Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Mi?
Hirtelen olyan sápadt leszek, mint régen, érzem, ahogy a kezeim és a lábaim egyszerre fagynak el, lever a víz, és várom, komolyan várom, hogy megnyíljon alattam a föld. Kérlek uram, most az egyszer ments meg. Reszketve nyújtom ki a kezem a nő felé, és érzem, hogy égni kezd az arcom.
- Annie Brightmore vagyok asszonyom, és esküszöm önnek, hogy nem szoktam sok alkoholt inni, legutóbb a lányával, de az volt az első, és csak bátorságot akartam gyűjteni. Én, sajnálom, hogy így ismerkedtünk meg.
Édes Merlin, miért éppen én? Miért nem tudtam megállni az első mondatnál, miért kellett nekem hülyeségeket beszélnem? De hát nem úgy néztek ki, mintha közük lenne egymáshoz, és miért nem néztem meg jobban, hogy ki mellé ülök le? Most akkor szaladjak el? De az meg olyan hülyén venné ki magát, nem? Nem mintha ne lenne most már mindegy.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

A szememmel üzenem, hogy ha itt mert hagyni, megölöm, és valószínűleg ő ezt pontosan tudja is, mivel itthagy. Szívem szerint kupán vágnám a pénztárcámmal, de ki a fene akarja még tovább égetni magát az ex majdnem anyósa előtt? Senki.
- Tíz évvel, de véleményem szerint az életkor nem mérvadó, ha két ember szereti egymást. Vagy, ha az ember szeret élni. Nevetni, mint Ön. Önnek boldog nevetése van, mint Zorkának. Ő tud még ilyen felszabadult lenni.
A jó időszakaiban, de ezt nem teszem hozzá, mert csak abban reménykedem, hogy mikor viszontlátom, újra ez a boldogság fog a hangjában visszatükrözni.
- Nem vagyunk együtt. Mi… próbálkozunk. Én megpróbálok nem próbálkozni, ő megpróbál próbálkozni, én általában elszúrok valamit, ő pedig ideges lesz miatta. Bonyolult a helyzetünk. Viszont állítólag finom koktél, szép a színe. Csak, látja, elszúrom a dolgokat. De most legalább nevetett is, ami jó.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Igen, de szerintem ezt rajtam kívül senki se tudja. Vagyis, most már ön. De semmi olyan nem történt soha, amire az emberek gondolnak. Tényleg semmi.
Valahogy a kor sosem került elő, mert nem számított. Jó, Barni mindig azt mondta, hogy túl fiatal vagyok mindenhez, mindig túl gyerekesnek gondolt, és lám, van abban valami, mert az édesanyjával való első és talán egyetlen találkozásom alkalmával is bebizonyítottam, hogy nem vagyok alkalmas arra, hogy a fiával legyek. A tanácsnál akaratlan is Barnira pillantok, és tudom, hogy ilyenkor mindig megváltozik a pillantásom, mások lesznek a vonásaim. Én képtelen lennék arra, hogy úgy csináljak, mint aki nem érez. Különben sem szereti a játszadozást, és hát, amúgy is tudja, hogy mit érzek. Mit csináljak, kérjem meg, hogy segítsen férjet fogni, és közben csaljam csapdába? Hát az remek lenne. Biztos nem utálna meg teljesen.
- Örülök, hogy találkoztunk.
Búcsúzom csendesen, nem válaszolva végül arra, hogy úgy teszek-e. Nem menne, tudom, hogy nem. És kicsit talán félnék is, hogy ő inkább megnyugodna, és továbblépne, találna egy normális nőt, elvenné, családja lenne. Még túl önző vagyok ahhoz, hogy képes legyek elengedni őt.
- Arról, hogy az életünk abból áll, hogy szerencsétlen vagyok, te pedig mérgessé válsz emiatt, de próbálkozunk, hogy ne így legyen. Nagyon szép és boldog nő. Köszönöm.
Emelem meg kicsit a kávét, de nem kortyolok még bele, mert olyan közel van az arca, és olyan szép színe van a szemének, miután nevetett, amikor boldog, hogy kicsit inkább elveszek benne, és ez megmosolyogtat, megrebegteti a szívem.
- Kérni szeretnék valamit. És mondhatsz nemet, nincs semmi baj, ha így teszel, rendben?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Bólogatok kettők, de nem válaszolok szóban, csak láttam, ahogy Barnira néz, és ösztönösen kibukott az, hogy nem csinált semmit, amiért az embereknek el kellene ítélniük. Én szerettem volna, ha csinál, de ő nem tette, pedig még csak nem is lett volna helyzettel való visszaélés.
- Te gondolkoztál rajta? Az örökbefogadáson. Látva, ahogy Karolával bánsz, meg a gyerekekkel az előkészítőben, és a sok szeretettel, ami benned van, csodás édesapa lennél.
És igen, látszik, hogy az anyukája tényleg olyan volt, mint egy édesanya, mintha a fogantatás óta ő viselné gondját, és nagyon jó embert nevelt, hiszen ott a Menedék is, ami nagyon nemes cél.
- Ezt most nem én csináltam, vagyis nem csak én. Ezt te meg én csináltuk régebben.
A táskámból előveszek egy borítékot, amit elképzelhető, hogy kicsit nagyobb vehemenciával nyitottam ki, és jól látható rajta, hogy a címzés Bánki Annának szól, de az ő címére.
- Emlékszel, pár éve volt egy beküldött kéziratom, de végül nem kaptam rá még csak elutasítást sem. Kiderült, hogy elkeveredett a pályaművek között, és most bukkantak rá, vezetőségváltás, vagy mi. Viszont kiadnák, ha hozzájárulok, sőt, már el is kezdték, mert hozzám is csak késve jutott el a levél. Szóval, ha volnál olyan kedves, erre az egy könyvre, nekem adnád a neved?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Nem állt szándékomban.
Meglepő, hogy mennyire nem. Nem akartam ellentmondani neki, és azt hiszem, a részleteibe se szerettem volna belemenni. Én őt választottam anno, és még ha tudtam is, hogy lehetetlen, úgy választottam, mint férfit, mint társat, mint azt, aki a gyerekeim apja lenne. Makacs dolog az evolúció, azt mondják.
- Egy kicsit keserédes volt elsőre, mert nagyon szerettem volna a feleséged lenni. Nagyon tetszett a címzés, és még fájt. Aztán, valahogy elkezdett ez az egész örömmel eltölteni, mert veled csináltam, benne vagy a könyvbe, kicsit rólunk is szól, és szép emléket állít annak, amik voltunk.
Visszamosolygok rá, és bólintok egy kicsit, majd halkan elnevetem magam. Szeretek a szemébe nézni, elmerülni benne, kiélvezni a csendes pillanatokat, amik azzal telnek, hogy csak nézzük egymást. Számos tanulmány kimondja, hogy így születnek az érzelmek, és igaz is, emlékszem arra a pillanatra, ahogy megszülettek az enyémek iránta.
- Ha téged sem zavar, örülnék neki, ha egy könyvig Bánki Anna lehetnék.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

A szám elé kapom a kezem, hogy ne nevessem el magam a horkolása emlékére. Nem is mindig horkol, csak akkor, amikor nagyon fáradt, szóval, valószínűleg mostanában mindig.
- Mi az?
Olyan szépen mosolyog, hogy szívem szerint megérinteném az arcát, hogy fizikailag is megtapasztaljam ezt. A kérdés is olyan kis plátói, mert nem hiszem, hogy igazi választ várok rá, így is nagyon hevesen ver a szívem, mint minden olyan pillanatban, amikor csak vagyunk. Egy kis flört, így hívom ezeket.
- Hanem örökre és minden kontextusban?
Kérdezem vissza suttogva, mert nem merem hangosan kimondani, de rögtön zavarba is jövök, hiszen éppen most égettem le magam az anyukája előtt, és próbálkozunk, de nem tudom, hogy tudtam-e annyit tenni, hogy ez neki elég legyen. Aztán persze, ahogy lenni szokott, utólagosan, de végigvettem magamban a mondatot, és éreztem, ahogy a bőröm az arcomon lángba borul.
- Oh, mármint…azt mondtad nem csak egy könyvre. Szerinted írjak még? Legyen több, Bánki Anna könyv? Mert vannak még ötleteim.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Igen, ez logikusan hangzik, valóban az lenne a legcélszerűbb, ha nem zavarnám össze őket.
Inkább ezen gondolkozom, mint azon, hogy mégis hogyan mondhattam azt, hogy örökre. De olyan szépen nézett, és valahogy azt hittem, hogy az lesz. Én itt állva láttam meg először, és azonnal beleszerettem, és simán kérek lett volna a történet, de legalább kicsit hozzá tartozó leszek, a borítékon.
- Nem tudom, hogy hogyan működik ez, de gondolom majd megmondják, hogy hány százalékot kapok meg adok neked a neved használatáért, és gondolom kell majd kikötéseket is tennünk, hogy miket ne írjak. Sok dolgunk lesz.
Igen, inkább koncentráljunk erre, viszont muszáj megköszönnöm a kedvességét, így megemelkedve a pulton áthajolok, hogy puszit nyomjak az arcára.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Nem tudom, a filmekben így csinálják. De lehetne az is, hogy a díjam, ami nem tudom, hogy lesz-e és ha lesz mekkora lesz, egy részét a Menhelynek adom, köszönetként azért, mert támogatsz. Ilyet szabad csinálnom, nem? Támogatsz az álmaimban és én támogatlak az álmaidban.
Ez nagyon szépen hangzik így, és nagyon remélem, hogy ez ellen nem is lenne kifogása. Azt szerettem régen is benne, és most is, hogy nem mond igent mindenre, hanem valóban értékes az, amit mond, mert ő egy jóval racionálisabb ember, aki szeret a Földön maradni, amíg én ezt nem mondhatom el magamról.
- Nem, ez még tökéletes lesz ahhoz, hogy lefoglaljam magam a szabadidőmben, és így a te életed is nyugodtabb lesz, mert nem gondolkozom butaságokon, és talán megtanulok nem rohanni a gondolataimmal.
Néha szerintem tök jó, szerinte viszont hajmeresztő ötleteim vannak, viszont tudom, hogy bosszantó vagy olyan szempontból, hogy csapongok a gondolataim között. Érdekes, mert amikor tanítok nem, csak csengetés előtt és után.
- Van egy kérdésem. Miért mondta az anyukád, hogy túl fiatal vagyok?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Az egyetlen dolog, ami eszembe jutott, hogy veszek egy kutyát. Tudod egy kicsi, fehér felhőkutyát.
És csak és kizárólag azért veszem, mert a menhelyen nincs kicsi, fehér felhőkutya, ha lenne, akkor nem lenne kérdéses, hogy őt hoznám el.
- Valójában…nem. Szerintem én mindig ilyen elviselhetetlenül pörgős leszek. Lehet, hogy nem is tanárnak kellene lennem, hanem futárnak. Egész nap vinném a csomagokat, beszélgetnék, és kapnék borravalót.
Nem, amúgy futárnak lenni sem álommunka, de tény, hogy az én agyam nagyon sok mindenen jár, és ennek tudható be a kérdésem, amire megkapom a vénes választ, amire elnevetem magam, és megrázom a fejem.
- Nem, csak szokás szerint összekombináltam egy mondatodat azzal, amit az anyukád mondott, és elkezdtem hülyeségeken agyalni. Csak olyan Annie-sen.
Végre eljutok odáig, hogy a kávéba is belekortyolok, ahogy elemelem az ajkaimtól, finoman lenyalom róluk a kis cukros véget, ami nem lenne, ha megkevertem volna, és ha nem hagyom kihűlni.
- Nem tudok elég hálás lenni, hogy belementél ebbe. Kérhetsz tőlem cserébe akármit, amit csak szeretnél, komolyan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Mert édesek. Hát most nézd meg, soha többet nem aludnék egyedül.
A telefonomban kikeresem az általam felhőkutyának hívott maltipoo kutyák képét. Elképesztően aranyos a pofijuk, imádom őket.
- Csak az egyenruhájuk nem tetszik, meg aztán, imádok tanítani, szóval azt hiszem, ha a fizetésem nem lesz elég a megélésre,  akkor is tanár leszek.
Ez egészen biztos. Ez az, ahol megtaláltam a helyem, és szeretném azt az időszakot, amikor a kicsiket viszem én, majd Barni átveszi őket. A kezem óvatosan Barni kezébe csúsztatom, és végül mosolyogva megrázom finoman.
- Szeretnék a nyugodt pontod lenni.
Ami nem kis kihívás, de ha ilyet mond, hogyan mondhatnék mást? Érzem, ahogy a térdeim megremegnek, miközben a szívem még jobban kalapál. Látom magam nyugodt pontként, de nyilván továbbgondolva, ahogy fejét a mellkason pihenteti, miközben olvas, én pedig a haját simogatva a saját könyvemet olvasom. Túl szép? Tudom.
- Megyek, megválaszolom a levelet. Köszönöm, hogy bízol bennem, és, hogy érzem, hogy fontos vagyok neked. Ez nagyon sokat jelent nekem, és remélem, hogy te is ezt érzed.
Amíg beszélek az eddigi kézfogásban tartott kezeinket óvatosan átformálom úgy, hogy ujjaink összekulcsolódjanak egy rövid időre. Mosolyogva nézem őket, majd pillantok fel rá.
- Ahj, tényleg megyek. Dolgoznod kell, én meg feltartalak. Holnap találkozunk?
Közben elhúzom a kezem és mosolyogva állok fel lopva lesimítva a ruhám.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Nem szeretem a próbateszteket, és nem is fogom sosem megszeretni őket, így hát most is enyhe homlokráncolással nézem a teszt közepén található kérdést, majd felpillantok Barnira, akinek pont ott van egy ránca, ahol én is ráncolom a homlokom, és ezen jót mosolyogva magamban, bekarikázom a második válaszlehetőséget.
- Ha ezen elvek mentén oktatnék, szemen kéne köpnöm magam minden nap. Többször is.
Jegyzem meg bosszankodva, az orromat ráncolva, fintorogva. Hogy miért fog tíz év múlva egy huszonhat évesre lecserélni? Mert ráncos leszek, ő meg kapuzárási pánikban lesz. Viccelek, nem szabadul meg tőlem.
- Ma sokáig dolgozol? Mert, ha nem, elmehetnénk moziba, de ha meg igen, akkor, ha engeded, szívesen segítek itt.
Nem szeretnék az idegeire menni, de azt mondta, hogy nem zavarom, még pizzát is kaptam, kávét is, szóval most olyan vagyok, mint egy jóllakott duracellnyuszi, aki pihenne, de csak pörögni tud. Meg persze flörtölni, mert azért azt kivívom, hogy néha rám pillantson, és akkor hosszan nézek a szemébe, és mosolygok is rá, mert hát egy kis flört sosem árthat, nem? Szeretek csak úgy elmélyedni a tekintetében, és zavarba hozni őt, meg zavarba jönni tőle. Szóval most is bevetem minden csáberőmet, és kicsit ringatom magammal a széket, amin ülök a pult szélén, hogy ne zavarjam az embereket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Tényleg le kell majd papíroznom, ha a kréta elfogy? Ez nevetséges.
Pedig ott áll a tervek között. Nem szabad majd elől hagyni, mert a gyerekek elrajzolják. Na és akkor mi van, ha jön a szünidő és a tanár a gyerekekkel együtt rajzolja el? Nevetséges. Majd a fizetésemből krétát veszek, de tényleg. Bosszankodhatnék is, de az árván maradt lányok sorsa sokkal jobban aggaszt, mint a nagyüzemi kréta krízis.
- Szívesen, annyira nyugodt kisbaba Bogi, szeretem babusgatni, és akkor legalább Bonnie tudna kicsit pihenni, amíg én vele foglalkozom.
Már megfoghattam, megetethettem, tisztába is tehettem, mintha a tény, hogy Barni felesége vagyok, elképesztő presztizst jelentett volna. Nem tagadom, amióta gyűrű van az ujjamon, még én is érzek magamon egyfajta önbizalomnövelő mágiát. Felnőttnek, nőnek, társnak, mindennek érzem magam, és esküszöm, hogy komolyodtam is kicsit. Tudom, tudom. Nem ez tesz valakit éretté, de nekem az, hogy hozzá tartozom, azzá tesz. Fel kell nőnöm hozzá, és ez nagyon megtisztelő és fontos dolog számomra.
- A kirándulás tetszik, akár sátrazhatnánk is, ha mondjuk egy napig nem dolgoznál. Mert ha most elmegyünk a Menedékbe, aztán kirándulunk, vissza a Menedékbe, és ott kilopózunk csillaglesre, akkor minden nap tudsz ott is lenni, és velem is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Bogi tényleg nagyon jót tesz, jó vele lenni, játszani, szagolgatni, szeretgetni. Feltölt, és szeretném látni, ahogy felnő. Tudom, hogy ha Bonnie megerősödik, nagykorú lesz, és önállóan el tudja tartani magukat, akkor bárhova elmehetnek, de úgy szeretném látni mind a kettejüket, hogy mi lesz belőlük.
- Nem kérném, hogy mondj le akár csak egy dologról is. Én jöttem az életedbe, úgy vélem, hogy nekem kell megtalálnom a lehetőségeket, amiket veled tölthetek, mint például most is, töltögetem a pocsék próbatesztet, de a társaságodban, te pedig dolgozol, és látod, az sem zavar, hogy a lányok az előbb megpróbáltak flörtölni veled. Édesen sokszor mutattad meg a gyűrűdet, véletlenül. Szóval az, hogy találkozunk az előkészítőben, és elmehetek veled, hogy segítsek a Menedéknél is, nekem nagyon sokat jelentenek, mert veled tölthetem az időmet, és közben hasznos is vagyok.
Őszinte örömmel tölt el az, hogy az élete része vagyok, és többre nem is vágyom, vele lenni, mellette állni, ezt szerettem volna, akkor is, ha késő este, a pulton ülve mozgatom helyükre az edényeket, és akkor is, ha éppen nincs már kedve beszélni vagy velem lenni, vagy aludni.
- Egyezzünk meg valamiben. Évente egyszer öt napig, elbújunk a világ elől. Nem kell messzire mennünk, csak olyan helyekre, ahol nincs térerő, nem ismernek minket. Nagyokat kirándulunk majd, jókat eszünk, és megismerjük az országot. Mit szólsz?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Olykor. De most speciális helyzet van, Bonnie-ék miatt. De feltalálom magam, amikor nem veled vagyok. Elkezdtem egy új könyvet tegnap este, meg arra gondoltam, hogy egy kicsit felfrissíteném a konyhát, vannak ezek a nagyszerű csempefóliák, így egy kis új szín kerülne bele.
Meg ott vannak az ékszerek, meg a barátnőkkel való találkozás, és ne feledkezzünk meg arról, hogy mitől olyan szépen pufik az erdei mókusok, ugye, hogy rengeteg minden van. És emellett háziasszony is vagyok, szívesen főzök, kertészkedem, szóval nem kell féltenie, a közös idő arra jó, hogy legyen közös időnk. És tudom, hogy mit akar mondani, de én is tudom, hogy hogyan látom az életünket. Még csak az elején vagyunk, összerázódunk, és nem lesz itt semmi baj. Nem kellene ezen aggódnia, hiszen, ha sokat beszélek is, de nagyon simulékony vagyok. Szeretem a simulékonyságom, nem áldozatnak vagy bármi ilyen szörnyű gondolatnak élem ezt meg.
- Veled. Én is próbáltam, de észre se vettél, és mit csináltam, amire mindenki azt mondta, hogy hülyeség? Bekopogtam és tényeket közöltem. És mi lett a vége?
Felemelem a kezem, hogy a gyűrűmet felé fordítsam, és büszkén kihúzzam magam, mondván, hogy ezt csináljátok utánam. Nem, valójában nem, vagy legalábbis vele ne.
- Tudom, de szeretem a kihívásokat, és egy nap sikerülni fog, előttünk egy egész élet, és… helló.
Engem mondjuk kicsit meglep, ahogy csak úgy idelép, és máris beszélni kezd, és igenis igaza van Rózának, ez a hozzáállás baromira idegesítő, hát most komolyan, ez egy privát beszélgetés, szóval én most csak nézem, és nem értem, hogy miért olyan furcsa most az arca. Róza azt mondta, hogy nulla érzelmes fickó, de hát itt mégis vannak érzelmek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Némán nézem a jelenetet, mert megszólalnom sem kell, Barni már reflektál is rá, én valahol a hét és fél millió forintnál veszítettem el a fonalat. Sosem lesz annyi pénzem önerőből. Az örökségemet megkaptam, de azért nem én dolgoztam meg. Mondjuk, nem tudom, hogy ezért a pénzért ő megdolgozott-e, de az biztos, hogy valami nem stimmel vele, és, amikor kacsint, kikerekednek a szemeim, és aggódva pillantok utána.
- Te éreztél alkoholt rajta? Olyan volt, mintha részeg lenne.
Nem ilyen szokott lenni, szóval vagy be van rúgva, vagy valaki százfűlé főzetet csinált, és pont Rónaky Erikké változott. Ez pedig nagyon riasztó volt. Mélyet sóhajtok és kicsit megingatom a fejem.
- Még pár ilyen jelenet, és menni fog az öt nap is. Mikor szeretnél indulni? Mert, van otthon süti, gondoltam, hogy elmennél ma is, csak még nem volt vágható, azért nem hoztam el. Hazaszaladnék érte, és utána indulhatnánk. Ha neked jó úgy.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Úristen, és te mégis adtál egy esélyt.
Az ajtóra nézek, aztán vissza Barnira, és gyanúsan kezdem el méregetni, hogy ő vajon normális-e, hogy ilyet tett. Ilyen voltam? Így kívülről nézve ez nagyon ijesztő volt.
- Előnyömre változtam. Elmegyek a sütiért, aztán jövök ide vissza, jó?
Kérdezem, miközben az undok tesztkönyvet beteszem a táskámba, hogy aztán a villamra vegyem azt, és pipiskedve puszit nyomjak az ajkaira. Áh igen, egy nagyon aranyos rossz szokásom, hogy imádok vele csókolózni, így minden lehetőséget megragadok arra, hogy valahogy az ajkai közelébe férkőzzek.
- Hozzak neked valamit, vagy van ott mindened? És és és csinálsz nekem is egy soook sajtos, csípőset? Most, hogy így mondtad a pizzát, éhes lettem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Nagyon sokat nevettem a mai estén, jó volt vígjátékra beülni, mostanában túl sok komoly darab volt ebben a színházban, és értem én a művészetet, de jelen pillanatban sokkal jobban értékelem, hogy nem túl jó testfelépítésű férfiak vetkőztek. Nem, nem sztriptíz bárban voltam, hanem színházban. Egy-egy pillanat még felsejlik előttem, ahogy a hideg éjszakában lépkedek, ahogy felsejlik a fény is pizzériában, vagyis az én férjecském még mindig dolgozik. Mondanám, hogy nem szép dolog tőle, de most éppen kapóra jön, hogy egy kicsit megvicceljem. Tudom már, hogy milyen szélesre lehet nyitni maximum az ajtót, hogy be tudjak rajta jutni feltűnés nélkül. A cipőimet az ajtóba hagyva, óvatosan osonok beljebb, remélve, hogy egyedül van, és az ajtófélfának támaszkodva lebiggyesztett ajkakkal, kislányos hangon szólalok meg, egy-egy gombot kigombolva.
- Igazgató úr, kérem, csak egy kis fizetésemelést adjon, és cserébe ígérem, nem leszek hálátlan.
Nagyon nehezen bírom ki nevetés nélkül, de persze azért megpróbálkozom, elvégre na, állítólag csábítani mindenki tud, és Barni szerint nagy játékos vagyok. Hát tessék.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Ember olyan gyorsan nem rántotta még össze magán a felsőjét mint, én, noha éppen csak finom utalásnyi testfelületet láthattak, de azért láthatják. Nagy játékos, mi? Az egész családja tudja, hogy mennyire leégettem már magam az anyukája előtt, és most a leendő partnerek is.
- Friss házasok vagyunk.
Valójában lassan egy éve házasok vagyunk, csak úgy suhan az idő, ugyebár, és annyi minden van az életünkben, hogy szeretek így hivatkozni még. Viszont azt mondják, hogy fontos a magabiztosság, szóval nagy lendülettel lépek oda feléjük, kinyújtva a kezem.
- Bánki Anna, általában teljesen vállalható feleség. Tényleg, remélem, hogy nem úgy ítélik meg, hogy én milyen vagyok. Ő túl normális, ezért sodort mellé az élet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Tekintve, hogy az urak társaságában töltöd az estét, mindenképpen.
Válaszolok játékosan, elbűvölő mosollyal, hálásan pillantva rájuk, amiért nem menekültek el azonnal. Csendesen megvárom, amíg kikíséri őket, és csak akkor nyögök fel hangosan és fájdalmasan, amikor már tudom, hogy csak ketten vagyunk.
- De, olvastam az üzenetedet, viszont ismerlek, Bánki Barnabás, és biztos voltam benne, hogy miután kitárgyaltad magad, még visszajöttél dolgozni, mivel úgysem voltam otthon.
A székbe rogyva, teljesen megsemmisülten nézek magam elé, mostanra, hogy végiggondoltam a jelenetet, az alapozó alatt is átütően paradicsompiros lett a fejem.
- Nem tudom, hogy most szégyenkezzek-e, vagy legyek elégedett, amiért egy férfi, aki nem a férjem, felfalt a szemével.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Ott nem vetkőztem, azt neked tartogattam. De nyugi, egy kicsit még gyakorlok, és sosem lesznek anyagi gondjaink.
Isten mentsen meg, inkább vagyok az a visszafogott Bánki alkat, mint az ide nekem az oroszlánt is Brightmore, szóval nem, célszerűbb inkább nem elszegényedni.
- Szóval így születnek a cafkák. Ezentúl nem csendesen élvezzük egymás társaságát, hanem eljössz velem vásárolni.
Most viszont, hogy csak ketten vagyunk, azért megengedek magamnak annyit, hogy a blézert levegyem.
- Vicces, egy csomó nem szép férfi tök pucérra vetkőzött a színpadon. Ismertem a történetet, de látni, hát az valami egészen elképesztő volt. Még most is fáj a testem, annyit nevettem. A környezetemben a nők meg megőrültek, sikítoztak, szóval még többet nevettem. És a te estéd, amíg az őrült nejed be nem robbant a képbe?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Botonddal vásároljak? Ez nem is rossz ötlet, kiváló melegítői vannak.
Mondjuk azokból tényleg nem látszana ki semmim. Tényleg nem hülyeség, ezt el is teszem egy tervnek a fejemben.
- Ismerem a termékeiket. Én is tudok hasonlókat csinálni. Ízlik, de nem a legjobb ára van, ha engem kérdezel, és nem biztos, hogy előnyös lenne a saját termékeinkre az, ha egy drágább, de népszerű is helyet kap.
Elmosolyodom azon, hogy kiütötte őket, mert unalmasnak találta, tudtam én, hogy a nagypapás pulcsik elégetésével visszafiatalodik, és lám, meg is tette, én pedig imádom érte. Közelebb húzom a poharamat, és apró kortyot iszok ennek örömére.
- Büszke vagyok rád, hogy nem adod el magad akárkinek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Hazel, a nő, aki miatt a feleséged áramvonalasból jóllakott óvodások fog avanzsálni.
Már lett is egy kis hájacskám a csípőmön, amit le kéne dolgozni. Nem, véletlenül sem mellre szívom a kalóriákat.
- Szóval egy partnerkapcsolat, de csak adott rendezvénytípusokra. Hazelnek is, nekünk is jó.
Szeretem, hogy általa egy kicsit az üzleti gondolkodást is megtapasztalom, és tényleg közösnek mondunk mindent, holott ez az ő érdeme, és én is azért szoktam rá, mert ő így használja.
- Ha Hazelt megneszelik, több rendezvény lesz itt. Azt a hátsó termet, ami ezer éve le van zárva, használhatnánk zártkörű rendezvényekhez.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- A férje sincs itt, a gyerekek sem. Voltam arra a múltkor az osztállyal, amikor Bogolyfalváról tanultunk, elég nagy már a gaz.
Eddig eszembe se jutott, de most, hogy így mondja, már emlékszem rá, hogy el is csodálkoztam rajta.
- Írtál már neki?
Pillantok fel rá kérdőn, aztán elnevetem magam egy kicsit.
- Lopták a hirtelen esküvőt, de már most szólok, hogy nem kell visszalopni a különélést. De amúgy komolyan, szerinted az idegeivel játszik? Én látom magam előtt, ahogy Erik a vállára csapja, és hazaviszi, úgy szokott villogni a szeme. Nem értem, pedig szeretik egymást.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Ki a világba, természtesen. Azt mondják, hogy egy bagoly mindig megtalálja a címzettet. Kivéve, amikor nem, de akkor visszajönnek, de ha meg sem próbálod, nincs nyeremény.
Nagyon bölcs lettem mi? Komolyan, néha olyan vagyok, mint egy felnőtt, csak úgy szívom magamba a bölcsességet. Jó, azért a nagy gesztikulációk is jelen vannak, meg a fantázia, de alsósokat tanítok, az még belefér.
- Ja, én se tudom, hogy hogyan kell nőies játékokat játszani, és te sem tudod, hogy hogyan pengesd egy nő idegszálait.
Még egyetértően is bólogatok, ahogy elkezdek körbefordulni a székkel, de mire visszaérkezek, már pimasz kis mosoly ül az ajkaimon. Dehogynem tudja, könyvet lehetne írni belőle. Majd, ha megunom a gyerekkönyveket, belőle merítkezem. Jó szokásomhoz híven, a pultra támaszkodva emelkedem a levegőbe, hogy puszit adjak az ajkaira.
- Csupa izgalmat Bánki Barnabás, csupa izgalmat.
Alsó ajkamba harapva, kuncogva ereszkedem a földre, hogy összeszedjem azért a blézeremet, majd a kezem kinyújtva felé invitáljam, hogy tényleg térjünk haza.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Valentin napon a szerelemre vágyó szívek közül páran elfogadták a kihívást, hogy egy vakrandi keretében ismerkedjenek, hátha sikerül meglelniük a párjukat, vagy, legalább egy jó barátra szert tenni. A zárt körű eseményre érkező személyek közül a hölgyek egy-egy asztalhoz ülnek, míg a férfiak tizenöt perces váltásokban látogatják meg őket, ahol beszélgethetnek egymással. A csengő jelzi a búcsút, amikor tovább kell sétálniuk a következő asztalhoz. Minden résztvevő előtt egy tábla van, ahova felírhatják a tapasztalataikat, a végén pedig megnevezhetik, hogy egyezés esetén kivel ismerkednének tovább. Ha van találat, a párost bagolyban értesítik.
A ház ajándékaként minden asztalon egy-egy üveg pezsgő van, amit a hölgyek választottak, valamint gyümölcsök és csokoládé, amit falatozhatnak. Az asztalok kör alakúak, melyeket mágikus gyertyák vesznek körül. Ez valójában egy disaudio határt jelölő szakasz, a beszélgetéseket nem hallhatja más, csak a körben tartózkodók. A díszítés arany, a terítésben pedig a vörös is megjelenik.