Rayne
Alice szökdécselve haladt végig a Fő utcán. Nem nagyon beszélt még senkivel két embert kivéve de azok nagyon kedvesek voltak. Épp az otthonról magával hozott valami epres, gyümölcslevét iszogatta sárga, virágos szívószállal , aminek üvegén egy panda cigánykerekezett és a felhők rózsaszínek voltak, illetve volt arcuk. Ebből az italból volt nála még citromos, zöld almás, csak azok a bőröndje legalján pihengetnek. Viszont a gumicukra máig nem került elő, és volt egy olyan érzése hogy nem is fog. Nehezen, de be látta hogy vennie kell egy másikat.. Igaz valószínűleg azt is elfogja hagyni. Épp a Jingle Bells-t dudolgatva szökdécselt mikor hirtelen lefékezett. Szájában a szívószállal kiváncsi arccal fürkészte a falnál gugoló fiút. Fekete haja kócosan állt és nagyon nagyon sápadt volt. Mint egy zombi. Alice pánikba esett. Zombi apokalipszis Bogolyfalván?! Szólni kéne a tanároknak hogy most már nem csak varázslók fognak rohangálni Bogoly falva utcáin hanem zombik is! Itt az első! Fussak...ne fussak? Talán befoghatnám házőrzőnek! Vajon tud magyarul? Mert akkor tudnám neki mondani hogy "Buksi! ül!" . Viszont ekkor kiszúrta hogy a fiúnak igenis van pupillája és írisze is. Azaz él! JÉZUSOM! Ez haldoklik!! Kapkodta a fejét, össze vissza hogy mit csináljon. Hivjon segitségül valakit? Addigra a srác tuti elpusztul!! Várjunk csak.. méregette végig a fiú arcát. Cserepes a szája.. EZ SZOMJAN HAL. Nehéz szívvel de elhatározta magát. Fogta és a fiú orra alá dugta az itókáját.
-Tessék? Szomjan halsz ugye?- mosolygott le rá. És a feledékenysége, túl közvetlensége mellett még udvariatlan is..