Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása
Egy új tanév kezdete
Furcsa volt úgy visszatérni az iskolába, hogy már mestertanonc leszek, noha elég sok minden megmarad a régiben. Igazából a szobám nem változik, megmaradnak a szobatársaim, a házam is ugyanaz, de valahogy mégis más érzés újra visszatérni a régi kerékvágásba. Talán változnom kellett volna kicsit, talán valamennyire felnőni, fejlődni, ami meg is történt az évek folyamán, de azért még mindig fura volt számomra, hogy egy új szintet léptem, ráadásul egy olyat, amire sokáig nem is számítottam. Jó volt egy kicsit a családommal lenni, kicsit ráébresztett arra is, hogy valójában honnan származom, ez pedig abba is jótékony szerepet játszott, hogy még inkább túllépjek a múltam árnyain. A szüleim mindig is nagy figyelmet fordítottak rám, szóval remek időt töltöttem el a társaságukban, na meg a testvéreim is örültek nekem. Természetesen meglátogattam a nővérkémet is, aki már boldog házas életet élt jó ideje, nála is fantasztikusan éreztem magam. A jövőmet illetően elgondolkodtam rajta, hogy érdemes-e még visszajönnöm az iskola falai közé, de aztán végül úgy láttam jónak, ha visszatérek, hiszen eredetileg felvettem az általános mestertanonc képzést, és végig is akartam ezt csinálni. A végső célom megvolt, hiszen megbeszéltük Karcsival, hogyha végzünk, akkor nyitunk egy trendi ruhabutikot, de addig is képezni akartam magam.
- Sziasztok! Van még hely a fülkében? - kérdeztem érdeklődő tekintettel a többiektől, miközben teljes gőzzel markoltam meg a bőröndömet, amelyben benne volt az összes cuccom. Arról már rég lemondtam, hogy az ablaknál kapjak helyet, amit imádtam, mert utazás közben szerettem nézni a tájat, viszont annak is örültem, ha egyáltalán le tudtam ülni valahova, mert eléggé tömve volt a vonat diákokkal.
- Sziasztok! Van még hely a fülkében? - kérdeztem érdeklődő tekintettel a többiektől, miközben teljes gőzzel markoltam meg a bőröndömet, amelyben benne volt az összes cuccom. Arról már rég lemondtam, hogy az ablaknál kapjak helyet, amit imádtam, mert utazás közben szerettem nézni a tájat, viszont annak is örültem, ha egyáltalán le tudtam ülni valahova, mert eléggé tömve volt a vonat diákokkal.