Várffy-Zoller Róbert Tanár, Végzett Diák
-10 pont a Levitának RPG hsz: 492 Összes hsz: 1991
|
III. fordulóMa, reggeli után megkezdődött a harmadik forduló. Túl gyorsnak találtam, hogy máris következik az újabb megmérettetés, fizikailag még abszolút messze voltam a csúcsformámtól a sérüléseim után. Egy hét azért kellett volna legalább, de mindegy, nem tehettem semmit. Feladni eszem ágában sem volt, a győzelem reménye kellő motivációt jelentett, hogy folytassam. Zsupszkulccsal - mi mással - jutottunk egy lakótelepszerű helyre. Kiderült, hogy az Edictum szerkesztőségébe kell bejutnunk, ahol külön-külön emeleteken haladhatunk. Majd meg kell írnunk egy cikket, és végül a nyomdába küldenünk. Mindezt a lehető legrövidebb idő alatt. Nagyon gagyinak tűnt a feladat első hallásra, már el is kezdtem gondolkozni, hogy miről fogok írni, hogy ezzel se ott menjen az idő. Mau bá annyit azért mondott, hogy nem szívesen látnak itt idegeneket, de nem tudtam komolyan venni a figyelmeztetést. Egy kis példányszámú szennylap szerkesztőségéről volt szó, mégis miért lett volna itt olyan fene nagy védelem? Észre se fogják venni, hogy bejöttem, legfeljebb majd eljátszom, hogy gyakornok vagyok, vagy valami hasonló. Jókedvűen indultam neki a lépcsősornak. Szívem szerint már az első emeletnél megálltam volna, de Kati megelőzött, és a második, harmadik, negyedik emeletnél is későn reagáltam. Az ötödik emeletet viszont már sikerült kisajátítanom. Igyekeztem lazának tűnni, mintha csak egy lennék az itt dolgozók közül. Már csak egy kávé hiányzott a kezemből, hogy még hihetőbb legyen a szerepem. Lehet, hogy akad is majd itt egy kávéautomata.
|
|
|
|
Várffy-Zoller Róbert Tanár, Végzett Diák
-10 pont a Levitának RPG hsz: 492 Összes hsz: 1991
|
III. fordulóA harmadik emeleten azért reagáltam későn, mert egy lány leszólított. Külsőre még be is jött, de agyilag zokni volt, az a tipikus üresfejű szőke liba. Csak azt tudta hajtogatni, hogy mennyire tetszik neki a hajam, a járásom, egyszóval mindenem, ráadásul még idióta kérdésekkel is bombázott, például hogy szeretem-e az állatokat. Szorgosan jegyzetelte a válaszaimat, de tudtam, hogy mást is szeretne, mint minden női rajongóm. Ha nem szorított volna az idő, meg is kapta volna tőlem, amit akar, olyan igazi, egyszer használatos típus volt. De miután a negyedik emeletről is lemaradtam, már elegem lett belőle, kikaptam a kezéből jegyzettömböt meg az íróeszközt, hogy megpróbáljam lekoptatni. - Visszakapod, ha megteszel egy szívességet. Lemennél a földszintre megnézni, hogy ott vagyok-e? - tűnt annyira ostobának, hogy bevegye ezt az orbitális baromságot, vagy legalábbis gondolkodóba essen, amíg lelépek. El is tűntem az ötödik emelet folyosóján. A lazáskodást mégis inkább hanyagoltam, gyorsan benyitottam az első ajtón. Nem volt valami jó ötlet, teljesen sötét volt, az ajtó pedig bezáródott. - Finite! - próbálkoztam a varázslattal, hiába. Úgy döntöttem akkor már megírom itt a cikket, így vesztem a legkevesebb időt. Itt legalább nem zavart senki, és majd utána ráérek kijutni. - Lumos! - kiáltottam, hogy fény gyúljon a sötétségben. A helyiség kongott az ürességtől, a munkához nem voltak éppen ideálisak körülmények. Nem érdekelt, letelepedtem a padlóra az ajtó elé, és elővettem a lánytól szervált papirost. - Nox! - újra sötétség lett, de nem tehetem mást, szükségem volt a pálcámra. - Cicero! - mondtam el egy újabb varázsigét, így már csak le kellett diktálnom a szöveget, az íróeszköz magától tette a dolgát. Tisztelt Edictum!
Hosszú vívódás után döntöttem úgy, hogy a nyilvánosság elé tárom a birtokomban lévő információkat. Alább olvashatják beszámolómat, használják fel belátásuk szerint. Hazánk, de talán egész Európa legnagyobb kviddicsreménységének, Yarista Palarnnak a legközelebbi barátja vagyok. Barátja, legalábbis ezt hiszi mindenki. Valójában régen több mint barátság, ami köztünk van. Első látásra egymásba habarodtunk, azonban érzéseinket titkolnunk kellett, ugyanis Yar szülei ellenezték volna a kapcsolatunkat kétes származásom miatt. De nem voltunk elég óvatosak, engedtünk a féktelen szenvedélynek, teherbe estem. Alig múltam 16 éves, amikor kiderült, hogy gyereket várok. Yar bátor lépésre szánta el magát, és úgy döntött, a szülei elé tárjuk az igazságot, és összeházasodunk. Egy hétvégén meg is hívott a kastélyukba, ahol megtetettük a bejelentést. A Palarn szülők azonban durván léptek fel, Yart megkínozták, engem pedig kényszeríttettek, hogy vetessem el a gyereket. A felejtésátkot csak azért nem vetették be rajtunk, mert féltek, hogy maradandó károsodást szenvedne az ő szeretett kisfiúk. Ha így szeretnének a szüleim, inkább világra se jöttem volna! Mindenesetre megfenyegettek, hogy vége az életemnek, ha beszélek. Mostanra azonban eljutottam odáig, hogy inkább meghalok, csak érjen véget ez a szenvedés, amit napról-napra, óráról-óráról, percről-percre átélek. Az én imádott Yaricsom a szülői akaratnak eleget téve más lányt ölel, más lányt csókol, én pedig csak lopva részesülhetek a szerelmében. Nélküle nincs értelme az életemnek.
Egy reményvesztett lány: Turnman Katalin Megfogalmaztam egy kamu vallomást Kati nevében, erre rá fognak harapni. Szinte biztos, hogy valamilyen formában el fog jutni a pletyka a nyomdába, míg ugyanez egy száraz cikknél sokkal bizonytalanabb lenne. A duplázó bűbájjal igyekeztem másolatokat készíteni, úgy gondoltam, hogy több példányt is szétszórok az épületben. Csak előbb ki kellett jutnom. A Finite az imént nem jött be, benyomtam azért egy Alohomorát is, bár biztos voltam benne, hogy mágikus úton zárták be az ajtót. Ismét kudarc. Több zárnyitó varázslatot nem ismertem, pedig ez lett volna a leggyorsabb és leghalkabb megoldás. Maradt a nyers erő, de egy Lacarnium Inflamare segítségével azért még megpróbáltam megolvasztani a feltételezett zár környékét, hátha lazult így a szorítás. Egy jól irányzott rúgással, szükség esetén nekifutásból, vállal is megkíséreltem betörni az ajtót. Sikeres kijutás esetén megfogtam az imént másolt papírokból egy köteget, és szétterítettem őket az emeleten távtaszító bűbáj segítségével. Most jól jött, hogy az ötödiken vagyok, lefelé menet az útba eső szintekre juthatott egy-egy köteg. Miután végeztem, igyekeztem kimenni az épületből a találkozási ponthoz.
|
|
|
|
Várffy-Zoller Róbert Tanár, Végzett Diák
-10 pont a Levitának RPG hsz: 492 Összes hsz: 1991
|
Szendrey AdélA Várffy család vidéki villája 18+ Utolsó figyelmeztetés 18+
Felhúzott Léda viselkedése, és csak az érzéki csókja győzött meg arról, hogy büntetésként ne átkozzam le rögtön jégkirálynő őfelségét. De ezután már nem elégedtem meg egy csókkal, többet akartam, úgyhogy elhatároztam, hogy egy darabig nem is szólok a lányhoz, mert a válasznak szánt szavai eddig sokat rontottak az összhatáson. Csak a zsupszkulcshoz érve szólaltam meg újra, hogy ismertessem a használatát. Az eszköz segítségével aztán rögtön a villa tágas nappalijában találtuk magunkat. A helyiség maga volt a tömény luxus, többek között külön szauna és jakuzzi tartozott hozzá, no meg az elmaradhatatlan bárpult. A hatalmas ágy egy szobával odébb kapott helyet, a méretei egyszerre három nőhöz is elegendőnek bizonyultak korábban. - Hogy tetszik? - kérdeztem rá. Léda utálta a mágiát, utálta a kviddicset, eddig szinte mindent, amit én szerettem. A pénzhez és a csillogáshoz vajon hogyan viszonyul? A pezsgő be volt hűtve, töltöttem mindkettőnknek. Most már nem siettem, nem tepertem le rögtön a lányt. Úgyis csak idő kérdése az egész, akkor inkább nyújtsuk el az élvezeteket. - Gyönyörű vagy. - simogattam meg az arcát, miután átnyújtottam a pezsgőjét. Köztudott volt, hogy a szőke lányok különösen a gyengéim.
|
|
|
|
Várffy-Zoller Róbert Tanár, Végzett Diák
-10 pont a Levitának RPG hsz: 492 Összes hsz: 1991
|
Szendrey AdélA Várffy család vidéki villája 18+ Utolsó figyelmeztetés 18+
Végre valami tetszett neki! Már azt hittem, nem lesz semmi közös pontunk. Bár mondják, hogy az ellentétek vonzzák egymást. - Mennyei a csókod! - ehhez nagyon értett Léda, izgatottan vártam, hogy más, hasonló finomságokban is megmutassa a képességeit. - Nem bánom, hogy nem öltöztél ki. Sőt, jobban szeretnélek meztelenül látni. - azzal elkezdtem lehúzni a felsőjét, de egyelőre csak a hasát fedtem fel, hogy ajkaimmal többször is megérintsem köldöke környékét, lágy csókokat lehelve fiatal, puha bőrére. Ez volt az a testrésze, amivel már tegnap is felkorbácsolta bennem a vágy tüzét. - Tévedtem. Tökéletes a hasizmod. - utaltam vissza a korábban tett megjegyzésemre. Tessék, Léda szépsége akkora hatást gyakorolt rám, hogy képes voltam beismerni a tévedésemet. Tanárként megbuktam előtte, nem volt vevő a pedagógiai célú próbálkozásaimra, és ezt a csorbát csak úgy tudtam kiköszörülni az egómon, ha szeretőként bizonyítok neki és magamnak is. A testi örömök olyan csúcsára fogom eljuttatni, amiről más férfival csak álmodhatna. - Megmutassam az ágyat? Vagy kipróbáljuk a jakuzzit? Ha még nem akarod felfedni a bájaidat, találsz szexi fürdőruhákat a szekrényben. - no meg egyéb női ruhadarabokat is, amik korábbi partnereimtől maradtak itt. A döntést viszont rábíztam, nem akartam sürgetni, hátha gyorsnak érzi a tempót. Minél tovább izgatjuk egymást, legalább annál nagyobb lesz az élvezet.
|
|
|
|
Várffy-Zoller Róbert Tanár, Végzett Diák
-10 pont a Levitának RPG hsz: 492 Összes hsz: 1991
|
Szendrey AdélA Várffy család vidéki villája 18+ Utolsó figyelmeztetés 18+
A szó elég konkrétan ráterelődött a korábbi nőkre, akiket ugyanitt tettem magamévá. - Számít ez? Most csak te vagy itt, és te különleges vagy. Téged máskor is el foglak ide hozni, a többiekkel ellentétben. - próbáltam azt mondani, amit Léda hallani szeretne. - Ne másokkal foglalkozz, én sem faggatlak a pasijaidról. Hagyjuk a múltat, élvezzük a jelent! - bizonytalanságot éreztem a lányban, a korábbi férfifaló énje csak nem akart előjönni belőle. Pedig én nagyon vágytam arra a szexdémonra, aki felsejlett előttem az üres tanteremben. - Ízlik a pezsgő? - követtem Lédát a bárpulthoz, aki már a második poharát lökte le. Én is lelöktem a magamét, majd újra töltöttem mindkettőnknek. - Semmi olyat nem teszek, amit a másik fél nem szeretne. Bármikor szabadon távozhatsz, a zsupszkulcs a hamutál a kisasztalon. - mutattam rá. Nagy tisztelője voltam a női nemnek, és nem holmi erőszakoskodó, úgy gondoltam, ezt jobb, ha tisztázom. - De remélem maradsz, még jó sokáig, és a kedvedben járhatok. - átkaroltam a derekát, magamhoz húztam, haját félrehajtva a fülét kezdtem izgatni ajkammal és nyelvemmel. Felengedhetne végre, és simán jól érezhetné magát. Nem fogom előtte részletezni, hogy hogyan szoktak zajlani a dolgok, egyrészt mert minden alkalom más, másrészt meg ki a franc emlékszik már rá, hogy kivel hogyan történt. Lédára viszont emlékezni fogok, ebben biztos voltam.
|
|
|
|
Várffy-Zoller Róbert Tanár, Végzett Diák
-10 pont a Levitának RPG hsz: 492 Összes hsz: 1991
|
Szendrey AdélA Várffy család vidéki villája 18+ Utolsó figyelmeztetés 18+
Lassan, de kezdett alakulni a dolog. Léda közreműködésével lekerült rólam a pulóver és a póló. Érintéseinek hatására egyre jobban beindultam, és amikor elkezdte simogatni a nadrágomon keresztül, a tábornok máris vigyázba állt. Valamit nagyon értett ez a lány. Megszabadultam az alsó ruházatomtól, felfedve legnemesebb testrészemet. A méretére aztán igazán nem lehetett panasza. - Erre a pálcámra is rámarkolhatnál. - kértem meg rá, hogy kicsit izgasson a finomka kezeivel. Aztán nekiálltam levetkőztetni. A pulcsijával kezdtem, a hasán ismét elidőztem kicsit csókjaimmal. Aztán ahogyan a ruháját egyre feljebb húztam, úgy vándoroltam ajkammal a nyakáig. Végül felül már csak a melltartója maradt. Ekkor megfordítottam, hogy hátnak legyen nekem, és nekitámaszkodhasson a pultnak. Feltűnt néhány lilás folt a tökéletes testén, de ezeknek próbáltam most nem nagy jelentőséget tulajdonítani, nem akartam kérdezősködéssel megszakítani az éppen csak beindulóban lévő élvezetet. - Ne izgulj, nagyon jó vagy, Lédám. - suttogtam, miközben simogattam a hátán. Majd gyengéden átkaroltam hátulról, megcsókoltam a nyakánál, hogy utána kigomboljam a nadrágját. Lassan lefelé húztam róla, hogy feltáruljon előttem a formás feneke. Micsoda idomok! Biztos kinevetne, ha tudná, de már tegnap is annyira felizgatott, hogy egész este róla fantáziáltam. - Keresünk kényelmesebb helyet? -kérdeztem. Szabadon választhatott, hol érezné magát a leginkább felszabadultabbnak.
|
|
|
|
Várffy-Zoller Róbert Tanár, Végzett Diák
-10 pont a Levitának RPG hsz: 492 Összes hsz: 1991
|
Szendrey AdélA Várffy család vidéki villája 18+ Utolsó figyelmeztetés 18+
Léda a nevetéssel zavartságát leplezte, legalábbis másra nem tudtam gondolni. Végtére is ilyen férfival és ilyen férfiassággal még nem létesíthetett közeli kapcsolatot. Szerencsére jól állt neki a nevetés, volt benne valami izgató, így egyáltalán nem szegte kedvemet. A kezével ügyesen eleget tett a kérésemnek, néha egy kicsit talán erősebben fogta a kelleténél, de ezért igazán nem akartam szemrehányást tenni. Apró sóhajai jelezték, hogy felettébb élvezi, amit viszonzásul kapott. Mégis beszólt, hogy fogjam be. Az előbb még tudni akarta, hogyan szoktak menni a dolgok, most meg leállít. Kiismerhetetlen volt számomra ez a lány, és ez csak még vonzóbbá tette a szememben. Úgy döntöttem, hallgatok rá, és meg sem szólalok, legfeljebb csak ha kérdez. Rövidesen szájával kezdett kényeztetni, az elején még bizonytalanul, de néhány ütem után gyorsan belejött. Nyögéseim és merev péniszem mutatta, hogy kiváló munkát végzett. A fehérneműitől szerettem volna én megszabadítani, azonban megelőzött, macskaügyességgel vetkőzött le. Egy pillanatig csak néztem, és gyönyörködtem a fiatal, tökéletes testében. Majd gyorsan a kanapéhoz kerültünk. Legyen hát, akkor először a kanapén, utána a bárpulton, utána meg... tulajdonképpen minden létező helyen magamévá akartam tenni, olyan szintű szexuális túlfűtöttség uralkodott el rajtam. A kanapén hosszan, szenvedélyesen megcsókoltam, miközben ujjaimmal már lába közét kerestem, hogy izgatni kezdjem ott lent. Aztán letérdeltem elé, megsimogattam a combjait, és finoman szétnyitottam a lábait. Feltárult előttem a gyönyörűség, amitől vágyaim enyhítését vártam. Nyelvemmel igyekeztem megtalálni a pontot és módot, ahol és ahogyan Léda a leginkább élvezheti. Emlékezetes előjátékban szerettem volna részesíteni.
|
|
|
|
Várffy-Zoller Róbert Tanár, Végzett Diák
-10 pont a Levitának RPG hsz: 492 Összes hsz: 1991
|
Szendrey AdélA Várffy család vidéki villája 18+ Utolsó figyelmeztetés 18+
- Te mindig gondolsz mindenre, cica. - viszonoztam a csókját. Mostanra már rájöttem, hogy kár ellenkeznem vagy magyaráznom Lédának, egyik se jött be neki, úgyhogy a színtiszta testiségre koncentráltam. Természetesen volt nálam gumi, bár inkább a bájitalra esküdtem, amit egyébként a pezsgővel már bevittünk a szervezetünkbe. A lánynak nagyon muglis volt a gondolkodása ezen a téren is. De a meseszép alakja miatt elnéztem neki. Feltartottam a kezemet, és szőkeség által hőn áhított óvszer máris ott termett a markomban. Piszok jó ez a pálca nélküli mágia! Azt inkább meg se mondtam neki, hogy narancs ízű, úgyhogy ha szereti, cuppanjon csak rá, mert tuti rám szólna, hogy fogjam be, vagy jobb esetben elnevetné magát. - Parancsolj. - átnyújtottam neki a gumit, rá várt, hogy feltegye, ha ennyire ragaszkodott hozzá. A szükséges óvintézkedések megtétele után felkúsztam a lányra, szorosan átöleltem, és közben csókokkal halmoztam el minden porcikáját. A mellein egy kicsit tovább időztem, a bimbóit kéjesen nyalogattam. Mikor már teljesen alám került, lassan becsúsztattam, egyelőre még csak az elejét. Ide-oda mozgattam, és fokozatosan nyomtam be tövig. Megsimogattam az arcát. Annyira szép, és annyira fiatal még! Talán hibát követtem el azzal, hogy elcsábítottam, de már nem volt visszaút. Nagyon odafigyeltem rá, hogy lehetőleg ne okozzak fájdalmat. Ha Léda engedte, ütemesen elkezdtem ki-be húzni, gyorsuló tempóban.
|
|
|
|
Várffy-Zoller Róbert Tanár, Végzett Diák
-10 pont a Levitának RPG hsz: 492 Összes hsz: 1991
|
Szendrey AdélA Várffy család vidéki villája 18+ Utolsó figyelmeztetés 18+
Zavarban volt a lány, nem volt ő olyan tapasztalt, mint amilyennek próbálta mutatni magát. A nagy rutinommal erre persze már az elején rájöttem, de nem tettem neki megjegyzést. Csak azt szerettem volna, hogy élvezze, mert én élvezni fogom, akármi lesz. Bevallja majd magától is, ha valami nem oké. Elég erősen belekarmolt a hátamba, de nem érdekelt, a fájdalom inkább arra ösztökélt, hogy még keményebb legyek. Most már rendesen, tényleg tövig betoltam neki, minden egyes ütemnél. Hallani akartam a nyögéseit, érezni akartam a verejtékét a puha bőrén. Láttam, ahogyan egyre erősebben markolja a kanapét, ezért kicsit lassítottam. Megsimogattam az arcát, homlokunk összeért, reméltem, hogy a szemembe néz. Előttem most már nem kell titkolnia semmit, hiszen eggyé váltunk, egymáséi lettünk, ez a kapocs pedig kitörölhetetlenül összeköt minket. Azt sem kell titkolnia, ha valami fáj, ha valamit nem élvez. Nem fogom megszólni ezért. Bíztam benne, hogy most már őszinte lesz velem, csak így juthatunk el mindketten a csúcsra. A lassabb ütemek után teljesen leálltam, úgy véltem, kipróbálhatnánk más pózt is. Hagytam, hogy Léda fölém kerüljön. Így ő fog irányítani, mindent úgy csinálhat, ahogy neki a legélvezetesebb. Nekem mindenképpen az lesz, hiszen minden egyes porcikáját kívántam, teljesen belefeledkeztem a szépségébe. Bárcsak ő is úgy kívánna engem, mint ahogyan én őt!
|
|
|
|
Várffy-Zoller Róbert Tanár, Végzett Diák
-10 pont a Levitának RPG hsz: 492 Összes hsz: 1991
|
Szendrey AdélA Várffy család vidéki villája 18+ Utolsó figyelmeztetés 18+
Léda, Léda, kellett neked pucsítani. De azért csak sikerült elérnem, hogy ő is élvezze, miután felülre került. Lassan, de biztosan belejött a tempóba, megtalálta a módját, hogy neki is jó legyen, én éppen csak annyit segítettem rá, amennyit muszáj volt. Menet közben a formás fenekét markolásztam, ha választanom kellene, hogy melyik a kedvenc testrésze, tuti erre szavaznék. A nyögései elégedettséget jeleztek, amit egy hosszú csókkal is megerősített. Teljesen még mindig nem nyílt meg nekem, de éreztem, hogy nem színészkedik, a szexben sikerült ráhangolódnunk egymásra. - Igen, igen, nagyon jó! - egyre szaporábban vettem a levegőt, nem voltam messze a csúcstól. A végén még magamhoz szorítottam a lányt, mellei erősen a mellkasomhoz nyomódtak. Így újra én diktáltam, az utolsó néhány ütemmel pedig kőkeményen megadtam neki, amit meg kellett, hogy velem együtt ő is tutira elélvezzen. Nyögéseinkbe, a csattogásba szinte a föld is beleremegett, legalábbis a kanapé rendesen recsegett. Miután elmentem, végigsimítottam Léda hátán, és finoman megcsókoltam, megköszönve az együttlétet. Nem volt szükség szavak, fantasztikus menet volt, annak ellenére, hogy a szőkeség nem rendelkezett nagy tapasztalattal. Pusztán a testi adottságai is különlegessé tették vele a szeretkezést. Visszafelé előre küldtem a lányt, én csak bő fél órával később mentem utána. Büntetőmunkának indult, ez sült ki belőle.
|
|
|
|