Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Még mindig nem tudta teljesen túltenni magát, amiért Rédey kivágta az óráról. Szó szerint kivágta, nem hagyott lehetőséget, ezért még megbántva érzi magát. Persze azért nem annyira, hogy ettől nagy lelki sérülései legyenek, de a tüske még mindig ott van az oldalában. ~ Jobb lesz gyorsan elfelejteni ezt... Egy forró csoki társaságában. ~ Mosolyogva kel útra, egy melegebb barna kabátban, egy Vikings sálban, és egy sötét színű bársonynadrágban. A tornacipő helyett most már egy vastagabb bélésű félcipőt vett magához, így nyit be a Pillangóba, ahogy ő nevezi. Szerinte itt csinálják a legfinomabb Forró csokit, de minden bizonnyal legalább Palarn-díjas ez az édesség. Gyorsan rendel is egyet, és körbenéz, hátha lát valakit, aki ismerős, vagy barát akár. De nincs szerencséje, csak számára idegenekkel van tele a hely, maximum látásból ismer pár embert. Egy szöszin akadnak meg a szemei, akinek rózsaszín tincsek is elkeveredtek az titán szőke fürtjei között. ~ Na, ne unatkozzunk, ismerkedjünk egy kicsit. Legalább elfelejtem azt a hülye órát. ~ Bosszankodik, mert valami mindig eszébe juttatja. Így hát aztán odasétál a csokijával a lány asztalához és lehuppan vele szembe.
- Helló! Mit eszel? Hátha kedvet kapok én is. - kíváncsiskodik, és próbálja kinézni, hogy melyik oldal lehet, de csak finoman. Nem áll föl, nem tépi ki a lány kezéből az étlapot, csak úgy nézelődik és várja, hogy a másik kommunikációt kezdeményezzen vele. Persze az is lehet, hogy elhajtja a másik, ezen sem csodálkozna mostanában.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Szerencsésnek érezheti magát, csak pár korty és máris minden rossz feledésbe merül, pár röpke pillanatig. Ezért, hogy ez a pillanat kitolódjon percekre, avagy akár órákra, kiszemeli magának a szőke-rózsaszín hajú leányzót, aki hasonló korú lehet, mint ő. Le is ül, és kérdez is hamarosan. Úgy néz ki, hogy megzavarta egy picit, mert furcsán elsőre a nevére kérdez rá, pedig azt hitte, hogy mindenki ismeri. ~ Úgy néz ki megint szerencsém van, Bonnie után, ő sem ismer... ~ mosolyog ki a pohara mögül, és ha már megkérdezték, válaszol is.
- Yarista Palarn. - odanyújtja a kezét, hátha a lány is belemegy e legegyszerűbb üdvözlési formába. Ha igen, ha nem, utána visszaül a helyére, miközben megtudja, hogy hogy hívják a vele szemben ülőt. Kicsit megigazítja a széket maga alatt, mert kissé mellé ült, szóval most már minden rendben ezzel.
- Á, nos ez nem ihletett meg. Maradok a forró csokimnál. - kicsit lebiggyeszti az ajkait a hírre, nem kér bélszínt, se narancslevet most. Persze csak érdeklődött, szóval nem is igazán érti, hogy miért hangolta le a kérdés egy pillanatra. Inkább egy újabb korty a Merlini nedűből, és máris újra jó kedve van.
- Te hányadikos vagy? Még sosem láttalak, pedig a csinos lányokat meg szoktam jegyezni magamnak. Vagyis, eddig így volt... - javítja ki gyorsan magát, miközben megérkezik a pincér Lotte bélszínével és a többivel.
- Jó étvágyat ám, majd addig csendben leszek, ha el nem küldesz. - mosolyog és vállat von, egész jól elszórakozik magán, és a rózsaszín tincseken. Már majdnem megitta a csoki felét, jól érzi magát, és tutira nem egy gurkó fogja agyoncsapni majd, hanem csokimérgezésben fog kimúlni.
- Te nem ismersz. Szerinted sztár lesz belőlem, ha mindent megteszek érte? Már külföldön edzek. Vajon elég lesz? - morfondírozik, de nem is a lányhoz intézte igazából a kérdést -habár az ő szemeibe nézett közben -,hanem saját magától. Ő az szeretne lenni, de a jobbik fajtából, akarja, hogy miatta játszanak mások, vagy egyáltalán miatta kezdjenek játszani.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Nem értem, hogy mi köze a mugli iskolai eredménynek ehhez, de nem vagyok túl jó abból a tárgyból. – vonja meg a vállait, és valahogy már nem is szereti ezt a szót sem. Mostantól varázstalanoknak fogja hívni őket, mégiscsak jobb szó, meg kifejezőbb is. Erre a jó gondolatra iszik még egy kortyot, és elnézést kér, hogy ha zavarna. De úgy néz ki, hogy szerencséje van, a rózsaszín hajszeletű leányzó szimpatizál vele.
- Ó, köszi, remélem ez így is marad, ahogy én is, ezek szerint. – egyezik bele, hogy mégsem kelljen elmennie. A beszélgetés szépen lassan a normális mederbe terelődött, ami ilyenkor lenni szokott. Vagyis, Yarista most nem akart annál többet, mint amiért idejött a lányhoz: beszélgetni.
- Harmadéves és Rellon. De örülök, hogy nem ismersz, legalább nincsenek előítéleteid. – könnyebbül meg egy pillanatra. ~ Majd meglátjuk, hogyha egy olyan emberrel találkozom, aki semmit sem tud rólam, mi lesz a véleménye. Bonnie jó lesz kiindulási pontnak. ~ halvány vigyorpozíció alakul ki az ajkaiban, majd tovább morfondírozik, de immár hangosan. Elmondja a kívánalmait, vagyis a kételyeit. Sajnos valószínűleg nem hallotta, amit kérdezett, mert a kérdésre kérdéssel válaszolt.
- Semmi különös. Mást kérdezek. Szerinted mi kell ahhoz, hogy elérd a céljaid? Neked van valami célod, vagy hobbid? – kérdezősködik tovább. Most elég érdeklődő hangulatban van, amíg el nem fogy a forró csoki, addig ez biztosan így marad. Aztán pedig majd kiderül, de egyelőre nem látja a folytatás elvetésének jogosságát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Jess

Yarista egy nap észrevette, hogy az asztalán egy üzenet virít. Rövid gondolkodás után kinyitotta és elolvasta a számára ismeretlen kézírást. "Jessie Redway ma este érkezik." Felnézett a sárkányára, de az továbbra is szótlan maradt,nem tudja, hogy ki hozhatta az üzenetet. Melegen öltözködött, a barna kabát és a barna hosszú nadrág mellé, egy hasonló színű melegebb cipőt választott, mert nem volt kérdéses, hogy ha már ennyire van lehetősége, beszél a lánnyal. Korábban azt hitte, hogy látta a fekete hajú lányt a suliban, de később kiderült, hogy csak akarta őt látni, Jessie eltűnt. Nem jutott eszébe Janey boltja sem érdeklődni, és erről főleg Bonnie tehetett, hiszen bombaként robbant be a fiú életébe, elfeledtetve vele nagyon sok dolgot. De, ha már így hozta a sors, akkor Yarnak szembe kell néznie Jessievel, és el kell mondania neki sok mindent. Főleg azt, hogy a kapcsolatuk nem folytatódhat, és ezalatt a pár hét alatt, már úgy gondolja, hogy nem is szeretné. Hogy ez mennyire jó vagy rossz, nem érdekelte a fiút, csak az, hogy Jessie ne sérüljön meg túlságosan lelkileg miatta. Könnyen elintézhetné a dolgot, felhasználva kétes hírnevét, de Jess érdemel annyit, hogy tudja az igazat is. Hangosan szuszogva és csikorogva áll meg a vonat, várta a fiú, hogy megérkezzen a navinés lány. Már éppen azon volt, hogy átverték, amikor Jessie mégis leszállt egyedüliként, de csak a peronig jutott. Yarista nézte őt, látta, hogy ráül a csomagjára és elmélázik. ~ Vajon mi lelte, sokkal lelkesebbnek ismerem őt. Hát, én sem fogom növelni a jókedvét. ~ gondolta, majd elindul a lány felé, aki továbbra sem akart elmozdulni a helyéről. Aztán nagy sóhajjal és behúzott gallérral odalépett a lány elé.
- Szia Jess. Szakítanunk kell. - csak ennyit mondott, mielőtt a lány a nyakába ugrott volna, mert szerinte ennek kellett volna történnie. Az ő arcán maximum csak az az öröm látszott, hogy láthatta újra, hogy semmi baja. Legalábbis fizikailag biztos nincsen. Azt viszont nem akarta, hogy örömmel üdvözölje őt Jess, aztán meg sírjon miatta. Fogalma sincs, hogy sírna-e a lány, de elég érzékeny és nagyon szerette, annak ellenére, hogy már nem akar vele járni. Egyelőre úgy gondolta, hogy ennyi beszéd elég is volt tőle, várja a választ, vagy bármit, ami a lány felől érkezik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Még mindig nem érte teljesen, hogy miről beszél a lány, mi köze a mugli iskolarendszernek ahhoz, hogy ő idejár és itt hányadikos. Persze utána már kezdte kapizsgálni a rellonos, hogy miről is van szó, de annyira nem volt érdekes a téma, hogy jobban belemenjenek. A lényeg, hogy harmadikos helyett másodikos Lotte.
- Értem. – fűzi hozzá a féligazságot, hogy ezzel elejét vegye a további magyarázatnak. A lila tincsek kósza játékát figyeli inkább lopva és kortyolgatja tovább az italát. Majd, mivel váratlanul ült le hozzá, váratlan kérdéssel örvendezteti meg a lányt, már ha neki ez öröm.
- Bakker, remélem felvetted az önismeretet. Tuti jól lennél Alexa néninél… Figyelj, ha nekem minden K lett, neked sem lesz nehezebb. Ki lehet bírni, csak néha kell tanulni. – rántja meg a vállát, mert neki a tanulás jelenleg nem jelentett eddig kihívást. Nyilván az anyag egyre nehezedik majd, szóval most még nyugodtan mondhatja, hogy minden, de tök könnyű. Az ő ambíció egyébként pedig nem a tanulásba merülnek ki, az csak a hasznos mellékes, mindig is az volt. Egyszer ő is abbahagyja majd a kviddicset, akkor nem lesz hátrány, ha több mindenhez is ért. Közben mindketten végeznek az evés-ivással, Yarista pedig jólesően dől hátra, mielőtt válaszolna a kérdésre.
- Én csak egy egyszerű kviddicssztár akarok lenni, akire felnéznek az emberek. De ez még nagyon messze van, mindenféle téren. Egyrészt nincs miért felnézni rám, másrészt a képességeim sem olyanok még, hogy az legyek, de hajtok, hogy mindkettő sikerüljön. Az iskola csak másodlagos. – ezzel nagyjából mindent elmondott, amit szeretett volna erről a témáról, belesűrítette a mondandójába a lényeget.
- Eszünk még valamit, vagy megyünk? Nekem ez a forró csoki bőven elég volt mára. – mosolyog a lányra. Nos, ha nem lenne kötve a keze, biztos tudna még pár témát felhozni Lottének, hogy hova mehetnének, de így? Van hátránya ennek az állapotnak is…

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Yarista fáradtan ébredt. Egyrészt, mert az edzések egyre keményebbek, nem sikerült még elérnie, mait eltervezett. Úgy volt, hogy majd fokozatosan megszokja az új terhelést, a környezetet, de rengeteg mással is fárasztotta magát és hiába volt hétvége, ha azt Elemi mágiával, Nonverbális varázslással, plusz a tanulnivalók lemaradásának behozatalával töltötte. Persze ő vállalta, tehát egy rossz szava sem lehet, csak épp szabadideje nem maradt, tegnap is jóval takarodó után zuhant az ágyába. ~ Minek kell nekem jó tanulónak is lenni? Leszokhatnának már erről MissMissék. ~ pufogott magában, de igazából nem emiatt ébredt fel, hanem egy bagoly kopogtatott, mint az később kiderült. Fáradtan botorkált az ajtóhoz és kinyitotta az ajtót, de nem tudta még a szemeit annyira éles koordinálni, hogy lássa, hogy mi áll előtte. Tulajdonképpen senki, mert a bagoly a földön türelmetlenkedett, majd megbökte a csőrével.
- Hé, jól van már. – dörmögte álmosan, még egy nagyot bele is ásított, miközben kinyújtózott, majd átvette a kis küldeményt. Gyorsan zsebre is vágta, majd hozott egy kis bagolycsemegét az állatnak. A többiek is ébredeztek már, de ez nem zavarta túlságosan Yaristát. Ő visszaszenvedte magát az ágyig, majd elolvasta a levelet, ami nem volt aláírva. Mivel kapott már ilyen leveleket, nem nagyon tudta, hogy mit is kezdjen vele. ~ Nem ismerem a kézírást. Bárki lehet, és mi van, ha nem Bonnie? Sőt, még rosszabb, odamegyek, rám mászik valaki, és belép Bonnie. Akkor ennyi is a bimbódzó kapcsolatlehetőségünknek… ~ Húzza el a száját, majd egy újabbat ásít. Aztán tovább fetreng, míg a többiek összeszedik magukat. megvárja, míg mindenki elmegy, ő csak utána megy ki a fürdőszobába. Megmosakodik, közben eszébe jut a levél. ~ Mi van, ha mégis a cicalány küldte? Ha nem megyek el és ő az, akkor megint befuccsolok. Szép helyzet. ~ Morfondírozik, majd a reggeli rövid készülődés után, felöltözik egy kényelmes ruhába, na meg a talárba, és a cuccaival még éppen beesik az első órára. Nagyon nem figyel, próbál nem elaludni. Nagyon lassan telik a nap a fiú számára. Ebédnél is csak piszkálja az ételt, majdnem belefejel a levesbe, nagyon nincs formában. ~ Még jó, hogy ma nem lesz edzés… ~ állapítja meg, és gyorsan végez az evéssel, mikor egy kicsit magához tér. Azt már bőven látja, hogy elmarad a ma délutáni gyakorlás és tanulás. Órák után pedig lassan kiválasztja a ruháját, egy kékeszöld inget, egy szebb nadrágot mellé, meg egy melegebb cipőt. Vesz még magára egy bőrkabátot és egy sapkát is húz a fejére, így indul meg a cukrászda felé. Most már kipihentebb, végül is egész nap lustálkodott amennyit csak lehetett, beszélgetni is csak éppen annyit beszélgetett, amennyi feltétlenül szükséges volt. Lassan meg is érkezett a cukrászdába, gyorsan körülnézett. De csak egy szőke hajú valaki volt neki háttal, aki egyedül ült, próba-szerencse alapon elindult felé. Úgy gondolta, hogy gyorsan leszereli az ismeretlent, aztán el is tűnik, nehogy pletyka induljon útra, amit most nem szeretne kivételesen. Megállt egy kicsit a lány mögött, majd megköszörülte a torkát.
- Helló, te írtad a levelet? Ne haragudj, de… - kezdett bele a beszédbe és lassan elindult az idegen mellett, hogy a szemébe nézve kérhesse ki magát, de az utolsó szónál nagyon meglepett arcot vág, hiszen a cicalány az, csak szőke hajjal. Egy pillanatra ki is esik a szerepéből, csak bámulja őt, majd újra megköszörüli az időközben kiszáradó torkát, az ajkai pedig széles mosolyra görbülnek.
- Bonnie! Nagyon megleptél, és nagyon jól áll neked a szőke! – szavai fellelkesülve ölelik körül a rellonos lányt, akit időközben jól magához is szorít, bár kissé idétlen, hogy ő áll, a cicalány pedig ül a székén.
- Nagyon örülök, hogy te vagy az! – a lelkesedés nem apad, a vigyor is megmarad, miközben gyorsan ledobja a kabátját, a sapkát már levette, mikor bejött a cukrászdába. Ad gyorsan két puszit a lánynak és a körasztalnál mellé ül.
- Minek köszönhetem a meghívást, tudod eddig ez a nap és a hét fénypontja! Na, meg te! Nem is láttalak órákon, bár tény, hogy senkit sem láttam igazán. – kuncog és beletúr Bonnie hajába finoman, mintha fésűfogak lennének az ujjai. Legszívesebben megcsókolta volna a rellonos háztársát, mert el van szokva, hogy udvarolni is kell. De megígérték egymásnak, hogy nem ugranak bele semmibe – kivéve az első találkozást – és normálisan csinálják.  Kicsit furcsa ez neki, de élvezi, mert úgy érzi, hogy megéri Bonnie miatt ez az egész, amit egy öles lépéssel átlépne. Közben ráfonja a kezét a cicalányéra, mert nem bír nem hozzáérni és csillogó kékjeivel várja a válaszokat a lány lélektükrébe nézve.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Titokban reménykedett benne, hogy Bonnie várja őt. Kétszer lepődött meg pár másodperc alatt. Először azért, mert azt hitte, hogy nem a cicalány az, hanem egy ismeretlen.  Másodjára pedig azért, mert Bonnie volt mégiscsak a titkos ismeretlen, aki a levelet küldte neki. A fárasztó nap után azonnal felvidult, mintha valaki beinjekciózta volt egy nagy adag jókedvvel.
- Csak a kezdet? Pedig már ez is tökéletesen elég lenne. De kíváncsi vagyok! – vigyorog, majd köszönti a lányt, aki visszabókol, sőt még kis is fejezi, hogy mennyire örül neki. Yarista kezdi érezni az összhangot, és azt, hogy mindketten ugyanazt szeretnék végeredményen.
- Nos, én pedig téged, de így még jobb. Most már felismerem majd a kézírásod is. – mosolyog Bonniera, aki felkéri, hogy rendeljen valamit. Nos, mivel még nem nagyon ismeri az ízlését, két forró csokit rendel, azt mindenki szereti és talán még a cicalány sem fog megorrolni egy kis bűnözés miatt. Miközben várják a rendelést, a szőke hajú szépség felhozza az egyik ígéretét, mire pontosan emlékszik. ~ Habár már akkor elvetted az eszemet, minden másodperce megvan, drága. ~
- Igen, emlékszem. – erősíti meg Bonniet, így most már előadhatja, amit szeretne igazából. Egyre szélesedő mosollyal hallgatja a lányt, és átveszi a papírt, amit a kezébe nyom a szöszi macskalány.
- Igen, persze. Mikor lesz? Sajnos, ha edzés van, nem tudok menni, mert éppen büntibe vagyok. vagyis, megígértem Legrának, hogy nem hagyok ki edzést, és ő ezt nagyon szigorúan nézi. Azonban mindenképpen szeretnék elmenni és… - itt rápillant a dátumra, majd gyorsan elgondolkodik, hogy akkor van-e valami, de éppen szabad lesz, tehát szélesre húzza az ajkait - … úgy látom, hogy pont ráérek! Szóval, igen, megyek és drukkolok! – gyorsan átöleli a lányt, miközben meghozzák a forró csokikat. Yar illedelmesen megköszöni, majd visszatér Bonnie-hoz, majd beharapja az ajkait. ~ Na, most kéne valamit mondani, amivel előrelendítjük a nyilvánvalót… ~ morfondírozik.
- És mit szeretnél? Melyik legyek a felsoroltak közül? – vigyorog sejtelmesen, majd közeledni kezd a cicalány ajkai felé a sajátjával. nem akarja kellemetlen helyzetbe hozni, de adott volt a kérdés, viszont szeretné megkönnyíteni a válaszadást is. Ha Bonnie nem ellenkezik, akkor megcsókolja finoman, nem túl hosszan, de nem is röviden. Majd várja a választ, bármi is történjen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Alig bírja levenni a szemeit Bonnieról, egyszerűen a lány elvette a józan eszét, pedig mint tudjuk, ő mindig józan. Nézi az ajkait, szinte nem is hallja, hogy mit beszél a másik, csak megigéződve ül és próbálja inni szívószállal a forró csokiját, azonban többször is melléteszi a száját. Ilyenkor meglepődik és lenéz, hogy mi lehet a probléma, de igazából semmi, csak figyelmetlen más dologra a cicalányon kívül. Mielőtt kinyilvánítaná a döntését, muszáj elmondania, hogy az edzéseket nem tudja kihagyni – igazság szerint nem is szeretné -, de rokonlélekkel van dolga, így aztán csak még boldogabb lesz és még jobban el fogja borítani az a rózsaszín felhő, ami a távolból már kezd leereszkedni a fiúra. A meghívást elfogadja természetesen, amit egy csókkal pecsétel meg, hogy Amanda mindenképpen elhiggye, hogy ő vele szeretne lenni. Aztán felteszi a cseles kérdését, de az újdonsült szőke lányt ez nem tántorítja el. Most Bonnie a kezdeményező fél, Yar pedig hagyja magát megcsókolni, ez a rész már elég gyakorlottan megy neki, de a cicalánnyal mégis másnak érzi az egészet, nem távolinak, hanem jóval bensőségesebbnek.
- Tökéletesen megfelel. – vigyorog, és ezzel ő „hivatalossá” is tette azt, hogy ők innentől egy pár. De, hogy a közhelyeket tovább erősítse, és talán ezzel boldogabbá tegye a leendő párját, még egyet kérdez, miközben közelebb húzódik hozzá.
- Bonnie, szeretnél a barátnőm lenni? – huncutul vigyorog közben, mert igazából erre semmi szükség nem volt, de ha már ilyen jól szórakoznak, miért is ne. Közel hajol a lány ajkaihoz, majd beharapja az alsó ajkát Bonnienak a sajátjaival, aztán már csak azt veszi észre, hogy csókolja a lányt, a választ m,ár meg sem jegyzi, úgysem volt rá igazán kíváncsi, hiszen a szőke rellonos leányzó ezt már kinyilvánította. Csók közben a hajába túr, majd elválasztva az ajkaikat, szorosan, vadul kalapáló szívvel átöleli Bonniet. Egy jó fél percig, vagy még tovább is így tartja őt, valahogy nem akaródzik elengedni a másikat, de egyszer minden jónak vége szakad, és csillogó szemekkel figyeli a lány arcának rezdüléseit. Finoman megcirógatja az imádott arcot, jelenleg nem tudja elképzelni, hogy más lányhoz így érjen hozzá. Nagyon megszólalni sem tud, igazán nem jut eszébe most semmi, vagyis ami igen, az nem erre a helyszínre való. Nagyon tetszik neki az új barátnője, de ez azóta így van, amióta megismerte őt.
- Találnom kell neked egy becenevet, de valami nem túl csepegőset. Mókuscukorborsó például biztos nem leszel. – felkacag a saját poénján, majd tovább gondolkodik, hogy mi legyen, és közben nem engedi el Bonnie kezét.
- Na, jó, most nem tudok gondolkodni, ha a közelemben vagy. Túlságosan nagy az mágneses képességed. Gyönyörű szemeid vannak. – udvarol tovább, kimondva a számára nyilvánvaló dolgokat. Eszébe jut a forró csoki, gyorsan iszik belőle, oda sem néz, csak leteszi a poharat, amit sikeresen fel is borít. Ez már kijózanítja, hiszen egyrészt sajnálja az italt, másrészt nem akart problémát okozni. Előhúzza pálcáját és próbálja menteni a menthetőt.
- Evapores! – szól varázs és mivel a pálcamozdulat is jól sikerül eltűnik a forró nedű, de foltot hagy maga után.
- Hát ez van. – vonja meg a vállait, majd megcsókolja a lányt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Eddig minden szuperül alakult, erre az egészre csak titokban számított Yarista, hiszen ez az általa végiggondolt lehetőségekből a legjobb végkimenetellel végződött eddig. Végül is csak kimondatta Bonnieval, hogy legyen a barátnője és ezen jót mosolyog, de csak vidáman, nem kerül elő a gúnyos mosoly él, nagyon örül neki.
- Akkor egyetértünk. – suttogja, miközben Bonnie visszaváltozik azzá a dögös lánnyá, aki a találkozásukkor volt. Legalábbis, már nem fogja vissza magát, ami nagyon is tetszik Yaristának, hagyja, hogy a lány kezei szabadon kószáljanak, cserébe az ő ajkai is ugyanezt teszik, már amennyire az illem engedi ezen a helyen. Nem akar túlzásba esni, csak maradjanak normális keretek között. A becenéven jót nevetnek, majd Yarista elgondolkodik egy normálison is.
- Akkor mondjuk, hívhatlak úgy, hogy Amy? Az olyan kedves. – vigyorog, és talán rellonoshoz nem illő módon romantikáznak, de hát ilyenek az érzelmek, elveszik a józan ítélőképességet. Egyébként pedig Yarista sosem vallotta echte rellonosnak magát, szóval nála azt is hihetik, hogy csak játszik egy újabb áldozattal, pedig ez korán sincs így, vadul dobogó szíve ezt jelzi is Bonnie számára.
- Hmm, édesanyád is csinos hölgy lehet akkor. – kontráz rá, de biztosan így van, szép szülőknek általában szép a gyermekük, minden bizonnyal így van ez a Philips családban is. Amy hangvétele kissé elbizonytalanítja, de nem kérdez rá, hogy mibe nyúlt megint bele. Ehhez igazán van érzéke, mindig megtalálja a z érzékeny pontokat az embereknél. Aztán kiönti a csokiját, majd megoldja a problémát, viszonylag elég jól.
- Na, igen, akár csak a folt az asztalról. Remélem jó sokáig fog tartani ez a varázs Amy. – vigyorog vissza, majd szórakozottan megvakarja az állát.
- Van kedved odaülni a kanapéra? – mutat egy sarokba, ahol a bőrkanapé áll, de még nem foglalt. Valószínűleg így délután mindenki tanul, vagy talál valami más elfoglaltságot, minthogy legyen ideje lejönnie a faluba.
- Csak azért, mert ott kényelmesebben hozzád bújhatnék. – vonja meg félszegen a vállait, és úgy érzi, hogy ma non-verbális varázslást sem fog tanulni, meg úgy nagyjából semmit sem. Mégis ez az első alkalom, és ezt ki kell élvezniük.
- Neked van testvéred? Még annyi mindent nem tudok rólad. – szúrja közbe az újabb kérdést, miközben továbbra sem engedi el Amy ujjait, a sajátjaival fésüli össze.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Muszáj volt megtennie, egyrészt mert Jessie-nek tudnia kell, hogy mi zajlott le benne, és mik motiválták, hogy elengedje őt. Nagyon nehezére esett, és sokszor gyötörte a bűntudat, de Jess megkönnyítette a dolgát azzal, hogy eltűnt, már amennyire ez könnyű volt neki. Mire Bonnieval találkozott, már lélekben szakított Jess-sel, nem érezte megcsalásnak a dolgot, ezért is nyugodtabb, mint mikor Jessie felpattan a szavaira és számon kéri. Lassan benyúl a zsebébe és átadja a kis cetlit, amit kapott az ismeretlentől, kinek most nagyon hálás.
- Nem tudom, hogy ki írta. - mondja szomorú szemekkel, igazán nem akarja bántani őt, mert nagyon sokat jelent számára, még most is. Most, hogy találkoztak, sokkal nehezebb a dolog, mint, ahogy azt először képzelte. Jessie viselkedése aggodalomra ad okot, egyáltalán nem ilyen szokott lenni, nagyon furcsállja ezt a hűvösséget, zavarja és fél tőle. Nem szó szerint, hanem attól, hogy történt valami vele, ami megváltoztathatta és most erre még ő is rátesz egy lapáttal, de legalább nem kertel. A következő kérdés Jessitől evidens, hiszen erre akár számítani is lehetett volna. Yarista kapcsolatai sosem voltak hosszúak, bár az is igaz, hogy a barátnőket megválogatta, csak aztán elszúrta.
- Senki, vagyis, van valaki, de nem ezért... vagyis, már ezért is, de... - összevissza beszél, nem tudja, hogy mivel kezdje a mondandóját, majd egy nagyot sóhajtva megembereli magát, mi több hirtelen magához öleli Jessiet.
- Sajnálom. - mondja, és gyorsan elengedi őt, még egyet hátra is lép, nehogy valami meggondolatlanságot csináljon és véget érjen az ami még el sem kezdődött Bonnieval.
- Nekünk nem szabad együtt lennünk. Katherine miatt sem. A másik pedig, hogy túl gyorsan merültem bele... beléd. Nagyon szerettelek, még most is szeretlek, de nem folytathatjuk tovább. A másik lány, akivel egyszer találkoztam azóta, de igazából nem történt semmi, Amanda Philips. De csak azért mondom el, mert kérdezted. Segített nekem az egyik edzés után eljutni a hálómig és jól elbeszélgettünk. Ezen felül kikértem azok véleményét, akiket barátaimnak tartok és feltétlenül megbízom bennük. Változtatni akarok az érzelmi életemen, mert ami most van, az nem vezet sehová. Ennek egyik állomása az, hogy szakítok veled, főleg Katherine miatt. - fejezi be a mesélést, de egyáltalán nem szégyelli a dolgot.
- Szeretném tudni, hogy miért tűntél el, egyáltalán nem akarok vádaskodni, de úgy látom, hogy nem vagy önmagad. És attól, hogy nem járunk, még érdekel, hogy mi van veled. Persze, lehet, hogy most kár volt felhoznom. - sóhajt egyet, és tétovázik. Elmenjen, vagy maradjon? Megölelje, vagy ne csináljon semmit? Nem akarja bántani őt, de tudja, hogy ezt nagyon nehéz - vagy éppen lehetetlen - elkerülni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Nyuszó-muszó? – elkerekedett szemmel hallgatja a drága szavait, mert ezzel most jól meglepte. Nem volt jellemző az ilyen és ehhez hasonló szavak Bonnie-ra, de persze nem ismerte még. Lehet, hogy a szerelemben más, lágyabb és nem olyan vagány, mint, ahogy mutatja magát, ami egyáltalán nem baj, de úgy érzete, hogy ez komoly becézés volt. ~ Akkor is imádom, ha angyalbögyörőmnek fog hívni. persze csak magunk között, remélem. ~ Tovább mosolyog, mert minden jól alakult. Még nem tudja, hogy szerelmes-e a szöszibe, vagy sem, de, hogy jó úton jár hozzá, abban egészen biztos. A családnál megnyugtatóan hallja, hogy nincs baj azzal, hogy rákérdezett, majd ő is elmondja a saját családjának tragédiáját. De sokkal inkább foglalkoztatta, hogy van egy ikertesó is.
- Ki az a Max? – kérdezi, mert róla még nem hallott. Nem féltékenységből, hanem, mert tényleg érdekelte, hogy Amy-nek kik a barátai, persze az is lehet, hogy most jól mellényúl és Max volt az egyik pasija régen. Van ilyen, legfeljebb már ennyivel is többet fog tudni a drágáról, aki éppen a kezeit simogatja, vagy a hátát cirógatja.
- Óvatosabb? Miért kell óvatosabbnak lennie, te kis huncut? – megemelgeti a szemöldökeit, mert el tudja képzelni, hogy mit művelhet két ugyanúgy kinéző ember. ~ Rosszabb, mint a metamorfmágia, akkor csak egyedül van, bár… ~ Ezen kicsit elgondolkodik, de figyel a válaszra és az újabb kedves gesztusokra. Ő is természetesen továbbra is átöleli Őt, és cirógatja az elérhető publikus helyeken.
- Remélem, hogy így lesz, ránk férne. Kicsit megszomjaztam… - mondja, majd egy kedves csókot lehel az új párjának az ajkaira.
- Hmm, ez finom. Még. – sóhajt, majd csókokat csókok követnek, amíg csak el nem múlik a szomjúsága. Felszabadultan ajakcsatázik Amy-vel, nem törődve a külvilággal. Ez most az ő pillanatuk, nem zavarhatja meg őket semmi. Ha igen, könnyen kiborulhat, és azt nem szeretné. De ez eszébe sem jut, éppen jól lefoglalják őt kedvese ajkai.
- Azt hiszem ez a randi elég jól sikerült, nem gondolod? – válik el egy idő után az éltető ambróziájától, a görög istenek sem ehettek ennél finomabbat, úgy gondolja. A szíve hevesebben kalapál, és bármennyi kalap áll most szelíden a fogasokon, nem kíván még távozni, nem akarja a pillanatot, a perceket megszakítani. Pedig előbb-utóbb erre a sorsra fog jut a Rellon új párja, lassan el kell indulniuk vissza körleteikbe, de Yarista úgy gondolja, hogy ma már nem fognak tanulni semmit. Ő biztosan nem, csak egy szőke lányról fog áradozni a fiúknak, vagy csak csendben álmodozik róla.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Yar csak hallgatja, ahogy Amy csacsog és próbál védekezi, közben a fiú nagyokat hümment, jelezvén, hogy csak kicsit hiszi el a sztorit. Persze az ajka szélei remegnek, ami azt mutatja, hogy igazából csak szemtelenkedik, de nagyon is figyel arra, amit a cicalány mond neki.
- Ó, hát te nem is lehettél hibás. – vigyorog, mert Bonnie igenis simán lehetett hibás, hiszen az ő ismerkedésüknél is elég rámenős volt az akkor még barna hajú leányzó.
- Hú, az szép lehetett, gondolom eléggé meglepődött, hogy a „csaja” jól pofán vágta. Ilyenkor az első gondolata az az embernek, hogy: „Vajon mit tettetem?” – mosolyog továbbra is, és Amy arcára lehel egy finom csókot.
- Érdekes sztori volt, bár az utolsó mondatod kicsit figyelemfelkeltő. nagyon vigyáznom kell. – ijedt képet vág egy pillanatra, majd elkacagja magát. Nem tudja, hogy meg tudná-e különböztetni majd később a testvérétől a rellonos szöszit, most még biztos nem. talán, ha már jól összemelegednek, akkor lesz annyi tapasztalata, hogy felismerje a jellembeli eltéréseket, mert azok lehetek, ha égis ugyanúgy néznek ki pontosan. Igazság szerint megismerné Amy testvérét, nagyon kíváncsi, hogy milyenek lehetnek együtt, na meg arra, hogy neki ez milyen esztétikai élményt okozhatna Yarnak, hiszen már egy is szívdobogtató a cicalányból, nemhogy még egy tükörkép pluszban. Aztán újabb csókokban merülnek el, Yaristának egyre jobban tetszik a kialakult helyzet és a kezdés, amit ki is mondd. Ráadásul a pozitív visszajelzés szóban is – hiszen a csókok azért elég bizonyítékok még neki is – csak megerősíti az egészben. Most igazán boldognak érzi magát.
- Igen, már besötétedett, és lassan eljő a takarodó és hiányozni fogsz. Nem fogok tudni aludni, mert te járkálsz a fejemben majd. – bókol tovább még egy kicsit, majd feláll a kanapéról. Ekkor kezd el valamit keresgélni Bonnie, mint kiderül a karkötője tűnt el valahová. A fiú körbenéz, majd visszamegy az asztalukhoz, de nem találja meg az ékszert. Viszont eszébe jut egy jó megoldás.
- Használd az invitot, ha itt esett le, akkor meglesz. – mondja mosolyogva, majd Amy elé térdel és egy ösztönző csókot ad az ajkaira.
- Szóval csak nyugalom, meglesz. Ha kell, felforgatom érte a cukrászdát. – mondja, majd várja, hogy Amy megpróbálja elővarázsolni a medálos karkötőjét. Reméli, hogy gyorsan meg lesz, és akkor minden mehet tovább és boldogan sétálhatnak vissza a kastélyba, Yar pedig áradozhat a srácoknak egy kicsit. Ha viszont nem, akkor mindent meg fog tenni, hogy előkerüljön a dolog, ha más nem vesz Amynek egy másikat, csak nem tudja, hogy mennyit jelenthetett neki ez a dolog. Yarnál is vannak olyan dolgok, hogy a hasonló már nem jó, mert esetleg egy emlék fűzi hozzá, mint például a Legrás dedikált kviddicskártyáihoz. Onnan kezdődött a kedvencével a kapcsolatuk, amikor véletlenül összefutottak a kastély parkjában. Az élményt egy újradedikált ugyanolyan fotó sem tudná már visszaadni, és lehet, hogy Amynek pont ilyen sokat jelent a karkötője.~ Csak meglesz! ~ Reménykedik tovább, majd átkarolja a lányt hátulról.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

A hangulat fokozódik, a kémia pedig erősen működésbe lép a két diák között. Yarista egyre jobban kezd beleesni Bonnie-ba, és nagy örömére ugyanígy van ezzel a beleesés célpontja is, csak visszafelé. Már hosszú távú gondolatok jutnak az eszébe, talán még sosem gondolkodott ennyire távolba, mint most, és ez nagyon furcsa és kellemes dolog egyszerre számára. Elgondolkodik a huncut kis megjegyzéseken, amikkel a testvérére utal, de biztos benne, hogy elkerülhetetlen a találkozás majd, és arra valahogyan fel kell készülnie. ~ De hogyan? Ha mindketten ugyanúgy néznek ki… Úgy látom, hogy vonzom az ikreket, de ennek nem biztos, hogy jó vége lesz. Jobb lesz, ha kérek valakitől tanácsot, mondjuk Katitól, hátha tud valami okosat mondani női szemmel. ~ Elhatározza tehát, hogy a legjobb barátja segítségét kéri az ügyben. A karkötő pedig elveszik, Yar próbál ötletelni, de nem segít.
- Nem hat rá? Kár. Akkor viszont segítek! – mondja mosolyogva, majd mellé térdel a drágának és keresni kezdi ő is. A két kis kommandós, egészen eljut az asztalig, ahol ettek, de Yar nem találja még mindig a földön az elveszett tárgyat.
- Ó, ez nem igaz! Meglesz és kész! – vigyorog Amyre, majd feláll. Akkor valami megcsillan azon a széken, ahol a kedvese ült nem sokkal ezelőtt. Gyorsan felkapja és megnézi magának, igazán lenyűgöző darab, ahhoz képest, hogy nem nagyon érdekli az ilyesmi.
- Megvan! Ez az igaz? – kérdezi csillogó szemekkel és odalépked Bonniehoz, az üres kezét nyújtva, hogy felsegítse őt.
- Mit érdemel a kincs megtalálója? – huncut mosolyra görbülnek az ajkai és várja, hogy hogyan dönt Bonnie. Nagyon örül, hogy meglett a karkötő, annak meg pláne, hogy ő találta meg. Biztos benne, hogy nagy ajándékot kap Bonnietól cserébe. Amint ez megvan, elmegy a lány és a saját kabátjáért.
- Szerintem ne kísértsük tovább a szerencsénket. Induljunk. – mondja és feladja a barátnőjére a kabátot. Azért még gyorsan lop egy csókot, majd felajánlja a kezét a másiknak, nagyon szeretné, ha tényleg egy párként távoznának. ~ Ilyen jó napom régen nem volt, vagyis… Még sosem volt! Ha nem nézzük a kviddicset. ~ Teszi még hozzá gyorsan magában, de meg is ijed egyben. Bonnie már-már veszélyezteti a kviddics prioritását a fiú értékrendjében. Ez pedig nagyon nagy szó!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Yar csak nézi, ahogy a volt barátnője széttépi a cetlit, amit az ismeretlentől kapott. Igen, már eldöntötte, hogy így lesz a legjobb, persze tudja jól, hogy ez most Jessie-nek fájni fog. Ő sem érzi jól magát, mielőtt bárki azt hinné, de változtatnia kell, és az egyik változás az, hogy most hallgat a tanácsadókra. Mivel még csak kétely sem volt bennünk, neki sincs mit ezen rágódnia, és azon vette észre magát, hogy már lélekben feladta ezt a kapcsolatot. Rosszul esnek neki Jessie szavai, mert ő igen is szerette őt, abban viszont igaza van, hogy már nem szereti.
- Igen, már nem szeretlek. Igazad van. - mondja beletörődötten, és hagyja, hogy Jess tomboljon, hogy kiadja magából, amit csak kell. Ez is segít neki, hogy jó döntés volt, legalábbis ezzel könnyű takaróznia majd, könnyebb lesz a szívéből kitépni a lányt. Igen, ki kell, mert legszívesebben megcsókolná, és hagyná a fenébe az egészet, de muszáj változtatnia, mert így csak egy érzelmni roncs marad. Ráadásul ki tudja, hogyha így maradna a helyzet, és jönne egy másik lány, nem folytatná ott,. ahol abbahagyná. ~ Nem, ezt nem akarom, igazuk volt. Igazuk kellett, hogy legyen! ~ próbál kapaszkodni Alexa néni és Kati mondandójába.
- Lehet, hogy így van... Akkor nem szerettelek. - egyezik bele, de csak azért mondja - nagy fájdalommal a hangjában -, hogy minél gyorsabban véget vessen ennek. Imádja a lányt, de most nagyon furcsa, még akkor is, ha ő a szenvedő(bb) alany. Lehet, hogy jobb lesz, ha később sem találkoznak, mert csak megfájdul a szíve... hiszen lesz egy kitépett darab, ami Jessie volt. A kérdés, hogy terelje a témát, és mert kíváncsi valóban, hogy mi történt, meglepi őt. Az utolsó mondat pedig szívszorító, jeges marok. Persze tudta ő, hogy Jessie-t az indulat fűti, és joggal dühös, de ettől még nem lett könnyebb a helyzet. Csak némán nézte, ahogy Jess a bőröndjéért nyúl és tétovázik, majd ugyanígy követte a csókot is. Bár a reflexek nem maradtak el, a szemei lecsukódtak, és egy másodpercig el is mosolyodott a régi érzések miatt. Viszont a csók már nem volt a régi, még akkor sem, ha mély érzelmek jutottak el hozzá, de ez nem Jessie hibája, hanem Yaristáé.
- Sajnálom. - suttogja maga elé, amint elhalad mellette a volt barátnője. vett egy mély levegőt és felzárkózott mellé.
- Ha szeretnéd, elkisérlek a kastélyig, de megértem, ha most... ~ inkább nem. ~ a mondat vége már csak a gondolataiba futott végig. Ez volt a legrosszabb szakítás érzelmi szempontból, amit valaha csinált. Beharapott ajkakkal bandukolt Jess mellett, ha igényelte a kíséretet, ha nem, akkor megvárta míg eltűnik a sziluettje és csak utána indult útnak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Most már muszáj elmondania, mielőtt kitudódik teljesen. Bár már az is lehet, hogy Amanda megtudta a dolgot. Igen azt, hogy levitás lett, átment a kékekhez, és ő nem szólt róla, bár a terveibe beavatta a kedvesét. Persze abbn több verzió is volt és talán jobb lett volna, ha vele beszéli meg teljesen, de tudta, hogy akkor biztosan nem megy sehova, Candy minden szava kétszeres hatással van rá, legyen az jó, vagy rossz. Hiába, szerelmes, túlságosan is, és most egy kicsit rosszul is érzi magát. Rolival jött, de a sárkányt elengedte repkedni, persze csak az engedélyezett területek fölé, és ezt a kis hüllő be is tartja. Így most egyedül üldögél egy padon, várja, hogy a Drága megérkezzen. Idegesen tördeli a kezét, már azon is sokat agyalt, hogy milyen ruhába jöjjön. Gondolta, hogy kék talárjában sétál majd le, de nem akarta sokkolni már messziről a Kedvest, így inkább egy egyszerűbb összeállítást választott. Amanda még sehol, benne pedig nő a feszültség, hogy vajon mennyire lesz mérges a lány? Biztosan az lesz, annak kell lennie, mert kihagyta a döntésből. MI van, ha úgy dönt, hogy Svédországba megy? Nem, akkor biztosan beavatta volna előre, mert az sokkal nagyobb kihívás elé állította volna a jelenleg harmonikusan működő kapcsolatukat. ~ Hülye vagyok, biztos, hogy tudja már, ha más nem a rellonosoktól... Akkor még rosszabb a helyzet... ~ Dühösen ugrik le a padról, és kavicsokat kezd dobálni a folyóba, néhányat meg is "kacsáztat", amik többet pattannak a vízen. Mivel túl dühös magára a koncentráláshoz, alig van sikerélménye. ~ Talán el kéne kezdenem lenyugodni és magamban lejátszani, hogy mit fogok mondani, mielőtt meglátom. Onnantól már nem lesz visszaút... ~ Sóhajtozik, mint aki szívinfarktust kapott és benntartja a levegőt. Az ajkait beharapva erőlteti vissza magát a padra és gondolkodás közben a körmét kezdi rágcsálni. ~ Szia Mandy! Kék lettem, ugye nem baj? ~ Lehorgasztja a fejét, majd tovább erőlteti a rosszabbnál-rosszabb ötleteket. Az őrületbe kergeti magát, ami végül egy szavas mondatban tör ki belőle.
- Elég! - állítja le az önostorozó gondolatait egy pillanat alatt. Gyorsan körbenéz, de nem lát senkit, aki fantasztikus produkciójának szemtanúja lehetett volna. ~ Végül is nem meghalni készülök, mint a múltkor... ~ Nyugtatja magát, azonban a hevesen verő szíve tudja, hogy csak akkor fog igazán lenyugodni, ha Amanda megérkezik és elmondja a történteket. Az már megint más kérdés, hogy utána miért kell izgulnia majd, vagy kell-e egyáltalán.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Sajnos túlságosan hűvös a fogadtatása, amire nem számított. Az rendben van, hogy leszúrják, meg is érdemli, de úgy érzi, mintha halálos bűnt követett volna el Amanda szemében. Nagyon rosszul esik neki az eltávolodás és a hangnem is, nincs ehhez szokva, tőle meg még sosem tapasztalt ilyet. Fordított esetben – mint például az a bizonyos szilveszteri ügy – Yarista sem örült, sőt, de nem tudott ilyen hideg lenni, mint Amanda. Valami nem stimmelt, nem értette, hogy mire ez távolságtartás. Inkább gúnyolódjon, vagy heccelje a kékekkel, de ez a fagyos hangulat nagyon nem jött be neki. A bűn, amit elkövetett nem volt ekkora volumenű, így most kezdett félni attól, hogy mi van, ha ennél nagyobbat nem mond el neki? Akkor szakítanak? Elhessegette a rémképeket, és hiába is volt fagyos az a tekintet, Yar még így is imádta, csak azt sajnálta, hogy neki szól.
- Igen, jól érzem magam ott. Nagyszerű a kilátás, gyönyörű az egész vidék felülről. Ráadásul nem kell mindig a hátam mögé nézni, hogy ki szeretne felbuktatni, megtaszigálni, stb. Niki örült nekem, aztán ennyi. Még nem igazán illeszkedtem be, alig pár napja vagyok ott. Furcsa az egész, és nincs aki… - támogasson, vagy segítsen. Akár egy barátnő. Ezt persze már nem teszi hozzá szóban, inkább máshogy fejezi be a mondatot.
- Nincs, akit ismernék még. És ugye én sem szerettem őket annyira, hogy foglalkozzam velük. De nem bántam meg a döntést. Egyedül Te hiányzol a közelemből. – sóhajt egyet és a tavat kezdi el fürkészni. Most kiugorhatna egy óriáshal és lenyelhetné őt, azt akkor véget is érne ez a kínos beszélgetés. Nem tudja, hogy mit mondhatna még. Elmondta, bocsánatot kért, olyan sokkal többet ne várjon tőle senki, egyébként sem tudna mit kitalálni. Megalázkodni nem fog, az nem lenne méltó hozzá, és úgy hiszi, hogy Amandának sem tetszene. Ha tetszene, akkor pedig elkönyvelhetné őt pipogyának, és ez a kapcsolat rovására tenne. Így aztán marad a kellemes hangnem a fiú részéről. Előadja a félelmeit Mandyvel kapcsolatban, aki ezt kikéri magának. Ő is tudja, hogy ez nem volt jó ötlet, de már így alakult. De a fenyegetés, az egész hangulatot figyelembe véve, most nem úgy jön le neki, ahogy normálisan kéne. Dühös lesz egy pillanat alatt, de aztán lassan lehiggad, mint a kavicsba dobott kő után a hullámok.
- Ragaszkodónak, és a barátnőmnek nézlek. Akinek biztosan nem tetszett volna a döntés, és mindent megmozgatott volna, hogy maradjak. Így gondoltam. – feleli tárgyilagosan, de a tavas fenyegetésre nem reagál. Úgysem tudna szépen, így nem megy közelebb. Egyre feszültebb, pedig azt hitte, ha elmondja és bocsánatot kér, majd Amanda enyhülni kezd. Nos, tévedett. Még egyszer bocsánatot kér és elmondja az indokait. Kiderül gyorsan, hogy mi fáj igazán Amandának, és az az, hogy nem mondta el a döntését. Ezzel nem tud vitatkozni, kár is lenne, nem nyerhetné meg az eleve vesztes csatát. A vállrándítás viszont kezdi túlfeszíteni a húrt. Olyan, mintha érdekelné is lányt, amit mond, meg olyan, mint ha nem is. Yarista nem ilyen, sokkal érzékenyebb, ő nem rellonos. Most meg már pláne nem, az egész Bagolykő tudtára adta. Egyszerűen továbbra sem tudja hova tenni ezt Amandánál, még sosem látta ilyennek. Ha most arról lenne szó, hogy megcsalta valakivel, teljesen egyetértene ezzel a viselkedéssel. De mert elment a rellonból? Megingatja a fejét egy rövid időre és a hitetlenség ül ki az arcára.
- Nem felejtettem el. Hiba volt, hogy nem neked mondtam el először. És ezért most lefejezel? – kérdezi most már ingerültebben, mint szeretné, de visszafogja magát.
- Bocsánatot kérek Amanda. Ennél többet mit tehetnék? – mérgesen elfordul, és a padhoz sétál. Felmászik rá, felül a háttámlájára. Onnan figyeli megkínzott arccal a lányt, nem tudja, hogy mi sül ki ebből. Ráadásul kezdi elveszíteni az önuralmát. ~ Talán az lett volna a jobb, ha elmegyek. Nem látja, hogy szeretem? Nem akarom ilyennek, nem önmaga. Ha pedig ilyen, nagyon félreismertem. ~ Dühöng magában és szomorúan bámulja a lányt, akinek a hűvös tekintete fizikai fájdalmat okoz neki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Egyelőre nem tudja, hogy mit kéne tennie. Ő mindent elmondott, még ha későn is, de ha megszakad, sem tud többet tenni, és nem is akar. Elmondja, amit kell és ennyi, de a fogadtatás nem változik egy kicsit sem. Nem volt még ilyen helyzetben, mindig is tudta kezelni akivel volt, valamilyen módon, de most nem találja  a helyét. Ez azért lehet, mert nagyon szereti Amandát, és megbántani nem akarja, mivel ő hibázott, de megalázkodni sem szeretne. Végül is úgy néz ki, hogy Candy visszatér a valóságba, hiszen a vonásai megváltoznak. ~ Talán Ő is végiggondolta, hogy ez nem megoldás. ~ Reménykedik, de mást kap válaszul. Amanda fél, hogy elveszítheti őt, csak nem így mondja el. Azt már észrevette, hogy a Drága nem szereti kimondani az erős szavakat, csak nagyon ritkán és csakis olyan helyzetben, ahol úgy érzi, hogy muszáj közölnie. Nem nagyon repkednek közöttük a szeretlek és hasonló nagy horderejű szavak, de a másikra nézve pontosan tudják, hogy ez így van. Őszinték egymáshoz, és ez legtöbbször jó, de most például nem annyira jön ki pozitívan az őszinteség.
- Remélem, hogy jó helyem lesz. Rolinak sem tetszik, szóval az ő oldaláról is megkapom a magamét. De majdcsak megbékél – ahogy remélem te is, mondaná, de aztán a gondolatai az elméjében maradnak, nem kerülnek kimondásra. Amanda viszont megint rákontráz az előzőre és eléri, hogy Yarista kiakadjon, mint az ingaóra. Nagyon rossz érzés kúszik végig a tarkóján, egyenként állítva fel a pihe szőrszálakat, és még finoman bele is libabőrözik. ~ Hülyeségeket gondolsz, verd ki gyorsan a fejedből! ~ Feddi meg magát, mielőtt világvége hangulatban kezdene el gondolkodni. Tudja, hogy a hibáját nem lehet már kijavítani, de enyhíteni talán lehet az ez által gerjesztett haragot. Mégis újabb meglepetés éri, amikor a Drága is kinyilvánítja a szeretetét, és most kezdi el igazán felfogni Yarista, hogy mennyit jelent a lánynak ő, és ez nagyon meghatja a fiút.
- Értem, megértem. Én nem vagyok olyan, remélem, hogy nem.  Még csak véletlenül sem szeretnék kisétálni az életedből, hiszen szeretlek… - a végére már elhalkul a hangja, egy sóhaj kíséretében, miközben üldögélve figyeli a közben hozzá odasétáló Kedvesét. Néz, rá szomorúan mosolyogva, majd Amanda mögé jön és átkarolj őt. Szinte automatikusan nyúl a lány alkarjához és erősen magához szorítja, a fejét a lány arcának dönti.
- Sajnálom, de nem tudom tétlenül nézni, ha szomorú vagy - odafordítja a fejét, és megcsókolja Őt, amennyire ebben a pózban lehetséges.
- Jó, ezt majd híresztelem és akkor félni fognak. Egyelőre ők félnek tőlem és Rolitól, aki az egyiküket megharapta, a másikukra pedig tüzet fújt. Örülök azért, hogy nagy baj nem lett belőle – idézi fel a belépőjét a kis sárkánnyal. Akkor ugyan nem volt vicces a dolog, a levitások óvatlanok voltak nagyon, de szerencsére meg tudta fékezni a komolyabb bajt, amit generálhattak volna a kíváncsi kékek. Elmosolyodik és lemászik a padról, odasétál Amandához, a kékjeit a lány tengerszín szemeibe fúrja, a homlokukat összeérinti.
- Sajnálom és szeretlek. Nem akarlak elveszíteni – közben a kezeivel átöleli a lányt, és újabb csókokra emeli az ajkait. Reméli, hogy a lány megenyhült már annyira, hogy ezt a súrlódást teljesen simára csiszolják, és mehet minden a régi kerékvágásban. Legalábbis hasonlóan, hiszen már nem tudja esténként becserkészni őt, mondhatni bagolykövi léptékben ég és föld lett a távolság közöttük.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Mostanában megint felpörgött az élet mellette, és magához is ragadta Yaristát, pedig nem volt kedve. Ez kezdődött az Edictumos cikkel – amit már megszokott -, és mostanában Amandától is hallott vissza olyanokat, amitől igazán megdöbbent. Szinte már a fél Levitával megcsalta a Drágát, mindenféle felállásban, már csak a fiúkkal nem hozták össze lassan. De, hogy ez most kinek és mire jó, azt nagyon nem érti. Aileenes pletykáról tudott, de az egy furcsa helyzet volt, és szegény lány nem is volt igazán önmaga, egyáltalán nem haragszik rá. ezért most – mivel Amanda nem ér rá – jobb híján egyedül lép be a cukrászda ajtaján. ~ Egy forró csoki mindig helyre teszi az önbizalmam és a kétes híreket száműzi a fejemből. ~ Vékony mosollyal néz körbe, de egyelőre semmilyen ismerőst nem lát. Egy üres asztal felé indul, majd ledobja magát az egyik székre, a bejárat felé nézve fog ülni, hátha bejön majd valaki, akit ismer, és akkor egyedül sem kell majd üldögélnie. A pincérlány nemsokára meg is hozza az étlapot, Yarista gyorsan rendel két forró csokit, mielőtt eltűnne a kiszolgálója. ~ Nem olyan udvarias, mint a Maid cafésok, de isteni a csokijuk. ~ Kuncog magában és pár perc múlva már az italát fogyassza jókedvűen. Továbbra is böngészi még, hogy mit egyen, de most valami sósra vágyik az édes mellé. Sajtos óriásrolót néz ki magának, amit az újból feltűnő és kacsintó pincérlány, máris felír a kis noteszába, pár percen belül pedig ki is viszi a fiúnak. ~ Na, pont emiatt jöttem, hogy ne legyenek ilyenek… ~ Duzzog vagy két pillanatig, majd beleharap az omlós süteménybe. ~ Ez mennyei! ~ Élvezkedik az ízharmónián és nézelődik lelkesen. Többen is megbámulják, kik ellenségesen, kik hízelgőbben, de ez most nem érdekli Yaristát. Viszont majdnem félrenyeli a következő falatot, maikor egy szőke hajú nagyon is ismerős lány lép be a cukrászdába.
~ Biharszegi? Azt hittem, hogy téged elnyelt a föld. Persze, az túl nagy szerencse lett volna… ~ elhúzza a száját, ahogy a lány beteszi maga után az ajtót. Yarista most lefelé nézve inkább próbálja kiverni a fejéből a látványt, koncentrálva a finom süteményre és a forró csokijára. Abban reménykedik, hogy nem látja meg őt Béhajnalka, hanem valahová máshová ül majd le. ~ Amúgy is, hol volt egy évig? Még az órákon sem láttam. Nem mintha annyira hiányzott volna, de eddig fel sem tűnt. Az is igaz, hogy nem az a szociális típus… ~ Vonja meg a vállait gondolatban a fiú, de nem néz fel továbbra sem. Azt hinné az ember, hogy fél a lánytól, de ez nagyon nincs így. Szeretne nyugodtan enni, mindössze ennyi, mert az eddigi találkozásaik nem erről szóltak…

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Az álcázás nem jött be, persze gondolhatta volna, hogy ezt a szőke nem hagyja annyiba. Az, hogy ő ott volt, megint köszörülhette azt az érdes és csípős nyelvét. Nem kellett sok, és meg is jelent az asztalánál, Yarista nem csalódott benne. Főleg nem a bemutatkozásával, meg a hanyag feminista megmozdulásával. Úgy jött oda, mintha ő lenne valaki…
- Helló Biharszegi! Hol voltál egy évig, hála Merlinnek? Nem hiányoztál, nem kell megijedni. Egyébként látom a távolléted alatt se tanították meg, hogy illik köszönni, de majd legközelebb biztos sikerülni fog. A gerincem, pedig köszi szépen jól van, de neked mintha most egy kicsit hajlott lenne – viszonozza a gúnyos köszöntést és a mosolyt. Egyben tényleg változott, sokkal nőiesebb lett, csinosabb. Na de az is biztos, hogy ezt fogja utoljára a cserfes lány orrára kötni, még elbízná magát. Yar egy kicsit felhúzza a szemöldökét, mikor az exháztársa leül vele szemben. ~ Ez tényleg nem tanult semmit, de mit is várhattam? Nem nevelőintézetben volt, az biztos. Persze onnan nem engedték volna ki… ~ nevetgél magában, miközben meghozzák a lány desszertjét is. ~ Tehát már ide rendelte, szép… ~ Most viszont már bosszankodik, annyira azért nem kedveli a lány társaságát, hogy most egy „jót” elcseverésszenek. Jön az újabb okoskodás, Yarista csak gúnyosan mosolyog vissza a csinos, ámde vele pofátlan szőkére.
- Nem igazán. Egyrészt van barátnőm, másrészt biztosra akartam venni, hogy már nem találkozunk. Tévedtem. De te biztos nem vagy már egyedül, hiszen mindenki ilyen kellemes jelenségre vágyik, mint Biharszegi Hajnalka – a mosoly marad, a gúny nem kevésbé. Mivel már elfogyott a süteménye, így kortyolni kezdi a forró csokiját. Egyelőre nem érzi úgy, hogy a lány itt fogja hagyni, ahhoz még sok csatát kell megvívniuk. Nem mintha Yarista ennek túlzottan örülne, de nem adja meg a feminista fruskának azt az elégtételt, hogy győztesen és karcolásmentes egóval távozzon. Egyelőre ő még nem kapott túl szíven ütő sértést, és nem is mutatott meg mindent még.
- Sajnálhatod, hogy lemaradtál rólam, de hát ilyen az élet – felkuncog, mert biztos benne, hogy nem jön be a lánynak, vagy ha igen, akkor sem kezdene vele az önbecsülése miatt. Yarista pedig tökéletesen elégedett a mostani kapcsolatával, még sosem érezte magát ilyen jól, most már kijelentheti ezt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

A szőke lány nem hagyja annyiban a bemutatkozást, Yarista pedig csak rosszallóan ingatja a fejét. Tudja, hogy az ilyen típusokkal kár vitatkozni, mert úgysem lehet meggyőzni őket. Felveszik a csőszemüvegüket, aztán csak azt mondják, amik szerintük jó, vagy szerintük igaz. És természetesen nem ismerik el egyetlen hibájukat sem.
- Sajnos – fűzi még hozzá hajnalka mondatának a végéhez. ~ Sajnos véget ért a cserediákság, téged pedig megint el kell viselnem valahogy. Talán mégiscsak az isteni gondviselés az, hogy átmentem a Levitába. ~ Továbbra is szkeptikusan hallgatja a lány becsmérlő szavait, amik azért kezdik felhúzni őt. Messze van még, hogy a határra érjen, viszont sosem bírta a Hajnalka féléket. Egy csinos lány, normális is lehetne, de sajnos valami nagyon elcsúszhatott, amikor az agyát állították be születéskor.
- Azt látom, hogy van, más kérdés, hogy milyen… - sóhajt csendesen és megforgatja a szemeit. Nagyon úgy néz ki, hogy Biharszegi tájékozódott vele kapcsolatban, hiszen még Amandát is megemlíti. Nos, ezt talán nem kellett volna, mert egyrészt semmi köze hozzá, neki meg pláne semmi köze hozzá.
- Őt, jobb lesz, ha kihagyod a beszélgetésből, mert semmi közöd hozzá – finom fenyegetés ez, de Amandáért nagyon ugrik, nem szereti, ha szórakoznak vele. Főleg nem Biharszegi, aki ha túlhúzza ezt a témát nagyon pórul járhat, mert Yarista nem fogja ilyenkor vissza magát, és akármilyen meggondolatlan cselekedetre is képes lehet.
- Ebben biztos voltam. Azt tudod, hogy ha az autópályán mindenki szembe jön veled, még nem biztos, hogy ők az őrültek – a gúnyolódást viszonozza, bár van benne némi olyan célzat is, hogy a lány túl magasra teszi a mércét. Nyilván ez így is van, csak Yar nem tudja, hogy miért, annyira azért nem egy szupermodell Hajnalka – bár tény, hogy szép lenne ő, ha nem lenne ilyen -, viszont a felfogása igazán rontja az összképet. Azért várja már a percet, hogy legyen egy olyan, aki el tudja viselni a lányt. Csak azért, hogy szórakozhasson ezen is. Azon a két hétben, amíg együtt vannak. Aztán felhozza, hogy nála jobbat igazából nem találhatna, csak más szavakkal. Igen, zavarja, hogy felkönyökölt a lány, de az igazi egórombolás csak ezután következik, így már nem arra figyel, hogy mit tesz.
- Neked ízlésficamod van kisszívem. Egyrészt Amandával nem vagy egy kategória, már megbocsájts, és ezt nyugodtan veheted negatív kritikának. Szóval, ha Neki megfelel a szagom, ahogy te mondtad, nem hinném, hogy bármi probléma lenne vele. De azért remélem, hogy egyszer lesz olyan valaki, aki talán eléri nálad, hogy megkedveld. Nyilván nem, de a remény hal meg utoljára. Pedig olyan jót röhögnék. Így csak azon, hogy míg te másokat pocskondiázol, egyedül vagy és így is maradsz. Ráadásul azt hiszed, hogy ez a normális, és majd lesz egyszer valaki, aki eléri a te általad kitűzött szintet. Megnyugodhatsz, nem lesz. De hát, az is lehet, hogy a lányokat szereted, mert a fiúkat biztosan nem. Rolit sajnos nem tudom erre még csak beajánlani sem, őszintén sajnálom. De biztos van itt még más állat, aki esetleg kedvelni fog, már ha nem érti, hogy mit mondasz neki – vidáman issza meg az első adag forró csokiját. Egy bizonyos szinten sajnálja a lányt, de jobban utálja annál, hogy ezt még csak szóba hozza előtte, biztosan ellene fordítaná Hajnalka. Ezt a lehetőséget pedig nem, adja meg neki.
- Ízlik a somlói? Még nem ettem itt – kérdezi, hátha egy kicsit jobb felé indul el a hangulat. Annyira nem szeret veszekedni feleslegesen, talán csak egy-két alkalommal. De Biharszegivel állandóan ez megy. Már azt is furcsállja, hogy még nem kerültek elő a pálcák, pedig akkor igazán móresre taníthatná. De nem jön ezzel sem elő, csak ha majd szükséges.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Elérkezett az idő, itt a hosszú hétvége, amire kimehetnek és azt nyilvánvalóan most nem tanulással szeretné eltölteni. Már régóta tervezget egy hosszabb kirándulást Mandával, de sajnos mindketten elfoglalt diákok, főleg mostanában. Amandát lekötötte a DÖK elég rendesen, Yaristának meg ott voltak a feladatai: a kviddics, az animágia, most meg már a Tusa is. Volt még valami, ami elég sok idejébe került ezen kívül, ennek a kirándulásnak a leszervezése, illetve a „kellékek” összeszedése. Nagyjából a havi zsebpénze, meg a tartaléka ment rá, de egyáltalán nem bánta, a lényeg, hogy jól érezzék magukat. Amandának semmit nem mondott erről, és ha kérdezte, hogy mit csinálnak majd a hosszú hétvégén, kitérő válaszokat adott, többnyire a kviddicsre hivatkozva. Persze, az is igaz, hogy lenne mérkőzése a hétvégén, de Legrától külön engedéllyel távol maradhat – nyilván meglesz ennek a böjtje majd -, nem fontos meccs a hétvégi. Már ezen is meglepődött ő maga is, hogy kihagy egy meccset, pláne egy lány miatt. Úgy gondolja mégis, hogy megéri neki, meg nem árt egy kis pihenés. Az úti cél kiválasztásánál is rengeteget gondolkodott, majd végül egy napfényes tengerpartra esett a választása, a Maldív szigetek partjaira. Lefoglalta a szállást, mindent elintézett, amit csak el lehetett és csavart egy kicsit az odaérkezésen. Legalábbis Amandáén.
A terv az, hogy a lány nagyon meglepődjön majd, és ehhez egy kicsit gonosz, de édesen gonosz tervet eszelt ki a fiú. Viszont valami olyasmit kellett tennie, amire Amanda ráharap, különben fuccs az egésznek. A terv elkészült, Yarista már korán reggel elutazott aznap, és mindent előkészített Valenciában.

***

A sárkányfészekbe egy bagoly kopogtat be, igen ingerülten. Majd mivel válasz nem érkezik, valahogy bejuttatja a levélkét, amit hozott. Bámulatos, ahogy a baglyok a kézbesítés problémáját meg szokták oldani. A bagoly lelép, és ha Amanda megtalálja az üzenetet, el fog csodálkozni. A Mágiaügyi minisztériumból jött, hivatalos pecséttel.

„Tisztelet Amanda Meggie Philips!

Értesítjük önt, hogy egy önhöz közelálló személy – Yarista Palarn - bűncselekményt követett el. A fent nevezett személy eltulajdonított öntől egy nagyon értékes ékszert, viszont, amit a bűnelkövető nem tudott az az, hogy az ön családja bűbájt bocsájtott erre a tárgyra. Kérjük jelenjen meg a mai napon, a bogolyfalvi minisztériumi kirendeltségünk, második emeletén, hogy a tárgyat azonosítsa, és ez által a fiatalkorú bűnöző megkaphassa méltó büntetését.
A megjelenését kérjük időzítse, 13-14 óra közé.

Valondovszky Sándor
Auror”

Tökéletesen igazinak látszik a levél, még az egyszerű felkutató bűbájok is igazinak mondják, így vélhetőleg Amanda barátja nagy pácban lehet. Ha Philips kisasszony körbenéz az ékszerei között, valóban eltűnt egy értékes családi ékszere, legalábbis ott nincs, ahol legutoljára hagyta…

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

A portán eligazítják, bár valami nem stimmel a lánynak, mintha egy pillanatra, amikor elfordult, hogy elinduljon felfelé, a férfi furcsa mosollyal ingatta meg a fejét. Végül is lehet, hogy a portások mindent tudnak? A másodikon pedig senki sincs, aki őt várja, egyelőre egyedül kóborolhat az emeleten, vagy csak várakozhat. Aztán egyszer csak kilép az egyik ajtón egy fiatalabb férfi és Amanda felé néz. Aztán, mintha fény gyúlna az elméjében megközelíti a lányt.
- Amanda Meggie Philips? Az én nevem Valondovszky Sándor, én küldtem a levelet a kisasszonynak. Kérem, fáradjon velem – mondja kedvesen, de határozottan és utat mutat afelé az ajtó felé, amin az előbb lépett ki. Amikor bemennek egy kis szobába érnek, ennek a férfinek lehet a dolgozószobája.
- Örülök, hogy idefáradt Amanda. Szóval, az ékszer, amiért idehívtuk, itt van nálunk, és szeretnénk, hogy azonosítsa. Ha az öné, akkor Palarn úrnak el kell számolnia a dologgal, a büntetése akár súlyos is lehet, hiszen ez egy híres ékszer. Kérem foglaljon helyet – mondja elég meggyőzően a férfi, majd elindul a páncélszekrény felé. Elsuttog egy igét és rákoppint a zárra, ami egy halk kattanással, az ajtó pedig résnyire kinyílik. Benyúl és egy kis ékszertartó állványon előveszi Amanda családi nyakláncát. Lassan odasétál hozzá és eléteszi az ékszert.
- Nos, ez az az ékszer, amiről beszéltünk. Az öné, Amanda? – már a szemrevételezéskor is látszik, hogy igen, ez Bonnie nyaklánca, ezer közül is megismerné. A férfi nyugodtan vár, amíg Amanda nézegeti, majd megszólal.
- Kérem, fogja is meg, szeretném, ha biztosra mennénk – kedvesen mosolyog, pedig eddig nemigen tette. De nincs ebben semmi különös, ő is biztosan az úgy végére akar járni. Amint Amanda megérinti az ékszert, egy erős húzást érez és nem sokkal később egy fehérhomokos tengerparton találja magát. Nem messze kis bungalók látszanak, és pár méterre tőle -  pár centire a vízben – két napozóágy áll, az egyik üresen, a másik a fürdőnadrágban mosolygó Yaristával.
- Á, hát itt vagy! – ugrik fel ültő helyéből és a üdítőjét a kis asztalkára teszi, ami a napernyővel ellátott ágyak között van. Közelebb lép a lányhoz, de a mosoly nem tűnik el az arcáról.
- Most elkaptad a tolvajt, mi lesz a sorsa? – kérdezi és közel lép Amandához, hogy csókot adhasson neki. Nagyon várta már a lányt, egy kicsit korábbra számított az érkezésére, de valószínűleg csak elnézte az időt. Nagyon nehéz volt megszervezni – az apja befolyása is kellett hozzá, még szerencse, hogy Valondovszky jött neki egy szívességgel - ezt a kis trükköt és nagyon reméli, hogy Meggienek tetszeni fog, még ha az ékszer ellopása miatt egy kis árnyék kerül a szerevezésére. Őt csak az érdekli igazán, hogy itt van a Drága, és az egész hétvége az övéké lesz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Unalom. Úgy tör rá, mint a régi mugli filmeken a sarkon nagy bunkós bottal várakozó tolvaj, aki a szerencsétlen arra járót akarja jól fejbe verni, hogy megszabadítsa azt az értékeitől. Ráadásul, ha már rátört, rá is telepszik, hogy Yarista minden életkedve elmenjen. Vizsgák pipa, edzések most nincsenek és az animágiát is pihenteti kicsit. Lefoglalhatná vele magát, de annyira nincs a toppon fejben, hogy biztosan megsérülne, és több kárt okozna a gyakorlás, mint amennyi sikerélményt hozna. Agyilag és lelkileg is le van szívva, talán fizikailag nem fáradt még eléggé. Épp a stég felé ballag, a kis tónál nem túl régen fedezte fel ezt a kis helyet, vagy csak mostanában vett tudomást róla, amikor unalomkörútját járta. Talán a vízbe való bámulás majd meghozza neki a várt felszabadulást a nyűgjeitől, amiket talán ő maga hozott létre. Egy vékonyabb vászonkabátban, szürke farmerben és egy tornacipőben indult útnak, a mai hűvösebb idő miatt. Mielőtt elindult volna, még küldött egy üzenetet McK-nek, talán a lány a maga módján ki tudja majd zökkenteni ebből a kómás állapotából. Igen, ő nagyon ügyes, hogy akár felpaprikázza, vagy más módon életre rántsa, és újabb lökést adjon neki az élet rögös útján, ahogy a közhelyek ezt mondani szokták.

„Hali Kenzie!

Elfelejtettél? Utálsz? Szeretsz? Gyűlölsz? Imádsz?
Válaszod élőszóban várom a stégen, a te előadásodban, egy fél óra múlva.
YP

ui: régen láttam a búrádat, szóval kötelező a megjelenésed”

Semmi extra, nem szokott levelezni McK-kel. Rég látta őt és most szükségeltetik a jelenléte, és még ezt a béna levelet is megírta ennek érdekében. Még ő is szánalmasnak találja a levél humorát, talán pont emiatt jön majd el a cserfes és szabad szájú és szabadelvű barátja. Megérkezik a kis stéghez, amin éppen nem tartózkodik senki, a pálcájával köveket röppen t a kezébe, majd a stég széléhez megy. Dobálni kezdi a kavicsokat és figyeli, hogy mekkorát fodrozódik éppen a víz. Nagyjából időben jött, a levélben megjelölt fél óra éppen lejárhatott, vagy csak pár perce múlhatott el. Miután elfogy a muníciója, felkönyököl a stég korlátjára és csak bámulja a tükörsima vizet, szinte felveszi a halszemet, néz a semmibe, gondolatai pedig ki tudja hol járnak. Még ő maga sem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Most, hogy unottan nézi a vizet, épp arra gondol, hogy vajon vizsgaidőszakban is tiltott terület-e Bogolyfalva. Végül – mivel ez a téma még sosem hozta lázba – vállat von, nem számít, hogy erre a kommunikációs formára még a tavacska halai sem fognak reagálni. A „Héj béjbi” már széles mosolyra húzza az ajkait, és nem felejt el válaszolni sem.
- Itt vagyok cukorborsóm, nyalom a hangod! – kacag fel, majd elveszi a felkínált bögrét. Végignéz McK-en és most sem titkolja el, hogy tetszik neki a lány külseje. Soha nem titkolta, valahogy McKenzie meg is bántódna, ha nem mondana neki igazat, még akkor is, ha azzal megbántja.
- Szóval nem estem ki a pixisből - a szemei nevetnek, mert örül, hogy McK nem felejtette el. Pedig nem túl sokat beszéltek mostanában, csak néha és akkor is keveset, nagyjából annyit, hogy feltartsák az ismeretségüket. Na, meg ki tudja, hogy McK épp melyik pasival szórakozott, illetve a családja épp mibe rángatta bele.
- Jól nézel ki, de miattam nem kellene megfáznod. Vagy ez a női sors? Szenvedni a szépségért? – kérdezi, közben magához inti a lányt, hogy ő is unalmasan nézhesse a tavat. Erőt vesz magán, még sóhajt is egyet, majd a lány szemébe néz.
- Igazad volt. Nem tudok élni nélk… - felnevet, majd folytatja - … szóval nem való nekem ez a kötöttség. Újra egyedülálló vagyok és páratlan. Mindenféle kontextusban – keserédes a mosolya, meg kellett hajolnia a királynő előtt, akinek igaza volt. Nem szereti bevallani McK-nek ha téved, viszont szereti növelni az egóját a lánynak. Olyankor nagyon édes tud lenni, amin Yar viszont jót mulat. Majd még kiderül, hogy mi lesz ma a továbbiakban. Miután beleszagolt az italba, nagyon megörül, hogy forró csoki van benne. ~ Vajon tudta, hogy ez a kedvenc italom, vagy csak így jött ki? ~ A nagy tanakodásban nem jut dűlőre saját magával szemben, akár tudhatja is McK. Belekortyol és várja az ízhatást, de az eper kissé elrontja a vártakat. Nem rossz így sem, csak másra számított.
- Minek bele eper? De nem vagyok hálátlan – ad egy puszit az arcára, miközben kuncogni kezd.
- Veled mi újság? Átrugdostad a csodás valagad a következő évfolyamra? – érdeklődik, és máris jobb kedve van. Örül, hogy bebizonyosodott, hogy McK-kel jól érzi magát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Megtette a hatását a köszöntés, szeret megnevettetetni másokat, és most jól esik neki is kacagni.
- Bocsi, külön neked tartogattam – vallja be, tényleg nem sütötte még el ezt a dolgot. Azért ő is megvizsgálja a lány oldalát legalább szemmel, de nincs baja, így csak somolyog tovább.
- Na gyere ide, majd melegítelek – kacsint egyet és teret enged a lánynak, hogy átkarolhassa a rellonost. Sosem volt vele prűd, az ő kapcsolatuk mindig furcsa volt. Yarista nem is tudná jellemezni, hogy ha bármi lehetne köztük – ami fenn álló lehetőség most is -, hogyan viselkedne. McK-nél tudja, hogy kb egy nyitott kapcsolatig menne csak el, nulla kötődéssel. Legalábbis mindig ezt hangoztatja, és így is viselkedett eddig. Yar meg nem tudja, hogy ezt ő meg tudná-e tenni a másikkal, de belevágni mindenképpen belevágna, ha ez lenne a lehetőség. Viszont most is jól megvannak, szerinte kb. bármit kérhetne tőle a lány, vagy fordítva. És ez nagyon furcsa, legfőképpen az, hogy ez csakis McKenzie-nél van. Minden közelebbi lánynál van valami jellemző tulajdonság a kapcsolattól függetlenül, Kenzire pont ez, hogy testvérként és szeretőként is el tudná képzelni, de akár mindkettőként egyszerre. Ez kicsit fellúdbőrözi egy pillanatig, amíg átveszi a csokit és belekortyol, az ital felmelegíti.
- Igen, lehet, hogy azért. Nem tudom, talán mert túlságosan is csőlátásom volt. Sajnálom, hogy nem találkoztunk, tényleg hiányoztál – vallja, de azért még hozzáfűzi. – Nem kell sajnálnod, az nem olyan McKenzies, még ha igaz is – vigyorog. A puszinál látja a furcsa arckifejezést, magát is meglepi. Miért nem csók volt? Túl ideges lenne tőle, vagy nem vágyik most ilyesmire? Vagy túl jó lenne? Nem tudja eldönteni.
- Oké, édes vagy – azonnal kicseréli az italt. – Azon gondolkoztam, hogy miért nem csókoltalak meg, hiszen… Szerinted? – fürkészi a lány szép barnáit, majd az ajkaira pillant. Még mindig kívánatosnak találja és csókolnivalónak. ~ Hmm, tényleg érdekes. ~
- Az nem is átlagos. nekem minden K lett, amit megírtam, idén lázadok, három kimarad – vonja meg a vállait, az arcán is ez tükröződik. Átlépett a túl jófiús szerepen, megvannak a maga céljai, és nem akar több energiát fektetni az iskolába, mint amennyit kell.
- Jövőre a felnőttben is játszom már – ezt már vidáman teszi hozzá a többihez és újabb adag csokit tol le a torkán.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Még mindig kicsit hitetlen, hogy McK ilyen ruciban – még akkor is, ha nagyon tetszik neki – képes volt idejönni, de a lány nem szívbajos, odabújik a kviddicseshez. Yar közelebb húzza magához őt, hogy ha már odahívta, legyen is értelme az egésznek, talán így jobban átmelegedhet a leányzó.
- Nehéz lenne kibúvót keresni belőle – mondja félvigyorral, de nem akar ebbe jobban belegondolni. Valahogy túl ködösnek tűnik most visszagondolni az egészre, főleg amiatt, hogy minden olyan tökéletesnek tűnt, amit aztán egy huszárvágással megszüntettek. A legnagyobb csalódás pedig még mindig az neki, hogy nem fáj annyira neki, mint kéne. De ezt is elhessegeti és inkább a mellette álldogáló és forró csokizó lánynak szenteli a figyelmét. A puszi és a csók közötti különbség óriási, viszont meglepő McK „nem tudomja”. Ő mindig szokott találni valami okos magyarázatot, vagy legalább van olyan véleménye, amibe bárki kapaszkodhat, még akkor is, ha esetleg az nem helytálló.
- Ezt még soha sem hallottam tőled – pillant rá zavartan, kutakodó kékjeivel. Gyorsan iszik is tovább, hátha a csoki áldásos tevékenysége megmozgatja a befáradt agysejtjeit és kieszel valamit. Miközben magáról beszél, elfogadja a kezet és mosolyog, ahogy Kenzie vezeti őt a stég széléhez, de aztán kiderül, hogy mire megy ki a játék, a lány felül a korlátra, vélhetőleg a szemkontaktus miatt. Most kicsit a rellonos a magasabb, Yarista aranyosnak találja, ahogy átfogja a lábaival, nehogy leessen. ~ Vagy más miatt? ~ Ezt nem hiszi, de McK újra mosolyra deríti.
- Lehet, hogy jó is, ha felfordul. Nők eddig is voltak és lesifotósok is, pl Biharszegi, vagy azt Edictum. Remélem, épp rossz kedve van valami miatt – kuncog, mert tényleg utálja a lányt. Ráadásul túl ügyes fotós, például a Kalickában is jókor volt jó helyen a feministák BK-s vezére.
- Ez komolynak hangzott – elképed eléggé, mert ilyenkor olyan beszélgetés szokott előjönni, ami általában a hallgató félnek nincs ínyére. Kicsit meg is emelkedik az adrenalinja, melege is lesz kissé, sőt még a szíve dobbanása is meggyorsul. Ráadásul Kenzie is feszült, ami csak tovább ront a helyzeten.
- Ok, csendben leszek – mondja komolyan és kíváncsian várja, hogy mit fog most kapni. Talán most jobban szeretné, ha a lány kinevetné hirtelen, hogy csak szívatta, de jelenleg nem hisz ebben. Nem látta még ilyennek a rellonos leányzót, de még így is jól állt neki, hogy a hajával játszik a szél. A magyarázatra figyel, de nem hagyja nyugodni a két rakoncátlan tincs és a monológ végén, mikor Kenzie arra vár, hogy válaszoljon, csak kedvesen félresöpri a füle mögé a két elszabadult hajvéget. Kényelmetlenül érzi magát, nem tudja eldönteni, hogy mi van, ezért inkább kibeszéli magából a gondolatait, hátha jutnak ketten valamire.
- Először is, körberöhögnének téged a legtöbben ezért, főleg, hogy azt mondtad, hogy én „komoly kapcsolatos” vagyok – még macskakörmöket is csinál az ujjaival, bár a termosz miatt az egyik elég sutára sikerül.
- Na, de, hogy legyen értelme is, ha már beszélek… Igen, neked írtam és igen, nem tudom miért éppen neked. Lehet, hogy igazad van és tényleg ez a csók hiányának értelme, hiszen semmi sem akadályozott most abban, hogy megtehessem. Én mindig el tudtalak képzelni magam mellett, tény, hogy azt is tudtam, hogy nem biztos, hogy mindig együtt lennénk. Régen ezt is csináltuk, csak nem mondtuk ki, hogy járunk. Nyilván nem is jártunk, csak… valami olyasmi. vagy az sem, nem tudom – vonja meg a vállát, és láthatóan erősen gondolkodik a dolgon. Örül, hogy nem kell elrejtenie az érzéseit, és nyíltan beszélhet.
- De lehet, hogy csak azért nem tettem, mert túl közeli a szakítás, és érzelmileg nem volt helyes, vagy a frász tudja. De ami fontos, hogy ugyanúgy érzek irántad, mint eddig, vagyis… most már nem tudom. Gőzöm sincs, hogy mit érzek, minden olyan zavaros. Azt tudom, hogy te nagyon sokat jelentesz nekem, és kevés ilyen ember van. Szerintem ezért írtam neked. Például most mondhatnák egyesek, hogy csak a karjaidban szeretnék vigasztalódni, aztán ha jön egy jobb parti – tudom, nincs jobb -, akkor megyek tovább. Nem tudom, hogy nem így van-e, össze vagyok zavarodva. Veled mindig így volt, nem újkeletű a dolog. Lehet, hogy féltem mindig is túl közel kerülni hozzád, de lehet, hogy csak elfogadtam ezt az állapotot, ami működik most is. És az is lehet, hogy nem bíztam/bízom benned, ahogy mondtad. Zavaros az egész – mondja, majd átöleli Kenzit, és jól esik neki ez a dolog. Most is szívesen megcsókolná, már csak kíváncsiságból is, hogy mit vált ki belőle. Kicsit hátrébb húzódik és folytatja, egész halkan, valamiért elment a hangja. Bámulja a mogyorószín szemeket és beletúr a lány hajába.
- Mindig azt mondtad, hogy nem leszel senki felesége, és nem fogsz leragadni senkinél, még akkor sem, ha belekényszerítenek. Most mégis elbizonytalanítottál, de szerintem inkább magadat, hogy lehet, hogy tévedtél. Megleptél – fejezi be és most már csak egy fura mosolyt hív elő repertoárjából. Ott áll előtte és a kezei a lány combján pihennek, figyelve arra, nehogy kiessen a lány, hiszen azért karolta át a lábaival.
- Szerintem csak simán nem vagyunk normálisak – vonja le a konklúziót és kiissza a maradék forró csokit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Felhorkan a válaszra, de a széles mosoly elárulja, hogy tetszett neki Kenzie mondata.
- Érdekes, hogy ezt eddig nem vettem észre. Akkor jól csináltad – kacsint a lányra, és jót kuncog még rajta. Gőze sem volt, hogy McK ennyire törődik a kapcsolatukkal. Visszagondolva tényleg mindig csinált valami furaságot, vagy ijesztgette, vagy valami meghökkentőt, mikor a réten Amirával csókolózott, szóval sosem volt egy sima találkozás. Az utóbbit úgy gondolja, hogy nem neki szólt, csak talán egy kicsit. Jó az, ha fontosnak gondolja magát az ember.
- Ha feminizmust akarsz tanulni, lesd el a fogásait. Nagyon megy neki, eléggé elvakultan nyomja – vonja meg a vállait, mert idegesítő a rellonos szőke. A saját hibáit nem képes belátni, és még ha rosszat csinálna, az is a férfiak miatt történt volna, ebben Yarista biztos. Kár sok szót vesztegetni az ügyre, így is sokat beszélt már róla, örül is, hogy mostanában nem látja.
- Hát jó, ez mondjuk igaz. De csak az hitte komolynak, aki valamennyire ismer, szóval a többség nem. És láss csodát, máris szingli lettem, tehát igazuk volt, nem? – kérdően néz, de aztán csak legyint. felesleges a magyarázkodás, úgyis mindenki azt hisz amit akar, és ami a legjobban tetszene neki a fiúval kapcsolatban. Nyilván az irigyek drukkoltak, hogy szakítson Amandával, mások meg örültek neki, ha volt ilyen egyáltalán. McKenzie-nek és neki sem sikerül megfejteni ellenben, hogy közöttük mi van. Sok alternatíva felvetődik, de egyikre sem tudják határozottan azt mondani, hogy így van. Egyvalami biztos, hogy mindig összetalálkoznak, és olyankor jól érzik magukat és nem is féltékenyek egymásra, legalábbis az exrellonos biztosan nem. Igaz, ő még McK-et nem látta fiúval, csak hallott ezt-azt. Mivel ő tudja, hogy mi a pletyka, hiszen ő rendszeres célpontja ezeknek, nem vett komolyan semmi ilyesmit. Talán egyszer megkérdezi McK-et, hogy volt-e valakivel, vagy ilyesmi. De ez nem az a pillanat, most jó közel húzódnia a lányhoz, és agyalni az élet értelmén, vagy bármin.
- A ti családotok egy kusza érzelmi és politikai háló, sosem fogom megérteni, vagy felfogni, hogy ki kivel van. Érdekes módon inkább a család nőtagjaival vagyok jobb kapcsolatban: Alexával, Yvonne-nal és persze Veled. De egyetértek, kényszerkapcsolatba és házasságba én sem szeretnék lenni. Mákom van, hogy az én szüleim még nem terveztek ilyet, gondolom már előadták volna, ha lennének ilyen szándékaik. De majd megszöktetlek, ha esetleg ilyenre kerülne a sor – felkacag egy halvány zavarral a tekintetében, csak egy másodpercig hagyja kint, egyébként vidám nevetésnek látszik az egész. A barna szemű pedig máris inkább eltereli a témát, és nagyon jól tudja, merre kell úgy, hogy Yarista biztosan arra válaszoljon. Még nem érti, hogy miért nem gondolkodtak tovább esetleg, vagy beszélgettek a családjaikról, de igazán nem is érdekli. Csak nézi, ahogy kortyolgat McK, ő pedig egy kisebb gondolkodás után válaszol.
- Utolsó évem, és ha jól tudom, elmarad a bajnokság. Én is jó ötletnek tartottam, hogy ne legyenek iskolai csapatok, hátha úgy több jön össze, de ez nem jött be úgy gondolom. A csapattagok nem annyira összetartóak és könnyen összeszedték a legjobbakat egy, esetleg két csapatba. Így már nyilvánvaló nem annyira jó a többieknek, talán jobban eloszlottak az erőviszonyok, amíg a házukért küzdhettek. Még úgy is jobb volt kikapni, hogy mindent megtettél és azt a házadért tetted. Hát ez van, nem minden újítás jó feltétlenül, de ez csak az én véleményem. Egyébként pedig nem tudom, hogy lenne-e itt keresnivalóm, biztos sokaknak csalódás volt, hogy elmentem. Nem bántam meg, hiszen Legra kezei alatt rengeteget fejlődtem, amit itt nem kaphattam volna meg, de bánom is, mert jó érzés volt a diákok között játszani. Szóval nem tudom, hogy megérné-e visszajönnöm, vagy sem – félmosollyal ontja a szavakat, a kviddics mindig megereszti a nyelvét, amit aztán alig tud visszahúzni, annyit beszél róla.
- Kéne valamit csinálnunk, unalomba fullad az iskola, ha nem balhézunk, vagy valami – ez a vigyor már ördögi, és nem lehet sejteni, hogy mi van mögötte. Talán McK tudja, talán csak Merlin a tudhatója. A lányra néz és kisöpri annak haját a szemei elől. Ó, azok a tincsek!
- Mit kedvelsz bennem? – teszi fel az 1000 galleonos kérdést váratlanul, mert a témának eddig ehhez semmi köze nem volt. Csak úgy jött, valahogy a szíve mélyén ezt érezte, hogy nincs rá jobb pillanat, mint a most. Pedig biztos van.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

A feminizmushoz nem akar hozzászólni többet, teljesen egyetért a barnával. Arról a lányról pedig pláne nem akar beszélgetni, pont elég akkor, amikor ott van életnagyságban. A vállrántása a lánynak viszont aranyos és nagyon természetes, emiatt halványan elmosolyodik, de továbbra sem kommentálja a dolgokat, mert nem érzi úgy, hogy kellene. Kenzie majd megkérdezi, ha akarja, vagy ha érdekli.
- Igen, talán. Végül is, aki nem akar megismerni komolyabban, az nem is érdemli meg az igazságot – most rajta az enyhe vállvonogatás sora, mielőtt rátérnének McK családjára. Nos, igen, elég bonyolult a helyzet, nem lehet tagadni.
- Lehet, hogy el kéne olvasnom, csak, hogy tisztába legyek mindenkivel – viccelődik, majd elejti azt a néhány szót, hogy ő megszökteti a rellonos barnát. Megdöbben, hogy a lányt máris hozzá akarták adni az unokatestvéréhez, érdekből. Még fel is háborodik rajta.
- Benjit? Na, az lenne a szép házasság. – húzza fel a szemöldökét. - Tényleg őrült lehet apád, ha ilyenre vetemedik. Csak szólj, és repülök menteni – mondja kedvesen, hangjában természetesen a komoly él is felfedezhető. Kenzienek is elfogyott az itala, meg tudja érteni, hogy ez milyen szomorúság, a forró csoki hiánya. Felteker az egyik ujjára néhány tincset McK hajából, majd hagyja, hogy a gravitáció megtegye a dolgát. Kenzie azonban máris előhozza kviddicset, amiről nagyon szívesen beszélget most is.
- A legtöbben nem így gondolkodnak, mert a kupa megnyerése egy jó játékosnak fontosabb, mint az, hogy egy gyengébb csapatban kiemelkedőt alkosson. Meg kell mondjam, hogy ez sem elítélendő, a te elképzelésed pedig tiszteletreméltó. A házakért versenyezni viszont biztosan nagyobb motiváció bárkinek – mondja, majd megint játszani kell a lány hajával. Elrévedve gondolkodik azon, hogy milyen jókat kviddicsezett itt, még akkor is, ha most ebben a sportban más feladatai, nagyobb kihívásai vannak. A csapategység mindig megvolt a Rellonban és hiába volt fiatalabb a többieknél szerették a többiek. Aztán jött a betegség és még sok minden más, amiért elment. Nem tudja eldönteni, hogy visszajönne-e, de úgy gondolja, hogy nem, nem érné meg neki a kockázatot.
- Nagyon aranyos tőled, hogy ennyi lelkesedsz a játékom iránt, sőt még a tapasztalatomra is adsz. De nem hiszem, hogy fogok itt valaha még játszani, vagy esetleg később, ha már nem akarok komoly karriert. Egyelőre még motivált vagyok és minden erőmmel arra koncentrálok, hogy a legjobbak közt lehessek – egészen komolyan gondolja, ez meg is látszik rajta. De, hogy most ő terelje a témát, rákérdez, hogy miért kedveli őt a lány. Túlságosan is meglephette, mert majd’ leesik a korlátról Kenzie, de Yar azonnal átöleli és magához húzza. Aztán együtt nevet vele, jól esik, hogy a közelében van a kis harcipukkancs, aki ma egészen más oldaláról mutatta meg neki magát. ~ Talán idősödik és azért. ~
- Az tényleg nem lenne jó ötlet – helyesel és mosolyog Mck háta mögött, majd a magyarázatra megengedi, hogy szembe kerüljenek egymással.
- Köszönöm, hogy elmondtad – mosolyog a lányra, nem mintha bármikor is titkolóztak volna egymás előtt.
- Tényleg soha nem vártam elő tőled semmit, pedig Alexa figyelmeztetett, hogy milyen kis… hmm… eleven vagy. Nem így fogalmazott, ha jól emlékszem. De jó volt egy olyan valaki, aki előtt nem kellett álarcot húzni, önmagam lehettem. És bár voltak, illetve vannak nézetkülönbségeink, alapvetően jól érzem magam, még akkor is ha lecseszel valami miatt, mert tudom, hogy azt miattam mondod, nem önző dolog van a háttérben – egészíti ki még a köszönetét, mert úgyis rákérdezett volna Kenzie, hogy fejtse ki a véleményét. Most viszont úgy érzi, hogy valóban közel áll hozzá a lány, ezért az ajkait McK-éhez közelíti, és ha a lány nem húzódik el, most meg is csókolja őt. Nem kevés érzelmi töltettel, ez nem a szokásos baráti csók, hanem egy másfajta, amit a fiú sem tudna megmagyarázni. talán valamilyen keverék, a barátiság és az érzelmek határán.