Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Eleanora Savannah Vila de La Rosa

Mióta beütött a világjárvány a mugliknál, csak alig-alig, vagy egyáltalán nem volt alkalma kiszabadulni a négy fal közül. Nemrég még a bolgár tengerparton süttette a hasát a szünetben, aztán hirtelen a nagynénje kiíratta a Durmstrangből és visszahozta Magyarországra, hogy beírassa a Bagolykőre. Először nem igazán értette a miértet, de az első tizenöt perc megdöbbenést követően elég világossá vált, hogy megint az apjának köszönheti a kavarodást. Valahányszor a szülei felkavarják az állóvizet maguk körül, mindig őt kell eldugni a világ szeme elől, mintha legalábbis egy Fabergé-tojás lenne, a világ egyik legértékesebb műkincse. Pedig a valóságban csak a szülei Achilles-sarkát jelenti az ő létezése. Néha őszintén nem érti, miért nem adták örökbe, ha ennyi gonddal jár a létezése, és ezt nem hisztériás, spanyol telenovellás hangnemben kell elképzelni, hanem ezek teljesen logikus és racionális gondolatmenetek. Ő a jelenlegi észjárásával egészen biztosan beadta volna önmagát egy árvaházba mondjuk, így senki nem tud senkiről és mindenki éli a maga életét. Ettől függetlenül persze szereti az apját, sőt az anyját is, már amennyiszer életében látta Roxanne-t (Roxanne-nek nevezi, egyszerűen nem érzi azt az anya-fiú köteléket, amitől csöpög a romantikus média úton-útfélen, ha erről a témáról van szó), csak hát a praktikusságban egyikük sem jeleskedik szerinte.
A nagynénjééktől már két napja elköszönt azzal, hogy akkor ő megy is a Bagolykőre, de valójában esze ágában sem volt azonnal megjelenni. Még itt vannak a pesti barátai, és az újranyitás óta nem is volt itthon sehol úgy istenigazából szórakozni, már amennyire a tizenhat éveseket engedik a mugli törvények. A nagybátyjától, Ethantől már megtanulta, hogy tilosban is okosan kell járni, ha már mindenáron szeretne veszélyesen élni.
A körút zsivajában szinte elvész a barátai röfögésszerű nevetése; a 4-6 épp mellettük zötyög el csilingelve valamelyik figyelmetlen közlekedőnek, hogy legyen kedves, ne most akarjon öngyilkos jelöltet játszani a síneken és ne ennek a vezetőnek a műszakja alatt. A telefonját lehalkította, a pálcáját a táskájába süllyesztette (a barátai úgy tudják, hogy hobbi bűvész, azért a varázspálca- jól kiröhögték már érte), és a fantás flakonjából épp valami bekevert löttyöt fogyaszt, akárcsak a társaságuk többi tagja. Őszintén szólva teljesen nyugodt, elvégre Michelle nem szidná le, hogy meglógott az iskolai kötelesség elől. A nagynénje eszméletlenül laza és jófej nő; ha nagyon őszinte akarna lenni, Michelle neki az igazi anya példakép, mert úgy jó nyolcvan százalékban ő és Vasil nevelték, miután Mihael jobbára a világot járta munkaügyben folyamatosan, Roxanne pedig nagyon maximum hétvégéket kapott látogatni. Azt is hol kihasználta az anyja, hol nem. Michelle sosem tiltotta el az anyját a lehetőségtől, pedig bőven megtehette volna mint Lafayette apja által meghatalmazott gyámja. Mindent összevetve az ő fejében egyelőre az a terv, hogy maaaajd jövő héten tiszteletét teszi az iskolában és behazudja, hogy elnézte a dátumot, azt hitte, egy héttel később kell érkeznie, aztán lesz, ami lesz. Egyelőre élvezni szeretné a könnyen szerzett szabadságát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nora

Az egész társaság, az a kemény öt srác és két lány mind megáll a felcsendülő hangra, és megfordul, hogy szembenézzen az előttük álló nővel. Az enyhe kifejezés, hogy dekoratív és lélegzetelállító: gyakorlatilag hat embernek a hétből kendőzetlenül kocsányon lóg a szeme és elfelejtett beszélni. A hetedik, Lafayette, elég hamar kirázkódik a transzból és hasonló, udvarias mosollyal viszonozza a köszöntést.
- Saint-Venant. Szép estét, tanárnő! Mi szél hozta Budapestre? – Olyan ez a társalgás kettejük között, mintha régi jó barátok, tanár és tanítvány volnának, ami igazándiból így is van, mármint a tanár-tanítvány rész, de a többi nyilvánvaló megjátszás- nekik. A többieknek aligha maradt megfelelő mennyiségű agykapacitásuk levágni a helyzetet.
- Tanárnő? Ismered? Melyik suliban tanít? – Az egyik barátja félhangosan próbál utánajárni, hova is kellene átiratkozzon, hogy Eleonora taníthassa és minden nap bámulhassa a több, mint gyönyörű nőt, de Lafayette egyszerűen csak megrázza a fejét és vállon veregeti.
Lehetne nagyobb szerencséje is, mint hogy beleütközzön éppen itt és éppen most egy bagolyköves tanárnőbe, de nyilván nem ő választja meg, hogy ki, mikor és hol tartózkodik. Kicsit kínos az egész, hiszen ő is tudja, nem itt kellene tartózkodnia, mégis itt kapták rajta. A fantás üveget hátrébb csúsztatja maga mögé, s mindezt próbálja minél észrevétlenebbül tenni, elvégre muglik között mágiát nem használhat, meg egyébként sem nagykorú még, bevinnék illegális mágiahasználatért és magyarázkodhatna a nagynénjének, mit keresett Budapesten. Michelle türelmes és imádja őt, de a hazugságot nem nyelné be csak úgy.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nora

Az enyhe kifejezés, hogy nem vágyott közönségre, de ha már így alakult, sajnos van annyi ráció benne, hogy felmérje, kár megpróbálnia meglépni ebből a helyzetből, mert nagy valószínűséggel másodpercek alatt utolérné a nő. Pedig szeretett volna még maradni, de hát úgy fest, ez nem lesz kivitelezhető dolog, vagy épp nem egy könnyen elkövethető.
- Nahát, micsoda szerencse. – A ‘szerencse’ szót szándékosan jobban megnyomja némi élccel. Már akinek, ugyebár. Most már kezd teljesen biztos lenni, hogy a véletlennek kevés köze volt ehhez a találkához, főleg azok után, hogy a következő állomásuk is nagyon érdekli Eleanorát.
- Az Insi-
- Én haza, ők a következő helyre. – Gyorsan félbeszakítja a barátját, aki még mindig megbabonázva bámulja Eleanora melleit két másik társával együtt és a domborodó idomokhoz akart szólni az imént, mielőtt Lafayette kerek-perec félbeszakította.
- Mi? Te nem jössz velünk? – A többiek szabályosan megbotránkozva néznek rá, mint akinek szélütése van.
- Nem hiszem. Olyan régen találkoztam a tanárnőmmel. Most meglesztek nélkülem is, ugye? – Őszintén szólva az arcukra van írva, hogy Lafayette nélkül még csak-csak túlélik, de az újdonsült bombázó hiányában igen szomorúak lesznek és neadjisten túl sokat fognak búfelejteni, hacsak a kidobó el nem intézi, hogy hamar vége legyen a bulinak.
Végül öt perc után a csoport tényleg továbbindul, ő viszont felzárkózik Eleonora mellé, mint egy jólnevelt iskolás. Még a lágy mosoly is ott ül az arcán, ahogy a barátai után néz, de közben Eleanorához beszél csak számukra hallhatóan.
- Mekkora bajban vagyok? És a temérdek rokonom közül kinek tesz most szívességet, tanárnő? – Nem köntörfalaz, semmi értelme. Vagy igaza van, vagy nem, de egyszerűen másra nem tud gondolni, mint hogy valaki ideküldte Eleanorát és nem csak magától szambázott ide. Ha téved, akkor az apja paranoiája ezek szerint ragadós.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nora

Az tény és való, hogy mérföldekkel kezelhetőbb alapanyaggá sikeredett valami fura véletlen folytán, mint a felmenői, de ettől még némi élc, szarkazmus és kisördög benne is ott bujkál, másként a család már régen vizsgálatot indított volna, hogy valóban Saint-Venant géneket örökölt-e? Szerencsére nem úgy néz ki, mint ha a tanárnő nyilvánosan szeretné leüvölteni a fülét a helyéről egy kis csipkelődésért.
A visszakérdezést nemes egyszerűséggel figyelmen kívül hagyja, de még a barátja is, akinél éppen lakik, és a fiúnak sem tűnik fel, hogy mugli körülmények között kulcsot kellene adnia Lafayette-nek, hogy bejusson a lakásba, 'haza', annyira elvonja szegény figyelmét Eleanora szépsége. Szerencsére nem húzzák-nyúzzák azt a rétest tovább a kelleténél és hamar leválnak róluk a varázstalanok, hogy csak ők ketten maradjanak.
Könnyedén felzárkózik a tanárnő mellé, tartva a ritmust és lagymatagon kerülgetve a szembejövőket. Van belőlük egy rakat, mióta kiszabadultak a karámból megint. Az apja említésére látványos, már-már mihaelesen forgatja körbe a szemeit, hogy ezzel is jelezze, szerinte az egész túl van reagálva.
- Igazán nem kellett volna. Csak elnéztem a naptárat. - Az ironikus mosollyal az arcán meg sem próbálja leplezni a gyenge hazugságát. Valószínűleg mostanra Eleanora is rájött, hogy a szabados lelke csak egy kis kikapcsolódásra vágyott szülő és gyámsági gondviselés nélkül a nyakában. Az viszont kissé meglepi, hogy rögtön felajánlást kap az este folytatására.
- És mi lesz, ha mégsem jelentkezek? - Széles vigyor ül az arcán, miközben megáll az egyik zöld neonfelirat alatt, ami egy kézműves söröző cégére. - Ha már hajlandó felajánlani a társaságát, meghívhatom egy italra? Persze csak - Itt közelebb hajol, de még a jóízlés határain belül egyensúlyozva, és olyan halkan folytatva, hogy csak a nő hallja. - ha hajlandó elfogadni egy italt egy zöldfülűtől. - Majd ismét kiegyenesedik és szusszan egyet még mindig megtartva a mosolyt az arcán.
- Kezdem egy picit sajnálni, hogy nem ön a házvezetőm. - A kidobó már felfigyelt rájuk, némileg kérdőn pillant Eleanorára, hogy mi a szándékuk, bemennek-e vagy sem, de nem kérdez rá nyíltan. Az ő dolga úgyis csak annyi, hogy megszabaduljon a jelenetet rendező emberektől.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nora

Az igazat megvallva semmi kedve hazudni úgy igazán. Az mégsem így nézne ki, rakna bele némi energiát, hogy hitelt érdemlően mondja bele a másik szemébe némi jól adagolt, megfelelő színészkedéssel a valótlan szavakat. Ez inkább csak irónia volt, de tény és való, az ő iróniája nagyon messze áll a családja többi tagjának élces stílusától. Mindennek ellenére Nora alig elcsíphető, vékony mosolya az ő szájára egy fokkal szélesebbet csal. Gyerek, nem tudja olyan remekül kontrollálni a megnyilvánulásait, mint a felnőttek, így ha elégedett valamivel, az teljes mellszélességgel ki fog ülni az arcára is legtöbbször. A beígért vélamágia viszont nem hogy csökkentené a mosolyát, rendes vigyorba formálja át. Még sosem használtak rajta ilyesmit, nyilván indokolatlan is lett volna, de a kíváncsi természete szinte sikít érte, hogy egyszer kicsalja ezt a 'büntetést' a tanárnőből.
- Nem biztos, hogy szeretnék ellenállást tanúsítani... - Noha alig hallható a motyogása, Nora játszi könnyedséggel kitalálhatja, hogy egy hormonoktól túlfűtött, tizenhat éves srác éppen milyen gondolatokat társít az ő vélaságához. Ennél már csak az volna pazarabb, ha még több vélát fújna a véletlen az útjába a Bagolykőben. Lehet, hogy mégis érdemes útra kelnie és zokszó nélkül követni a tanárnőt?
A kidobó nem állja útjukat, de roppant látványosan bámulja meg az igen dekoratív hölgyet. Lehet, olyasmi gondolatok járnak a fejében, mint 'Hogy lehet, hogy ez a taknyos ilyen nőt szedett fel ma estére?', pedig ha tudná a tényállást... Lafayette titkon rendkívül boldog a kis protekciójától, elvégre hányan mondhatják el, hogy csinos tanárnők külön érte jönnek fel Pestre, hogy összeszedjék az elkóborolt fenekét? Egyébként, ha minden kötél szakad is, nem szokta hangoztatni, de van hamis személyije, biztos ami biztos. Apa nem engedte el csak úgy garázdálkodni, de persze azért az ilyen dolgokat inkább végső esetben szabad használnia. Mondjuk, ha a csapos tényleg elkéri az igazolványt.
Egy félreesőbb boxhoz kíséri Norát, távolabb a bejárattól és a pulttól. Körülöttük döng a zene, a hely majdnem tele van, de az épp most felszabadult asztal, amihez érkeznek, szerencsére nem a hangszórók alatt van, de még csak a stratégiai mosdók mellett sem. Nora kérdése láthatóan szórakoztatja, még el is kuncogja magát az értetlenségen. Hát igen, az egész família elcsodálkozott a besorolásán.
- Azt hiszem, nagyobb könyvmoly vagyok és erősebb a törvénytiszteletem, mint padréé vagy az anyámé. Ha összehasonlít az apámmal, lenne szíve őszintén azt állítani, hogy tényleg rellonos vagyok? Bár... - Itt elgondolkodva néz bele Nora szemeibe, és megrázza a fejét. - ... istenigazából még ön sem ismer engem, én sem önt, hogy ez a kérdés reális lehessen. Lehet, mégis van bennem rellonosság, csak nem elég nyilvánvaló, én sem igazán tudom. Mondjuk azok alapján, amiket apám és a nénikém mesélt, erős kétségeim vannak afelől, hogy be tudnék illeszkedni a házba. - Szegény gyerekben nincs bizonyítási vágy, feltűnési kényszer, gonoszkodás iránti csillapíthatatlan vágy, fensőbbségi tudat és száz más tulajdonság, amiket felismerni vélt a felmenői anekdotáiban szereplő rellonosokkal kapcsolatban. Lehet, hogy ezek csupán az előítéletei, vagy pont a szülei és a keresztszülei egy ilyen szériát fogtak ki anno, de első blikkre nem feltétlen szimpatikus egy közösség. Másfelől van olyan személyiségjegye, ami illeszkedhetne a rellonosok tulajdonságai közé; például egy bosszúálló kis szarházi, aki nagyon sokáig képes türelemmel tervezni, hogy rúgjon egy irtózatosan nagyot az ellenlábasába, és az sem zavarja, ha az oroszlán már döglött és a földön fekszik.
- Mit szól kezdésnek egy tatrateához? Alapozásnak tökéletes, ha szereti. De remek a házi pálinkájuk is és persze a kézműves söreik. Szóval, mit hozhatok a hölgynek? - Természetesen ő lesz az inas, ez nem is kérdés, ő hívta meg Norát, csak az óhaját lesi és már megy is teljesíteni, ha megkapta a szükséges infókat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nem ő találta fel a spanyolviaszt, hogy önkénteskedni jelentkezzen, ráadásul gyerektáborba, hanem egy jól megfontolt, családi program része ez. Történetesen az unokahúga, Isabelle osztályához jelentkezett kísérőnek, és noha a kislány váltig állította, hogy ciki a nagyobbik tesóval kirándulni, azért látni vélte az arcán a sunyi örömet, hogy valaki mégis vele tart, még ha felvigyázóként is.
Nem is annyira nyári tábor ez, inkább ilyen edzőtáborszerű cucc; Isabelle valami... Milyen klubban is van? Ritmikus gimnasztika? Tudja a halál, de a lényeg, hogy nagyon jól mozog és a csapata most edzőtábort tart Abádszalókon. Igazából a helyszín extrán kapóra jött neki, mert kevesen tudják, de az apjának itt is van egy konkrét tanyája, elrejtve a muglik szeme elől. Ide neki, Michelle-nek és Mihaelnek van bejárása csupán, szóval valahol adta magát, hogy ha már ennyire ismerős a környezet, meghívja Laylát is kalandozni a magyar pusztára, az ismerős berkekbe.
Jelenleg épp délután kettő körül jár az idő és kezd tikkasztóan meleg lenni idekint. Míg a tornász csapat elment edzeni, ők azt a remek feladatot kapták, hogy menjenek el bevásárolni a vacsorához. Mi sem egyszerűbb, így van alkalmuk cseverészni és végre némi időt tölteni kettesben, távol a Bagolykő orbitálisan hangos és néha idegesítő sasszemeitől.
- Kimehetünk majd a strandra is. Hallod, akkora gyrostálakat és hekkeket adnak, hogy nem fogod bírni megenni, garantálom! - Marha lelkesen magyaráz a lánynak út közben, kb kézzel-lábbal.
- És amúgy... kössz, hogy eljöttél. Mármint, nem kell egy halom tinilány után szaladgálnom, hogy összekapkodjam őket majd éjszaka a tóból. Az elég gáz lenne. Ugye meg se fog fordulni a fejükben? Szerinted zárjuk le a kabinok ajtaját, hogy ne lógjanak meg? - Mivel már ő is nagykorú, és lekerült róla a nyomjel, voltaképp szabadon varázsolhat, és nem fog rivallót kapni érte a Minisztériumtól kiskorú tiltott bűbájgyakorlása okán.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Természetesen ő húzza maguk után a bolti banyatankot, és az asszonyra bízza a válogatást. Ha rajta múlva, venne két rúd parizert meg egy rúd szalámit, három iló kenyeret és egy rekesz sört, aztán az élelmezés meg lenne oldva. Nem, nem ennyire alpári a helyzet szerencsére. Vásárolna kovászos uborkát is, biztos, ami biztos.
- Szakavatott konyhamalac vagyok, ha kell. Egyenesen gourmet! - Büszkén kihúzza magát, mintha olyan nagy tudással bírna a hekkek és gyrosok terén. Nos, másnaposan a szintén másnapos gyrost illetően tényleg elég jártas a témában.
- Nem raboltalak el semmi fontostól? - Igazából nem is komoly a kérdése: úgy örül, mint majom a farkának, hogy Layla igent mondott a kis kiruccanásukra és végre együtt tölthetnek egy hosszú hétvégét, majdnem csak kettesben. Isabelle már amúgy is halálra cikizte, hogy barátnője van, most már úgy tekint a lánykompániára, mintha háttérzajok lennének.
- Oké, levezetésként húzassunk fel velük mondjuk húsz vödör vizet a kerti kútból, amit aztán bele kell öntsenek a tóba, aztán mehetnek aludni. - Nos... Layla azt mondta, le kell fárasztani őket. Ő csak ötleteket ad, Isten látja lelkét, egyetlen célja, hogy az összes kis tini hamar elhúzzon aludni, és ő végre kettesben maradhasson az érdeklődése tárgyával. Már vagy ezerszer eltervezte, hogy összevissza viszi majd a tó körül a lányt, amerre a szem ellát, sőt még ráguglizott a legromantikusabb esti programokra is, amiket ruhástól lehet végezni. Olyan birkatürelemmel közelít szegény nyuszilányhoz, mint még soha egyetlen nőnemű lényhez talán, aki nem az anyja vagy a nagynénje, vagy a keresztanyja volt.
- Mmmm... - Somolyogni kezd, mert szinte biztos benne, hogy semmi elvadultul csúnya nem lappang a kérdés mögött, maximum némi Layla-féle huncutság. Éppen ezért veszi a bátorságot, hogy hátulról majdhogynem átölelve a lányt kezdjen válogatni a spanyol narancsok között. - Miss Robillard, miben töri a fejét, mondja? - Pofátlanul közel engedi azt az enyhén borostás pofikáját a lányhoz, és hagyja, hogy a szemtelenebbik vigyora terüljön szét a fején, miközben két kezével továbbra is lekorlátozza Layla mozgásterét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Na héhahó! Azért nincs akkora hasam, mint egy igazi malacnak, jó? Szoktam edzeni, te vagy a szemtanúm. - De még mennyire, hogy szokott. Hányszor és hányszor kiment lábatlankodni Layla edzései előtt vagy után a pályára, hogy közösen is nyomjanak pár kört, csak hogy időt töltsön vele. Aztán persze szemrebbenés nélkül telezabálta magát ebédnél meg vacsoránál, de tényleg nincs rajta szemmel látható súlyfelesleg.
- Ez nem rabszolamunka, kedves kollegina! Ez edukatív gyakorlat. Önfegyelmet tanít nekik, az élet, a tao bensőséges útjairól. Ez a gondolat majdnem olyan mély lett, mint a Marianna-árok. - Igen, nem bírta ki, felhorkant a végére. Ennyi cipekedés után tuti lefáradna mindenki és csak az ágyért ácsingózna, szerinte abszolút jó ötlet, de hát ha leszavazzák...
Cserébe van alkalma revansot venni, hogy lecsapja azt a nagyon magas labdát szinte rögtön, és sarokba szorítja szegény, ártatlan nyuszilányt. Nulla bűntudata van emiatt, meg kell hagyni. Mégis miért panaszkodna? Kedvére gyönyörködhet a külsejében, a hangjában, a nevetésében, sőt jelenleg az éktelen vörösödésében. Ez mindig nagyon-nagyon vicces lesz számára, hogy milyen könnyű zavarba hozni Laylát.
- Hahh... - Csúfosan elhúzza a száját egy gonosznak szánt vigyorba. - Ki is mondta, hogy ne ítélkezzünk csak úgy? - Még a szemöldökét is meghúzogatja mellé. - De úgy terveztem, ha bajba kerülünk, azt együtt tesszük, viszont nagyon megérné. Úgy ismerem a környéket, mint a tenyerem, kár lenne ezt kihagynod és nem kihasználnod. Rengeteg remek helyet tudok izgalmas programokra. - Mot már lágyít annyit az arckifejezésén, hogy csak a csibész vigyorgása maradjon meg az egészből, semmi provokatív, sőt még Laylát is hajlandó elengedni, és inkább mellé állva válogatni össze azokat a narancsokat.
- Meg aztán tudod, tesztelnem kell, hogy a lány, aki tetszik, szeretné-e ezt a helyet, meg minden. Adok a véleményedre. - Említettem, hogy néha szörnyen kicsinyes tud lenni? Amióta meg lett vádolva a több helyre való kitekintéssel nőügyben, előszeretettel dob le hasonló bombákat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Elképed. Konkrétan elképed. Nem gondolta volna, hogy a mindig nyuszi, mindig mézédes természetű Laylába irónia szorult. Aztán kontrollálatlanul szakad fel belőle a kendőzetlen röhögés ugyanazzal az éles váltással. Vagy jó fél percen át nevetgél magának, szinte már hasát fogva, de könnyeit biztosan törölgetve.
- És hogy képzelted? Klasszikus felállásban, hogy csak a férfi cipel, vagy modernben, és megosztjuk a terhet? - Húzza, természetesen húzza a kedves drága agyát, ha már adja alá a lovat. Bontogassa csak azokat a szárnyakat, ki tudja, miféle tűzről pattant őzike lesz még belőle egy-két éven belül.
- Mhm, végül is jogos a feltételezés. Ki tudja, nehogy én is egy legyek a csúnya, gonosz rellonos farkasok közül. - A csúfos fintor ezúttal inkább a zöld sztereotípiának szól; a rellonosok sokszor fenevadak hírében állnak vagy így, vagy úgy. Ő naaagyon messze áll ettől a képtől.
Ahogy elereszti kedvenc nyuszilányát, és mellé perdül narancsot válogatni, elégedett vigyorral veszi tudomásul, hogy sikerült teljesen felvillanyoznia őt egy jó kis éjszakai túrázásra. Merlin adjon elég erőt, hogy ne próbáljon tovább menni egy csóknál majd, mert előbbit teljesen természetesnek veszi ezen a ponton, mármint, hogy megpróbálja.
- Eljössz velem kirándulni? - Szükségét érzi visszadobni a kérdést, elvégre neki ez betervezett dolog volt, rávenni Laylát az éjszakai kiszökdösésre. Ráadásul most már ki is hoppanálhatnak, ha a lánynak megvan a vizsgája. Ő még most fogja megtanulni.
Ééés bingó. Néha ezt az egy találatot túl könnyűnek érzi bevinni, de mit tegyen, ha sérült a férfiúi büszkesége akkor és ott? Még annak ellenére is üti a vasat egyszer-egyszer, hogy a Navine lányhálójában már ezt megbeszélték úgy-ahogy. Layla sértettsége mai napig csibészkedésre készteti és kisördögi örömmel tölti el. Szerencsére a susmorgását nem hallja, de a reakció bőven elég, hogy abbahagyja a rosszalkodást és elé tartsa a kosarat, amit jól megpakoltak már.
- Ma este elmondom neked, ki az, ha érdekel. - Naná, végre ideje tiszta vizet önteni a pohárba és közölni a nyuszilánnyal, hogy eleget kerülgették azt a forró kását. Ideje valami izgalmasabb terepre tévedni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Oké, fogadjunk. Ha tényleg megcsináljuk és én nyerek, én leszek a párod a következő bálon. - Még ő is röhejesnek érzi lassan, milyen gyerekes eszközökhöz nyúl vissza ahelyett, hogy kerek-perec elmondaná Laylának, mi a helyzet, de úgy érzi, amíg nem tisztázzák, hogy egyáltalán futni akar utána, mint kiskutya a frisby után, addig nehéz dolga lesz egyértelműsíteni, hogy ez egy randi, és nyakig bele van esve ebbe a szépségbe.
- Az nem jelenti, hogy nem foglak felfalni az első adandó alkalommal. - Huncut-gonoszkás félmosolyt villant meg. Istenem, ez a csaj aranyat ér, annyira édes és szelíden piszkálható. A leghízelgőbb az egészben, hogy ilyen ártatlanul többnyire csak jókat feltételez róla.
Úgy tűnik, a randira hívásban már nem annyira bárányka, nagyon szépen veszi a kanyart. Fel is merül a kedvenc, szeleburdi levitásunkban, hogy ugyan bizony a nyuszilánynak hány randifelkérésben volt már része, hogy ilyen természetes könnyedséggel jönnek a szavak? Ezt még kideríti így vagy úgy, de egyelőre csak meglehetősen elégedett, hogy Layla érdeklődését felkeltette az estével kapcsolatosan.

Már ott lapul a szobája ajtajának kulcsa az ő zsebében is. Kicsit félreesőbb helyen várta be a lányt, hogy ne azonnal szúrják ki őket, csak mondjuk úgy... pár óra múlva, ja. Biztos benne, hogy fejmosást fognak kapni érte, de mindent megér ennyi kis kockázat. Szerencsére távol vannak a nagyvárosoktól, így a műfények nem fogják elnyomni ezt a mai, igen tiszta égboltot.
Layla úgy suhan be mellé, mintha mindig is egy kémnő lakozott volna benne: óvatosan, halkan, szinte rezzenéstelenül. Nem teketóriázik egy perccel sem tovább: olyan természetességgel kulcsolja rá az ujjait Layla kézfejére, mintha minden találkozásuk alkalmával ez lenne a módi.
- Vigyázz, hova lépsz. - Azért gyújt a pálcája végén egy kicsinyke lángot, hogy lássanak is valamit az útból, de egyébiránt elindul a lánnyal együtt, már persze, ha hajlandóak követni.
- Ha meg is büntetnek, majd azt mondom, hogy én csaltalak bele, és ez így is van. Bár, ha ügyesek vagyunk, és visszaérünk, mielőtt körbejárnának, nem lesz nagy gond. - Biztos, ami biztos, kitömte az ágyat a párnákkal, mintha aludna.
Viszonylag közel, úgy fél óra sétára vannak a vízparttól, nagyon jó helyet találtak az edzőtáborhoz, úgy hogy nem is kell túl durva terepen áthaladniuk.
- Mindig meg akartam kérdezni, hogy... - Kissé habozik, de végtére is részéről is szükséges a bizonyosság. - ... a barátod nem rendez fesztivált érte, hogy ha túl sokat vagy velem? -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Elvigyorodik, ez tisztán látszik a pálca hegyén ücsörgő kis láng fényében. Azt szereti többek között Laylában, hogy nagyon összetartó, és jó érzésű lány, de emellett látja valószínűleg a lehetőséget is. Vagy csak képzeli, hogy a lány is érzékeli a finoman elejtett jeleket és válaszol rájuk? Nem, egyre biztosabb benne, hogy lassan a kimondási fázishoz érkeznek.
Egy pillanatra azért megtorpan, mert noha a lány karján megjelenő libabőrt nem érzékeli, a nüansznyi változásokra jobban felfigyelsz, ha fogod a másik kezét. Ettől független már csak azért sem kérdez rá, mert Layla nagyon hamar visszatér a régi kerékvágásba.
Az élővilág egészen élénk körülöttük: akik eddig aludtak, már ébren vannak, akik pedig nappal voltak aktívak, nyugovóra tértek. Mintha kicserélődött volna a környezetük. Nem sietnek sehová, de minden lépésre próbál odafigyelni, hogy ne essenek hasra egy kiálló ágnak vagy bármiben, vagy... hogy épp elkaphassa Laylát, ha az mégis zuhanna. Lovagias volna, óh igen.
Reflexből egy gondolattal erősebben megszorítja a markában tartott kezet. Szóval nincs más a láthatáron? Legszívesebben kifújná a bent rekedt levegőt a megkönnyebbüléstől, helyette viszont csak megáll és szembefordul a lánnyal.
- Akkor... ha mondjuk azt mondanám, hogy ez nem is csak a csillaglesről szól... nem lenne senki, akivel össze kellene verekednem ezután? Nem hiszem el. Nem létezik, hogy szabadon tudtak hagyni téged. - Incselkedik, csak az arcán tűnik elő a komolyság. Finoman, de terelgeti a fő téma felé a beszélgetésük fonalát még mindig fogva Layla kezét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Kerülgethetné a forró kását még egy darabig, de nincs túl sok értelme, és amúgy sem tartja a körítések emberének magát annak ellenére, hogy Laylát igen-igen körbejárta, mielőtt úgy döntött, ideje kinyitnia a száját és szólni a saját érdekében. Nem engedi el a kezét, biztos ami biztos alapon felkészül rá, hogy ha zuhannak, legalább megelőzze a lány fizikai sérülését - mégis csak egy légtornász műfajban tevékenykedik és nem hiányzik a Pótcsont Rapid, ha megelőzhető a baj.
Végül azonban mégis megáll, szembefordulva a másikkal. Nincs átláthatatlan sötétség, a pálcája hegyén is világít a lángocska, de azt most leeresztette maguk mellé, eltartva a ruháiktól, kísérteties fénybe vonva az arcukat és egész testüket. Próbálná kibogarászni, milyen arckifejezést vág a lány, de szinte lehetetlen a gyér megvilágításban. Talán nem is baj; sokszor őszintébbek az emberek, ha nincsenek kiszolgáltatva a kíváncsi szemeknek és élvezhetnek némi diszkréciót az adott helyzetben.
- Lehet, pont ez volt a célom. - Hallani a hangján a derűs mosolyt, még a keze fogása is megváltozik: ahelyett, hogy átfogná Layla ujjait, inkább összefonja a kezeiket, egymásba az ujjakat, miközben a lány továbbfűzi a gondolatmenetét. Vicces, mert tényleg soha nem szaladgált a rellonosok vagy más házbeliek után. Persze, Borcsa is roppant csinos, de vonzalmat nem érzett iránta sem most, sem máskor. Ugyanígy a rellonos vélaállomány is persze, eyecandy, de tudja azokról a fizikális vonzásokról, hogy a mágia okozza őket, nem természetes érzelmek. Ellenben Layla esetében...
- Nem vagy népszerű, áh, dehogy, csak elvétve látom, hogy fordulnak meg utánad a végzősök közül jó néhányan, meg amúgy is. - Nem látni, hogy megforgatja a fejét kissé kedves-cinikusan, de ő sem látja Layla reakcióit olyan tisztán, vagy épp semennyire.
- Amúgy segíthetnél egy megfejtendő kérdésben. - Egy árnyalattal gyorsabban kezd beszélni, hallani a hangján, hogy kicsit feszeng. - Van egy haverom, aki oda meg vissza van egy... tőle idősebb lányért. Úgy értem, nagyon odavan érte, és... hát nem biztos benne, hogy a lányt is úgy érdekli, de minden arra utal, hogy de... szóval szerinted hogy kellene rákérdezzen... a dolgokra? - Ha a csillagos ég leszakadna, akkor igazán megtehetné már most. Ennyire nyomorult és esetlen "Járunk?" kezdeményezést még nem látott Európa.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Megütközve pislog oldalból a kolleginára amolyan 'Mi az, hogy nem veszed észre?' fejjel. Mert tényleg, hog nem látja ez a lány, mennyire utána fordulnak a folyosón? Layla csinos, gyönyörű, nem meglepő a népszerűsége, főleg az iskola sportolói rétegeiben.
De nemsokára már teljesen másfelé kalandozik a figyelme, hiszen végre rákanyarodtak a fontos dolgokra. Egyre tanácstalanabb és már a szája szélét rágja idegességében. Mégis hogy a rossebben szokták ezt így elővillantani a semmiből? Akárhogy csűri-csavarja magában a szavakat, mint olyan cringe idiótán hangzik, életidegenül, mégis tudja, hogy az állandó koslatásának Layla után ez az ésszerű következő lépcsője. Csak annyira... ciki az egész!
- [Szóvalazahelyzethogynagyontetszel!] - Tessék, egyben kiböffenti az egészet, de ha ez nem lenne elég, az anyanyelvén teszi, franciául. Elég potenciális esély van rá, hogy mivel itt nem él az iskola jótékony fordító mágiája, és fogalma sincs, Layla beszél-e franciául, nem fogja érteni, mit röfögött az imént hősünk. Úgy hogy, mikor észbe kap, mit tett, vesz egy mély levegőt (mint aki toronyugrásra készül egyenest bele a Dunába a Szabadság hídról), és újrakezdi az egészet immáron angolul, hogy mindketten megértsék, hányadán állnak.
- Azt akartam mondani... hogy nagyon... végtelenül tetszel... szimpatikus vagy, jó nő, bomba nő, sőt még annál is úristenebb! - Úristenebb? Ezt komolyan kimondta? Úgy ég a feje, mint egy katlan és csendben örül, hogy a kutya nem látja őket az ismerősök közül, csakis és kizárólag Layla hallgathatja végig a sötétben ezt a borzalmasan kínos vallomást. Jó, egyszer mindenen túl kell esni, az első önégetésen is.
- Szóval... nem lenne utolsó dolog, ha... tudod... te meg én... együtt... meg ilyenek. - Jajj ne mondassák ki vele, előbb veri a fejét bele ebbe a fatönkbe, mint hogy további értelmes kifejezéseket próbáljon találni a bimbódzó, tinédzser szíve hülyeségeire. Sokkal egyszerűbb súlytalan dolgokba belemenni, de Layla abszolút nem annak a típusnak tűnik, aki futó kalandokat keres vagy részt vesz bennük, és ez annyira megnehezíti és komolyabbá teszi a helyzetét! Hát totálisan leizzad itt!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Layla remekül eléri másodpercek alatt, hogy befogja a száját és abbahagyja a sok, összefüggéstelen szóáradat ontását. A kezdeti meglepettsége főként annak tudható be, hogy nem számított ilyen egyenes, azonnal érthető és pozitív válaszra. Mondjuk kérhetett volna a lány gondolkodási időt, nézhetne rá várakozóan, elnézően, de helyette Layla úgy tűnik, a tetteket választja.
Nos, az elején olyan bambán áll néhány másodpercig, mintha a tej megaludt volna a szájában. Ekcsölli, jelenleg az egyetlen dolog, ami a száját éri kezdi berúgni az egészséges tinédzser hormonháztartását. Olyan lelkesedéssel viszonozza a rögtönzött mandulavizsgálatot, mintha megnyerte volna az e heti ötöslottót minimum, elvégre tudjuk, ez mit jelent? Bizony! Layla nem hajtotta el melegebb éghajlatra! Mi több, úgy tűnik, ugyanazon a fordulatszámon pörögnek ők ketten, amitől minimum öt centire el tudna most emelkedni a földtől seprű és varázslat nélkül. Nem is akaródzik olyan nagyon elengednie a lányt, de hát egy idő után a levegővétel sarkalatos kérdéssé fajul közöttük, muszáj elengednie Laylát, még ha szíve (ehem, meg más része) szerint ezt a helyzetet szívesen eszkalálná.
- Oh Mon Dieu... - A folytatásban egy viszonylag hosszas, rötyögéssel-nevetgéléssel és 'nemhiszemel' gesztusokkal tarkított egyszemélyes előadást nézhet végig a lány, mert Lafayette bizony a Holdig tudna szállni most, annyira felpezsdült ezen a sikeren.
- Ígérem, nem fogod megbánni! Fuh, tényleg te vagy a legjobb dolog a napjaimban! - Olyan gyerekesen lelkes, szeleburdi, őszinte. Eljátszhatná, mekkora a mellénye, de minek? Nem érzi semmi szükségét, hogy félrebeszéljen. Madarat lehetne fogatni vele.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Teljesen letört, de komolyan. Van valami különösen kasztráló élmény abban, ha nagy bátrán bemegy egy fehérnemű boltba, de rá kell jönnie, hogy minden melltartó UGYANOLYAN, minden bugyi UGYANOLYAN, és hiába volt meg benne a jóakarat, hogy meglepje Laylát, már eleve ott elvesztette a csatát, hogy megfelelő tudás nélkül be merte tenni ide a lábát. És az eladók ezen cseppet sem javítottak: összenéztek, megjelent az a bizonyos mosoly az arcukon és elkezdték kérdezgetni, segíthetnek-e, mit keres, milyen modellt. És elvörösödött egy idő után, mert amikor a tangák és a push-uppok is előkerültek, már végképp csak hebegni-habogni tudott, aztán borzasztóan zavartan megköszönni a segítséget és lelécelni rém gyorsan. Szinte biztosra veszi, hogy faszra vették és jót röhögtek rajta.
Így, leforrázottan ücsörög a Mammut kellős közepén, amikor végre tudatosul benne a fényképezőt tartó lány jelenléte. Aki felé tartja a gépet. Aki... lefotózta?
- A következő állva vagy ülve legyen? - Úgy van vele, ha már a porba alázta magát az Intimissimi dolgozói előtt, egy fotós lánnyal poénkodni semmiség. Ennek szellemében az egyik lábát felrakja a padra, mintha szétterpeszkedett volna, és a lehető legcringebb csábvigyorát szedi elő. Már csak egy szál rózsa kellene a szájába.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Őszintén, kissé meglepődik. Azt hitte, hogy a viselkedése majd visszakozásra készteti a lányt, ehelyett mire feleszmél, már egy egész tulipán landol a kezében. Meglehetősen bamba pofával veszi át az idegentől, néhány másodpercig kamillázik a növényre, aztán sóhajt egyet és megvonja a vállát. Ha már faszság, legyen rendes faszság: oldalvást fekvőbe vágja magát a padon (itt már azért néhányan elkezdenek röhögve felé pislogni a háttérből, de kit érdekel?), a szájába fogja a tulipánt, beizzítja a gyönyörű retard vigyorát és peace jelet mutatva a szabad kezével készen áll a fotózásra. A két gomb ötletét elhessegeti, Layla fejbe is verné érte, ha nyilvánosan ennél jobban ízléstelenkedne. Ejj, hogy az asszonynak máris mekkora hatalom van a kezében!
- Na, a következők már azért pénzbe kerülnek izé... Mi is a neved? Csak tudod, a miheztartás végett. Mégse hívhatlak Juliette-nek. - Vagy Piroskának. Képzeljétek el azt a bemutatkozást: A nevem Riska. Ma-riska!
- De hallod, nem sértődök meg, ha elvágódunk valahova máshova, ha nagyon akarsz fotózni, mer' itt már kezdenek kicsit sokat bámulni. - Itt már azért vakargatja az állát, a szájából meg hagyta kiesni a tulipánt a kép elkészülte után.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Zsanna... - De nincs alkalma ezt jobban elmélyíteni, netán a saját nevét is kinyögni, mert úgy tűnik, az ázsiai nyomulós-fangirl effektus elterjedt ide Magyarországra is, úgy rohamozza meg az a pár kiscsaj Zsannát. Tagadni se próbálja persze, hogy hallgatózik, így a "Balenciaga", "stylist" és "kampány" szavakat egész tisztán kiveheti megfelelő arckifejezés-változásokat társítva melléjük. Ő. Stylist-asszisztens. Próbál nem belefulladni a saját nyálába a visszafojtott röhögéstől, amíg a rajongók el nem oszolnak a helyszínről.
- Nem kellene minimum napszemüvegben meg baseball sapkában járkálnod hírességként? - Él benne a sztereotípia, hogy a hollywoodi nagykutyákat is szeretik így körbevenni az emberek, hogy még vécére se tudnak menni két instafotó nélkül. Fújmár.
- Mint a stylistod asszisztense, meg kell mondjam... - Ja bocsi, Lafayette Saint-Venant vagyok. - Szóval meg kell mondjam, hogy a kínai eléggé lehúzza az imázsod. Mehetünk! - Szereti a kínait, ki az, aki nem szereti egyáltalán? Hajnalban dürümöt zabálni a Blahán, este elfosni a gencsi határt az utolsó, megromlott kínaitól nyáron, ezek mind mérföldkövek egy rendes, budapesti tini életében, de még egy nem budapestiében is.
- Amúgy ki is rakod ezeket instára vagy pinterestre? - Fejjel a gépre bök, hogy jelezze, a képekről beszél, meg kíváncsi, hogy ez csak úgy pillanatnyi roham volt, vagy tényleg akar az arcával kezdeni valamit a lány?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- NA NE! Te annak a Líviának vagy a lánya? Eszem megáll! - A látványos hüledezés készségét elég hamar összeszedte gyerekként Nina mellett. Egy félvéla modelltől már tízévesen csorog az ember nyála, sorry not sorry. És most találkozni Kárási-Tóth Lívia lányával külön kellemes meglepetés, főleg hogy neki kimaradt ez a gyerek-infó. Meg megnőtt, meg folyton váltogatta, épp kiért rajongott.
Szóval most extra lelkesen koslat Zsanna nyomában a kajálda felé; már eleve azért is változik át a tekintete tisztelettel telivé, mert ezeknek a géneknek kijár az elismerés, na!
- Rá se ránts, szívesen pofázok a nagy semmiről, mintha értenék hozzá. Csak szólj és falazok én neked. Betonozást azért nem vállalok. - Valaki üsse meg, hátha helyrejön a borzalmas humora.
- Ahhoz képest, hogy tiltólistás kaja, gyanúsan képben vagy vele, hol csinálják a legjobbat. - Természetesen követi, hogyne követné? Éhes; egy fél borjút is fel tudna zabálni most már a nagy izgalomra. Azonban egy pillanatra hagyja, hogy a meglepettség kiüljön az arcára - kivett szervekről és elrablásokról a kedves édesapja valószínűleg tudna mesélni a munkaköri ártalmai okán, de hallgatólagos beleegyezés közöttük, hogy ezt sosem fogják kivesézni (pun intended), így ő is átsiklik efelett elegánsan, rezzenéstelen fejjel.
- Ja persze, nyugodtan. - Sajnos ez nem vita-téma, tényleg rengeteg a beteg ember, így ha nem gondosan megválogatott közönség látja a legártatlanabb fotókat is, könnyen származhat belőle baj, visszaélés. Teljesen megérti a felnőttek aggályait, egyre több és több ilyen túlkapás történik a neten.
Gondolataiból az abszolút ártalmatlan és gyanútlan kérdés pofozza fel, csak hogy megint letört pofát vágjon és nagyot sóhajtson immáron menet közben.
- Ne is kérdezd... meg akartam lepni a barátnőmet, de... áh, mindegy, vannak dolgok, amik egyszerűen nem mennek. - A végére szinte már motyog, mint egy elanyátlanodott óvodás. Szegény gyerek, ő tényleg nem gondolta, hogy fehérneműt venni ilyen nehéz.
- Valahol ott buktam az egészet, hogy azt se tudtam, pontosan milyen modellt akarok venni neki. - Majd legközelebb utánanéz... egy csomag papírzsebkendő társaságában.
- Amúgy hogy tudsz egyszerre celebkedni és sulizni is? Mármint, tudják a sulidban, hogy híres vagy? - Ez a kérdés néha előjön benne, a vécén, almaevés közben, vagy ha bámulja kínjában a plafont vizsgaidőszak közepén és próbál valami értelmet találni a saját létezésében. Ne kérdezzétek, néha nagyon más univerzumban él a gyerek agyilag.