Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Most már muszáj elmondania, mielőtt kitudódik teljesen. Bár már az is lehet, hogy Amanda megtudta a dolgot. Igen azt, hogy levitás lett, átment a kékekhez, és ő nem szólt róla, bár a terveibe beavatta a kedvesét. Persze abbn több verzió is volt és talán jobb lett volna, ha vele beszéli meg teljesen, de tudta, hogy akkor biztosan nem megy sehova, Candy minden szava kétszeres hatással van rá, legyen az jó, vagy rossz. Hiába, szerelmes, túlságosan is, és most egy kicsit rosszul is érzi magát. Rolival jött, de a sárkányt elengedte repkedni, persze csak az engedélyezett területek fölé, és ezt a kis hüllő be is tartja. Így most egyedül üldögél egy padon, várja, hogy a Drága megérkezzen. Idegesen tördeli a kezét, már azon is sokat agyalt, hogy milyen ruhába jöjjön. Gondolta, hogy kék talárjában sétál majd le, de nem akarta sokkolni már messziről a Kedvest, így inkább egy egyszerűbb összeállítást választott. Amanda még sehol, benne pedig nő a feszültség, hogy vajon mennyire lesz mérges a lány? Biztosan az lesz, annak kell lennie, mert kihagyta a döntésből. MI van, ha úgy dönt, hogy Svédországba megy? Nem, akkor biztosan beavatta volna előre, mert az sokkal nagyobb kihívás elé állította volna a jelenleg harmonikusan működő kapcsolatukat. ~ Hülye vagyok, biztos, hogy tudja már, ha más nem a rellonosoktól... Akkor még rosszabb a helyzet... ~ Dühösen ugrik le a padról, és kavicsokat kezd dobálni a folyóba, néhányat meg is "kacsáztat", amik többet pattannak a vízen. Mivel túl dühös magára a koncentráláshoz, alig van sikerélménye. ~ Talán el kéne kezdenem lenyugodni és magamban lejátszani, hogy mit fogok mondani, mielőtt meglátom. Onnantól már nem lesz visszaút... ~ Sóhajtozik, mint aki szívinfarktust kapott és benntartja a levegőt. Az ajkait beharapva erőlteti vissza magát a padra és gondolkodás közben a körmét kezdi rágcsálni. ~ Szia Mandy! Kék lettem, ugye nem baj? ~ Lehorgasztja a fejét, majd tovább erőlteti a rosszabbnál-rosszabb ötleteket. Az őrületbe kergeti magát, ami végül egy szavas mondatban tör ki belőle.
- Elég! - állítja le az önostorozó gondolatait egy pillanat alatt. Gyorsan körbenéz, de nem lát senkit, aki fantasztikus produkciójának szemtanúja lehetett volna. ~ Végül is nem meghalni készülök, mint a múltkor... ~ Nyugtatja magát, azonban a hevesen verő szíve tudja, hogy csak akkor fog igazán lenyugodni, ha Amanda megérkezik és elmondja a történteket. Az már megint más kérdés, hogy utána miért kell izgulnia majd, vagy kell-e egyáltalán.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Sajnos túlságosan hűvös a fogadtatása, amire nem számított. Az rendben van, hogy leszúrják, meg is érdemli, de úgy érzi, mintha halálos bűnt követett volna el Amanda szemében. Nagyon rosszul esik neki az eltávolodás és a hangnem is, nincs ehhez szokva, tőle meg még sosem tapasztalt ilyet. Fordított esetben – mint például az a bizonyos szilveszteri ügy – Yarista sem örült, sőt, de nem tudott ilyen hideg lenni, mint Amanda. Valami nem stimmelt, nem értette, hogy mire ez távolságtartás. Inkább gúnyolódjon, vagy heccelje a kékekkel, de ez a fagyos hangulat nagyon nem jött be neki. A bűn, amit elkövetett nem volt ekkora volumenű, így most kezdett félni attól, hogy mi van, ha ennél nagyobbat nem mond el neki? Akkor szakítanak? Elhessegette a rémképeket, és hiába is volt fagyos az a tekintet, Yar még így is imádta, csak azt sajnálta, hogy neki szól.
- Igen, jól érzem magam ott. Nagyszerű a kilátás, gyönyörű az egész vidék felülről. Ráadásul nem kell mindig a hátam mögé nézni, hogy ki szeretne felbuktatni, megtaszigálni, stb. Niki örült nekem, aztán ennyi. Még nem igazán illeszkedtem be, alig pár napja vagyok ott. Furcsa az egész, és nincs aki… - támogasson, vagy segítsen. Akár egy barátnő. Ezt persze már nem teszi hozzá szóban, inkább máshogy fejezi be a mondatot.
- Nincs, akit ismernék még. És ugye én sem szerettem őket annyira, hogy foglalkozzam velük. De nem bántam meg a döntést. Egyedül Te hiányzol a közelemből. – sóhajt egyet és a tavat kezdi el fürkészni. Most kiugorhatna egy óriáshal és lenyelhetné őt, azt akkor véget is érne ez a kínos beszélgetés. Nem tudja, hogy mit mondhatna még. Elmondta, bocsánatot kért, olyan sokkal többet ne várjon tőle senki, egyébként sem tudna mit kitalálni. Megalázkodni nem fog, az nem lenne méltó hozzá, és úgy hiszi, hogy Amandának sem tetszene. Ha tetszene, akkor pedig elkönyvelhetné őt pipogyának, és ez a kapcsolat rovására tenne. Így aztán marad a kellemes hangnem a fiú részéről. Előadja a félelmeit Mandyvel kapcsolatban, aki ezt kikéri magának. Ő is tudja, hogy ez nem volt jó ötlet, de már így alakult. De a fenyegetés, az egész hangulatot figyelembe véve, most nem úgy jön le neki, ahogy normálisan kéne. Dühös lesz egy pillanat alatt, de aztán lassan lehiggad, mint a kavicsba dobott kő után a hullámok.
- Ragaszkodónak, és a barátnőmnek nézlek. Akinek biztosan nem tetszett volna a döntés, és mindent megmozgatott volna, hogy maradjak. Így gondoltam. – feleli tárgyilagosan, de a tavas fenyegetésre nem reagál. Úgysem tudna szépen, így nem megy közelebb. Egyre feszültebb, pedig azt hitte, ha elmondja és bocsánatot kér, majd Amanda enyhülni kezd. Nos, tévedett. Még egyszer bocsánatot kér és elmondja az indokait. Kiderül gyorsan, hogy mi fáj igazán Amandának, és az az, hogy nem mondta el a döntését. Ezzel nem tud vitatkozni, kár is lenne, nem nyerhetné meg az eleve vesztes csatát. A vállrándítás viszont kezdi túlfeszíteni a húrt. Olyan, mintha érdekelné is lányt, amit mond, meg olyan, mint ha nem is. Yarista nem ilyen, sokkal érzékenyebb, ő nem rellonos. Most meg már pláne nem, az egész Bagolykő tudtára adta. Egyszerűen továbbra sem tudja hova tenni ezt Amandánál, még sosem látta ilyennek. Ha most arról lenne szó, hogy megcsalta valakivel, teljesen egyetértene ezzel a viselkedéssel. De mert elment a rellonból? Megingatja a fejét egy rövid időre és a hitetlenség ül ki az arcára.
- Nem felejtettem el. Hiba volt, hogy nem neked mondtam el először. És ezért most lefejezel? – kérdezi most már ingerültebben, mint szeretné, de visszafogja magát.
- Bocsánatot kérek Amanda. Ennél többet mit tehetnék? – mérgesen elfordul, és a padhoz sétál. Felmászik rá, felül a háttámlájára. Onnan figyeli megkínzott arccal a lányt, nem tudja, hogy mi sül ki ebből. Ráadásul kezdi elveszíteni az önuralmát. ~ Talán az lett volna a jobb, ha elmegyek. Nem látja, hogy szeretem? Nem akarom ilyennek, nem önmaga. Ha pedig ilyen, nagyon félreismertem. ~ Dühöng magában és szomorúan bámulja a lányt, akinek a hűvös tekintete fizikai fájdalmat okoz neki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Egyelőre nem tudja, hogy mit kéne tennie. Ő mindent elmondott, még ha későn is, de ha megszakad, sem tud többet tenni, és nem is akar. Elmondja, amit kell és ennyi, de a fogadtatás nem változik egy kicsit sem. Nem volt még ilyen helyzetben, mindig is tudta kezelni akivel volt, valamilyen módon, de most nem találja  a helyét. Ez azért lehet, mert nagyon szereti Amandát, és megbántani nem akarja, mivel ő hibázott, de megalázkodni sem szeretne. Végül is úgy néz ki, hogy Candy visszatér a valóságba, hiszen a vonásai megváltoznak. ~ Talán Ő is végiggondolta, hogy ez nem megoldás. ~ Reménykedik, de mást kap válaszul. Amanda fél, hogy elveszítheti őt, csak nem így mondja el. Azt már észrevette, hogy a Drága nem szereti kimondani az erős szavakat, csak nagyon ritkán és csakis olyan helyzetben, ahol úgy érzi, hogy muszáj közölnie. Nem nagyon repkednek közöttük a szeretlek és hasonló nagy horderejű szavak, de a másikra nézve pontosan tudják, hogy ez így van. Őszinték egymáshoz, és ez legtöbbször jó, de most például nem annyira jön ki pozitívan az őszinteség.
- Remélem, hogy jó helyem lesz. Rolinak sem tetszik, szóval az ő oldaláról is megkapom a magamét. De majdcsak megbékél – ahogy remélem te is, mondaná, de aztán a gondolatai az elméjében maradnak, nem kerülnek kimondásra. Amanda viszont megint rákontráz az előzőre és eléri, hogy Yarista kiakadjon, mint az ingaóra. Nagyon rossz érzés kúszik végig a tarkóján, egyenként állítva fel a pihe szőrszálakat, és még finoman bele is libabőrözik. ~ Hülyeségeket gondolsz, verd ki gyorsan a fejedből! ~ Feddi meg magát, mielőtt világvége hangulatban kezdene el gondolkodni. Tudja, hogy a hibáját nem lehet már kijavítani, de enyhíteni talán lehet az ez által gerjesztett haragot. Mégis újabb meglepetés éri, amikor a Drága is kinyilvánítja a szeretetét, és most kezdi el igazán felfogni Yarista, hogy mennyit jelent a lánynak ő, és ez nagyon meghatja a fiút.
- Értem, megértem. Én nem vagyok olyan, remélem, hogy nem.  Még csak véletlenül sem szeretnék kisétálni az életedből, hiszen szeretlek… - a végére már elhalkul a hangja, egy sóhaj kíséretében, miközben üldögélve figyeli a közben hozzá odasétáló Kedvesét. Néz, rá szomorúan mosolyogva, majd Amanda mögé jön és átkarolj őt. Szinte automatikusan nyúl a lány alkarjához és erősen magához szorítja, a fejét a lány arcának dönti.
- Sajnálom, de nem tudom tétlenül nézni, ha szomorú vagy - odafordítja a fejét, és megcsókolja Őt, amennyire ebben a pózban lehetséges.
- Jó, ezt majd híresztelem és akkor félni fognak. Egyelőre ők félnek tőlem és Rolitól, aki az egyiküket megharapta, a másikukra pedig tüzet fújt. Örülök azért, hogy nagy baj nem lett belőle – idézi fel a belépőjét a kis sárkánnyal. Akkor ugyan nem volt vicces a dolog, a levitások óvatlanok voltak nagyon, de szerencsére meg tudta fékezni a komolyabb bajt, amit generálhattak volna a kíváncsi kékek. Elmosolyodik és lemászik a padról, odasétál Amandához, a kékjeit a lány tengerszín szemeibe fúrja, a homlokukat összeérinti.
- Sajnálom és szeretlek. Nem akarlak elveszíteni – közben a kezeivel átöleli a lányt, és újabb csókokra emeli az ajkait. Reméli, hogy a lány megenyhült már annyira, hogy ezt a súrlódást teljesen simára csiszolják, és mehet minden a régi kerékvágásban. Legalábbis hasonlóan, hiszen már nem tudja esténként becserkészni őt, mondhatni bagolykövi léptékben ég és föld lett a távolság közöttük.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Unalom. Úgy tör rá, mint a régi mugli filmeken a sarkon nagy bunkós bottal várakozó tolvaj, aki a szerencsétlen arra járót akarja jól fejbe verni, hogy megszabadítsa azt az értékeitől. Ráadásul, ha már rátört, rá is telepszik, hogy Yarista minden életkedve elmenjen. Vizsgák pipa, edzések most nincsenek és az animágiát is pihenteti kicsit. Lefoglalhatná vele magát, de annyira nincs a toppon fejben, hogy biztosan megsérülne, és több kárt okozna a gyakorlás, mint amennyi sikerélményt hozna. Agyilag és lelkileg is le van szívva, talán fizikailag nem fáradt még eléggé. Épp a stég felé ballag, a kis tónál nem túl régen fedezte fel ezt a kis helyet, vagy csak mostanában vett tudomást róla, amikor unalomkörútját járta. Talán a vízbe való bámulás majd meghozza neki a várt felszabadulást a nyűgjeitől, amiket talán ő maga hozott létre. Egy vékonyabb vászonkabátban, szürke farmerben és egy tornacipőben indult útnak, a mai hűvösebb idő miatt. Mielőtt elindult volna, még küldött egy üzenetet McK-nek, talán a lány a maga módján ki tudja majd zökkenteni ebből a kómás állapotából. Igen, ő nagyon ügyes, hogy akár felpaprikázza, vagy más módon életre rántsa, és újabb lökést adjon neki az élet rögös útján, ahogy a közhelyek ezt mondani szokták.

„Hali Kenzie!

Elfelejtettél? Utálsz? Szeretsz? Gyűlölsz? Imádsz?
Válaszod élőszóban várom a stégen, a te előadásodban, egy fél óra múlva.
YP

ui: régen láttam a búrádat, szóval kötelező a megjelenésed”

Semmi extra, nem szokott levelezni McK-kel. Rég látta őt és most szükségeltetik a jelenléte, és még ezt a béna levelet is megírta ennek érdekében. Még ő is szánalmasnak találja a levél humorát, talán pont emiatt jön majd el a cserfes és szabad szájú és szabadelvű barátja. Megérkezik a kis stéghez, amin éppen nem tartózkodik senki, a pálcájával köveket röppen t a kezébe, majd a stég széléhez megy. Dobálni kezdi a kavicsokat és figyeli, hogy mekkorát fodrozódik éppen a víz. Nagyjából időben jött, a levélben megjelölt fél óra éppen lejárhatott, vagy csak pár perce múlhatott el. Miután elfogy a muníciója, felkönyököl a stég korlátjára és csak bámulja a tükörsima vizet, szinte felveszi a halszemet, néz a semmibe, gondolatai pedig ki tudja hol járnak. Még ő maga sem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Most, hogy unottan nézi a vizet, épp arra gondol, hogy vajon vizsgaidőszakban is tiltott terület-e Bogolyfalva. Végül – mivel ez a téma még sosem hozta lázba – vállat von, nem számít, hogy erre a kommunikációs formára még a tavacska halai sem fognak reagálni. A „Héj béjbi” már széles mosolyra húzza az ajkait, és nem felejt el válaszolni sem.
- Itt vagyok cukorborsóm, nyalom a hangod! – kacag fel, majd elveszi a felkínált bögrét. Végignéz McK-en és most sem titkolja el, hogy tetszik neki a lány külseje. Soha nem titkolta, valahogy McKenzie meg is bántódna, ha nem mondana neki igazat, még akkor is, ha azzal megbántja.
- Szóval nem estem ki a pixisből - a szemei nevetnek, mert örül, hogy McK nem felejtette el. Pedig nem túl sokat beszéltek mostanában, csak néha és akkor is keveset, nagyjából annyit, hogy feltartsák az ismeretségüket. Na, meg ki tudja, hogy McK épp melyik pasival szórakozott, illetve a családja épp mibe rángatta bele.
- Jól nézel ki, de miattam nem kellene megfáznod. Vagy ez a női sors? Szenvedni a szépségért? – kérdezi, közben magához inti a lányt, hogy ő is unalmasan nézhesse a tavat. Erőt vesz magán, még sóhajt is egyet, majd a lány szemébe néz.
- Igazad volt. Nem tudok élni nélk… - felnevet, majd folytatja - … szóval nem való nekem ez a kötöttség. Újra egyedülálló vagyok és páratlan. Mindenféle kontextusban – keserédes a mosolya, meg kellett hajolnia a királynő előtt, akinek igaza volt. Nem szereti bevallani McK-nek ha téved, viszont szereti növelni az egóját a lánynak. Olyankor nagyon édes tud lenni, amin Yar viszont jót mulat. Majd még kiderül, hogy mi lesz ma a továbbiakban. Miután beleszagolt az italba, nagyon megörül, hogy forró csoki van benne. ~ Vajon tudta, hogy ez a kedvenc italom, vagy csak így jött ki? ~ A nagy tanakodásban nem jut dűlőre saját magával szemben, akár tudhatja is McK. Belekortyol és várja az ízhatást, de az eper kissé elrontja a vártakat. Nem rossz így sem, csak másra számított.
- Minek bele eper? De nem vagyok hálátlan – ad egy puszit az arcára, miközben kuncogni kezd.
- Veled mi újság? Átrugdostad a csodás valagad a következő évfolyamra? – érdeklődik, és máris jobb kedve van. Örül, hogy bebizonyosodott, hogy McK-kel jól érzi magát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Megtette a hatását a köszöntés, szeret megnevettetetni másokat, és most jól esik neki is kacagni.
- Bocsi, külön neked tartogattam – vallja be, tényleg nem sütötte még el ezt a dolgot. Azért ő is megvizsgálja a lány oldalát legalább szemmel, de nincs baja, így csak somolyog tovább.
- Na gyere ide, majd melegítelek – kacsint egyet és teret enged a lánynak, hogy átkarolhassa a rellonost. Sosem volt vele prűd, az ő kapcsolatuk mindig furcsa volt. Yarista nem is tudná jellemezni, hogy ha bármi lehetne köztük – ami fenn álló lehetőség most is -, hogyan viselkedne. McK-nél tudja, hogy kb egy nyitott kapcsolatig menne csak el, nulla kötődéssel. Legalábbis mindig ezt hangoztatja, és így is viselkedett eddig. Yar meg nem tudja, hogy ezt ő meg tudná-e tenni a másikkal, de belevágni mindenképpen belevágna, ha ez lenne a lehetőség. Viszont most is jól megvannak, szerinte kb. bármit kérhetne tőle a lány, vagy fordítva. És ez nagyon furcsa, legfőképpen az, hogy ez csakis McKenzie-nél van. Minden közelebbi lánynál van valami jellemző tulajdonság a kapcsolattól függetlenül, Kenzire pont ez, hogy testvérként és szeretőként is el tudná képzelni, de akár mindkettőként egyszerre. Ez kicsit fellúdbőrözi egy pillanatig, amíg átveszi a csokit és belekortyol, az ital felmelegíti.
- Igen, lehet, hogy azért. Nem tudom, talán mert túlságosan is csőlátásom volt. Sajnálom, hogy nem találkoztunk, tényleg hiányoztál – vallja, de azért még hozzáfűzi. – Nem kell sajnálnod, az nem olyan McKenzies, még ha igaz is – vigyorog. A puszinál látja a furcsa arckifejezést, magát is meglepi. Miért nem csók volt? Túl ideges lenne tőle, vagy nem vágyik most ilyesmire? Vagy túl jó lenne? Nem tudja eldönteni.
- Oké, édes vagy – azonnal kicseréli az italt. – Azon gondolkoztam, hogy miért nem csókoltalak meg, hiszen… Szerinted? – fürkészi a lány szép barnáit, majd az ajkaira pillant. Még mindig kívánatosnak találja és csókolnivalónak. ~ Hmm, tényleg érdekes. ~
- Az nem is átlagos. nekem minden K lett, amit megírtam, idén lázadok, három kimarad – vonja meg a vállait, az arcán is ez tükröződik. Átlépett a túl jófiús szerepen, megvannak a maga céljai, és nem akar több energiát fektetni az iskolába, mint amennyit kell.
- Jövőre a felnőttben is játszom már – ezt már vidáman teszi hozzá a többihez és újabb adag csokit tol le a torkán.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Még mindig kicsit hitetlen, hogy McK ilyen ruciban – még akkor is, ha nagyon tetszik neki – képes volt idejönni, de a lány nem szívbajos, odabújik a kviddicseshez. Yar közelebb húzza magához őt, hogy ha már odahívta, legyen is értelme az egésznek, talán így jobban átmelegedhet a leányzó.
- Nehéz lenne kibúvót keresni belőle – mondja félvigyorral, de nem akar ebbe jobban belegondolni. Valahogy túl ködösnek tűnik most visszagondolni az egészre, főleg amiatt, hogy minden olyan tökéletesnek tűnt, amit aztán egy huszárvágással megszüntettek. A legnagyobb csalódás pedig még mindig az neki, hogy nem fáj annyira neki, mint kéne. De ezt is elhessegeti és inkább a mellette álldogáló és forró csokizó lánynak szenteli a figyelmét. A puszi és a csók közötti különbség óriási, viszont meglepő McK „nem tudomja”. Ő mindig szokott találni valami okos magyarázatot, vagy legalább van olyan véleménye, amibe bárki kapaszkodhat, még akkor is, ha esetleg az nem helytálló.
- Ezt még soha sem hallottam tőled – pillant rá zavartan, kutakodó kékjeivel. Gyorsan iszik is tovább, hátha a csoki áldásos tevékenysége megmozgatja a befáradt agysejtjeit és kieszel valamit. Miközben magáról beszél, elfogadja a kezet és mosolyog, ahogy Kenzie vezeti őt a stég széléhez, de aztán kiderül, hogy mire megy ki a játék, a lány felül a korlátra, vélhetőleg a szemkontaktus miatt. Most kicsit a rellonos a magasabb, Yarista aranyosnak találja, ahogy átfogja a lábaival, nehogy leessen. ~ Vagy más miatt? ~ Ezt nem hiszi, de McK újra mosolyra deríti.
- Lehet, hogy jó is, ha felfordul. Nők eddig is voltak és lesifotósok is, pl Biharszegi, vagy azt Edictum. Remélem, épp rossz kedve van valami miatt – kuncog, mert tényleg utálja a lányt. Ráadásul túl ügyes fotós, például a Kalickában is jókor volt jó helyen a feministák BK-s vezére.
- Ez komolynak hangzott – elképed eléggé, mert ilyenkor olyan beszélgetés szokott előjönni, ami általában a hallgató félnek nincs ínyére. Kicsit meg is emelkedik az adrenalinja, melege is lesz kissé, sőt még a szíve dobbanása is meggyorsul. Ráadásul Kenzie is feszült, ami csak tovább ront a helyzeten.
- Ok, csendben leszek – mondja komolyan és kíváncsian várja, hogy mit fog most kapni. Talán most jobban szeretné, ha a lány kinevetné hirtelen, hogy csak szívatta, de jelenleg nem hisz ebben. Nem látta még ilyennek a rellonos leányzót, de még így is jól állt neki, hogy a hajával játszik a szél. A magyarázatra figyel, de nem hagyja nyugodni a két rakoncátlan tincs és a monológ végén, mikor Kenzie arra vár, hogy válaszoljon, csak kedvesen félresöpri a füle mögé a két elszabadult hajvéget. Kényelmetlenül érzi magát, nem tudja eldönteni, hogy mi van, ezért inkább kibeszéli magából a gondolatait, hátha jutnak ketten valamire.
- Először is, körberöhögnének téged a legtöbben ezért, főleg, hogy azt mondtad, hogy én „komoly kapcsolatos” vagyok – még macskakörmöket is csinál az ujjaival, bár a termosz miatt az egyik elég sutára sikerül.
- Na, de, hogy legyen értelme is, ha már beszélek… Igen, neked írtam és igen, nem tudom miért éppen neked. Lehet, hogy igazad van és tényleg ez a csók hiányának értelme, hiszen semmi sem akadályozott most abban, hogy megtehessem. Én mindig el tudtalak képzelni magam mellett, tény, hogy azt is tudtam, hogy nem biztos, hogy mindig együtt lennénk. Régen ezt is csináltuk, csak nem mondtuk ki, hogy járunk. Nyilván nem is jártunk, csak… valami olyasmi. vagy az sem, nem tudom – vonja meg a vállát, és láthatóan erősen gondolkodik a dolgon. Örül, hogy nem kell elrejtenie az érzéseit, és nyíltan beszélhet.
- De lehet, hogy csak azért nem tettem, mert túl közeli a szakítás, és érzelmileg nem volt helyes, vagy a frász tudja. De ami fontos, hogy ugyanúgy érzek irántad, mint eddig, vagyis… most már nem tudom. Gőzöm sincs, hogy mit érzek, minden olyan zavaros. Azt tudom, hogy te nagyon sokat jelentesz nekem, és kevés ilyen ember van. Szerintem ezért írtam neked. Például most mondhatnák egyesek, hogy csak a karjaidban szeretnék vigasztalódni, aztán ha jön egy jobb parti – tudom, nincs jobb -, akkor megyek tovább. Nem tudom, hogy nem így van-e, össze vagyok zavarodva. Veled mindig így volt, nem újkeletű a dolog. Lehet, hogy féltem mindig is túl közel kerülni hozzád, de lehet, hogy csak elfogadtam ezt az állapotot, ami működik most is. És az is lehet, hogy nem bíztam/bízom benned, ahogy mondtad. Zavaros az egész – mondja, majd átöleli Kenzit, és jól esik neki ez a dolog. Most is szívesen megcsókolná, már csak kíváncsiságból is, hogy mit vált ki belőle. Kicsit hátrébb húzódik és folytatja, egész halkan, valamiért elment a hangja. Bámulja a mogyorószín szemeket és beletúr a lány hajába.
- Mindig azt mondtad, hogy nem leszel senki felesége, és nem fogsz leragadni senkinél, még akkor sem, ha belekényszerítenek. Most mégis elbizonytalanítottál, de szerintem inkább magadat, hogy lehet, hogy tévedtél. Megleptél – fejezi be és most már csak egy fura mosolyt hív elő repertoárjából. Ott áll előtte és a kezei a lány combján pihennek, figyelve arra, nehogy kiessen a lány, hiszen azért karolta át a lábaival.
- Szerintem csak simán nem vagyunk normálisak – vonja le a konklúziót és kiissza a maradék forró csokit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Felhorkan a válaszra, de a széles mosoly elárulja, hogy tetszett neki Kenzie mondata.
- Érdekes, hogy ezt eddig nem vettem észre. Akkor jól csináltad – kacsint a lányra, és jót kuncog még rajta. Gőze sem volt, hogy McK ennyire törődik a kapcsolatukkal. Visszagondolva tényleg mindig csinált valami furaságot, vagy ijesztgette, vagy valami meghökkentőt, mikor a réten Amirával csókolózott, szóval sosem volt egy sima találkozás. Az utóbbit úgy gondolja, hogy nem neki szólt, csak talán egy kicsit. Jó az, ha fontosnak gondolja magát az ember.
- Ha feminizmust akarsz tanulni, lesd el a fogásait. Nagyon megy neki, eléggé elvakultan nyomja – vonja meg a vállait, mert idegesítő a rellonos szőke. A saját hibáit nem képes belátni, és még ha rosszat csinálna, az is a férfiak miatt történt volna, ebben Yarista biztos. Kár sok szót vesztegetni az ügyre, így is sokat beszélt már róla, örül is, hogy mostanában nem látja.
- Hát jó, ez mondjuk igaz. De csak az hitte komolynak, aki valamennyire ismer, szóval a többség nem. És láss csodát, máris szingli lettem, tehát igazuk volt, nem? – kérdően néz, de aztán csak legyint. felesleges a magyarázkodás, úgyis mindenki azt hisz amit akar, és ami a legjobban tetszene neki a fiúval kapcsolatban. Nyilván az irigyek drukkoltak, hogy szakítson Amandával, mások meg örültek neki, ha volt ilyen egyáltalán. McKenzie-nek és neki sem sikerül megfejteni ellenben, hogy közöttük mi van. Sok alternatíva felvetődik, de egyikre sem tudják határozottan azt mondani, hogy így van. Egyvalami biztos, hogy mindig összetalálkoznak, és olyankor jól érzik magukat és nem is féltékenyek egymásra, legalábbis az exrellonos biztosan nem. Igaz, ő még McK-et nem látta fiúval, csak hallott ezt-azt. Mivel ő tudja, hogy mi a pletyka, hiszen ő rendszeres célpontja ezeknek, nem vett komolyan semmi ilyesmit. Talán egyszer megkérdezi McK-et, hogy volt-e valakivel, vagy ilyesmi. De ez nem az a pillanat, most jó közel húzódnia a lányhoz, és agyalni az élet értelmén, vagy bármin.
- A ti családotok egy kusza érzelmi és politikai háló, sosem fogom megérteni, vagy felfogni, hogy ki kivel van. Érdekes módon inkább a család nőtagjaival vagyok jobb kapcsolatban: Alexával, Yvonne-nal és persze Veled. De egyetértek, kényszerkapcsolatba és házasságba én sem szeretnék lenni. Mákom van, hogy az én szüleim még nem terveztek ilyet, gondolom már előadták volna, ha lennének ilyen szándékaik. De majd megszöktetlek, ha esetleg ilyenre kerülne a sor – felkacag egy halvány zavarral a tekintetében, csak egy másodpercig hagyja kint, egyébként vidám nevetésnek látszik az egész. A barna szemű pedig máris inkább eltereli a témát, és nagyon jól tudja, merre kell úgy, hogy Yarista biztosan arra válaszoljon. Még nem érti, hogy miért nem gondolkodtak tovább esetleg, vagy beszélgettek a családjaikról, de igazán nem is érdekli. Csak nézi, ahogy kortyolgat McK, ő pedig egy kisebb gondolkodás után válaszol.
- Utolsó évem, és ha jól tudom, elmarad a bajnokság. Én is jó ötletnek tartottam, hogy ne legyenek iskolai csapatok, hátha úgy több jön össze, de ez nem jött be úgy gondolom. A csapattagok nem annyira összetartóak és könnyen összeszedték a legjobbakat egy, esetleg két csapatba. Így már nyilvánvaló nem annyira jó a többieknek, talán jobban eloszlottak az erőviszonyok, amíg a házukért küzdhettek. Még úgy is jobb volt kikapni, hogy mindent megtettél és azt a házadért tetted. Hát ez van, nem minden újítás jó feltétlenül, de ez csak az én véleményem. Egyébként pedig nem tudom, hogy lenne-e itt keresnivalóm, biztos sokaknak csalódás volt, hogy elmentem. Nem bántam meg, hiszen Legra kezei alatt rengeteget fejlődtem, amit itt nem kaphattam volna meg, de bánom is, mert jó érzés volt a diákok között játszani. Szóval nem tudom, hogy megérné-e visszajönnöm, vagy sem – félmosollyal ontja a szavakat, a kviddics mindig megereszti a nyelvét, amit aztán alig tud visszahúzni, annyit beszél róla.
- Kéne valamit csinálnunk, unalomba fullad az iskola, ha nem balhézunk, vagy valami – ez a vigyor már ördögi, és nem lehet sejteni, hogy mi van mögötte. Talán McK tudja, talán csak Merlin a tudhatója. A lányra néz és kisöpri annak haját a szemei elől. Ó, azok a tincsek!
- Mit kedvelsz bennem? – teszi fel az 1000 galleonos kérdést váratlanul, mert a témának eddig ehhez semmi köze nem volt. Csak úgy jött, valahogy a szíve mélyén ezt érezte, hogy nincs rá jobb pillanat, mint a most. Pedig biztos van.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

A feminizmushoz nem akar hozzászólni többet, teljesen egyetért a barnával. Arról a lányról pedig pláne nem akar beszélgetni, pont elég akkor, amikor ott van életnagyságban. A vállrántása a lánynak viszont aranyos és nagyon természetes, emiatt halványan elmosolyodik, de továbbra sem kommentálja a dolgokat, mert nem érzi úgy, hogy kellene. Kenzie majd megkérdezi, ha akarja, vagy ha érdekli.
- Igen, talán. Végül is, aki nem akar megismerni komolyabban, az nem is érdemli meg az igazságot – most rajta az enyhe vállvonogatás sora, mielőtt rátérnének McK családjára. Nos, igen, elég bonyolult a helyzet, nem lehet tagadni.
- Lehet, hogy el kéne olvasnom, csak, hogy tisztába legyek mindenkivel – viccelődik, majd elejti azt a néhány szót, hogy ő megszökteti a rellonos barnát. Megdöbben, hogy a lányt máris hozzá akarták adni az unokatestvéréhez, érdekből. Még fel is háborodik rajta.
- Benjit? Na, az lenne a szép házasság. – húzza fel a szemöldökét. - Tényleg őrült lehet apád, ha ilyenre vetemedik. Csak szólj, és repülök menteni – mondja kedvesen, hangjában természetesen a komoly él is felfedezhető. Kenzienek is elfogyott az itala, meg tudja érteni, hogy ez milyen szomorúság, a forró csoki hiánya. Felteker az egyik ujjára néhány tincset McK hajából, majd hagyja, hogy a gravitáció megtegye a dolgát. Kenzie azonban máris előhozza kviddicset, amiről nagyon szívesen beszélget most is.
- A legtöbben nem így gondolkodnak, mert a kupa megnyerése egy jó játékosnak fontosabb, mint az, hogy egy gyengébb csapatban kiemelkedőt alkosson. Meg kell mondjam, hogy ez sem elítélendő, a te elképzelésed pedig tiszteletreméltó. A házakért versenyezni viszont biztosan nagyobb motiváció bárkinek – mondja, majd megint játszani kell a lány hajával. Elrévedve gondolkodik azon, hogy milyen jókat kviddicsezett itt, még akkor is, ha most ebben a sportban más feladatai, nagyobb kihívásai vannak. A csapategység mindig megvolt a Rellonban és hiába volt fiatalabb a többieknél szerették a többiek. Aztán jött a betegség és még sok minden más, amiért elment. Nem tudja eldönteni, hogy visszajönne-e, de úgy gondolja, hogy nem, nem érné meg neki a kockázatot.
- Nagyon aranyos tőled, hogy ennyi lelkesedsz a játékom iránt, sőt még a tapasztalatomra is adsz. De nem hiszem, hogy fogok itt valaha még játszani, vagy esetleg később, ha már nem akarok komoly karriert. Egyelőre még motivált vagyok és minden erőmmel arra koncentrálok, hogy a legjobbak közt lehessek – egészen komolyan gondolja, ez meg is látszik rajta. De, hogy most ő terelje a témát, rákérdez, hogy miért kedveli őt a lány. Túlságosan is meglephette, mert majd’ leesik a korlátról Kenzie, de Yar azonnal átöleli és magához húzza. Aztán együtt nevet vele, jól esik, hogy a közelében van a kis harcipukkancs, aki ma egészen más oldaláról mutatta meg neki magát. ~ Talán idősödik és azért. ~
- Az tényleg nem lenne jó ötlet – helyesel és mosolyog Mck háta mögött, majd a magyarázatra megengedi, hogy szembe kerüljenek egymással.
- Köszönöm, hogy elmondtad – mosolyog a lányra, nem mintha bármikor is titkolóztak volna egymás előtt.
- Tényleg soha nem vártam elő tőled semmit, pedig Alexa figyelmeztetett, hogy milyen kis… hmm… eleven vagy. Nem így fogalmazott, ha jól emlékszem. De jó volt egy olyan valaki, aki előtt nem kellett álarcot húzni, önmagam lehettem. És bár voltak, illetve vannak nézetkülönbségeink, alapvetően jól érzem magam, még akkor is ha lecseszel valami miatt, mert tudom, hogy azt miattam mondod, nem önző dolog van a háttérben – egészíti ki még a köszönetét, mert úgyis rákérdezett volna Kenzie, hogy fejtse ki a véleményét. Most viszont úgy érzi, hogy valóban közel áll hozzá a lány, ezért az ajkait McK-éhez közelíti, és ha a lány nem húzódik el, most meg is csókolja őt. Nem kevés érzelmi töltettel, ez nem a szokásos baráti csók, hanem egy másfajta, amit a fiú sem tudna megmagyarázni. talán valamilyen keverék, a barátiság és az érzelmek határán.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

- Annyira azért mégsem akarok tisztában lenni velük. Éppen eleget tudok róluk, és akiket ismerek… Pont elég őket – ugratja a lányt tovább, de ezzel nem akarta megbántani őt. Szereti a legtöbbjüket, talán csak Benjivel nem puszipajtások, de ennek is csak az lehet az oka, hogy nem keresték még egymás társaságát. Yarista mondjuk nem is vágyik rá igazán, elég sok pletyka kering róla, ami pont elég arra, hogy elkerülje, ha teheti. Ráadásul McK-nek sem a kedvence, őt viszont szereti, tehát még egy pont arra, hogy nem látogatja meg haveri beszélgetésre a rellonos srácot.
- Oké, azt hiszem kellő magyarázatot adtál. Nem egyszerű családod van, de ezt már az előbb is mondtam. Szerintem te szerencsésebb leszel – legalábbis reméli, mert ilyen mélységben nem volt tisztában McKenzie családjával soha. Biztos benne, hogy ez is még csak a felszínt karcolgatta, ha mélyebbre ásná magát nagyon meglepődne. Olyan dolgokat tudhatna meg, amiket inkább jobb nem tudni, és még a végén őt házasítanák be, jobbik esetben,. Így inkább marad tudatlan, ennyi is bőven elég volt.
- Igen, elég szép, valóban. De egyébként a jobb csapatban meg még jobbnak kell lenned, hogy számításba vegyenek, egy gyengébben viszont nem biztos a siker, hiába vagy kiemelkedő. Nem egyszerű ez, de mindegy is. A lényeg, hogy mindent meg fogok tenni azért, hogy a legjobbak között tartsanak számon, szerinted ezt sokszor mondom? – vonja meg a vállait, mivel ez eddig is természetes volt a részéről. Még soha sem panaszkodott edzés miatt, és talán egyszer-vagy kétszer mondta még le régebben bármelyiket is. Mindig nagyon komolyan edz, és néha örül, ha valamelyik csapattársa miatt az egész csapat bűnhődik. Nem szeret egyedül edzeni, és a savanyú arcok ellenére ilyenkor is jól érzi magát, a többiekkel ellentétben.
- Oké-zsoké, nagyon szívesen. A régebbi trükkjeim közül – ölt nyelvet, majd felkacag, mert még egy baráti szívességből is a versengést hozza ki, ha kviddicsről van szó. még így sem biztos abban, hogy kiadná az újabb trükkjeit, de majd mutat olyat, amit többen is alkalmaznak, azt nem vétek elárulni és kell a fejlődéshez, bizonyos szint után. Alexáról is elmondja, hogy szereti, de a megjegyzéshez nem szól hozzá, csak tovább bazsalyog, mindketten tisztában vannak azzal, hogy mit tartanak McK-ről, ami nagy részben igaz is. Egy vad, zabolázatlan erő, amihez csak csatlakozni lehet és vele szállni, de visszatartani nem lehet, vagy nem érdemes. Ezt ő is jól tudja, ezért nem is nagyon szokta őt okítani semmire, de most megtiszteltetésnek veszi a lány részéről a felkérését, hiszen Kenzie büszke is, nem szokott segítséget kérni senkitől. McK-kel nevet, ahogy húzza a lány az agyát, de tudja ő jól, hogy valóban fricskáról van szó. Vele mindig így viselkedik, de egyszer megnézné magának a manipulatív McK-et, persze csak akkor, ha nem ő a célpont. Biztos izgalmas lehet. Mire ezt végiggondolja, már az ajkuk összetapad és új érzések kerülgetik a lánnyal kapcsolatban. Eszébe jut, hogy miket mondott korábban a mai beszélgetések közepette és valóban igazat ad neki. Eddig nem tudott úgy rá nézni, mint barátnő, pontosan az őszinteség miatt, mostantól azonban biztosan megváltozik a hozzáállása.
- Igen – nyugtázza a választ és még bele is pirul egy kicsit. Nem tervezte ezt, hirtelen ötlet volt, de gyorsan rendezi az arcvonásait, még akkor is, ha Kenzie szemei rá mosolyognak.
- Utálom a csokoládé szemeid, olyan ennivalók – nevetgél, a rellonos barátja pedig meghívja őt Yvonne-hoz. Sajnos a rossz hír az, hogy nincs már otthon senki, ami alapesetben jó hír lenne, ha két fiatal egy házba megy, de Yar szereti Yvonne-t és NLR-t, kicsit bánatos is volt, amikor elköltöztek, de küldött nekik egy „sok szerencsét” képeslapot… magáról.
- Jó kis szobor lennél, mindig meglátogatnálak. – ugratja a lányt, majd beleegyezik, hogy vele megy. – Akkor indulhatunk is – leemeli a korlátról, de nem engedi el Kenzie kezét. Most jó így neki, persze nem fog ellenkezni, ha McK kihúzza a kezét az övéiből. Aztán el is indulnak, Yar mosolyogva lépked Kenzie mellett, aki most hirtelen nem is tudja, hogy mit jelent számára. Mindenesetre nagyon sokat, ebben biztos.