Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Most már semmit sem ért. Hogy jön ő a kiránduláshoz, ha ott se volt? Arcára kiül az értetlenség, de nem szól semmit, inkább csak kitekint a távolba, majd Miksa említésénél elmosolyodik. - Ilyen voltál te is? - teszi fel érdeklődve a kérdést. Nem bánja, ha másról is beszélnek, hiszen így tudja jobban megismerni egymást két ember.
Alsó ajkát beharapva, húzza összébb magát, majd elmosolyodik. - Ennyire látni rajtam? - nevet fel halkan, majd előrébb dől, hogy kicsit közelebb legyen. - Tökéletes választás, abban az esetben, ha halálra akarsz untatni vagy el akarsz üldözni - még mindig nevet. - Tudod, annak tükrében, hogy mi van mögöttünk, én egy kicsit feszengve ülök itt és nézlek és próbálok nem arra gondolni, hogy rohadtul vihettél volna inkább szobára, vagy bárhova, csak ne itt bájologjunk, kerülgessük a forró kását -  nem leszúrás ez, hiszen végig nevet. Csak közli a tényeket, amik fényében talán a hangulat is változhat kicsikét. - Nem attól foglak kedvelni, ha nekem idehozol egy toronyórát láncostul, hanem attól, aki igazából vagy - nevetése alábbhagy és már komolyan beszél, miközben végig a másik szemeiben pihenteti sajátjait. - Csodálatos ez a hely, biztos vagyok benne, hogy sokat gondolkoztál rajta, hogy mi lenne a legmegfelelőbb és kissé aggódok amiatt, hogy azt gondoltad rólam, ilyesmikre pályázok - tényleg ennyire felszínesnek és igényesnek tűnne? Pedig egyáltalán nem az, sőt. Mindent meg tud becsülni, amit annak köszönhet, hogy dolgoznia kellett magáért.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Elég nehéz elképzelni olyannak Mártont, mint amit eddig Miksából látott. Sajnálja, hogy így alakultak a dolgok és azt még jobban, hogy ő maga is szerepet játszott abban, hogy Mártonból az legyen, aki lett.
- Ne haragudj rám, amiért esélyt sem adtam. Csak magamra gondoltam és arra, hogy nem szeretnék olyan nő lenni, akit egy apjához hasonló, idióta szociopata tart a karmai között és irányít - igen, ő teljes mértékben arra alapozott, hogy csak és kizárólag ilyen embert választhatott mellé az apja. Mert hát neki is az lett volna jó, ha Mirellát elnyomják és lekötik. A szőkeségnek pedig egyáltalán nem ilyen jövőképe volt. - Nem gondoltam, hogy ilyen képek voltak benned. Mármint, tényleg. Nem gondolkodtam és biztos lehetsz benne, hogy életem végéig sajnálkozni fogok miatta - újra és újra, mert azt gondolom, hogy soha nem fogom magamnak elnézni ezt. Hát totális vétek volt és totális rombolást végeztem valaki másnak az életében, Pedig nem akartam.
– Hé, nem mondtam egy szóval sem, hogy utálom - teszi fel védekezően a kezeit. - Csak nincs erre szükség - a kettő teljesen más. - Tudom, hogy bármit megtennél és meg is teszel és te is tudod, hogy egyáltalán nem azért állunk úgy, ahogy, mert azt gondolnám, hogy ne adnál meg mindent - kár, hogy minden egyes találkozásukkor ezt meg kell beszélni, mert már fárasztó. Ezért akart most tisztán jönni, de hülyeség volt azt gondolni, hogy ez lehetséges. - Mi jutott még eszedbe? - teszi fel kérdését kíváncsian, majd újfent iszik egy kis vizet.
- Egyelőre nincs okom menekülni, de hát ki tudja mit művelsz még.. - neveti el magát halkan. Kettejük esetében bármi megeshet, faképnél hagyásból egyiküknek sem lehet hiánya, az egyszer biztos.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

– Nézd a jó oldalát, másodikra már biztosra mentetek és megismerted a választottad - még, ha meg is hiúsult az a frigy is, legalább Márton láthatta előre, hogy mit vállalna. Vicces, hogy csórónak kettőből két esküvője ment gallyra Mirella miatt. Csodálja, hogy még szóba áll vele a férfi.
– Megteheted azt, hogy világot jársz és itt hagyod egy kicsit a családod? - teszi fel teljesen komolyan a kérdését. Meglepődne azon, ha erre igen lenne a válasz.
– Annyira túl gondoltad ezt az egészet - mosolyodik el hálásan. - Pedig én egyáltalán nem vagyok ám ennyire komplikált, hogy négy tervet kelljen készíteni egyetlen randira - nem könnyű eset ez tagadhatatlan, de ha most azt mondaná Mártonnak, hogy egy sétával is beérte volna, akkor vajon a férfi itt helyben kap szívrohamot? Inkább nem kísérletezik, az a tuti.
- Amúgy nem olyan rossz ötletek ezek. Mondjuk, nem az egy héttel kezdeném, mert szerintem, ha egy órát képesek vagyunk eltölteni egymással úgy, hogy nem akarjuk legyilkolni a másikat, már az is nagy szó.. - nem csak ő támad mindig, ezért is meri ezt mondani. Mártonban is van bőven indulat, ha egymással társalognak, szóval ennek fényében az, hogy még egyikük kezében sincsen ott a kés, haladás.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

– Kétlem, hogy képes lennél rá - közli egyszerűen, mégis határozottan. Nem hiszi, hogy Márton akár két - három napra is képes lenne arra, hogy hátrahagyja a családját és minden mást. De nem haragszik emiatt, teljesen megérti, hogy neki erről szól az élete.
– Az imént még azt mondtad, hogy örök életedre agglegény maradsz, most pedig már a feleségednek akarsz virágot venni. Fura vagy - nem érti ő már ezt. Abban teljesen biztos, hogy majd, akit elvesz a férfi, azon nagyon jól fog járni, hiszen a tenyerén fogja hordani. Bár azt gondolnánk, hogy ismeretségük felszínes, Mirellának megvan az előnye, karakálként látta, hogy Márton miképpen bánik a családjával, szeretteivel. Ezért tudja biztosan, hogy mennyire jó ember.
– Hollandiába, hogy lásd, hova menekültem - ez nagyon egyszerű. Ha már ő időt tölt itt, ahol Márton éli a mindennapjait, akkor nyilvánvalóan meg kell mutatnia neki azt, hogy ő hol él. Persze ez az egész csak elméleti, hiszen megvalósulni aligha fog valaha is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

– Én nem ezt mondtam - rázza meg a fejét. - Szerintem te hűséges és elkötelezett vagy, ami egy csodálatos dolog. Neked az az életed, hogy védd a családod és gondoskodj róluk. Emiatt úgy gondolom, hogy nem lennél képes heteket külön lenni tőlük, sőt. Szerintem napokat sem. Mert fejben mindig otthon lennél. De ezzel semmi probléma sincsen, ez csodálatos és tiszteletreméltó - kihangsúlyozza az utolsó két szót, hogy Márton meghallja, ő nem támadni akar. Csupán megosztja vele, amit gondol, társalog.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Lehajtja fejét, mert nem akar, nem tud vitázni azzal, hogy mindig ellöki a másikat. Sajnos ez igaz. Van benne egy gát, ami nem akar megszűnni, valószínűleg ezzel akarja védeni magát. - Sajnálom - rebegi végül halkan, s újfent kitekint az ablakon. Úgy fest ma estére ez lesz a menedéke, újra meg újra kinéz, mintha bármi változás történne, de mindig csak ugyanaz van a szemei előtt. Pont, mint kettejük esetében. Neki köszönhetően nem jutnak egyről a kettőre, ezt eddig is tudta és tisztában van azzal is, hogy be kellene ezt fejezni, különben futhat majd a férfi után.
– Tudod, te azt hiszed, hogy hetek óta nem voltunk egy időben, egy helyen, de igazából ez nem így van - fordítja vissza fejét a férfira. - Voltam nálatok. Többször is. Találtam egy nagyon jó helyet, ahol senki nem vehet észre, de mégis elég közel van ahhoz, hogy lássalak, halljalak. Volt olyan este, hogy tudtodon kívül ott aludtam a szobádban, sőt. Miksa egy hete rajta kapott azon, hogy hajnalban osonok kifelé, azt gondoltam, hogy elmondta, rá egy napra hívtál.. - biztos benne, hogy Márton ki fog akadni számít rá, de ő ezzel válaszolt arra, hogy vágyik-e arra, hogy a másik közelében legyen, gondol-e rá. Gondol, sajnos túlságosan sokszor is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

– Nem is biztos, hogy tudta, hogy én vagyok, mert hát állati formában látott - teszi hozzá a Miksa dologhoz, mert nem szeretné, ha közöttük harag lenne.
– Ügyeket intéztél, a családdal beszéltél. Igazi felnőtt voltál - néz a másikra mosolyogva. - Tervezted a gyilkosságom - neveti el magát, mert úgy érzi, hogy túlságosan kezd megint félre menni az egész.
– Ne gyere azzal, hogy miért csináltam és kegyetlen meg stb. Hiányoztál, hiányzol minden nap, de békében akartam ott lenni, mert látod megint kezdünk befeszülni - az lett volna a csoda, ha ez nem jön el. Mondjuk azt gondolta, hogy kicsit később.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

– Oké - ennyi. Ennyit mond mindenre, ami elhagyja Márton száját és neki áll enni. Lenne mit mondania, legszívesebben tajtékozni kezdene, de nem teszi. Csak eszi az előételt, iszik némi vizet és tovább falatozik. Aztán mikor elfogy az előétel, megtörli a száját és kinéz az ablakon, ahol éppen láthat egy hajót elúszni. Éppen úgy siklik a vízen, ahogy a Bontovich-Fölnagy kettős bármily féle kapcsolati lehetősége. Pedig ő tiszta szívből örült a meghívásnak, a viszontlátásnak és már csak annak is, hogy meglátta Márton nevét a telefon kijelzőjén.
Sóhajt.
Tekintetét visszatáncoltatja Mártonra, de nem mond semmit. Nem akar már mit mondani, mert felesleges. Úgy tűnik, hogy minden egyes szavuk üti egymást, s ez olyan falat épít kettejük közé, amit lehetetlen meghódítani.
Mikor hozzák a főételt annak is némán áll neki, ha van desszert azt is hang nélkül fogyasztja. Mert, míg csendben vannak, addig legalább béke van kötöttünk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nem akar itt lenni. Nem akar itt ülni, miközben azt érzi, hogy megfullad. Mert a jelenlegi helyzetükben sajnos így van. Fulladozik, ugyanúgy, ahogy Márton is. Nincsenek egymásra jó hatással, s mikor Márton kijelenti, hogy szereti, ő halkan felszisszen. Hogy mondhatja ezt a férfi ennyire magabiztosan azután, hogy pár perce a saját öccse karjaiba küldte? Nem akarja megkérdőjelezni a másikat, csupán magában tesz fel megannyi kérdést, melyek bőven cáfolják azt, amit Márton állít.
– Oké - szólal meg ismét, ugyanazzal a szóval, ugyanazzal a hangszínnel, mint legutoljára.
– Nem fogom azt mondani, hogy én is, mert nem tudok csak úgy dobálózni ezzel a szóval - teszi le az evőeszközöket és a férfit figyeli. - Vannak irántad érzéseim, hiszen ha nem lennének abban a pillanatban hagytalak volna itt, mikor gyerekesnek neveztél és utána már az öcsédnek szántál. Elhiszem, hogy azt gondolod, hogy szeretsz, de nem hiszem, hogy egy igazi szerelem ilyen lenne - lehet, hogy ennek nincs igazán értelme, pedig ő teljesen érti, amit mond. - Vagy szerinted azok, akik tényleg, igazán szeretik egymást, ennyire képtelenek kompromisszumokra, simulásra, egymáshoz csiszolódásra? - érdeklődve néz rá. - Úgy és akkor szeretném kimondani én is majd neked, mikor már teljes biztonságot érzek közöttünk. De nézz ránk. Akkora közöttünk a szakadék, hogy néhányan azt mondanák, hagyjátok a fenébe. És tudom, hogy én vagyok ennek az okozója, szóval megígérem neked, hogy engedek. Félreteszem az apámat és adok magunknak egy kis időt arra, hogy lássuk mik lehetnénk. Aztán utána pedig meglátjuk - badarság lenne ereszteni a dolgot, tudja jól. Azzal is tisztában van, hogy ő maga a gát, így hát enged. Mert nem akarja távol tudni a másikat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

– Legyen így - egyezik bele könnyeden. Mindketten ugyanazt szeretnék, csak nem tudják úgy kifejezni magukat, hogy a másik ne találjon valami kivetnivalót benne. De ez így elmondva, működhet. Működni fog, nem kételkedik benne, főleg úgy, hogy még bele se kezdtek.
– Ravasz vagy - húzza félmosolyra a száját. - De, szerintem egészségesebb lenne, ha mindent lenulláznánk, természetesen - mosolya kiszélesedik. Hogy komolyan gondolja - e az egyáltalán nem olvasható le róla, valószínűleg majd az este folyamán kiderül.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

– Mi lenne, ha ezentúl minden évben, ugyanezen a napon legyünk bármennyire is közel vagy távol, minden körülmény ellenére eljönnénk ide? - teszi fel mosolyogva a kérdést. Lehet, hogy ez bután hangzik, mert ki tudja, mi lesz velük, de az öt év az olyan távolinak tűnik. - Bár a Balaton számomra meghatározóbb momentum, de azt hiszem ezzel is ki tudok békülni - akkor találkoztak először, akkor beszéltek először. Oké, most jutott eszükbe, így nyilván ide kell kötni a paktumot, de számára akkor is a Balatoni találkozás lesz mindig az egyik legfontosabb pillanatuk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

– És mit csinálsz, ha eltűnik a pad? - neveti el magát halkan, mert azt látja maga előtt, ahogy Márton kóvályog körbe - körbe, hogy hol az az átkozott pad.
– Maradjunk a mai napnál és ennél a helynél, talán ez biztosabb, mint egy pad - mosolyodik el szelíden. Megemeli a vizes poharát és összekoccintja Márton felé nyújtott poharával.
– Valószínűleg utoljára is - nevetve iszik a vízből, majd visszahelyezi a poharat az asztalra. – Tudom, hogy nehéz eset vagyok, de kérlek, ne add fel - szólal meg végül némi hallgatás után. Ő gyakorlatilag ezzel a kéréssel mondja ki azt, amit Márton az imént. Szeretne mindent, amit a férfi eddig valaha felsorakoztatott neki, csak még nem képes normálisan a tudtára adni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

– Miért te nem? - beszélhetnek arról, hogy mindent hátrahagynak és elölről kezdik, de akarva akaratlan ott lesz mindig a 'de' és a 'ha'. Ő jelenleg azt sem tudja, hogy mi lesz velük, ha innen felállnak, nemhogy azt, hogy fél, egy vagy akár öt év múlva.
– Rendben - kissé félelmetes úgy különválásról csevegni, hogy gyakorlatilag együtt sincsenek. Ezt szokták önbeteljesítő jóslatnak nevezni, nem? Ha pedig így van, akkor meggondolandó ez az egész. Van-e értelme próbálkozni, ha már alapból úgy futnak bele, hogy a végéről társalognak?
– Hova? - tér vissza gondolataiból Mártonhoz, s legalább, míg beszélnek, nem agyalja túl ezt az egészet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

– Azzal biztosan szedsz magadra plusz tíz évet - neveti el magát halkan. A férfiakat öregíti az arcszőrzet, ezt mindenki jól tudja. De biztos benne, hogy Márton még lehengerlőbb lehet úgy, mint amúgy.
– Sétálhatnánk esetleg, hogy ne legyünk ennyire bekorlátozva ide, mit szólsz hozzá? - nem szeretne itt ücsörögni és várni arra, hogy mikor kezdik el megint ölni egymást. Talán sétálva könnyedebb lesz az ismerkedés, beszélgetés, legalábbis reméli, hogy így van.
– Egyébként, nagyon szépen köszönöm ezt az egészet, pazar választás volt, soha nem ettem még ilyen finomat - meg ilyen csendben sem, de ezt inkább még viccből sem teszi hozzá. Szavaiban nem érezhető gúny, tényleg hálás és mivel csendben, csak az ételre figyelve evett, mindent volt ideje alaposan megrágni, így bátran állítja, hogy még nem evett hasonlót.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Kivárja, míg Márton rendezi, amit kell, majd felkel az asztal mellől, s odalép hozzá, hogy adjon a szájára egy apró puszit. Ő nem az a fajta, aki szeret nyilvánosan enyelegni, rámászni bárkire, így ennél többe aligha vonható be jelenleg.
Belekarol azért a másikba, hogy távozásuk innen a lehető legtökéletesebb legyen, sétájuk alatt pedig élvezi, hogy képesek úgy társalogni, hogy közben egyikük sem akarja megenni a másikat.
Ha valaki pár napja azt mondta volna neki, hogy Bontovich Márton mellett képes lesz hosszú perceket úgy eltölteni, hogy nem akarja a fejét péklapáttal sújtani, valószínűleg kineveti, de úgy tűnik, hogy vannak még csodák.
De még milyenek..
Hiszen estéjük végül ugyanott ér véget, ahol elkezdődött, csak néhány lépéssel és egy zárt ajtóval odébb.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Szeretek Nemeskére jönni, mert itt mindig történik valami. Mondjuk, ami éppen zajlik, az megér egy misét. Nézem a lányt, s, hogy segítségére siessek, a nyakamban lévő sálat leveszem és odadobom neki. - Nyisd szét és elég nagy lesz - súgom neki cinkosan, majd a még be nem lépő Márton elé fordulok, hogy kifelé tessékeljem. Miksa ezen a ponton érkezik, akire vigyorogva nézek. - Olga túlságosan töri a magyart, segíts már neki - nevetem el magamat, majd megfordítom Mártont és elkezdem a nappali felé tolni. - Adj nekik tíz percet, te voltál már ennél csúnyább helyzetben is az öcséd előtt - mentettek már minket is itt, így az a minimum, hogy most mi sem akadunk fent semmin.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Te akkora egy hülye vagy - muszáj fejbe vágnom Mártont, hátha attól észhez tér. - Szerinted így néz ki, akinek fizetnek? Ráadásul Miksa úgy kiabált és futott, hogy ez a kislány biztosan nem egy fizetett nő. Az öcsédnek van annyi esze, hogy a saját házába vinné. Ne legyél már ennyire idióta - nevetem el magamat a végén. Szegény kislány, nem tudom, hogy mekkora sokk érhette, de biztos nagy, ha hirtelen az tűnt a legjobbnak, hogy fizetett nőnek állítja be magát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Laura, Márton, Miksa

Én jót szórakozom az egészen, bár Márton kezd inkább ciki és felháborító viselkedést mutatni, mint nevetségest. Szóval kap még egy szeretetteljest a tarkójára.
- Mi az, hogy miért hozta ide?   - nézek összeszűkült szemekkel rá. - Az a kislány régebb óta az öcséd mellett van, mint én melletted, szóval ezerszer több joga van itt lenni, mint nekem. Én mit keresek itt? - ezt is simán meg lehet kérdezni, Miksa anno mégse tette, sőt, még segített is. - Legyél már normális - korholom meg, mint egy jó feleség.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Laura, Márton és Miksa

- Nem is hozzád hozta - nevetem el magamat. - Szerintem nem tőled, hanem Miksától ijedt meg - elég vicces, ahogy egy majdnem két méteres behemót lebukfencezik a lépcsőn, meg üvöltözi, hogy szekrény.
- Na most már elég Bontovich Márton. Viselkedj felnőtt férfiként - toppantok egyet majd a közeledő léptek irányába fordulok. Hát nem hiszem el ezt az embert. Egy kislány, hogy vághatja ennyire padlóra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Elég vicces, hogy Bontovich Márton úgy bújik mögöttem, mint kisgyerek az anyja mögé. Ha eddig nem tudtuk volna, ki az erősebb személyiség, most már biztosak lehetünk benne.
- Helló kedvenc - ölelem vigyorogva magamhoz Miksát, s míg ő Mártonhoz lép, én Laurához, hogy őt is megöleljem.
- Szia, örülök, hogy végre találkoztunk. Kíváncsi voltam, hogy ki az a nő, aki miatt ez a két melák így össze tud veszni - ez inkább elismerés, mint megszólás. Komolyan érdekelt, ki tud éket verni közéjük.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Istenemre mondom, hogy mindjárt nyakon verem ezt az embert. Hát mit beszél itt összevissza? Szegény lány, anélkül is zavarban van, hogy Márton ilyenekkel jönne, de ő csak nem fogja be. Odalépek mellé, hogy szépen pár lépésre távolabb kerüljön Laurától, akinek hozzám intézett szavait hallva, nevetnem kell. - Nem tudom eldönteni, hogy ezt most bóknak szántad - e vagy sem. De azért köszönöm, azt hiszem - az előkelő szó egy kissé megzavar. Olyan rosszul hangzik, mintha azt mondaná vele, hogy felsőbbrendűnek képzelem magam, pedig egyáltalán nem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Felszisszenek, mert azért lássuk be.. Melyik nő akarná hallani, hogy a párja éppen kifejti, hogy ha idősebb lenne, más mellett állna? Semelyik. Csodálom, hogy Miksa nem kap ezért egy hatalmasat, úgy tűnik Laura szelídebb, mint gondoltam.
- Nos, nekem furcsa nagyon. Az egész ország mentalitás és minden szokatlan, régen éltem már itt. De majd belerázódok - vagy nem. Mindenesetre azon vagyok, hogy igen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Én nagyon élvezem, hogy csendes. Ha túlságosan nagy őrület lenne, akkor azt hiszem, hogy mindig be kéne zárkóznom és várni arra, hogy elüljön a zaj - nevetek fel, hogy kicsit a hűvösnek érezendő hangulatot valahogy oldjam.
- Szálljatok már le szegény Sáráról, élni se hagyjátok - rázom meg ciccegve a fejemet és a tekintetem egy pillanatra az égre emelem. Értem én, hogy a húguk, de mégis miért kell ennyire ellenőrizni? Ilyenkor kifejezetten örülök, hogy én vagyok a nagyobb testvér.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Oké, kissé too much information hangzik el, az önmagát férfiként kielégítő Lauráról, ami azt hiszem örökké az emlékezetembe ég most. Ehhez én tényleg előkelő vagyok, ahogy ő mondja, szóval inkább nem kommentálom a dolgot, csak aprókat köhintek. Nem, prűd nem vagyok, de nem akarom a képzeletemet ezzel kitölteni.
- Nos, ingyen szállásod még így is lehet - közlöm ezt könnyedén. Simán elintézhető a dolog és nem csak azért, mert nem adtam el a lakásomat, hanem azért is, mert a nagyszüleim még mindig ott élnek.
- Ugyan már, mi az, hogy kislány? Laura sem idősebb nála és mégis elfogadtátok, hogy az öcséddel van. Mióta is? - lehet, hogy nem kéne ebbe beleszólnom, de muszáj. - Addig jó, amíg fut utána, ha már Sára lohol az sokkal rosszabb - amúgy se fusson egy nő a férfi után. Annál megalázóbb dolog nem sok van a világon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Na tessék. Másfél éve. Szép - kicsit megrúgom Mártont, hogy érzékeltessem, mennyire jogtalan volt a mit keres itt kérdése. Tudtam én, hogy nem öt perces sztoriról van itt szó.
- Tényleg nekem akarjátok megmagyarázni, hogy milyen, amikor a húgotok védeni szeretnétek egy férfitől? - muszáj elnevetnem magam. - Én csak azt mondom, hogy okosan és ne annyira agresszívan toljátok a dolgot, mert a végén még beleszeret valamelyikőtök Botondba és hiphop összeköltözik vele - tanuljanak már a dologból hát. Én nem hibaként tekintek rá, sőt, nyilván életem egyik legjobb történése. De azért ciki lenne, ha Márton vagy Miksa a nagy ellenállásban ráébredne, hogy Botond a szívszerelme.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Ez az a pont, ahol egy darabig muszáj kívülállónak lennem. Én még Miksa és Albert kapcsolatát nem ismerem annyira, de ezek szerint elég mély. Laura és Márton arcát nézem, aztán végighallgatom, hogy mit gondol a kérdésről és bólintok. - Nekem megfelel. Legalább nem kell létrát se vennünk, mert ő minden felér - igen, próbálok viccelni, hogy azért ne üljön le a dolog. Elég ciki lenne, ha anyukájuk arra lép be, hogy itt kripta hangulat van.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Ha először ebben a formádban látlak, valószínűleg aprópénzt dobtam volna eléd - szólal meg pár lépésre Mártontól. Ő sincs jól, de rajta nem látszik, mert ő egy büszke, kidobott nő. - Anyukád mondta, hogy itt vagy. Tessék - kérdés nélkül foglal helyet a másik mellett és egy kávét nyújt át neki, majd nézi a Balatont. Félszegen elmosolyodik, ami leginkább annak szól, hogy legelőször itt találkozott a két kedvenc Bontovichával, most meg azért kellett idejönnie, hogy az egyik miatt szomorkodjon, a másikat meg összekaparja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Ha negatívan álltok hozzá, kevesebb eséllyel lesz pozitív kimenetele - közli gépiesen, ami nem annak szól, hogy ő nem aggódna, csak utálja, ha valakit már előre temetnek. Főleg, ha Miksa az.
- A buli azért látom frenetikus - vet egy pillantást a cigaretta csikkekre. Soha nem mondta, hogy mennyire utálja ezt a szokását, mert ilyen mennyiségben egyszer sem tolta mellette. De azért most tisztán kihallatszik hangjából a nem tetszés.
- Ne legyél bolond. Együtt éltünk, Miksa az én családom is, ahogy a többiek is. Még ha hónapok vagy évek is teltek volna el, akkor sem zavart volna, hogy keresel. Az sokkal sértőbb lenne, ha nem - fordítja fejét egy pillanatra Mártonra, majd vissza a hullámzó vízre és iszik ő is a kávéból

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Türelem - az a legnehezebb, tisztában van ezzel. De Márton és a család nem tud most ennek többet tenni.
- Tőlem nem kell emiatt bocsánatot kérned - elvégre már nem tartozik ilyesmivel egyikük sem a másiknak.
- Hát, akkor legalább volt értelme - nevet fel keserédesen. Eddig úgy is annyira balgaságnak tűnt, de ha így nézik, még jó, hogy Martin elküldte. Legalább Miksa jó helyen esett össze.
- Ne marcangold magad, akik észrevették és tudták, hogy baj van, azok sem tudtak segíteni neki, mert nem hagyta - a nő szemében ők sokkal hibásabbak, mert nem érti, hogy lehet annyiba hagyni, ha látja és tudja, hogy gond van. Ott az átkozott pálca, használják már.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Ezen már kár bánkódni és töprengeni. Megtörtént, vissza aligha csinálhatnák, így nem is mond rá semmit.
- Szegény lány, jól kijut neki mindenből - sóhajt egyet és furcsa számára, de egy kis irigység is van benne. Miért? Mert ugyan a helyzet kifejezetten rossz, de legalább ott vannak egymásnak.
- Nem hiszem, hogy kellenék egy családi dologhoz - görbült szája egy keserédes mosolyra.