Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Damien el-eltünedezett egy ideje - valószínűleg senki se figyelt fel rá, de néha napokra nyoma veszett az iskolából, sőt, a faluból is. Ha pedig véletlenül mégis szerepelt az órai névsorban vagy ott hevert cipője az előszobában, többnyire jelenlétének nyomait látták csak, őt magát nem.
Médi képezte a kényszerszülte kivételt, elvégre mindkettejük családja kínosan hangsúlyt fektetett az eljegyzésükre, a közös ebédekre, ünnepségekre és jelenésekre, amitől Damien kétoldali, nyolc napon túl gyógyuló agyf'szt kapott. Meglehetős rutinjának köszönhetően azonban - eddig - megúszták problémák nélkül, s valamiféle véd- és dacszövetség formálódott köztük.
Ami a megjelenését illeti, hiába a Radetzky-ház ajtaja előtt szobrozik, tökéletesen hétköznapi és hűen tükrözi a tizenévesek jellegzetes ragaszkodását a sötét színekhez. Kényelmes, szürke farmer, laza fekete póló és tessék-lássék zakó van rajta, megszokott ékszereivel és csapzottságával megfejelve.
- G-g-gondoltam,-*forgatja a szemét, rosszindulat nélkül; megszokta és számolt is vele, zsebéből egy szívecske formájú töltött csokibonbont rángatva elő. Na ja, nem erre találták ki igazán ezt az öltözéket. Az ajándék láttán gondosan ügyel, nehogy felpillantson az ablakra (az kéne még, hogy találkozzon a tekintete a leendő apóséval) míg átveszi és letépi róla a papírt.*
- Mmmmmagnifique. Mmmehetünk?-*öleli meg a lányt, mert az elég látványos, s aztán a karját nyújtja, hogy mihamarabb megpattanhassanak.
Látótávon kívül aztán újra megszólal egy mély sóhajt követően, s vállaiból eltűnik a feszültség.*
- Üüülve v-vagy sétálva ennél iiinkább?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Valóban leginkább baráti a kapcsolatuk, ha nem is annak indult - sok réteg rákérgesedett akármi alól kellett kibányászni azt a pár apróságot, ami megmaradt gyerekkorukból. Damiból kiveszett a játékosság, ami darabossá, nehézkessé teszi gesztusaiban, ám nem menthetetlen.
- Simán. Nnnézzük mmmeg, van-e Mmilkywayes p-palacsintájuk,-*terelgeti a lányt a cukrászda felé, lépését Médiéhez igazítva, hogy ne papírsárkányként húzza maga után a küszöbig. Így is leginkább a húga méregdrága porcelánbabáihoz hasonlít, a sok szőke loknival és ruhácskával.
Nyitja és megtartja az ajtót, a rendelést viszont a lányra bízza annak dacára, hogy egész kedvtelve nézegeti a süteményeket a pultban. Ő csak a végén lejt oda, fizet, majd az egyik kötelezően szívecskés-rózsaszín-gyertyás díszítékkel felszerelt asztalhoz kíséri a locsogót.*
- Mmmédi...én nnem buktam, e-engem b-buktattak. A p-papa nnnehezen viselte, hogy ny-nnyugdíjaztattam,-*sóhajt, miközben kihúzza neki a széket, mert nem, esze ágában sincs tanulni arra, amit egyszer már megcsinált. Persze, a pátriárka sosem ismerné be mindezt, a család pedig úgy kerüli a témát, mint a pestist; ugyan ki más szórakozna pompásan Damin kívül azon, hogy vénFela tombol?*
- D-de ha akarsz, gy-gyere át b-bármikor. Mmég úgyse láttad Sz-sz-szergejt,-*veti fel, miközben nyeglén ledobja magát a szemben lévő székre - nem nyög, de mozdulata kelletlen. Mostanában gyakran sajognak az ízületei, mindene túl hosszú, mintha nem lett volna épp elég hibás alkatrésze. Az egyik zsebéből apró, alig tenyérnyi borítékot vesz elő.*
- Egyik ssem k-k-kötelező,-*tolja finoman Médi elé, különösebb magyarázat nélkül. A boríték tartalma egy kulcs, mely a Felagund-ház ajtaját nyitja, és egy gyűrű.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

A tág cicaszemek persze a Milkywaynek szólnak - tény, hogy keveseket tüntet ki a figyelmével, ennyire azért nem sokkoló, hogy megjegyezte a dolgot. Mármint, jókora adag tinédzser önzés van benne...Nah, tényleg taplógomba többnyire. Sosem kellett igazán azzal fáradnia, hogy behízelegjen vagy magához édesgessen bárkit.
- Szerzs elvileg mmmacska. Szerintem zsebszörny,-*túr a telefonja után, mert sokkal egyszerűbb megmutatni, mint körbeírni. Feloldja, aztán Médi mancsába nyomja, hogy túrja ki magának, úgysincs túl sok fotó rajta. MacsQuasimodo lenne még talán a legérzékletesebb arra a torz pofára, ami az elmosódott képekről visszanéz - Dami evidensen nem kezeli valami jól a kütyüt, a vakut hírből se ismeri.
A testtartása egyébként nem Médinek vagy a helyzetnek szól, a helyezkedéséből sejthető diszkomfort most tényleg csak az ízületei rovására írható. Az egyetlen vigasza, hogy egyre-másra hagyja le a család férfitagjait és nehezebb fölényeskedniük vele. Jó, önként nem jött volna ide, hogy turbékoló párocskák közt lavírozva palacsintázzanak, de nem zavarja különösebben a helyzet. A vihorászást leszámítva.*
- Mmondom, nnem kötelező. V-veheted születésnapi ajándéknak,-*ránt egyet részvéttelenül a vállán, vagyis...van ebben valami kedvetlenség, mert a gyűrű felkutatásába azért fektetett energiát. Átveti egyik lábát a másikon és székének támlájára könyököl, másik kezével ölébe húzva az étlapot.*
- Mmmeg t-toronyórát, aranyláncon,-*kaffant, kávéjára várva. Mármint reméli, hogy megkapja áhított feketéjét, mert meg se igazán nézte, miért is csengeti ki a pénzt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Az állatok iránti rajongás jóformán minden kisgyerekre jellemző - a lány emlékei nem csalnak, arról azonban nem tud, hogy Damienben, sok más mellett, ez is kihúnyt. Maga sem emlékszik, mikor vagy hogyan, de a családi légkör megfojtott majdnem minden lelkesedést.
- T-tőlem. Legalább jó lesz v-valamire,-zongorázik egy rövidet ujjaival az asztalon, jobb híján. A ketyerét elővigyázatosságból több bűbájjal felszerelték, tekintve, hogy különösebb teketória nélkül vágja hozzá a plafonhoz, hogy a padlásszörnyet elhallgattassa. Az étlapból felpillantva figyeli, amint Médi pózol a kamerának, ránézésre remekül szórakozva. Huh.
- Nnnem a t-te szülinapod van?-*billen oldalra feje, mert ha valamit megutált az évek alatt, az a mások által előre eltervezett program. Viszonylag kevés alternatívát kínálhat fel, varázslat híján vonatozni túl macerás, hogy nagy világlátó körútra induljanak; szóval a kastély és a falu környéke a választék.*- Mmmármint, ha mmacskáznál, benézhetünk a mmenhelyre is,-*vakarja meg az állát.
Közben - végre valahára - feltűnik a kiszolgálás és lerakják eléjük a palacsintákat, a kávéval és Médi limonádéjával megtoldva. Míg a pincér tesz-vesz, Dami észrevétlen előpiszkál a mellényzsebéből egy vékonyka, olcsó kis gyertyát. Olyan cingár, hogy amikor a pasi távozik és ő beledöfi az összehajtott palacsintába, megáll. Nincs is más dolga, mint a megszokásból magával hurcolt zippoval meggyújtani.*
- Kívánhatsz!-*jelenti ki nevetve, majd az előző zsebet kifordítva a tenyerére szór még pár szem - de konkrétan pár darab - konfettit, amit aztán Médi hajába tapsol.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Túlzás, hogy mindig a család lenne a téma - persze, folyamatosan nyaggatják ilyen-olyan formában, hogy hagyja a francba az iskolát, menjen inkább egyetemre vagy akkor álljon munkába, azonban nem ő lenne, ha cserébe nem gondoskodna róla, hogy az ötlet felvetője megbánja, hogy egyáltalán kiejtette a száján. Egyre kevésbé reméli, hogy valaha is varázsolhat még vagy hogy a dadogás majd elmúlik. Szóval az aktatologatás várhat, inkább olvas, csavarog, macskázik, a mugli világgal ismerkedik és zenél, aztán mindezt megosztja Médivel. Többnyire nála csöveznek, mert mióta Charlotte elment, a madár se jár felé, de ha jobb a kedve, magával rángatja menyasszonyát - ugh, ez a szó - kirándulásaira.
Ma este a stégen kötöttek ki, aminek deszkái még mindig langyosak, ahogy megszívták magukat a napsütésben meleggel. A cipőjét már az elején lerúgta, a vízbe lógatja a lábát és lustán támaszkodik egyik karján, ami mellett félig ivott sör áll. A kérdésre az elrobogó lány után pillant, majd megingatja a fejét. Életében nem hallott még máklikőrről - első hallásra olyan, mintha valaki az ópiumnak akart volna valami fedőnevet adni, második hallásra a karácsonyi bejgli dereng fel.*
- Hol a p-pokolban szeded e-eezeket?-*mármint ő általában marad az enyhébb alkoholoknál, félig kényszerűségből, félig mert igazából elég - leinni magát a sárga földig nincs oka, mindössze kellemesebben telik az idő spiccesen. Ettől függetlenül elveszi az üveget és beleszagol, felszisszenve.*
- Az eegyik sz-szobatársam k-k-két aaalkalommal hozott gyógynöv-vényes d-dióppálinkát. Eelőször és ut-toljára. Nnneve is volt! "Nnnagymama g-golyószórója",-az arckifejezéséből ítélve ez roppant találó elnevezése volt az italnak, ami maradandó benyomást tett mindenkire. A felvezetés ellenére némi nézegetést követően vállat von és meghúzza az üveget, felhúzott szemöldökkel meredve a címkére.*
- Ez édes. Huhh.-*Visszaadja a lánynak, mert ez még akár ízleni is fog neki. Úgyis addig maradnak, ameddig akarnak, Médi ma hivatalosan nála alszik, a Radetzky családnak meg aztán soha eszébe nem jutna, hogy itt keressék őket sötétedés után.*
- B-b-betáblázták mmár a szünidődet?-fordítja a másik felé bozontos fejét, mert aggasztóan közeleg a tanév vége.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Túl régről ismerik egymást, hogy ne legyenek tisztában a másik tikkjeivel - ezen a ponton a lány furcsaságainak java már fel sem tűnik Daminak, az meg, hogy ki-ki házának megfelelően viselkedjen, sose érdekelte. Micsoda kalap sz*r, összerakni a hasonló viselkedésű diákokat, hogy soha, véletlenül se tanuljanak mást.
- P-p-passz. Mmert úgy viccesebb?-*felvonja a szemöldökét, ami nem látszik, de a hangsúlyon érződik. A kalasnyikovos-hajcsavarós mama képe valahogy effektívebben beleég az ember agyába, mint ugyanez a tatával.
A következő reakciója egy roppant méltóságteljes (janem) nyögés, ahogy Médi könyöke és alkarja beékelődnek a bordái és gyomorszája táján.
- A ff-fúriafűz 'nyádat, nnne csapdoss már!-*elkapja a lány csuklóját, átmenetileg ártalmatlanítva őt, közben sörét áthelyezi arra az oldalára, ahol Médi nem tudja ráborítani. Csak utána engedi el, rosszalló mormogással masszírozva meg az ütés helyét - a franc se érti, de retek fájdalmas volt.
- ...???-*a kérdésre tátog egyet, mert - szökőévente - őt is érik meglepetések és első reakcióját eldadogni sem tudná hirtelenjében. Egyébként meg szalonképtelen francia káromkodás lenne, amiért nem kár, mert ha Médi el találja tanulni, mindenki egy emberként fordul majd Dami felé, hogy leverje a veséjét érte.
- H-hát...-*kinyúl az üvegért, hogy kidugaszolja és éles szögben megdöntve alaposan meghúzza azt,*- h-a eeeddig nnnem, e-eeezen k-k--kkijelentésed u-után mmmár t-t-ttutira.-*Jó, hogy sötét van, bár a hirtelen felerősödő dadogást az se rejti el. Az agya hirtelen teljes sebességgel pörög, ami ritkán jelent jót, ebben a helyzetben pedig még kevésbé. A gondolat, hogy eddig olyan szépen sikerült elkerülnie a felvilágosító beszédeket és az aranyvérűség miatt előre sejthető utódnemzési és házastársi kötelezettségekes cirkuszt... Idő kérdése csupán, mikor jut el az információ a Radetzky családtól a Felagund-felmenőkhöz.*
- K-k-kedvet k-k-kk-kaptam a v-vizsgák s-ski-p-ppeléséhez,-*a hang tompa, annak tanúságaként, hogy kezébe temette az arcát és épp a tenyerébe beszél.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Ártatlan kérdés, meg a nagy, büdös, ropogós sárkánytrágya. Lehet, hogy el kellene engednie az óvatosságot és csak káromkodni egy szép folyékonyat franciául, amennyire dadog, úgyse lenne esélye senkinek felismerni az eredeti szavakat. Az akadozás azonban általában elveszi még azt a kevés megkönnyebbülést is, amit a trágárság adhatna, helyettesítve az epeként torkába kúszó, maró undorral.*
- Menj a p'csába,-*közli roppant tömören, mert ez egy rohadt egyértelmű helyzetre...megalázó kérdés. A máklikőrt leteszi maguk közé, minél tovább hallgatja a lányt, annál nagyobb kísértést érez, hogy itthagyja ezt a beszélgetést. Elfordítja a fejét, kitapogatja a sötétben a sört és lehúzza a maradékot, miközben a gyomra egyre kisebb csomóba próbálja kötni magát - tiszteletreméltó igyekvés, tekintve, mennyi minden landolt benne már az este.
- ...-*a hallgatás mögött visszanyelt megjegyzés van, durva, elevenjéig hatoló tüske. Fogait összeszorítva tartja vissza, mert mocskosul kevés szövetségese van. Ennek ellenére a színjáték következménye lesz az is, hogy ha őt tekintik Médi "megrontójának", akkor gyakorlatilag nullaközeli esélyük maradt a házasság elkerülésére. Már azon túl, hogy valamelyikük kitagadtatja vagy megöli magát.
- És?-*felcsattan, mert a három éve gyűlő keserűségnek csak egy szikra kell - konstans emlékeztető minden óra, valahányszor csak áll és nézi, amint mindenki más varázsol, s még azok a tárgyak is, ahol nagyrészt elméleti anyagot kapnak, tömve vannak olyasmivel, amit hiába tanul meg.*
- Persze. Majd erre hivatkozom a tanácsadáson, amire beutalt a hávé,-*alattomos lassúsággal kúszik hangjába a fenyegető él, az a túlontúl édes árnyalat, ami mögött szinte tapintható a felgyülemlett indulat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Ebben a pillanatban a közöttük lévő rések, repedések követhetetlen gyorsasággal válnak szakadékká. Minden újabb szó, gesztus, maga a hangszín is ék, amit a lány szinte élvezettel ver egyre mélyebbre. Amilyen fennhangon hirdette, milyen remek színész, Damien összerándul a folytatásra, ami szerint azt is csak megjátszotta, hogy szövetségesek lennének. Sértett büszkesége, amibe Médi az imént beletenyerelt, elhallgat, hogy átadja helyét valami egészen másnak, s ez a más úgy gyűri egyre ocsmányabb, élesebb formába lényét, ahogy keze tudná a sörös pléhet összeroppantani. Ugyanaz az undorító, ragacsos sötétség, amit akkor érzett, amikor utoljára ennyire sarokba szorították.*
- H-ha--h-h-hha...K-k-kk-k-k!-*próbálna közbevágni, de képtelen akár egy szótagot is kinyögni, hiába vág rá ököllel a sötétben a saját lábára; így a másik zavartalanul befejezheti mondandóját. A combjába hasító fájdalom sem tudja elnyomni azt, amit a szavak metszenek belé. Pont azért vágnak lényébe, mert kedveli Médit - a maga módján, amióta csak bejelentették az eljegyzésüket, igyekezett a kedvében járni. És nem várt cserébe semmit, nem volt apróbetűs rész, amit azok vágnak egymás fejéhez, akik számon tartanak minden szívességet, minden jótettet és segítséget. A falazás, a csip-csup ajándékok, a közösen eltöltött idő, az éjszakába nyúló beszélgetések őszinte kedvességből undorodó megvetésbe olvadnak. Mert ostoba volt, ha azt hitte, értékelni fogják - naiv, érzelgős, gyenge és nevetséges. De főképp ostoba, teljesen hülyét csinált magából, hónapokon, éveken át erőlködve. Biztos remekül szórakoztak rajta, ahogy legnagyobb erőfeszítései ellenére sem ért el semmit. Arca vicsorra húzódik, s a légzése egyre sekélyebb, szaggatottabb. Üvöltene, mert csak ez maradt, az artikulálatlan, állati hangok - bármi, amit érez, gondol, kimondhatatlan, rothadásnak indult indulathalom.
Váratlanul ugrik fel, maga alá kapva lábait és egyszerre óriásként tornyosulva a lány fölé. Egy perceknek tűnő pillanatig a kés is megállna a levegőben a feszültségtől, főleg, amikor a lány felé mozdul, olyan hirtelenséggel és erővel, hogy esélye sem lenne védekezni. Azonban a gitárját ragadja fel, hogy szó nélkül sarkon forduljon, otthagyva a stéget.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

A szakemberek valamelyike - s ezen a ponton ki bírja már számon tartani, vajon melyik lehetett a rengetegből, akiknél megfordult - azt mondta, amikor az átirányítás a legrosszabb. Amikor valaki nem töltheti ki azon a haragját, akire istenigazából dühös, valamelyik szerettét fogja elővenni, mégpedig azt, aki a legnagyobb valószínűséggel megbocsát majd neki.
De mi van akkor, ha a másik nem bocsát meg? Ha elég elfojtott harag van benne, elég pengeéles törés és pangó, poshadt vízként bűzlő keserűség?
Zúg a feje, egymást túlharsogó hangok kakofóniája, melyek hiába is tolakodnak, torkának sötétjében fuldokolnak csupán, egymást tépve-szaggatva - Damien maga is alig kap levegőt.
A nevére nem reagál, a parancsoló tónus már-már ösztönössé keményedett dacot ébreszt benne; de eljut hozzá a kétségbeesés nyirkos hidege is, tarkójára fogva.  Egy része lassítana, a másik viszont menekülne, mielőtt elég erőre kaphatna benne mindaz, ami legszívesebben már a stégen torkon ragadta volna a lányt. Valami, ami élvezetét leli a félelemben és az okozott fájdalomban, kézjegyének maradandó hegeiben.
Valóban megtorpan, ahogy a lány a karjára markol, szótlan és mozdulatlan állva a pálca fénykörében. Arca lassan fordul Médi felé s a gyér fényben lehetetlen kivenni íriszét - mintha sötéten tátongó, kerek lyukak ásítanának. Mégsem üres a tekintete, épp ellenkezőleg, pont annyira feldúlt és kavargó, mint hevesen tikkelő vonásai vagy akadazó légzése. Száját makacsul összepréseli, s egymásnak feszülő ajkai mögül fogak csikordulása hallatszik tompán. Képtelen megszólalni, hiába feszülnek nyakán az inak és fehérek a gitár nyakát szorító ujjai. Vergődik, anélkül, hogy valóban remegne vagy dobálná tagjait.
A hang, ami felszakad belőle, rekedt és nyers - fojtott üvöltés feszültségét és hátborzongató erejét hordozza. A szavak, bár akadálytalanul gördülhetnek elő, javarészt érthetetlenné nyúlnak-torzulnak, a dallam, énekének színei viszont kendőzetlenül mutatják meg. Ég és föld ez ahhoz képest, amikor más számát énekli, finom, érző pengetése és kellemes baritonja sehol sincsenek - mintha ezt saját húsából hasítaná fel. Hiába tűnik el a rekedtség fokozatosan, minél tisztább a hangja, annál fájóbb, annál mélyebben vág abba, aki hallja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Szokott dudorászni, gitárpengetés közben tingli-tangli slágereket vagy csak töredékeket ebből-abból; félhangosan, orra alatt mormolva jóformán, háttérzörejként, csendek kitöltésére. De nem énekel, nem mások előtt, s főleg nem ilyet. Semmit, aminek minden hangját saját lényéből kellene kifacsarnia. Semmit, amiben szíve-lelke benne van, ami tapintható színt, élt, erőt adna baritonjának. Ő ezeket a fiókjának tartogatja és a plafonnak szerzi. Érintőlegesen sincs tisztában vele, milyen hatással lehet másokra vagy egyáltalán érthető-e, bár... Kifejezni, megértetni másokkal érzéseit erejét meghaladó feladat lenne, még akkor is, ha nem vergődnének torkában a hangzók és szakadoznának cafatosra szavai. Szükségtelen luxus az ilyesmi ott, ahol a gyerektől csak néma engedelmességet várnak.
Elhallgat, kifulladva, mégis, mintha háta egyenesebb lenne most s válla nem olyan görnyedt - a feszültség viszont marad, hiába adta ki magából egy részét, arra készteti, hogy visszafogja szomjas, kapkodó lélegzeteit. Kalapáló szívét és légzését próbálja regulázni, ha arcizmait nem tudja. A leereszkedő, tücsökciripeléssel teli hallgatás nem is állhatna messzebb a nyugodtól. Vár, ki tudja, mire, végig Médit figyelve akár egy ugrásra kész, farkasszemet néző állat. A sötétben lehetetlen megmondani, változik-e bármi tekintetében a reszketés vagy a könnyek láttán. De látja őket.
Damien nem hátrál, s talán ez legfőbb hibáinak egyike - örökké fogait vicsorítva, karmait meresztve fordul szembe a világgal. Akadnak kivételek; elvégre nem szörnyeteg, pusztán idomításnak töretlenül ellenálló vadállat. Azonban mozdulni sem mozdul, ahogy a lány tétován megragadja ruháját, majd közelebb lépve lefejeli a mellkasát. Előre biccenő fejjel, értetlenül mered a sötétben az alig kivehető hajtömegre. Idegen gesztus ez, nemcsak mert többnyire a színjáték részeként végtelenül udvariasan érnek csak egymáshoz, hanem a fiú számára úgy egyáltalán. Hosszú tétlenség után felemeli kezét, akadozó mozdulattal, végül sután Médi fejére téve - tenyere inkább csak érintkezik a szőke fejbúbbal, semmint simítja. De nem tolja- vagy löki el. Nemán hagyja, hogy a másik telesírja a trikóját, amíg megnyugszik valamelyest, s keze csigalassúsággal átkúszik a lány tarkójára, mintha esetlenül bátorítaná.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Van a hangtalan sírásban valami természetellenes. Megfogalmazni maga sem tudná, de még ő is érzi, holott inkább érti és számol a másokban lezajló folyamatokkal, semmint valójában érezné súlyukat. Az egész... összezavarja, mert máshogy kavarja fel, kusza dolgokat mozdít meg benne. Médi néma sírása olyan, mint a saját, ökölbe sem szoruló kezű haragja; amorf és nem lenne szabad, hogy létezzen. Végiggoldolni képtelen ebben a pillanatban, s megkísérli elméjének egy lakatlan szegletébe száműzni átmenetileg. Ujjai szórakozottan mozdulnak, ahogy macskáit szokta vigasztalni.
A lány lassan csitul, s ahogy felnéz rá, Dami keze önkéntelenül is lecsúszik, karja ernyedten lóg teste mellett. Megrezzen az érintésre, bár ez lehet tik is - Médi ujjai alatt érezheti, ahogy arcizmai meg-megrándulnak. Két-három aprót bólint. Elhiszi, sőt, valamennyire el tudja fogadni most, hogy az eltelő percekben lemállott róla az indulatok java. Ám ahogy a vadszőlő leveleinek lehullása után, lényének réseibe belenőve is ott kapaszkodnak szunnyadó indáik. A tartása enyhül, majd hirtelen feszül meg újra, ahogy Médi következő szavai elérik. Balja a lány csuklójára fog, ujjai játszi könnyedséggel érik körbe.*
- Alors prouve-le,-*préseli ki magából, s különösebb nyelvtudás nélkül érezhető a szavak jelentése - a halk, karcos, nyers mondat megszorítja az embert. Bizonyítsd be, mert ez az arc nem tűri el, hogy megüssék, s két pillanattal később bocsánatkéréssel simítsák. Médi tudhatja a legjobban, talán Charlie kivételével, milyen pontosan méri fel az erőviszonyokat a fiú és mennyire nehéz meghajolnia mások akarata előtt, amikor azok a szeretet jelszavával dobálóznak. Aztán elengedi a lány karját és lassan, nagyon lassan elhátrál.*
- Bonne nuit,-*köszön el halkan, mielőtt megfordulna és elsétálna.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Valahogy méltó lezárásnak tetszett elmenni a szárazföld széléig, onnan fordulni vissza, ahol az óceán állta útját. Tengert látott már, mégis egészen más tudat, más érzés volt úgy tekinteni ki a nyílt vízre, hogy innen Amerikáig semmi sincs, csak a végtelen, kies kékség. Itt kapcsolta be először a telefonját, képet készítve Barrinha partján, a homokban állva a lemenő napról, amit aztán elküldött Armandnak és Médinek.
"Indulok haza."
Az éjszaka aztán felszállt a legközelebbi mágikus állomásról induló vonatra, mert valahogy nem vitte rá, hogy csak besétáljon egy hopp-pontra és azonnal a Bogolyfalván találja magát. A hazatérésnek súlya volt. Az ablak mögött elsuhanó táj új arcát mutatta a kontinensnek, miközben nyílegyenesen vágott át azokon az országokon, amiket véletlenszerű kitérőkkel bejárt.
Végül azonban - néhány átszállással később - a mozdony begördül végállomására és nehézkesen megáll. A leszállók közt könnyű kiszúrni a bozontos, égimeszelő alakot, aki hunyorogva néz körbe, amint peront ér. Dami az, csak sokkal porosabb, napbarnítottább és derűsebb a megszokottnál. Széles mosollyal int, aztán megindul Médi felé, hátán a hangszertokkal és a hátizsákkal. Odaérve leereszti válláról a tokot, csak hogy lábának támassza és lehajolva megölelje Médit.*
- Hol a c-c-cipőd?-*nevet rá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

A találkozás láttán senki nem sejtené, hogyan váltak el; igaz, hogy hónapok teltek el közben, azonban ezidő alatt nem is beszéltek. Damien a hosszú utazás valamennyi nyomát viseli - gyűrött, mosásra- és mosakodásra szorul, amint por és izzadtság lepi. Ennek ellenére derűs, s ha a lányt nem zavarják a tényezők, őt aztán ezen a ponton végképp. Heteket töltött hasonló és rosszabb állapotok közt.
- Nnnem v-v-volt k-kit csesztetni, hm?-*sandít le a szőke fejbúbra, némi elmélkedést követően sután megsimogatva a derekára kapaszkodó kezet.
- Nnnaaah, jól hangzik. Zu-zuhany, mmmacskák, mmmeseest,-*vállára kanyarítja a hangszereit, s ha Médi szeretné, ballaghatnak akár így félig-meddig összekapaszkodva, amennyire a magasságkülönbség engedi. Szerencsére nincs túl messze a háza, viszonylag rövid sétába fog kerülni az egész.*
- Mmmit rendeltél?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Nem erőlteti ezt a találkozást - siettetni értelmetlen lenne, hát csak szeme sarkából nézi a kirakatot, valahányszor erre akad dolga. Ha valaki esetleg akaratlan felfigyelne langaléta alakjára, általában bevásárlással, macskaalommal vagy hasonlókkal látná átvágni a macskaköves utcán. Így hát nincs semmi meghökkentő abban, hogy amikor az Őszike kirakatában , a könyvek közt fetrengve megpillantja a hatalmas kandúrt, azonnal megváltoztatja addigi útvonalát, egyenest felé kanyarodva.
- Hát szia,- guggol le, hogy nagyjából egy magasságba kerüljön az állattal és ne hozza rá a frászt. Körülnézve kiszúr néhány bojtos fűszálat, az egyiket letépi, hátha játékra tudja csalogatni. Meg persze gyakorolja azt a lassú pislogást, amiről olvasott, de amit nem igazán tud otthon alkalmazni - Szerzs kancsal, Edith meg vak, szóval marad Morózus Maurice. Aki imádja meredten szuggerálni az embereket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Az utca zajában elveszik a lépteké, ha volt egyáltalán; ehelyett a mozgást követi, szeme sarkából figyelve az üvegen tükröződő kép mögött kísértet gyanánt elsuhanó alakot. Amikor nyekken az ajtó, apró rezzenéssel kapja fel fejét, hunyorogva a kirakatról szemébe tűző fényben. A megszólítás barátságosabb, mint amire számított a hallottak alapján, s gyűrött mosollyal nyugtázza, amint a burkolt javaslat-utasítás kiadása után Selwyn sarkon fordul. Röviden fontolgatja, mielőtt térdét kiegyenesítve felállna a macskakövekről, s határozottan - lába alá nézve, nehogy engedje kiszökni az állatot - belép az ajtón,lefejelve a csengőt. Nyakát behúzva oldalaz el, megvárva, hogy szeme hozzászokjon a félhomályhoz. Odabent a könyvesbolt már ismerős, kusza bája köszön vissza, mely még egy hozzá hasonlónak is útvesztő.
A kirakat felől kérdő "mrrr?" és mozgolódás hallatszik, úgyhogy odafordulva ismét összehajtogatja magát, halkan visszamurrogva. Kíváncsi, vajon üveg nélkül is tetszik-e majd, vagy a saját három macskájának szaga elriasztja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

A térdére fektetett könyökkel lazán kinyújtja hosszú karját, szaglászásra kínálva a kezét - a hatalmas állat pedig félelem nélkül ragadja meg a lehetőséget, aztán a hatalmas kobakjával belefejel a tenyerébe. Finoman megvakargatja, követve a kandúr kínálta porcikákat, rá bízva, milyen simogatás való a kedvére, ami az az alapvető udvariasság, amit a saját háromja nevelt belé. A hangot követve Sebby felé fordítja fejét, elnézve a mutatott irányba.
- Kössz. Egy kis megvesztegetés sosem árt, - feltápászkodik, két lépéssel a szekrénynél teremve, s egyszerűen felnyúl a tárgyakért. - Hogy hívják amúgy? - egykedvűen elsiklik afelett, hogy nem mutatkoztak be egymásnak; helyette kihalász néhány falat akármit, hogy a zacskót ne kelljen a kezében csörgetnie játék közben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

- Hahah, a Watsonját hol hagyta?- a nevetése dallamos, amint a macskát figyelve épp sérült szárnyú madarat alakít a pálcára kötött tollakkal. Dami hosszú karjainak hála egész szép távokon üldözheti áldozatát a most vérmes ragadozó képében tetszelgő floofball, ő pedig elég taktikusan fárasztja, megmászatva vele a lépcső alsó fokait, elbújva egy-egy polc sarka mögött vagy a szőnyeg széle alatt. Amint a kandúr kidől, lagymatagon legyezve mancsával a feje felett elsuhanó játék felé, a srác leguggol és lerakja elé a nasiszemeket. Szemlátomást kedvére való az állat, vigyázva, de élvezettel simogatja meg, kerekedő szemmel csípve aztán ujjai közé az egyik, ruhájára ragadt szőrszálat.
- Nem semmi,- pislog, majd térdére támaszkodva kiegyenesedik, körbepillantva lámpák után, mielőtt teljesen kihúzná magát. - Valszeg pofátlanság, de benézhetek esetleg máskor is hozzá? Damien vagyok, nem messze lakom,- int fejével a Macskabagoly utca irányába.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Dami, ha nem is nevet, jóízűt horkant a poénra - biztosan nem ő a világirodalmi művek koronázatlan olvasókirálya, de azért egész sok alapvető dolgon átrágta magát. Nem zavartatja magát a kurta és száraz válaszok miatt, s ha néha Sebastian felé pillant, természetesnek hat, hogy figyeli a tulaj reakcióját.
Ahogy a papírkupacot nézi, megérinti, milyen képtelennek hat, hogy az előtte ülő srác az, aki. Sápadt arca, gyenge fizikuma, öltözéke egyáltalán nem felel meg annak, milyen veszélyes. Bólintással veszi tudomásul az engedélyt, mosolyt tűzve mellé. Az arca meg-megrándul, ahogy tikkje szórakozik épp, s kezével megdörgöli a rakoncátlan izmot - nem mintha segítene, de most épp zavarja.
- Nem t-t'om. Van b-benne vak mmacskákról is?-* a reakciójából kiolvasható némi kelletlenség, elvégre nem vásárlási céllal jött be eredetileg, de igyekszik udvarias lenni. * - Kissé nyomi állataim vannak, szóval..

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Szerencsére elég éven át hallgatta a nagyapja tirádáit, hogy a pókerarca megállja a helyét a könyv címe hallatán. Megereszt egy zavart mosolyt, azért elpillantva a mutatott irányba.
- Úgy értettem, a b-berendezés k-kell nyomikompatibilis legyen,- pontosít, mert alavetően szívesen vesz könyvet, ha utána hasznosítani tudja. Három macskából azonban kettő számára nem épp biztonságos a klasszikus "szerelj polcokat a falra" megközelítés, mert a biztonságukra odafigyel, szóval az alapokkal tisztában van. - Ez ilyen k-kezdőknek szánt k-könyv?- fűzi tovább, hogy pontosabb képet kapjon. A kérdésre inkább a zsebébe túr, előhalászva egy olcsó kis érintőképernyős izét.
- Egy vak, egy gyáva és egy d-downos. Szó-szóval egy k-kollekciónyi,- kikeres néhány fotót, amin egy szemtelen tortie, egy fületlen-farkatlan, girhes fehér és egy hatalmas, perzsára hajazó, torz pofájú kandúr váltják egymást. Többnyire egy meglehetősen üres szoba a háttér, amiben kizárólag macskabútorok látszanak; olykor egy ágy vagy egy fekete póló-nadrág.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

- Ja, ismerős a feje,- a borító elején pózoló kopasz, formára nyírt szakállú fazon elég emlékezetes, hogy nehezen lehessen elmenni mellette. Az internet ilyen szempontból rengeteg infóval ellátta.
- T-terveztem, hogy bővítem majd, ha mmmár tudom, mi jár a fejükben. A fehér olyan random d-d-dolgoktól fél, Szerzs mmminden bolyhosat nnyammog...- lapozgat bele a könyvbe, a falra szerelt polcokat és mászórudakat azonnal le is söpörve az asztalról. Talán később, ha már bűvölhet feltűnés nélkül, vagy esetleg a bútorossal megnézeti a könyvet.
- V-van kert, szal oda járnak még,- fűzi hozzá, mert a macskáit tényleg szerette, még ha most vissza is élt a csáberejükkel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

- Szerzs a v-vörös, őt kicsiként találtam. Mmmaurice a hóember, Ethel a t-tortie, ők menhelyesek.- Eredetileg nem tervezett ennyit, sőt, egyet se, de mint ruhára a galaj, úgy ragadtak rá ezek a fura állatok, bármerre lépett. Nem mintha sokáig tiltakozott volna azt követően, hogy a legkisebb szörtyögve álomba dorombolta magát a vállához gömbölyödve.
 - Le van k-k-kerítve egy rész varázzsal, régebben k-kutyák voltak,- a nővére gondolata egészen hidegen hagyja ezen a ponton, s amikor elment, magával vitte az állatait is. Ennyi maradt belőle: egy bűbáj, ami biztonságban tartja a négylábúkat.
- Akkor ő ilyen pórázos? Vagy ennyire jófej?- néz le a lábuknál sündörgő, hatalmas kandúrra. Van valami egészen természetellenesnek ható abban, hogy kutyapórázon macska legyen, de tud a dolog létezéséről, ha a faluban nem is látta.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Ha hallotta volna a másik gondolatait, alighanem remekül szórakozott volna a tényen, hogy alig percekkel bemutatkozása után máris elfelejtette nemhogy Damien nevét, de azt is, hogy valaha szóba került. Számított erre, nem véletlenül várta ki az alkalmat, hogy a macskákra terelhesse a figyelmet. Kellemeset a hasznossal, nemde?
- Nagy, nyugis és szőrmók. Vágom, mmmiért szerették. Hagyja mmmagát fésülni?- tekintete követi az állatot, amint az elsompolyog és kiterül egy napsötötte folton, hatalmasat nyújtózkodva. Kék szemek, kerek pofi, puha bunda és mellé még a ragdollok híresen laza természete könnyen megnyeri magának a kevésbé macskapártiakat is.
- Rokona vagy a g-g-gondnoknak, ugye?- nézi meg aztán jobban a szőke vonásait. Finoman árnyalja a szavait, mintha a kastély említésére ugrana be, honnan is ismerős Sebastian. Az ember nem keres válaszokat, amikről azt hiszi, már ismeri őket, s ez a finom porhintés segíthet benne, hogy sose kérdezzenek rá, milyen indíttatásból elegyedett beszédbe vele.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

- Szerzset is csak akkor lehet, ha eszik vagy alszik. K-közben meg az ő arcával...-*lemondóan megvonja a vállait, majd egyszer remélhetőleg kiderül, miért retteg a kefe látványától az oktondi állat. Az egyetlen szerencséje, hogy erősen kajacentrikus, szóval amíg valaki az egyik oldalon nyomja bele a nasit, se lát, se hall.
A felkínált könyvet végül a kassza mellé teszi, végül s elviheti, legalább lesz mit mások orra alá tartania, ha bútorokat keres vagy csináltat. A hirtelen gyanakvás nem lepi meg, ugyanakkor most kell egyszerre roppant óvatosnak és természetesnek lennie, hogy integrálja beszélgetésbe.
- Csak a hasonlóság,-* gesztikulál saját arcvonásai felé.*- Voltam nnála büntetőmunkán, jó a k-kávéja és ő is tök szimpatikus. Leszámítva a fiatalember megszólítást,- borzong meg finoman, mert mintha az apját hallaná. Aztán elhessegeti a kellemetlen emléket, helyette a zsebébe túr, megszámolva, mennyi pénz van nála. Hümmög egyet, aztán Sebbyre néz.
- Van esetleg valami olyan k-könyved, ami kerti madarakról szól? Rémlik, hogy olvastam valami macskatévéről,- a hangsúlya a "nem akarlak feltartani, de ha már itt vagyok" megfelelője leginkább.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Az iménti botlást - bár nem is nevezné igazán annak - sikerül gyorsan elsimítani, remélhetőleg teljesen elaltatva az akaratlan ébresztett gyanakvást. Az ilyesmire a teljesen hétköznapi közeg vagy az enyhén bosszantó témák az ideálisak. A másik válaszának megfogalmazása sem kerüli el a figyelmét, hallania sem kell a kiegészítést, hogy sejtse. Magában elnyom egy mosolyt - ó, kétsége sincs afelől, hogy a Selwyn fivérekkel nem érdemes ujjat húzni.
- K-k-köszönöm,- biccent, megállva a polc mellett, amíg átlapozza az ajánlásokat. Az érdektelen köteteket visszacsúsztatja pontosan oda, ahonnan Sebby eredetileg levette őket, s csak az egyiket tartja a kezében, amikor visszatér a pulthoz. Ezen a ponton már csak fizet, ismét megköszönve a segítséget, aztán távozik. Útközben a beszélgetés közben látottakon töpreng, s azon, mennyire befolyásolják az eredeti terveit.
Well, no one said it's going to be easy.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Ebben az időben senkinek sincs kedve kimozdulni - ellenben annak, aki otthon szeretne érni valaki mást, ideális lehetőséget kínál. Egy-két alkalommal járt a boltban az első találkozásuk óta, Sherlockkal játszani, egy ízben áthozott egy vergődő halat imitáló játékot, amitől az ő macskái csak megrémültek. Damient egyébként sem sűrűn zavarja az időjárás, bár tessék-lássék magára kanyarítja a köpenyét. Van az ilyen havas, esős napokban valami nosztalgikus - a Durmstrang nem a banánérlelő melegről híres.
A látótávolságot viszont jelentősen lecsökkentik a körülmények, úgyhogy a könyvesbolt ajtajában csaknem összeütközik a kifele jövővel. Sűrű bocsánatkérések és sasszézás után sikerül bejutnia, kivélesen le sem fejelve a csengőt, még utoljára jól megnézve a távozót. Az ott tényleg egy görény a nyakában?
- Helló! Nem is tudom, boldog húsvétot vagy kellemes karácsonyt kívánjak-e,-* ocsúdik aztán fel, megpróbálva viccként elütni figyelmetlenségét, Sebastian jelenlétét regisztrálva. Első lépésben megszárítva a ruháját, hogy ne csöpögjön mindent össze, aztán leveszi és karjára dobja.
- Jó, hogy itt t-talállak. Van esetleg pár perced?-*kérdezi, miközben a zsebébe túr, egy kis papírzacskót pecázva ki belőle.- T-tessék, a beígért friss macskamenta a kertből,-*teszi hozzá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Az elfelejtett név rejtélye tovább kíséri őket, s minél hosszabb idő telik majd el, annál viccesebb lesz majd a felismerés, amikor kiderül. Ebben a pillanatban azonban Dami békés tudatlanságban lebeg a dolgot illetően.
- Lehet, kölcsönkér egy rénszarvast a közlekedéshez,-* horkant nevetve, mert a nyuszinak - méretéből fakadóan - még csak szánra se kell pattannia, elég neki a Rudolf. Az épp elrakott ételeket furcsának tartja, alighanem az imént távozott fickó hozhatta, az illatok alapján, de nem igazán látogatta a Falatozót. Leginkább házhoz rendelésnek tűnt számára.
- Konkrétan pár percet néhány k-kérdésre. Lehet, hogy nem is jó helyen keresgélek,- *vakarja meg a tarkóját, mellé megvonva a vállát. Körülnézett, van-e itt bárki más, mielőtt felhozza az egész témát; elég félreérthető.*- Van esetleg tapasztalatod vagy tipped k-könyvre állatok emlékmódosítása kapcsán? Legilimenciát tanulok, de az oktatóm nem jártas benne. Tudom, hogy te is tanítottad egy darabig és pont mmmacskád van, gondoltam, hátha?-* Ez nem olyasmi, amit itt és most rögtön meg kell tárgyalniuk, inkább csak tájékozódni próbál, hogy honnan szerezhetne hozzá segítséget.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

A meglepetés a várt reakciók skáláján a legkedvezőbb talán, az érdeklődés fényében, ami követi. Enyhén széttárja a karját, igen, tudja, hogy hangzik ez az egész így ezzel a felvezetővel. Valahol el kell kezdeni.
- Maurice négy éve van nálam, de még mindig rengeteg dologtól fél,-* ez mondjuk nem a legjobb szó arra az irracionálist súroló viselkedésre, amit produkál, mégis erre tudja leginkább visszavezetni. Amennyire lehetett, megpróbálta úgy alakítani ki a szobát és a bútorokat, hogy megkönnyítse az állat életét, viszont sok dolognál tanácstalanul állt. Hogy győz meg az ember egy rémült lényt, aki se élelmet, se érintést nem fogad el?* - Nnnéha meg se tudom mondani, épp mmmire reagál vagy miért, szóval megnyugtatni se. Gyakran rémálmai vannak... Szeretnék neki segíteni valahogy, de csak ha nem rontok rajta. Nem igazán mertem eddig piszkálni az emlékeket,-*röviden összefoglalva ez az, ami miatt foglalkoztatja a lehetőség és a mikéntje. Azt szeretné a legkevésbé, ha felesgesen újra átéletné a flashbackeket a kandúrral, kockáztatva azt a bizalmat, amit nehezen kiépített vele.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Ha állatkínzásra vetemedne - a jó ég tudná, mi indítaná erre, mert egyáltalán nem foglalkoztatta soha - akkor nem lenne szüksége a tanácsra. Fájdalmat és kárt okozni bármivel lehet, tompa késsel, fogpiszkálóval, elég némi találékonyság. A legilimencia olyan precíziós műszer, amit ilyesmire csak teljesen bomlott elmék vesztegetnének.
A szemkontaktus hiánya újszerű, ám nem zavaró; néha megkísérli követni, hogy vajon mit néz a boltos, holott sejti, hogy inkább mentális könyvtárában keresgél, semmint ebben itt.
- Nyilván, amit esetleg k-kondicionálással vagy tréninggel ellensúlyozni tudok, annál nem nyúlnék semmihez. De tartok tőle, hogy lesz, ahol ez nem opció. Szeretném, ha nem szenvedne feleslegesen,-* a padlóra mered leginkább, néhány pillanatra gondolataiba merülve. A kérdésre pillant fel, egy kelletlen félmosollyal nézve a kék szemekbe, inkább meg se említve, mióta tanul.*
- A verbális k-komponens nélkül tudok legilimentálni, de még messze nem kellemes. Nehezen találok gyakorlópartnert, az ilyenről meg nnnem ad fel az ember újsághirdetést...-*Egyik kezét a zsebébe süllyeszti, hogy ne kelljen szurikáta módjára tartania maga előtt a karját a köpennyel - jó annak, ha a csuklójához lecsúszva lóg magának. Ahogy tekintete Sherlockot keresve körbejár, a könyvek visszaterelik gondolatait az eredetileg felvetett kérdéshez.*
- A jobban elérhető szakirodalom nem foglalkozik az állatokkal, néhány értelmes lényt és b-bestiát leszámítva. Azt hiszem, mutat némi hasonlóságot pici gyerekek legilimizálásával, úgyhogy b-bottal se szívesen piszkálja senki,-* ezt így leírva sehol sem találta, de aki tud olvasni a sorok közt és jártas valamennyire az etológiában, az előbb-utóbb eljut ehhez a következtetéshez. Valószínűleg voltak próbálkozások olyan emberek részéről, akik nem fogyócikként vagy dekorként tartanak állatot, de könnyű látni, miért nem feltétlenül akarták továbbadni ezt a tudást.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

A véleményre bólint, ugyanakkor ennél kissé rétegzettebb a probléma, amivel szembenéz - bár Sebby szemszögéből mindez a macskára korlátozódik, Damien oldaláról nézve a szőke legilimentor része a megoldandó egyenletnek. Ebben a helyzetben pedig előnyére válik, hogy nem tizenéves tacskóként vágott bele a tanulásba; kései próbálkozás helyett egy érettebb megközelítést kínálhat, a szükségtelen sértődések és érzékenység nélkül. Selwyn véleménye látványosan nem ingatja meg.*
- Sejtettem.-*A prof az okklut nyomatja főleg, így viszont aránytalanul fejlődik a két területen - nem mintha emiatt hibáztathatna bárkit. Türelmes alkat, ha most ért oda, hogy foglalkozhasson a kérdéssel, akkor most fog vele foglalkozni, megfelelő időt szánva rá.
- Nézd, nem t-terveztem fejjel menni a falnak. Ez is elég, hogy el tudjam kezdeni. Arra gondoltam, hogy b-bejelentkezem a menhelyre, hátha engednék, hogy ott gyakoroljam az olvasás részt, fokozatosan haladva a problémásabb esetek felé. Aztán, ha ez megy, akkor legili Maurice-on azokban a pillanatokban, amikor lefagy.-*Ez vázlatos terv, nyilván több lépésre és szempontra bomlana le a dolog, mint amit a kért pár percben vázolni lehet. Átgondolta mindezt, nem csak rábökött egy kulcsszóra, ami jónak tűnt. Ethel a látás hiánya, Szerzs az enyhe szellemi sérültsége miatt nem megfelelő alanyok, legalábbis nem erre a célra.
- Már a könyvekért hálás leszek. Ha visszajelzést tudsz esetleg adni később a technikámról, rohadt sokat segítene. Cserébe nem tudom, valamivel k-kompenzállak,-* int szabad karjával, amolyan csak-meg-tudunk-egyezni formán. Nem várja el, hogy külön leckéket adjanak neki, a beleölt órák maguktól értetődően az ő kontójára mennek, viszont a tapasztalt útmutatás olyasmi, amit csak papírok nem adhatnak meg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

A fintorral őszintén nem tudja, mihez kezdjen - az biztos, hogy helyenként nevetségesek a heves, gyerekes utálkozás megnyilvánulásai. Persze, nem ő lenne az első aranyvérű, aki ilyen vagy olyan okból nagyzol és felhúzza az orrát, ha gyengébb/ szegényebb/ sárvérű/ fiatalabb emberrel szemben áll.
- Attól függ. Az állatok például nem írnak könyveket,-*jegyzi meg egy félmosollyal, elvégre a boltban minden egyes szeg, polc, papírlap, a tinta, az enyv, a kötés emberi kéz műve. Ahogy ember faragja a sakkbábukat, festi a pepita táblát, keveri a pillecukrot is.
A hirtelen, agressziót súroló megnyilvánulásra csak pislog kettőt, teljes értetlenséggel állva az ellenségesség előtt.
- Ha lenne értelme, őt k-kérném, de rákérdeztem és sosem dolgozott állatokkal.-* von vállat, mert nincs benne kényszeres vergődés, a felvetés ennyi volt, egy felvetés. Nem államtitkokat akart kialkudni, geeez.*- Alas, k-kihűl a kakaód, nincs kedved a részletekhez, vágom. Megoldom, nem k-kell leharapni a fejem.-* Ezzel elengedi a kérdést, nem reagálva a "macskán szívesen segít" részre. Mi oka lenne egy vadidegennek odaadni a súlyosan traumatizált macskáját, aki lópokróc módjára kezeli? Főleg úgy, hogy még ismeretlen környezetben kellene egyedül hagyja vele. Ezt Selwyn se gondolhatja komolyan.
Vissza a könyvekhez.
- Ezt már lerendeltem, a jövő hétre várom,-*tolja el a katalógust, magában kaján kis derűvel nyugtázva, hogy hiába pattognak neki, megpróbálva utasítgatni, ez a hajó már elment.*- A másikat megnézem, egy pillanat,-elsétál a jelzett irányba.