37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Vendéglátó negyed - Varjassy Márk összes hozzászólása (13 darab)

Oldalak: [1] Le
Varjassy Márk
INAKTÍV



RPG hsz: 72
Összes hsz: 1095
Írta: 2013. július 19. 15:42 Ugrás a poszthoz

Kapott volna pontlevonást, komolyan. Három szorgalmit elküldött, még Rédeynek is, maximum lenullázta volna a pontjait amit eddig szerzett, már ha egy apró vétek megér legalább mínusz 40 pontot. Pedig Márk ezen kívül jó gyerek ám komolyan. Ha néha mászkál mugli városrészekben olykor még aprót is ad, kivéve cigit, mert az drága s azt lejmolni azért pofátlanság. Múltkor úgy kértek tőle hogy látta hogy kapott egy fiatal sráctól, de Márknak azt állította egész nap nem kapott semmit... De büntetésével kapcsolatban a másik amin kiakadt, hogy saját káros szenvedélyeit ne traktálja másra? Sokaknak ezzel szerezne örömet.
Magában pufogva sétálgat a helyi városban olyanokon hogy tegyen magára egy mindenkit megölelek táblát? Hamarjában elvetette, őt se nézzék bolondnak és akárkit se ölelgetne. Random szólítgasson le akárkit, hogy szia, állok egy csokit, írásba foglalod a prefektusnak aki megbüntettet? Áh, képtelenségek forognak agykerekei között. Bolyongása céltalan sokáig amikor megjött az isteni szikra amikor elhaladt a kocsma előtt! Oh de rég is járt itt, akkor miért is ne...? Bár kicsit elbizonytalanodott, ha egyszer mindenért harapnak akkor kiszolgálásban se nagyon reménykedhet, még is tökéletes hely hogy jótékonykodjon, csak kell találni egy kevésbé rossz kinézetű helyi alkeszt a sok közül. (Már ha sokan vannak). Mindketten jól járnak és kaphat örök érvényű életbölcsességeket amit érdemes lehet megfogadnia. Az ilyen beszélgetéseket úgy szereti. Talán még cigit is vetethet velük, annyi pénz épp van nála. Ezen felbuzdulva hát benyitott az ajtón. Gyorsan körüljárta tekintetével a helyiséget, tanár egy szál se, pedig ihatnak már, elmúlt fél kettő, másoknál, idősebb diákoknál vagy akárkinél meg úgy mindegy. Egy lehetséges akadály megoldva. Nincsenek túl sokan így a választék se sok, pedig kéne egy olyan arc akihez nyugodtan leülhetne és nem tessékelik ki. Két idősebb néni beszélget egymással, szíverősítő kéne ahhoz Márknak hogy szívderítőek tűnjenek a szemében. Ők kilőve. Arrébb egy bácsika ül egyedül,  hatalmas szemüvegével a sportújságba van belemerülve. Ő sem jó, jöjjön hát a maradék akiket nem szúrt ki elsőre.
Utoljára módosította:Varjassy Márk, 2013. augusztus 13. 15:41
Varjassy Márk
INAKTÍV



RPG hsz: 72
Összes hsz: 1095
Írta: 2013. július 19. 16:31 Ugrás a poszthoz

Sharlotte

A maradék se nyújtott semmi bizalomgerjesztőt ahogy a pultos se jó szemmel nézte hogy mit áll ott Márk egymagában. Úgy néz ki ez az ötlete nem vált be a fiúnak, fordult volna kifelé amikor tárult az ajtó. Éppen hogy sikerült félreállnia az útból, talán észre sem vette a belépő leányzó, nem csoda amilyen magas. Márknál is több mint egy fejjel. Lépett kifelé amikor hirtelenjében utána fordult. A ruháján akadt meg a szeme, túlságosan normális ahhoz hogy esetleg egy ismeretlen tanár legyen és nem is túl felnőtt kinézetű ahogy előbb megpillantotta. Hangosan hümmögött egyet és elengedte a kilincset. Megvárta hogy a lány kér-e valamit, ami megtörtént és keresett magának egy üres asztalt. Na így tökéletes lesz. Odament hozzá kerülve a pultos tekintetét mert a hátán érezte azt, majd egyből leült a lánnyal szemben.
- Szió - megköszörülte a torkát mert nyilvánvalóvá vált hogy nem csak a magassága miatt idősebb a lány, hanem látszik is rajta. Ilyeneket meg csak úgy nem szokott leszólítani - ha nem zavarok a következőt állhatom ha kikéred?
Vágott rögtön a közepébe. Annak ellenére hogy épp csak kortyolni tudott belőle, Márknak volt egy olyan sejtése hogy egynél csak nem áll meg a lány. Egy sör nem sör, ahogy tartja a mondás. - Büntetésből, hogy is mondta pontosan Réday... - kicsit elkalandozik az ominózus eseten - A hatalmas és tiszta szívemmel vezérelve kell valami jót cselekednem ami nem káros így te lennél az alanyom, ha nem gond. Persze akkor te is tehetnél velem jót pluszba ha kérnél majd egyet nekem is, magam meg sem próbáltam.
Na elsőre szép hosszú monológot vágott oda a lány arcába, csak így ismeretlenül. Lélegzetvételnyi időhöz juttatva őt, zsebéből előhalászott egy papírdarabot és egy ceruzát és kitette az asztala hogy a keze ügyében legyen.
- Esetleg még írásba is foglalnád kérlek! Le kell adnom egy Eridonos prefinek! De kérhetsz mást is ám!
Igyekezett olyan ártatlan képet vágni amennyire csak tőle telt, szépen kérlelve asztaltársaságát. - Szép kis letámadás Márk! - "Dicsérte" magát gondolatban.
Utoljára módosította:Varjassy Márk, 2013. augusztus 13. 15:42
Varjassy Márk
INAKTÍV



RPG hsz: 72
Összes hsz: 1095
Írta: 2013. július 19. 17:44 Ugrás a poszthoz

Sharlotte

Jaj már ennyi kérdést, azt hitte jóval könnyebb dolga lesz. Lesütötte a tekintetét hogy összeszedje a gondolatait mielőtt válaszolt volna rájuk. Ahogy felemelte fejét arcán már nem látszik az akadékoskodásból fakadó bosszúságnak, széles vigyor ült arcára.
- Hát ez így nem teljesen igaz... - csak hogy eloszlassa a tévhitet hogy potyázva akar sörözni. - Hogy kérj nekem is az másodlagos. Persze nem esne le a karikagyűrű az ujjadról. - Ez utolsó mondatot csak magában gondolta oda. - S azért segíts mert amilyen kánikula van eggyel nem elégszel meg szerintem és ez neked csak apróság, elmászni a pulthoz és vissza.
Hogy igencsak meleg van megrázta a pólója nyakát. De hogyan is érveljen tovább? Ő szívest örömest segítene egy hasonló kérés teljesítéséhez, sőt rohanna. Se Márknak az a kis pénz, se a lánynak nem lehet nagyon megterhelő, de akkor jöjjön a hivatalos része a dolognak.
- Amúgy igen, olyasmit kéne írni, de tőled csak az aláírás kell. A fő hogy rajta legyen milyen jót tettem veled, bár lehet mást írok oda, ez nem feltétlen volna tanárbarát ahogy megjegyezted... Veritaserumos kezelés alatt csak nem kell vallanunk.
Kézbe vette a ceruzát és a papírt és villámgyorsan odahúzott egy vonalat, alá pedig odapingálta hogy aláírás. Csak ott kell a lánynak kézjegyével ellátni és kész is van minden. Válaszolva a következő kérdésre is így folytatta.
- Márk vagyok amúgy, elsőéves Levitás. De mond neked nincs testvéred!? - Rákönyökölt az asztallapra hogy közelebb hajoljon a lányhoz. De jó lenne neki egy lánc, mint a Kapj el ha tudsz c. filmben, amivel DiCaprio kenyerezte le a csajokat. Neki marad a lelkiismeretre hatás. - Nem kértek tőled olyat amit csak te tehetsz meg, mert te vagy a nagyobb? A nagy testvér! Gondold azt hogy én is egy ilyen valaki vagyok!
Utoljára módosította:Varjassy Márk, 2013. augusztus 13. 15:42
Varjassy Márk
INAKTÍV



RPG hsz: 72
Összes hsz: 1095
Írta: 2013. július 19. 18:48 Ugrás a poszthoz

Sharlotte

Ez vitathatatlan hogy olyan kis aranyos legyen mint egy hatéves kislány, de az erőlködése megtette a hatását. Sietve odaadja a pénzt és megjegyzi hogy csak sejtette hogy kérne még egyet a lány. S még ő, Márk is kapott sört. Imádni való ez a Sharlotte ha kicsit furcsa is. Nem tűnt úgy hogy őszintén örülne a fiú társaságának, hogy is mondják, negédes a mosolya is. Valamiért ennek ellenére megtette a fáradtságot. De fenéket érdekli ez Márkot ahogy kortyolhatott ő is a söréből.
- Köszönet, ezen felül egyszer meghálálom a meghíváson is túl! Hullaásás és mosópor lopást is vállalok!
Ezeken kívül ugyan miben segíthetne neki arról perpillanat fogalma sincs de ilyen kijelentéseket mindig könnyű megtennie. Vicceskedést is megenged már magának hogy ilyen röSietve lefirkált egy mondatot. Varjassy Márk úriemberhez méltón, önzetlenül viselkedett velem, a büntetését teljesítette! Ennyi bőven elég, cifrázás nélkül. Odatolta a papírt a lány felé valamint a ceruzát is. Bűbájt valamelyik háztársa biztosan tud rá hogy tintának hasson, ha meg nem abból se csinál problémát, jó lesz így és kész! Maradt a beadandó Rédaynak és az örömködés önmaga miatt.
- Máskor is hozzád fordulok! - Megemelte a korsót mert a koccintást mohóságában előbb elfelejtette. - Szerintem igazán jól jártunk mindketten!
Ennek ellenére sietett a sörével. Jobb esetben rendelhet így még egyet, más részről nem akarja kísérteni a szerencséjét, na meg Sharlotte kedvességét. Egyértelmű hogy mély barátságba nemigen fognak kerülni a koruk végett. Érdekkapcsolatnak viszont tökéletes. Hogy hirtelenjében még se lépjen le azonnal azért rákérdezett valamire mert furdalta a kíváncsiság?
- Ám te valamennyire véla vagy? - Őszinte kérdés mert képről látott csupán s ott is magasak és ugyanolyan hosszú hajjal rendelkeztek mint a szembeülő.
Utoljára módosította:Varjassy Márk, 2013. augusztus 13. 15:42
Varjassy Márk
INAKTÍV



RPG hsz: 72
Összes hsz: 1095
Írta: 2013. július 19. 19:48 Ugrás a poszthoz

Sharlotte

Na tehát egy jégcsaphercegnő féleséggel van dolga. Ennek fényében különös kegyeltnek érezhette eddig is, ezután is magát Márk. Az se von le ebből semmit hogy mégsem véla a lány ahogy tippelte. Kíváncsi lett volna arra is hogy hogyan viselkedhet kezében az a pálcája amelyikben véla haj mag van, valami különlegessége biztos lehet a dolgoknak.
- Aham értem, de ugyan már, ezentúl kötelességem hogy mindig ott legyek ha valami bajod van! Ha jó kedved van, ha nincs! - Az ilyen komolytalanságokat gondol mindig a legkomolyabban, de ha nagy lódítónak is nézik emiatt az se baj, megmosolyoghatják. Magáról a büntetésről pedig.
- Nem volt semmi extra, csak rágyújtottam a suliban. Pedig azon a folyóson voltam ahol a képek állandóan isznak, bagóznak meg a többi. Még szaguk is van de te ezt jobban tudhatod. Elvben tehát nem lett volna gond, csak előbb egy eridonos prefi meg a tanárom is befutott. A legnagyobb gáz hogy még a doboz cigimet is elkobozták...
Olyannyira megtörten adta el a monológját, mintha valami fontos rokonját vagy barátját vesztette volna el. Essen csak meg még jobban(?) a szíve Sharlottenak rajta. Szegény kicsi elsős.
- Na de köszönöm még egyszer ezt az egészet! Valami egyébbel még fel kell találnom magam, az ördög meg nem alszik! Jaj csak nem fogok minden sarkon tanártól rettegni...
Kiitta üvegét és begyűrte a papírt, eltette a ceruzát és egy sziával, biccentéssel elhagyta a csárdát.
Utoljára módosította:Varjassy Márk, 2013. augusztus 13. 15:43
Varjassy Márk
INAKTÍV



RPG hsz: 72
Összes hsz: 1095
Írta: 2013. augusztus 1. 22:35 Ugrás a poszthoz

Keiko

Az utolsó szabadnapok egyike a mai, közeleg a vizsgaidőszak, így Márk a tanulásnak való nekiveselkedés helyett inkább a falut választotta. Azzal nyugtatta magát hogy megérdemli, végtére szorgoskodott pár pontnyit és bűntetés veszélye jó ideje nem fenyegette. A hátralévő idő még így is rengeteg, hitegeti magát ezzel, akárhányszor befürkészik ezek a sötét gondolatok. Igaz, minden nap miután lefekszik, forgolódik néhány percet a lelkiismerettől furdalva, de ezen báránykákkal átlépdelve aztán elnyomja az álom. Na ez az előtörténete a mai kiruccanásának, igaz akad komolyan oka is hogy ne a könyvek fölött görnyedjen. Kisebb bevásárlások, mint pergamen amiből már úgy kellett kölcsönöznie, egy két hozzávaló a bájitalkészletéhez, ki tudja vizsgán rendelkezésre bocsájtanak iskolai anyagot, valamint saját szórakozására vett egy pálcafényezőt. Múltkor szúrta ki mikor Jhoonyval először összefutott.
Táskája így egészen megtelt és kitűzött feladataival is végzett, de ha már erre járt, gondolta beugrik egy krémesre meg valami hűsítőre. Talárja nélkül is érzi a hatvan fokot, fehér pólója se sokat taszít a napsugarakon. Megváltásként élte meg hogy újra fedél alá érkezett amint belépett a cukrázdába. Előbb a pulthoz ment, tudta mit akar, nem szeretett volna túl sokat várakozni. Valahogy mindig az az érzése támadt ilyen helyeken, hogy sose jönnek akkor amikor kéne. Vagy túl korán lépnek hozzá, hogy mit kér, ilyenkor persze sose tudja, vagy túl sokat kell várakoznia. Így ahogy már belépés előtt kitalálta, kikérte a krémet bubis vízzel, s csak azután nézett asztal után. Rögtön kiszúrta Keikot a vörös összeállításában, egyedül, Rufust nem látta most mellette hacsak nem a mosdóban van épp. Valószínüleg a rendelésre várt, vártak még ha ketten vannak. Odasétált a lányhoz és kérdezés nélkül ledobta magát szemben, csak mellőzheti már az udvariaskodást.
- Na mizu, hogy tetszett a napforduló? Láttalak titeket Rufussal, csak akkor nem akartam betrollkodni, úgy láttam nem igényeltek nagyon társaságot.
Eléggé messze voltak ők ketten a többiektől, ezért gondolta úgy ahogy. Közben Márk már hozzá is látott saját krémeséhez és kipillant ő is az utcára az ablakon át.
Utoljára módosította:Varjassy Márk, 2013. augusztus 1. 23:32
Varjassy Márk
INAKTÍV



RPG hsz: 72
Összes hsz: 1095
Írta: 2013. augusztus 2. 13:02 Ugrás a poszthoz

Keiko

Ki nem csattan attól hogy kellemes volt a lányék éjszakája, de azért inkább örül hogy ilyen választ kapott tőle. Közben a rendelése is megérkezett, pillantása átsiklott a kinti mozgalmasságról a kiszolgálóra. Arrébb húzta saját tányérját, valamint az asztal lábánál heverő táskáját feltette maga mellé, hogy ne legyen útban neki. Esés, törés s zúzás, minden rossz nélkül sikerült háztársának letudni a kifizetést. Mire ő hozzálátot, Márk sajátjának már a nagyját bepuszilta. Száját megtörölte a szalvétával majd hátradőlt a szépen, egyik kezét a támlán pihentetve, másikkal a poharat markolva.
- Ne is kérdezd, csak a vizsgák ne lennének... - Enyhe színpadi túlzás, kortyolt rá egyet. - Vagyis a pontverseny jobban érdekel, állítólag mi vagyunk az a ház ahova a legszorgalmasabbak kerülnek, erre meg folyton ott vannak a nyakunkon a navisok.
Na igen, ha egyszer komolyan beleszállt a versengésbe, akkor szeretné ő is ha megnyernék. Nem kínosan, de azért jobban odafigyel nehogy bármilyen büntetést a nyakába varrjanak és ezzel csökkentsék háza pontjait. Egész jól kordában sikerült tartania így a káros szenvedélyét. Szorgalmán is - magához képest - meglátszik az elszántsága, s olyan sok már nincs hátra. Ezt a pár napot kell csak igazán meghúznia.
- Egy két beadandót még elakarok küldeni. Írok Mózes botjáról Elfeledett Varázslatokra, talán a mugli ismerőseimről is. Bár az olyan furcsa és alig tudom elkezdeni.
Ráncokba szedi a homlokát és egy pillanatra elkalandozik az újonnan belépőkön, pedig semmi apropója nem volt rá, hogy felfigyeljen rájuk. Gyors visszatér saját fejébe.
- Tehát elemezni mit miért csinálnak úgy ahogy, ami szinte már nekem is hétköznapi. Hogy mi a metro, a mozgólépcső. Az egyértelműsége miatt olyan nehéz. Vagy most csak mondtam két olyan szót is amiről fogalmad sincsen?
Kérdezte mielőtt újra előrehajolt a tányérja fölé, az múltkor nem derült ki, ki milyen származású, vagy csak egyszerűen nem emlékszik rá.
Utoljára módosította:Varjassy Márk, 2013. augusztus 2. 13:02
Varjassy Márk
INAKTÍV



RPG hsz: 72
Összes hsz: 1095
Írta: 2013. augusztus 2. 22:31 Ugrás a poszthoz

Keiko

Váratlanul érte a lány erősebb hangszíne, ki se nézte eddig belőle, főleg azok után, ahogy múltkor megszeppent a prefi és Réday láttán. Pillanatokig csak a szemöldökét felvonva tudott csak reagálni, kellett a nyugodtabb megnyilvánulás Keiko részéről hogy valamelyest elhessegesse Márk furcsállását.
- Szerinted az arcodra van írva kinek a fa... fia borja vagy hmm? - Kérdez vissza gúnyosan, ugyan honnan tudhatná ki aranyvérű, ki fél, vagy mugli. Még idejében megakasztotta a nyelvét hogy fattyút mondjon, az azért erős lett volna, hát még úgy hogy nincsenek haragban. Hiszen egyáltalán nem egyértelmű ki hogyan viszonyul a muglikhoz. Saját unokanővére állandó vendég Márkéknál, akinek akad néhány olyan származású barátja, be is mutatta nekik, gondolván Dani tetszhet neki. Még is, még a szakterületéből kiindulva - gyógyítónak készül a lány - sincs semmi de semmi affinitása a muglikhoz. Előítélete nulla, de akkor sem.
- A lényeg akkor is az, hogy erről hogy írj, ahogy szorgalmikban kellene? Hiába élvezem a tárgyat, akkor is úgy érzem szívok vele rendesen.
Inkább ezen mérgelődve kapta be a maradék krémesét is, hiába, fiúból van és nem tart egy óráig nyámmognyi rajta, mint egy lánynak. De maradva a témánál felmerült benne egy két kérdés és Keiko biztosan tud rá válaszolni, ettől a szeme azonnal felcsillant.
- De ha már mugli környezetben nőttél fel, Pest belvárosba tudsz valami olcsó mugli helyet? - Ez a lehetőség igazán foglalkoztatja, mugli barátai is inkább vidékiek ahogy ő, számukra is idegen eléggé a város a pályaudvarok plázáin kívül. - Gondolom ott laksz, ahány város mugli részében jártam, csak bépén láttam sok kínait. Fuu tényleg, oda is elakarunk menni, esetleg van éttermetek nektek is?
Na az előítéletek most szépen elő jöttek, de Márknak aki keleti, az a nagy számok törvénye alapján csakis kínai lehet, mi más? Sietve előkotort egy tollat valamint papírt hogy lejegyezhesse a címet, nehogy elfelejtse ha eljut odáig hogy bandázzon a haverjaival. Miután ezzel megvolt türelmetlenül várta a címeket.
Utoljára módosította:Varjassy Márk, 2013. augusztus 2. 22:33
Varjassy Márk
INAKTÍV



RPG hsz: 72
Összes hsz: 1095
Írta: 2013. augusztus 3. 00:02 Ugrás a poszthoz

Keiko

Már a nyelve hegyén volt a válasz, hogy ő tényleg szereti a mugliismeretet, kattogtak agyának fogaskerekei valami meggyőző válaszon, amikor a lány elpityeregte magát. Na ezen aztán igazán megütközött, okés hogy neki teljesen mindegy hogy ilyen vagy olyan keleti, de hogy ezzel bunkó lett volna, ezt mindezek ellenére se tudta beismerni. Persze utólag könnyen okos a levitás, biztosan nem így mondta volna ha sejti milyen reakciót vált ki háztársából. Biztos menstruál és az a baja, na akkor törheti magát rendesen, ennél ésszerűbb okot nem tudott megállapítani.
- Na azért nem kell ennyire érzékenykedni... - motyogott valamit megnyugtatásul és vadul keresgélni kezdett a zsebébe papírzsebkendő után. Persze hogy ilyenkor nincs nála, pedig annyiszor megfogadta, hogy lesz nála pár darab, mert a lányoknak minden ok nélkül kelhet, s akkor milyen kis igényesnek tűnhet. Jellemző...
- Ha tudtam volna hogy japán vagy megölellek! - Na jó ez azért túlzás, de sietve felelevenítette a japánokról való ismereteit. - Elvégre nyelvrokonok vagyunk... azhem... meg szeretem a Chichibu-i Aranysárkányok kviddics csapatát is!
Ez tényleg igaz, otthon még egy képük is van róla, mikor a kontinentális győztesek kupája zajlott két éve akkor nekik szurkolt mert kedvenc európai csapat nem jutott ki Barcelonába. Ennél meggyőzőbbre azonban nem telt a tudása s kezdte egyre feszélyezettebben érezni magát, hogy őket figyeli az a néhány vendég és már a pult mögül is. A végén kipaterolják innen. Jöhetne valaki aki kisegítené, mert tényleg ő lesz az aki elszalad bocsánatkérések közepette, megelőzve az előbbi sejtését.
Eltüntette a rossz emlékű papírt és tollat, de hogy is lett volna a táskájában is zsebkendő...
- Na most komolyan, nézz a szemembe! Hidd el tényleg nem akartalak megbántani, bocsánat!
Utoljára módosította:Varjassy Márk, 2013. augusztus 3. 00:06
Varjassy Márk
INAKTÍV



RPG hsz: 72
Összes hsz: 1095
Írta: 2013. augusztus 3. 01:19 Ugrás a poszthoz

Keiko s Rufus

Mikor valakire gondolt akkor mindenkire csak Rufusra nem. Elfojtott magába egy káromkodást majd felszegett fejjel és némán állta a rázúduló fenyegetéseket, igaz nem az üres szavaira figyelt hanem saját gondolataira, valamint hogy pálcáját gyorsan kitapogassa ha védekezésre késztetnék. Ennél nagyobb és több bocsánatkérést biztosan nem fog megejteni, amit illett ő megtette, Keiko lelkét meg akkor ápolgassa a fiú. Végtére is inkább már Rufust sajnálja semmint a lányt, hogy ilyen ne bánts virágot tüntet ki a figyelmével. Átsiklott rá a tekintete, gesztusait figyelte, aki majd elalélt a megjelenő lovagjától, látszott fátyolos szemein.
Azt pedig helytálló jelzővel kifejezve romantikus túlzásnak érezte, hogy olyan nagy bajba kerültek a múltkori eset folytán. Neki kellett büntető feladattal küszködni - az más kérdés hogy hamar megoldotta és csak egy sörébe került - nem nekik, még vállalta is a dolgot ahogy visszaemlékezett. Hogy ne találkozzanak ezután is, az szinte elkerülhetetlen dolog házuk és évfolyamuk okán.
Végül úgy oldodott meg a dolog ahogy mindhármuk számára a legkényelmesebb. Miután elhagyták a cukrászdát, kicsivel később követte ő is őket kifele. Még a tányérját se vitte vissza amit máskülönben szokott, fölös megjegyzéseket meg nem kívánt hallgatni. Az eladó srácnak még megrázta a fejét, mintegy nem értvén az előbbit, aki csak vigyorgott hozzá, ő legalább levágta a szitut. Végtére is Rufus is megérthető, bár Márk ezzel törődött a legkevésbé. Amúgy is nem egyszer megkapta hogy túlságosan foglalkoztatja őt mások véleménye, a miértek.
Na mindegy, a friss levegő ha épp ugyanolyan meleg volt, mint a sütizés előtt, akkor is jól esett neki. A párossal ellentétes irányba indult, inkább tervbevett egy sétát, nehogy szapora lépteivel hamar utolérje őket.
Varjassy Márk
INAKTÍV



RPG hsz: 72
Összes hsz: 1095
Írta: 2015. február 16. 22:44 Ugrás a poszthoz

Fanni

   Alig egy pillanat, s az otthoni szobája köddé vált a szeme elől, s helyét a falu ismerős látványa vette át. Iskolai göncben, egyik kezében a barna bőröndje fogója, másik táskáját elengedte, ami azon nyomban eldőlt, ugyanis a hasára kellett szorítania balját. Nagyon ritkán utazott csak így, egyáltalán nem volt hozzászokva, de ideje se volt valami orvosló igét kérnie rá végzős unokanővérétől, mert azonnal dehopponált.
   Az utcának szólt Zsófinak szánt búcsúja, s szinte elfeledkezve az émelygéstől, azonnal elindult előre. Természetesen a szoba melegében a kabátját nem vette fel, s hirtelenjében fogalma sem volt arról melyik táskájában lehet, keresgélni meg a hidegben se fogja. Szerencséjére a lakóházak helyett, a csárda előtt kötött ki. A fagyhaláltól menekülvén, sietve szedte lábait és a csomagjait, s benyitott az ajtón. Az arcába csapó hirtelen meleg megint taszított egyet ingatag egyensúlyán, úgyhogy körbenézés nélkül tántorgott egyből a pulthoz. Sor híján azonnal sorra került, kért egy barna sört, s valami helyfélét keresett tekintetével, esetleges ismerőst. Többség új volt számára, néhány bizonytalan, aztán az egyikük még inkább elgondolkodtatta. Méregette, méregetett egy lányt, végül rászánta magát, hogy sejtésének adjon egy esélyt. Nagy korty a korsóból, a cuccait a fogasokhoz száműzte, majd újra kézbe véve a sörét odament a haj rokonhoz. Míg odaért végigfutott rajta legutóbbi félrenézett esete, mikor hetekig köszöngetett valakinek az ispotályba, mert keverte valamelyik soha, na jó, pontosabban alig látott rokonával. Szokása összekeverni az embereket, akit meg kéne, nem ismer meg.
- Na szia, de rég láttalak!
   Köszönt ekképp, s egyből ledobta magát a legközelebbi szabad székre. Ha rosszul emlékezne, s nem Fanni a lány, úgyis hülyén jönne ki a dologból, hogy random letámadja ezzel a szöveggel. Tetézi mindezt a hirtelen landolás, széknyikorgás a padlón, mintha aki meginná a sörét, nemigen állna fel az asztaltól. S a legtöbbet úgy hozhatja ki belőle, ha még egy mosolyt is megenged hozzá, s reméli nem túl látványosan lesz lekoptatva, ha tévedett.
Utoljára módosította:Varjassy Márk, 2015. február 16. 23:07
Varjassy Márk
INAKTÍV



RPG hsz: 72
Összes hsz: 1095
Írta: 2015. február 18. 21:26 Ugrás a poszthoz

Fanni

  Kivételszámba menően nem tévedett, jó helyre ült, a megfelelő személyhez. Amennyire az ital és a korsó engedte, mögülük szélesen mosolygott legutolsó „találkozásuk” régmúlt idejére, ami épp csak egy összefutás volt anno akkor is. Mennyit változik ez alatt az ember, majd az első pillanatok után jobban összehasonlítja az emlékbéli Fannit a jelenlegivel. Csak növésben vannak még, bizonyára a fiún is látszik hasonló.
- Egyenesen otthonról. – Az ilyen költői kérdésekre évek óta képtelen megtanulni valami frappáns választ, marad a szimpla igazság. – Elég sok kimaradt a nyugodt s békés, lelki és szellemi fejlődésből az elmúlt hónapokban.
Képzeletben megveregette a vállát, milyen bölcselkedően fogalmazott, járt az elismerés. Címeres cigarettatárcájának és gyújtójának meg a kiszabadulás farzsebéből, amelyek kezdtek kényelmetlenné válni a széken ülve. Kirakta maguk közé az asztalra, mintha csak felkínálná közös gyanánt, persze ilyen szándék nélkül. Nem irigy ő, de se mást szívni, se hamust nem látott sehol, régebben meg nem járt ide, hogy rémlene neki, hogy lehetett-e bent rágyújtani.
- Vizsgázni csak le kell majd valahogy, ha rohamtempóban magolok mindent, na meg az előző évben kimaradt ez az időszak. Igazi levitások példakép vagyok nemde?
Egészséges öniróniának sose volt híján, most se tartja magában. Helyzetén időnyerővel lehetne bármit is javítania, marad a kész tények legpozitívabb elfogadása. Míg Fanni emészti az elhangzottakat, végignéz rajta ahogy újonnan tetszetős valakin, vagy rég látott ismerősön szokás. Ugyanúgy a pohara mögé bújva, mintha csak suttyomban méregetne valakit, mintha bármit is érne az ilyesféle fedezék. Apró érdekességnek találta, hogy szeme, s tekintete is kicsit sunyinak hat, még mindig, a jobbik értelmében persze. Vonásai mégis puhábbak, pedig fordítva kéne lennie, csak a szeplők hiányoznak az arcáról, nyilván a napsütés hiányában.
  Na, ki mit néz a másikon. Tekintetét rövidesen levette a lányéról, ahogy poharát visszatette az asztalra, s udvariasan viszont érdeklődött.
- ’Szal ha nem tévedek, te már végzel idén? De ha úgy van, nyugodtan maradhatsz negyedikbe, nem nézlek ki magam mellől, ha mellém ülnél a padba.
Utoljára módosította:Catherine Alexis Rawen, 2015. március 3. 19:56
Varjassy Márk
INAKTÍV



RPG hsz: 72
Összes hsz: 1095
Írta: 2015. március 1. 12:00 Ugrás a poszthoz

Fanni

  Döglött, jöhetne az egyértelmű válasz a feltett kérdésre, ami igencsak közel lenne a helyes válaszhoz, mégse mondhatja így. Hagyta is ezt a kérdést elsőre,  inkább a lányéra reagált, fokkal vidámabb téma, mint a saját hülyesége.
- Az mégse ugyan az, de aki a kicsit nem becsüli... - színlelt szomorúság áradt hangjából, ami hamar elszállt – De hm, legyen, legalább lesz kitől anyagot kérnem, vedd a fizetség előlegének.
Biccentett mosolyogva a tárcájára, szolgálja ki magát nyugodtan. Ezek szerint nem nézik ki itt az embereket, mint a mugli megállókban, na nem mintha leesne a nem létező karikagyűrű az ujjáról, hogy kicsit arrébb menjen. Amennyit arra téved.
Körbenézett ismét, valami hasmust keresve, amit két asztallal arrébb kiszúrt. Odament érte, közben saját poharát kiürítette, megjárta ezért a pult környékét is, miután lerakta a tálat asztalukra, előbbi után mindenféle ütközés nélkül. Kért az első után még egyet, mivel hátrapillantva a lány felé látta, hogy Fanni söre se tartja már magát sokáig, kétszer fölösleges fordulni, vagy külön. Egy sör amúgy se sör, annyiért kár is beülni inni, tartja a régi mondás.
Visszatérve asztalukhoz a korsókkal, ő is cigiért nyúlt, s gondolatban gyorsan végigment azon, hogy pakolt-e eleget. Megnyugtatólag arra jutott, kell lennie kisebbik táskájának valamelyik zsebében. Csak ha úgy hozza az este, hogy ez a nyolc szál ne lenne elég kettejüknek. Szóval ezután már tényleg rágyújtott, tárcáját és gyújtóját visszatolta középre, nem fogja folyamatosan kínálgatni a rellonost. Jöhetett így a kérdés a válaszára.
- Hát azontúl hogy egy év kimaradt, vicces egy történet. Volt egy jól sikerült buli, iszogatunk, voltak minősíthetetlen házi dolgok – na az ilyen mindig jó alapozásnak, s legalább Márkot megnevettette saját kálváriájának kezdete – s rossz pálcát használtam, s az egyszerű fejfájdító átkom visszapattant rám. Ami csak azért volt gáz, mert kiskoromban benyeltem egy kicsit valaki merengőjéből, s azokat emlékeket úgy éltem át újra, hogy magamról nem is tudtam. Kerestem a nemlétező családomat, szeretőmet, lányomat. ’Szal saját szobám rabja voltam hónapokig ilyen tudathasadásosan.
Igyekezett tartalmas, s lehető legrövidebb válasszal szolgálni, véletlenül sem hozzátéve, hogy tünetmentesnek nyilvánították, ha valószínűleg egyértelmű is, hisz’ újra itt van emberek között. Azért apró hülyüléssel bepróbálkozik.
- Ezért ne lepődj meg ha esetleg rád másznék, hisz a szeretőm is Fanni, s hasonlít is rád.
  Az már mellékes, hogy az szőke volt, s az is, mintha említette volna már a merengős storyt a lánynak, na meg hogy a házi manójuk Fanni, nem a nő. Na mindegy, legyint magában, saját poénjainak többsége csak számára szórakoztató, de arra remekek.

Vendéglátó negyed - Varjassy Márk összes hozzászólása (13 darab)

Oldalak: [1] Fel