajstromomon. - Ő csak egy csendes szarkavaró a háttérben, semmi több. Igazán kispályás egy elszúrt kísérlethez képest. De, ha már faggatnak...
- Mit becsülsz egy emberben legjobban? -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Sehol sem áll a vőlegényéhez képest, ami a bűnözést illeti, de egy ilyen búra alatt nevelt kislánytól az volna a meglepő, ha alvilági figurákkal császkált volna és néhány csúnya eset is lappangana a háttérben. Nem, semmi ilyesmi nem történt, csak az agressziója viríthat az önéletrajzában nagy no-no-ként.
Közben van ideje a másik minden rezzenését szemügyre venni, ahogy megmozdul a szemöldöke, megcsillannak a szemei, mindent befogad az utolsó gyűrődésig. Rohadjon meg, hogy milyen jól néz ki.
- Csakis. Kérdezz nyugodtan. - Nem is veszi észre, mikor rakják le eléjük a levest, vagy hogy a mosolya mikor megy át élvezkedő, kicsit mániákus vigyorfélébe. Mint aki várja, hogy pengeélen táncolhasson és bármikor leeshessen onnan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Megbicsaklik a vigyora, várható volt. Most már inkább haragos vigyorrá kezd áttűnni, mert úristen, mindig, de mindig valami kellemetlenhez kell kilyukadjanak. De gyűlöli, mikor Will bírót játszik vele.
- Számít ez egyáltalán? - Muszáj megnyomkodnia most már mindenféle mosoly nélkül a szeme közötti felületet két ujjal, hogy nyugtassa magát. Valójában pörög az agya, mit mondjon. Ha bemártja Jeremyt, utána mi következik? Összerúgják a port Willel, hogy miért adott a haverja abortáló főzetet a menyasszonyának? Nincs türelme asszisztálni egy férfias kakaskodáshoz és előnytelen is ránézve, ha kiderül, hogy Will feltételezett barátjának a farkán pörög szabadidejében.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Nagyon hosszan néz a vele szemben ülőre, talán el is vesztette kicsit önmagát a gondolatok tengerében, mire válaszra nyitja a száját. Egyelőre azonban csak ismét becsukja, nem jön ki hang a torkán. Végül nyel egyet.
- Semmi különös nincs benne... azt hiszem. Anya karácsony után nyomta a kezembe. Pár nappal azután, hogy elmentél tőlünk.- Halkan felszusszant, miközben a szalvétával játszik. Játszi könnyedséggel keni az anyjára a felelősséget, hiszen Magda bármikor tényleg szerzett volna neki ilyen italt, csak egy szavába került volna.
- Abban nem hazudtam, hogy ... Jean-Paullal végleg vége. Csak a főzet van anyámtól. - Nem szegi le a fejét, nem hunyászkodik meg. Semleges, szürke hangon közli a száraznak szánt áltényeket. Nem akarná most megbolygatni a szálakat pár lépésre az esküvőtől.
- Nem akarom megölni, de megtartani sem. Pocsék anyja lennék. - Nincs sajnálkozás a hangjában, egyszerűen tudomásul vette a tényt, és nem is próbál tenni ellene.
- Az esküvő utánra van időpontom a gyógyítóhoz. Utána kiderül, mi a helyzet. - Hogy fia vagy lánya lesz-e, egészséges-e a benne fejlődő baba. Tervezi, hogy bevonja Willt a gyógyítói részbe, hogy általa ő is tisztábban megérthesse a fejlődő gyerek szükségleteit, állapotát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Az ilyen apró kis gesztusok, elejtett szavak miatt ingott meg egy ideje 'a leendő férjem egy rohadék és eldobható' hitében többek között. Néha lát olyan nüansznyi elemeket belőle, ami egy normális, emberi kapcsolat lehetőségének a mézesmadzagját huzigálja az orra előtt és szeretné ezt megkaparintani. Most sem érti igazán még, miért adnak neki menekülőutat a gyerek kérdés alól legalább egy időre, hiszen tudja, mekkora elvárás ez mindkét család részéről: szülj egy megfelelő gyermeket, aki tovább vigye mindkét család vérvonalát. Will megértése talán megrémiszti egy kissé, mert nem tudja, miből fakad pontosan.
Jobb híján felveszi a kanalat a kezébe és leküld a torkán egy-két kanállal a teljesen átlagos, a hévízi szakácsuk produktumával össze sem hasonlítható levesből.
- Szeretted édesanyád? Úgy értem, amíg veled volt, tudtad szeretni? - Visszatérő motívumként is kezelhetné ezt az anya-gyermek jelenséget. Először Mina esetében érdekelte nagyon, most Willében, de nem bírja nem megkérdezni. Egyre-másra beleütközik a hasonlóságokba, szinte házhoz jönnek, hogy körülvegyék őt, ami egy aranyvérű társadalmi rétegben nem meglepő.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Szóval odáig volt érte. A tizenhat éves anyáért, aki kényszerből megszülte őt, később pedig soha többet nem jött vissza hozzá.
- Mhm... Tudom. - A feleslegesség érzése kísérte végig szinte egész eddigi életét. Az állandó harc a saját testvérével, hogy figyelmet kapjon a szüleitől, megfelelő mennyiségűt, és a folyamatos teperés, hogy a nagyszülei, főleg a nagyanyja jobban szeressék a többi unokatestvérnél, Dominiknál... Nagyon is ismerős érzés. Szélmalomharcot vívni egy eleve elvesztett csatában - mostanában kezd ráébredni, hogy ezt tette. Mégsem tudja elengedni a gondolatot, hogy egy nap talán tényleg szeretni fogják a számára fontos emberek, ha egyáltalán vannak még ilyenek. Valójában erre alig van esély.
- Sajnálom. - Inkább beletemetkezik a pohár vizébe. Sajnálja, de mit sajnál? Tényleg sajnál? Nem az anya elvesztését, inkább önmagát látja ebben is. Az űrt, ami betöltetlen marad, pedig valaki be kellene töltse, aki szeret, megvéd. Aki nem ad el azért, hogy később tovább vidd a vérvonalat, mint egy tenyészállat. Sajnálja a biztonság hiányát mindkettejüknél. Sajnálja a mostani kényszerességet. Sajnálja önmagát.
- És az apád? - Ugyan nem ő jön, de már rég nem figyel a játékukra, inkább csak hagyja feltörni magából a kérdéseket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Milyen furcsán más családjuk van és volt. Willhez képest az övé inkább egy sakktáblára hasonlít, egy véget nem érő, döntő mérkőzésre, ahol minden lépésnek valamilyen súlya van. Az is, ha nemet mond az apjának, és az is, ha az anyja mondjuk mellette teszi le a voksát. Sosem tudni előre, hogy alakul majd a meccs.
- És a testvéreid? - Velük mi a helyzet? Miért utálod őket? Kérdezhetné, de nem fogja. Érdekli, mi jön ki először velük kapcsolatban Will száján. Ugyanaz, vagy valami többlet információ az utálaton felül?
Jean-Paul... Látszik az arcán, hogy megráng egy pillanatra, de hogy a fájdalomtól vagy a dühtől, azt nehéz megmondani.
- Igen. Szerettem volna szeretni őt, és azt hittem, ő is szeret engem. Hát... mint kiderült, túl jó voltam hozzá, és ilyeneket feltételeztem a semmiért. - Most már határozottan dühösen kanalazza a levesét, de nyilvánvalóan nem Will felé irányul ez a düh, hanem Jean-Paul iránt érez egyre többször kontrollálatlan haragot.
- Elképzeltem vele egy életet. - Kedvetlenül kavargatja a félig már kihűlt levest. - Újraterveztem. Nem kellenek olyan emberek, akik gyávák, mint ő. - Az állkapcsa büszkeségtől és haragtól feszül meg, de a vállai összeesnek a magányosságtól. Megmondta nemrég Jeremynek is, mielőtt összefeküdt vele: nem érdekli, ha magára marad, akkor is felveszi a kesztyűt mások ellen. A gyávák nem kellenek egyébként sem az életébe, és Jean-Paul fülét-farkát behúzva szabadult a helyzetből, amint lehetett. Féreg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

És ő nem firtatja. Ez is több a semminél, a félreeső tekintet, a bezárkózás mind csak megerősítik abban, hogy Will is képes lenne végignézni a testvérei hanyatlását egyetlen zokszó nélkül. Kedveli ezt a közös pontot.
A kérdés visszarántja a valóságba egy pillanat alatt. Bizonytalanná válik az arckifejezése. Szeretne? Nem, nem szeretne az igazat megvallva. Még mindig szereti.
- Nem. - Böki ki végül, talán lágyabban, fájdalmasabban, mint szerette volna. Hiányzik neki, hogy hozzábújjon, átölelje, belemásszon az ölébe és beleszuszoghasson a nálánál jóval idősebb férfi nyakába. Hogy beszívja a pergamen ráragadt illatát, végigkorcsolyázzanak az ujjai az őszülésnek indult tincsekben. Egy negyvenöt körüli tanár és egy tizenhét éves diáklány... Óriási botrány lett volna, ha kitudódik.
- Oké, én jövök. Tudsz táncolni? - Nyilvánvalóan terelni akar, de olyan témára, ami számukra is releváns legalább. Ugyanis a közös táncukhoz kell némi tudás. Az egy dolog, hogy ő viszonylag sokáig balettozott, de Will képességeivel ilyen szempontból nincs tisztában.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

A fájdalmasba átváltó arckifejezése és a lemondó sóhaja egyaránt a tánctudás hiányának tudható be. Így, röviddel az esküvő előtt igen csak elszámította magát.
- De azt tudtad, hogy lesz egy közös táncunk, ugye? Úgy értem, még nálatok is van esküvői tánc tudtommal. Amikor a menyasszony és a vőlegény egy koreográfia szerint táncolnak... mondjuk keringőznek. Talán az a legegyszerűbb. Keringőzni sem tudsz? - Kezd az arca kétségbeesett színt ölteni. Hogy fog egy ekkora akadályt áthidalni néhány nap alatt, még nem tudja, de pont erre van a tarsolyában egy tökéletesen alkalmas ember.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Érzi, ahogy egy világ omlik össze benne másodpercről másodpercre, nemről nemre. És a végén az a segélykérő hanglejtés... Egy pillanatra kénytelen a kézfejeit a szemeihez nyomni és úgy támaszkodni az asztalon, lehajtott fejjel, mintha sírna. Szerencsére semmi nem utal arra, hogy tényleg sír.
Mikor újból felpillant, mély elszántság tükröződik az arcán, mint aki az életéért készül harcba szállni.
- Sajnos nem fogjuk megúszni, ezt előre mondom. DE! Vannak rá módszerek, hogy átlendítselek ezen a kálvárián és úgy, hogy fel se merüljön a beégés gondolata. Holnap délelőttös vagy délutános vagy? - Mert, ha délelőttös, rohadt gyorsan át fogják kérni délutánra. Ma este, de lehet, éjjel is dolguk lesz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Majdnem megesik a szíve a jövendőbeli férjén. Majdnem- ezen van a hangsúly. Tudja jól, hogy a családja sosem viselné el, ha a hagyományos esküvő formátumát felrúgnák és ülnének az egész ünnepség alatt, mint valami királyi pár a trónusukon. Az sem járható út, hogy csak ő táncol mindenki mással - azt megteheti a menyasszony- és a menyecsketáncon is, sőt meg is kell tennie majd. Ez itt egy súlyosabb probléma most.
- Nem kényszerítenélek, ha nem tudnám, hogy levágják a fejünket, ha ezen átsiklunk. A nagyanyád és az anyám is úgy tudják, hogy minden, de minden rendben lesz. Beleértve a táncot is. - Mélyet sóhajt, miközben szomorúan tekint le a félbemaradt levesre. Elment az étvágya az idegességtől.
- Mert ma este megtanulsz néhány alapmozdulatot. Velem. Nem érdekel, ha letaposol, ha felbukunk, ha bármi. Az alapokat megmutatom, a többit pedig bízd rám. Nem csak kirakati feleségnek vagyok jó, de a tűzoltásban is megállom a helyem. - Részéről sajnos tényleg ennyi volt a vacsora, így csakis Willre vár most már, hogy fejezze be az étkezést vagy csinálja, amit jónak lát, de itt ma este kényszermunka lesz. Most először tényleg sajnálja őt- Willt mindentől megkímélte, amitől csak lehetett a szervezés során, persze puszta élvezetből, mert mindenről ő dönthetett egyedüliként. Na de most... Ez közös siker vagy bukás lesz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Sajnos mindkettejüket széttépik, ha elrontják a nem is róluk szóló nagy napot. Ugyanis nem azt fogja ünnepelni ez a kékvérű meghívott gárda, hogy ők ketten egybekelnek, hanem a Krise és Machay családok egyesülését, érdekeik szoros egybefonódását, a hatalom közös mederbe terelését bizonyos területeken. Ők csak a tökéletes dekorációt fogják mindehhez szolgáltatni, hogy Madlen és Galina dicsőségesen nyújthassanak egymásnak kezet és elkezdődhessen a gyümölcsöző, új kapcsolatuk.
Kivételesen Adél előnyt élvez a cukormáz iránti szeretete miatt, és minden apró részletet már az agyába vésett. Ideje Willt is felrángatnia a padlóról, ahol elfetrengene még egy ideig a jelek szerint, ha senki nem figyel oda. Azért a végén elégedetten vigyorodik el, még az állát is feltámasztja a két kézfejére, könyökeit az asztalon pihentetve.
- Csak egyvalami: mondták már, hogy rohadtul szexi vagy mérgesen és kétségbeesetten? - Ez a lány maga az ördög.
A vacsora további része csendben telik, végül fizetés után együtt távoznak, de nem külön utakon. Hosszú éjszaka vár rájuk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Vattai Júlia
- a W&J veszekedés másnapján -

A délutáni teázásra az esküvő szervezése alatt szokott rá igazán. Madlen és az angolos berögzülései hoztak némi kellemes frissességet a mindennapjaiba a megannyi apró döccenő mellé. A teaház egyik kellemes, süppedős foteljében foglal helyet, előtte kávé, és egy, még üres, szintén kényelmesnek látszó másik fotel. Meghívta Vattai Júliát egy kellemes kis beszélgetésre ugyanis.
Végignézve zaklatott vején tegnap, idejét látta ismét változtatni egy csöppet a dolgok menetén. Épp csak egy picikét, annyira, hogy William a jó vágányon maradjon, és továbbra is csak annyira legyen kiegyensúlyozatlan, amennyit még kezelni lehet. Ennek a kényes egyensúlynak pedig ez a tehetséges kislány kulcsfontosságú szereplője, akárhogy is nézi. Ideje összeismerkedniük.
Míg vár a lány érkezésére, rendel egy szelet hamis dobostortát is, kivételesen szabályt szegve az édesség kerülésére vonatkozóan. Alapvetően nem túl édesszájú, de a dobos az dobos.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Épphogy befejezi a sütemény felét, mikor végre betoppan a várva-várt hölgy. Nyugodt mozdulatokkal teszi le a süteményes kisvillát, még gyorsan megtörli a szalvétával a szája szélét, aztán felemelkedik, hogy fogadja a kéznyújtást, arcán sugárzó, meleg mosollyal.
- Júlia, drágám, nagyon örülök, hogy el tudtál jönni! Foglalj, helyet, kérlek! Kávét, teát, süteményt? - Közben egy laza, könnyed mozdulattal int a pincérnek, hogy rendelni szeretnének. Természetesen állja, hiszen ő hívta ide Júliát, magától értetődő, hogy a vendége.
- Remélem, nem tartalak fel, vagy rángattalak el valami fontos mellől? - Noha az arckifejezése csöppnyi aggodalmat sem sugall, inkább kellemes és baráti, mint egy joviális anyuka, aki épp a lánya barátnőjével készül összedugni a fejét, hogy szülinapi party-t szervezzenek a gyermekének.
Egyelőre még nem vág bele a mondandó közepébe, hadd oldódjon a hangulat kissé, Júlia is érkezzen meg fejben is, kicsit engedje ki a gőzt, már ha van benne. Nem sietnek sehová, részéről biztos nem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Nagyszerű, nagyszerű! Sok sikert hozzá, csak ügyesen! - Elégedett, főleg Júlia bájmosolyával és a ténnyel, hogy legalább megerőlteti magát, hogy kedvesen és simulékonyan viselkedjen. A jó modor, és főleg az okos hozzáállás mindig is előkelő helyen szerepeltek a fontossági listáján a céltudatosság, határozottság és leleményesség mellett.
Végül kellemesen hamar el is hagyják a felesleges manírokat és üres frázisokat, Júlia in medias res vág bele a kis megbeszélésükbe. Magda szemei huncut mód összehúzódnak, a mosolya elégedett színezetet ölt, eltűnik belőle a báj is, de még mindig kedves, csupán már sokkal őszintébbnek hathat.
- Semennyit. - Az utolsó falat dobostortát komótos elégedettséggel veszi a szájába, és rágja meg, majd nyeli le, hogy folytassa a megkezdett gondolatmenetét. - Azt szeretném, ha beszélgetnénk a vejemről, és a kislányom meg Willel alkotott érdekes háromszögedről. Mert roppant érdekes... és természetesen mondanom sem kell, teljesen elfogadott ki nem mondottan. Hisz mindketten felnőttek vagyunk, drágám, nem kell mellébeszélnem neked. Ha William veled érzi igazán jól magát, nekünk semmi kifogásunk ellene. - Most a kávéja következik, hogy újabb szünetet iktasson be, és hagyjon némi esélyt Júliának kételkedni, esetleg hitetlenkedni, vagy épp elcsodálkozni, ha szeretne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Magda szemei hol a süteményre, hol Júliára pillantanak, lustán váltakozva, mintha abszolút ráérne. Valójában minden egyes alkalommal egyre több és több részletet fedez fel Júliával kapcsolatban: milyen fiatal, milyen rendezettek a vonásai, de még mindig meg-megrezzennek a meglepettségre. Tetszik neki Júlia merészsége, ahogy beleáll a helyzetbe, és esze ágában sincs behódolni. Bárcsak az ő kedves kislányában is megvolna ez a jó tulajdonság ilyen formájában.
- Persze persze. - Legyint némileg félresöprően a kijelentésre. Tud róla. Nyilván. Adél a családi birtokra is behozta azt a problémásnak tűnő fiatalembert és ő egyáltalán nem nézi jó szemmel, hogy ismételten egy kolonc került a képbe. - De úgy vettem észre, veled igen jó viszonyt ápol a kicsikém, míg William... nos, tudjuk, mi történt az esküvőn. - Visszahelyezi a kávéscsészét a kis tálkájára.
- Szimpatikus megoldást választottál akkor. - És persze az inas nem felejtett el beszámolni róla neki. - Ám attól félek, Williamünk memóriája megrázta magát. - Magda nem is tudja, mennyire így van.
- Summa summarum - A kávét egy kissé arrébb tolja, ujjait összefűzi, könyökeit feltámasztja az asztalra, és az állát az összefűzött ujjaira fekteti, hogy Júliával farkasszemet nézhessen. - szeretném, ha megmaradnátok a jelenlegi felállásban. Nagyon kedvező volna. Nem azt kérem, hogy távozz a képből, hanem, hogy mindenképp maradj még egy darabig. Persze... - Egy pillanatra megáll, a szemében táncoló fény pedig acélosabb színezetet ölt. - ... ha unokám születne, nagyon szeretném, ha Adél lenne az édesanyja. - Annak ellenére, hogy pártolja William viszonyát (jó stresszlevezetésnek tartja), soha, egyetlen szóval sem mondta, hogy a gyermek ne a lányáé legyen. Ez számára is legalább olyan fontos, mint Madlennek a vérvonal.
- Természetesen nem kérem ingyen a jóindulatod, Júlia. Egy kellemes egyezség alapja a kiegyenlítettség. Érdekelne, mit kérsz cserébe azért, hogy némileg őrködj a két kis drágám nyugalma felett? -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Csak még jobban kiszélesedik a mosolya. Júlia érti, hogy meddig mehet el, remek! Sejtette, hogy ez a lány értelmes és értékes lesz a terveiben, főleg ha sikerülne rávennie, hogy egyengesse kissé a két kis drágája útját.
- A labilitása a legszebb benne. Értékes, kedves kisgyermekké teszi. - Szórakozott mozdulattal dől hátra a fotelben, kezeit a karfára helyezi. Kedves keresztanya lenne belőle.
- De visszatérve a kérdésedhez, kedvesem... Mit szólnál kezdésnek a karriered egyengetéséhez? És persze megszabadulhatnánk attól a csúnya, aurori ügytől is. Nem kell azt tudnia senkinek, miért vittek be, nem igaz? Rosszul mutatna a portfóliódon. - A jó öreg kétélű értelmezések: az oldaladon is állhatok, vagy ellened is fordulhatok. Ebben az esetben mindenképp felkarolni szeretné a lányt.
- Őszintén szólva nem érdekel, ha megromlana vele a románcod. - Tárgyilagos hangnemet üt meg. - Nem gondolom, hogy az örök szerelmet találtad meg a vejemben, drágám. Kedves fiú, okos, és szörnyen labilis. Te határozottnak és erősnek tűnsz, céltudatosnak. Inkább a törekvéseid támogatnám, semmint az időszakos kapcsolatod. Szeretem oda átcsoportosítani az erőforrásaim, amiben jövőt is látok. Benned, kedvesem, van potenciál. Nos, érdekelne, hogy legyen egy pártfogód? Szívesen megnyitok előtted jó néhány kaput ez esetben. - Ráadásul nem csak Magyarországon. Magdalena Flaviu keze elnyúlhat a határokon túlra is, ha a helyzet úgy hozza.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Épp ezért - Egyetértően biccenti meg a fejét Júlia felé. - szeretném biztos megfigyelés alatt tudni. Látod, tudtam, hogy okos lány vagy. Sokkal életrevalóbb, mint az én kicsikém. Bárcsak tanulna tőled egy picit. -  Színpadias sóhaj hagyja el az ajkát. Nagyon jól tudják mindketten, hogy Magdának édesmindegy, mit tud vagy nem tud Adél, legalábbis Júlia könnyen kitalálhatja Magda gondolatait ezzel kapcsolatban a puszta nonverbális kommunikációjából.
- Természetesen. Szeretném, ha biztos mederben haladna az aurori kiképzésed. Ha szeretnél egy kifejezett mentort magadnak, azt is elintézhetem neked. Biztos vagyok benne, hogy meg tudom győzni az aurorparancsnokság főnökét. - Mi másra gondolt volna? Kár aggódni, Júlia titka elég jól őrzött érték, még nem érte el a Machay-füleket. Vagy Magda taktikusan direkt beszél kétértelműen, hogy Júlia idegein táncoljon.
Júlia szavai igazak, meg is állítják egy pillanatra a nőt. Magda nagyon szépen öregedik, az arca még mindig üde, viszont ott van már rajta az idő nyoma. Nem a vasfog okozta foltok, hanem a bágyadt napfény utáni csókok. A szemei alatti gödröcskék kissé elmélyedtek, de nem undorítóan, csak amolyan, a negyvenes évei végét taposósan. Az arca elgondolkodó, és a szemeiből is hiányzik a fiatalkori vakmerő tűz, viszont az árgus kémlelés mindenkor ott ül benne.
- A vér minden és semmi egyben, kedvesem. Vegyük példának Williamet. Ő jelenleg ugyanolyan probléma, mint az én kis Adélom és az a nem kívánt zabigyerek voltak. William börtönviselt. Ilyenkor az aranyvér sem segít túl sokat. Ellenben a megfelelő patronálással ő is maga mögött hagyhatja ezt a kellemetlenséget, és te, drágám, még bőven felemelkedhetsz a sorainkba. Azt gondolhatnád, hogy a Machay család prominens, de mi is vékony jégen táncolunk, mióta az anyósom, Galina bekerült a családba. Az emberek még mindig zárkózottak a vélákkal szemben, így a sógoraim és sógornőim bátornak mondhatók velem együtt, hogy az előítéletek ellenére hozzájuk mentünk. Ha megfelelő hátszelet adok neked... sok dolog változhat. - Felszusszant, hogy jelezze, vége a hosszú monológjának, teret hagy Júliának levegőhöz jutni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Meglátjuk, sikerrel jár-e. - Finom biccentéssel köszöni meg Júlia altruista megnyilvánulását, bár szinte biztos benne a lányra tekintve, hogy volt valamilyen haszna ebből. Emberi rossz szokás sztereotipizálni valamilyen szintig, néha még akkor is, ha alapvetően elfogulatlanok vagyunk. Szükséges részét képezik az első közeledéseknek, hogy amíg a másikat valóban meg nem ismertük, egy bizonyos címke szerint mégis tudjuk kezelni. Magda is bekategorizálta egyelőre Júliát a törtető, életrevaló, okos rekeszbe. Ez utóbbi már most beigazolódni látszik, mert Júlia alapos megfontolás után dönt úgy, hogy elfogadja az egyezséget. Magda ajkán elégedett mosoly tűnik fel, miközben elfogadja a gesztust, és határozott, de elegáns mozdulattal megrázza Júlia kezét.
- Nekem ez bőségesen elég egyelőre. A mentorodat még a napokban felkeresem és megbeszélem vele a részleteket. Te csak tartsd a szemed rajtuk. Üzenek, ha minden a helyére került és kezdheted a különórákat. - Mondhatni egy sikeres délelőttöt zárnak maguk mögött: Júlia biztosan, elvégre az egyik legrátermettebb aurort szemelte ki a lány mellé, ő pedig nyert egy extra figyelő szempárt a páratlan párosa megfigyeléséhez, méghozzá talán a legjobb embert, aki jelenleg elég közel áll a fortyogó üsthöz, hogy még sérülés nélkül kavargathasson rajta.
Nemsokára elválnak az útjaik, de abban az elégedett tudatban indul vissza Budapestre, a minisztériumba, hogy legalább egy teendővel kevesebb van hátra a mai napi listáján.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Juliette
- pár héttel később -

Az igazat megvallva csak ki akart szabadulni egy újabb, veszekedéssel terhes estéből, mert az a pofon már sok volt neki. Elsírta magát és kirohant a szobából, le a lépcsőn, felkapta a táskáját és a kabátját, belebújt a bakancsába és kivágtatott az éjszakába, részegen. Nem akart Will közelében maradni.
Most már jobb, hogy szinte elfolyik a csárda egyik félreesőbb boxában Júlia vállára hajtva a fejét szemérmetlenül. Ő sem tudja, mivel érte el, hogy megtisztelje a lány a társaságával, mert hozzá nem illő profán egyszerűséggel csak felhívta és fátyolos hangon közölte, hogy basszanak be együtt, mert ő most inni akar, még többet, míg a világáról sem tud a végén. Meg Júlia legyen szíves, ne legyen csicska, és tolja oda a seggét. Meg kell hagyni, a magyar TikTokról és Instáról borzalmas új szlengeket szedett fel. Eztán, mint aki jól végezte dolgát, rácsapta a telefont a barátnőjére és elindult a csárda felé, hogy út közben szedje ráncba az imbolygó járását.
Az előtte időző tatrateás pohárka félig üres, és nem az első. Amikor részeg, legtöbbször imád bújni, ölelni, csókolni; most sincs ez másként, hiszen úgy dörgölőzik Júliához, mint egy engedelmes kisnyuszi. Mélységes szusszanás után végre megtalálja az alkoholtól rekedtes hangját.
- Aaaannyira, de aaaaaannyira elegem van abból a baromból... Érted? Nagyon... megverném. Egy hulladék... és még mindig szeretem... de miért? Ott kéne hagynom... - És itt kifejezetten kárörvendően nevet fel. - ... úgysincs most egy büdös vasa sem. Rohadék... - Még piros volt a fél arca, mikor odakint Júlia karjaiba omlott, hogy üdvözlésképp megcsókolja szarva a kinti közönségre, de mostanra lelohadt az arca.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Vihorászva játszadozik egy kicsit a saját poharával, aztán felgurítja a maradék szeszt belőle, hogy újabbat kérjen. Mire nem jó a mágia, hogy a láthatatlan kezek csak úgy újabb adaggal tiszteljék meg a látogatókat, miközben a számlájuk egyre terebélyesebbé válik.
- Most már nem csak ő... de én iiiiis! Jót tesz a hangulatomnak! - Némi gyógyszerrel vegyítve persze. Amikor csak iszik, legtöbbször sírás és teljes kiborulás fejlődik ki a helyzetből, de a gyógyszerével vegyítve már egészen jó kombót kap kézhez, kellemes lebegés és toxikus illúziók hálózzák be a ködös agyát.
- Tudtad?... Will borzalmasan... bénán tartja Noaht... nagggyon bénán... nagyon. Meg kellett neki mutassam... hogy kell a fejét tartani... Mindig lelógatta... - Nem biztos benne, hogy Noaht, vagy a borosüveget lógatta-e a férje valójában.
- Júlia... Szerinted meg kellene... leckéztessem? Úgy igazán... Eddig túl kedves voltam vele. - Az élet nagy kérdései, rúgjon-e Willbe vagy sem? Holnap úgysem fog emlékezni erre a beszélgetésre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

A csárda zsongása egy teljesen más világba, vagy inkább életérzésbe kattintja át, az agya kellemesen súlytalan, a fókuszában már nem a pohár, hanem inkább emléknek hitt túl élénk álmok vannak.
Újabban sokszor megesik, ha leteszi a párnára a fejét, látja Noaht: az első hasra fordulását, a pelenkázón, ahogy nyammog a saját pici lábán, de már mászni, nevetni, maszatosan enni is látta őt álmában. Néha megjegyez Willnek dolgokat, mintha a gyerek élne, de a férje rendszerint túlságosan másutt van agyban, hogy figyeljen erre. Egyszer-egyszer hajlanfó egy rövid időszakra, úgy fél napra szembenézni a fia halálának tényével, de több a visszaesés, mint a gyász elfogadására tett kísérlet.
- Mhm... Úgyis otthagytam... Csak úgy eljöttem! - Harciasan felemelkedik előretekintve a semmibe. Nem a tőlük egy asztalra ülő, kisebb társaságot látja; a szemei a semmibe néznek összevont szemöldökök alól. - A lábam előtt... kellene csúsznia! - Az már rég volt. Lassan-lassan behódolt Will akaratának, jellemének, annyira görcsösen akarta őt. Mára többet sír és iszik, mint kellene; csak árnyéka régi önmagának, aki azonnal fellobbant a legkisebb kellemetlenségre is.
Szerencsére ellenkezés nélkül követi Júliát végigmagyarázva az utat a házig. Csupa-csupa üres fecsegés, de legalább van, aki meghallgassa.